Mi az a technikai elemzés?
Mi az a technikai elemzés?
Kezdőlap
Cikkek
Mi az a technikai elemzés?

Mi az a technikai elemzés?

Kezdő
Közzétéve Mar 14, 2019Frissítve Nov 11, 2022
7m

A technikai elemzés (TA), amelyet gyakran diagramelemzésnek is hívnak, egy olyan típusú elemzés, amelynek célja, hogy megjósolja a jövőbeli piaci viselkedést a korábbi ármozgások és volumenadatok alapján. A TA-megközelítést széles körben alkalmazzák a hagyományos pénzügyi piacokon a részvények és más eszközök esetében, de a kriptovaluták piacán a digitális valuták kereskedésének is szerves részét képezi.

A fundamentális elemzéssel (FA) ellentétben, amely egy eszköz árfolyama kapcsán több tényezőt is figyelembe vesz, a TA szigorúan a múltbéli ármozgásokra összpontosít. Ezért a technikai elemzést az eszközök árfolyam ingadozásainak és volumenadatainak vizsgálatára használják, illetve sok kereskedő alkalmazza a trendek és kedvező kereskedési lehetőségek azonosítására.

Míg a technikai elemzés kezdetleges formái a 17. századi Amszterdamban és a 18. századi Japánban jelentek meg, a modern TA-t gyakran Charles Dow munkásságára vezetik vissza. A pénzügyi újságíró és a The Wall Street Journal alapítója, Dow az elsők között figyelte meg, hogy az egyes eszközök és piacok gyakran szegmentálható és vizsgálható trendek szerint mozognak. Munkája nyomán született meg később a Dow-elmélet, amely elősegítette a technikai elemzés további fejlődését.

A kezdeti szakaszban a technikai elemzés kezdetleges formája kézzel megírt lapokon és manuális számításokon alapult, de a technológia és a modern számítástechnika fejlődésével a technikai elemzés széles körben elterjedt, és ma már sok befektető és kereskedő fontos eszközévé vált.


Hogyan is működik a technikai elemzés?

Mint említettük, a TA alapvetően egy eszköz aktuális és múltbéli árainak tanulmányozása. A technikai elemzés fő alapfeltevése, hogy egy eszköz árfolyamának ingadozásai nem véletlenszerűek, és általában idővel azonosítható trendekké alakulnak.

A TA lényege a kereslet és kínálat piaci erőinek elemzése, amelyek az általános piaci hangulatot tükrözik. Más szóval, egy eszköz ára az egymással szemben álló eladási és vételi erőket tükrözi, és ezek az erők szorosan összefüggnek a kereskedők és befektetők érzéseivel (többnyire félelem és kapzsiság). 

Fontos tudni, hogy a TA megbízhatóbbnak és hatékonyabbnak bizonyul a normál körülmények között működő, nagy volumenű és likviditású piacokon. A nagy volumenű piacok kevésbé érzékenyek az ármanipulációra és az abnormális külső hatásokra, amelyek hamis jeleket hozhatnak létre, ezáltal használhatatlanná tehetik a TA-t.

Annak érdekében, hogy kielemezzék az árfolyamokat, és végül kiszúrják a kedvező lehetőségeket, a kereskedők különböző diagramelemzési eszközöket, úgynevezett mutatókat használnak. A technikai elemzési mutatók segíthetnek a kereskedőknek a meglévő trendek azonosításában, és a jövőben esetleg megjelenő trendekbe is betekintést nyújthatnak. Mivel a TA mutatók hibásak lehetnek, egyes kereskedők több mutatót is használnak a kockázatok csökkentése érdekében.


Gyakori TA mutatók

A TA-t használó kereskedők általában különböző mutatókat és mérőszámokat használnak, hogy megpróbálják meghatározni a piaci trendeket a diagramok és a múltbéli ármozgások alapján. A számos technikai elemzési mutató közül az egyszerű mozgóátlagok (SMA) használata a leggyakoribb és legismertebb példa. Ahogy a neve is sugallja, az SMA-t egy eszköz záróárfolyamai alapján számítják ki egy meghatározott időszakon belül. Az exponenciális mozgóátlag (EMA) az SMA módosított változata, amely a legutóbbi záróárfolyamokat jobban súlyozza, mint a régebbieket.

Egy másik gyakran használt mutató a relatív erősség index (RSI), amely az oszcillátor nevezetű mutatók osztályába tartozik. Az egyszerű mozgóátlagokkal szemben, amelyek egyszerűen követik az időbeli árváltozásokat, az oszcillátorok matematikai képleteket alkalmaznak az árak adataira, majd előre meghatározott tartományokba eső értékeket állítanak elő. Az RSI esetében ez a tartomány 0 és 100 között van.

A Bollinger szalagok (BB) mutató egy másik oszcillátor-típus, amely meglehetősen népszerű a kereskedők körében. A BB mutató két oldalsó szalagból áll, amelyek egy mozgóátlag vonal körül mozognak. A potenciális túlvett és túladott piaci feltételek észlelésére, valamint a piaci volatilitás mérésére szolgál.

A legalapvetőbb és egyszerűbb TA eszközök mellett vannak olyan mutatók, amelyek más mutatókra támaszkodnak az adatok előállításához. Például a sztochasztikus RSI-t úgy számítják ki, hogy egy matematikai képletet alkalmaznak a normál RSI-re. Egy másik népszerű példa a mozgóátlag konvergencia eltérés (MACD) mutató. Az MACD-t úgy állítjuk elő, hogy kivonunk két EMA-t a fővonal (az MACD-vonal) létrehozásához. Az első vonalat ezután egy másik EMA létrehozására használjuk, ami egy második vonalat eredményez (az úgynevezett jelzővonalat). Ezenkívül létezik a MACD hisztogram, amelyet e két vonal közötti különbségek alapján számíthatunk ki.


Kereskedési jelzések

Bár az indikátorok hasznosak az általános trendek azonosítására, arra is felhasználhatók, hogy betekintést nyújtsanak a potenciális belépési és kilépési pontokba (vételi vagy eladási jelzések). Ezek a jelzések akkor jönnek létre, amikor bizonyos események kialakulnak egy indikátor diagramján. Ha például az RSI 70-es vagy annál magasabb értéket mutat, az arra utalhat, hogy a piac túlvett állapotban van. Ugyanez a logika érvényes, amikor az RSI 30-ra vagy az alá csökken, ami általában a piac túladott állapotát jelzi.

Amint azt korábban tárgyaltuk, a technikai elemzés által adott kereskedési jelzések nem mindig pontosak, és jelentős mennyiségű zaj (hamis jelzés) keletkezik a TA indikátorok által. Ez különösen a kriptopiacokon aggasztó, amelyek sokkal kisebbek, mint a hagyományos piacok, és ezáltal, sokkal ingatagabbak.


Kritikák

Bár a TA-t széles körben használják mindenféle piacon, sok szakember ellentmondásos és megbízhatatlan módszernek tartja, és gyakran „önbeteljesítő jóslatként” hivatkoznak rá. Ezt a kifejezést olyan események leírására használják, amelyek csak azért történnek meg, mert sok ember feltételezte, hogy meg fognak történni.

A kritikusok azzal érvelnek, hogy a pénzügyi piacokon, ha nagyszámú kereskedő és befektető használ ugyanolyan típusú mutatókat, például támogatási vagy ellenállási vonalakat, akkor megnőhet ezeknek a mutatóknak a hatékonysága. 

Másrészt sok TA támogató azzal érvel, hogy minden diagramelemző sajátos módon elemzi a grafikonokat és használja a sok rendelkezésre álló mutatót. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy a sok kereskedő pont ugyanazt a stratégiát használja.


Fundamentális elemzés vs. technikai elemzés

A technikai elemzés központi előfeltétele az, hogy a piaci árak már tükrözik az adott eszközzel kapcsolatos összes alapvető tényezőt. A TA megközelítéssel ellentétben azonban, amely elsősorban a múltbéli áradatokra és a volumenre (piaci diagramokra) összpontosít, a fundamentális elemzés (FA) átfogóbb vizsgálati stratégiát alkalmaz, amely nagyobb hangsúlyt fektet a minőségi tényezőkre.

A fundamentális elemzés figyelembe veszi, hogy egy eszköz jövőbeli teljesítménye nem csak a múltbeli adatoktól függ. Az FA lényegében egy olyan módszer, amelyet egy vállalat, üzlet vagy eszköz belső értékének becslésére használnak számos mikro- és makrogazdasági feltétel alapján, mint például a vállalat vezetése és hírneve, a piaci verseny, a növekedési ütem és az iparág állapota.

Ezért úgy is vehetjük, hogy a TA-val ellentétben, amelyet elsősorban az ármozgások és a piaci viselkedés előrejelző eszközeként használnak, az FA egy olyan módszer, amellyel meghatározható, hogy egy eszköz túlértékelt-e vagy sem, annak kontextusa és potenciálja szerint. Míg a technikai elemzést leginkább a rövid távú kereskedők alkalmazzák, addig a fundamentális elemzést inkább a vagyonkezelők és a hosszú távú befektetők részesítik előnyben.

A technikai elemzés egyik jelentős előnye, hogy mennyiségi adatokra támaszkodik. Ennek eredményeképp, keretet biztosít az árfolyamelőzmények objektív vizsgálatához, kiküszöbölve a fundamentális elemzés kvalitatívabb megközelítésével járó találgatásokat.

Attól függetlenül, hogy empirikus adatokkal foglalkozik, a TA-t továbbra is befolyásolja a személyes elfogultság és a szubjektivitás. Például egy kereskedő, aki erősen hajlamos arra, hogy egy bizonyos következtetésre jusson egy eszközzel kapcsolatban, valószínűleg képes lesz úgy manipulálni a TA eszközeit, hogy azok alátámasszák és tükrözzék az elfogult feltételezéseit, és sok esetben ez tudat alatt történik. Ezenkívül a technikai elemzés olyan időszakokban is kudarcot vallhat, amikor a piacok nem mutatnak egyértelmű mintát vagy trendet.


Záró gondolatok

A kritikák és a régóta tartó ellentmondásos vita mellett, hogy melyik módszer a jobb, sokan a TA és a FA kombinációját tartják racionálisabb választásnak. Míg az FA általában a hosszú távú befektetési stratégiákhoz kapcsolódik, addig a TA a rövid távú piaci feltételekről nyújthat hasznos információkat, amelyek mind a kereskedők, mind a befektetők számára hasznosak lehetnek (például kedvező beszállási és kiszállási pontok).