Mi az a technikai elemzés?
KezdŇĎlap
Cikkek
Mi az a technikai elemzés?

Mi az a technikai elemzés?

KezdŇĎ
Közzétéve Mar 14, 2019Frissítve Dec 28, 2022
7m

A technikai elemz√©s (TA), amelyet gyakran diagramelemz√©snek is h√≠vnak, egy olyan t√≠pus√ļ elemz√©s, amelynek c√©lja, hogy megj√≥solja a j√∂vŇĎbeli piaci viselked√©st a kor√°bbi √°rmozg√°sok √©s volumenadatok alapj√°n. A TA-megk√∂zel√≠t√©st sz√©les k√∂rben alkalmazz√°k a hagyom√°nyos p√©nz√ľgyi piacokon a r√©szv√©nyek √©s m√°s eszk√∂z√∂k eset√©ben, de a kriptovalut√°k piac√°n a digit√°lis valut√°k keresked√©s√©nek is szerves r√©sz√©t k√©pezi.

A fundament√°lis elemz√©ssel (FA) ellent√©tben, amely egy eszk√∂z √°rfolyama kapcs√°n t√∂bb t√©nyezŇĎt is figyelembe vesz, a TA szigor√ļan a m√ļltb√©li √°rmozg√°sokra √∂sszpontos√≠t. Ez√©rt a technikai elemz√©st az eszk√∂z√∂k √°rfolyam ingadoz√°sainak √©s volumenadatainak vizsg√°lat√°ra haszn√°lj√°k, illetve sok kereskedŇĎ alkalmazza a trendek √©s kedvezŇĎ keresked√©si lehetŇĎs√©gek azonos√≠t√°s√°ra.

M√≠g a technikai elemz√©s kezdetleges form√°i a 17. sz√°zadi Amszterdamban √©s a 18. sz√°zadi Jap√°nban jelentek meg, a modern TA-t gyakran Charles Dow munk√°ss√°g√°ra vezetik vissza. A p√©nz√ľgyi √ļjs√°g√≠r√≥ √©s a The Wall Street Journal alap√≠t√≥ja, Dow az elsŇĎk k√∂z√∂tt figyelte meg, hogy az egyes eszk√∂z√∂k √©s piacok gyakran szegment√°lhat√≥ √©s vizsg√°lhat√≥ trendek szerint mozognak. Munk√°ja nyom√°n sz√ľletett meg k√©sŇĎbb a Dow-elm√©let, amely elŇĎseg√≠tette a technikai elemz√©s tov√°bbi fejlŇĎd√©s√©t.

A kezdeti szakaszban a technikai elemz√©s kezdetleges form√°ja k√©zzel meg√≠rt lapokon √©s manu√°lis sz√°m√≠t√°sokon alapult, de a technol√≥gia √©s a modern sz√°m√≠t√°stechnika fejlŇĎd√©s√©vel a technikai elemz√©s sz√©les k√∂rben elterjedt, √©s ma m√°r sok befektetŇĎ √©s kereskedŇĎ fontos eszk√∂z√©v√© v√°lt.


Hogyan is mŇĪk√∂dik a technikai elemz√©s?

Mint eml√≠tett√ľk, a TA alapvetŇĎen egy eszk√∂z aktu√°lis √©s m√ļltb√©li √°rainak tanulm√°nyoz√°sa. A technikai elemz√©s fŇĎ alapfeltev√©se, hogy egy eszk√∂z √°rfolyam√°nak ingadoz√°sai nem v√©letlenszerŇĪek, √©s √°ltal√°ban idŇĎvel azonos√≠that√≥ trendekk√© alakulnak.

A TA l√©nyege a kereslet √©s k√≠n√°lat piaci erŇĎinek elemz√©se, amelyek az √°ltal√°nos piaci hangulatot t√ľkr√∂zik. M√°s sz√≥val, egy eszk√∂z √°ra az egym√°ssal szemben √°ll√≥ elad√°si √©s v√©teli erŇĎket t√ľkr√∂zi, √©s ezek az erŇĎk szorosan √∂sszef√ľggnek a kereskedŇĎk √©s befektetŇĎk √©rz√©seivel (t√∂bbnyire f√©lelem √©s kapzsis√°g).¬†

Fontos tudni, hogy a TA megb√≠zhat√≥bbnak √©s hat√©konyabbnak bizonyul a norm√°l k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt mŇĪk√∂dŇĎ, nagy volumenŇĪ √©s likvidit√°s√ļ piacokon. A nagy volumenŇĪ piacok kev√©sb√© √©rz√©kenyek az √°rmanipul√°ci√≥ra √©s az abnorm√°lis k√ľlsŇĎ hat√°sokra, amelyek hamis jeleket hozhatnak l√©tre, ez√°ltal haszn√°lhatatlann√° tehetik a TA-t.

Annak √©rdek√©ben, hogy kielemezz√©k az √°rfolyamokat, √©s v√©g√ľl kisz√ļrj√°k a kedvezŇĎ lehetŇĎs√©geket, a kereskedŇĎk k√ľl√∂nb√∂zŇĎ diagramelemz√©si eszk√∂z√∂ket, √ļgynevezett mutat√≥kat haszn√°lnak. A technikai elemz√©si mutat√≥k seg√≠thetnek a kereskedŇĎknek a megl√©vŇĎ trendek azonos√≠t√°s√°ban, √©s a j√∂vŇĎben esetleg megjelenŇĎ trendekbe is betekint√©st ny√ļjthatnak. Mivel a TA mutat√≥k hib√°sak lehetnek, egyes kereskedŇĎk t√∂bb mutat√≥t is haszn√°lnak a kock√°zatok cs√∂kkent√©se √©rdek√©ben.


Gyakori TA mutatók

A TA-t haszn√°l√≥ kereskedŇĎk √°ltal√°ban k√ľl√∂nb√∂zŇĎ mutat√≥kat √©s m√©rŇĎsz√°mokat haszn√°lnak, hogy megpr√≥b√°lj√°k meghat√°rozni a piaci trendeket a diagramok √©s a m√ļltb√©li √°rmozg√°sok alapj√°n. A sz√°mos technikai elemz√©si mutat√≥ k√∂z√ľl az egyszerŇĪ mozg√≥√°tlagok (SMA) haszn√°lata a leggyakoribb √©s legismertebb p√©lda. Ahogy a neve is sugallja, az SMA-t egy eszk√∂z z√°r√≥√°rfolyamai alapj√°n sz√°m√≠tj√°k ki egy meghat√°rozott idŇĎszakon bel√ľl. Az exponenci√°lis mozg√≥√°tlag (EMA) az SMA m√≥dos√≠tott v√°ltozata, amely a legut√≥bbi z√°r√≥√°rfolyamokat jobban s√ļlyozza, mint a r√©gebbieket.

Egy m√°sik gyakran haszn√°lt mutat√≥ a relat√≠v erŇĎss√©g index (RSI), amely az oszcill√°tor nevezetŇĪ mutat√≥k oszt√°ly√°ba tartozik. Az egyszerŇĪ mozg√≥√°tlagokkal szemben, amelyek egyszerŇĪen k√∂vetik az idŇĎbeli √°rv√°ltoz√°sokat, az oszcill√°torok matematikai k√©pleteket alkalmaznak az √°rak adataira, majd elŇĎre meghat√°rozott tartom√°nyokba esŇĎ √©rt√©keket √°ll√≠tanak elŇĎ. Az RSI eset√©ben ez a tartom√°ny 0 √©s 100 k√∂z√∂tt van.

A Bollinger szalagok (BB) mutat√≥ egy m√°sik oszcill√°tor-t√≠pus, amely meglehetŇĎsen n√©pszerŇĪ a kereskedŇĎk k√∂r√©ben. A BB mutat√≥ k√©t oldals√≥ szalagb√≥l √°ll, amelyek egy mozg√≥√°tlag vonal k√∂r√ľl mozognak. A potenci√°lis t√ļlvett √©s t√ļladott piaci felt√©telek √©szlel√©s√©re, valamint a piaci volatilit√°s m√©r√©s√©re szolg√°l.

A legalapvetŇĎbb √©s egyszerŇĪbb TA eszk√∂z√∂k mellett vannak olyan mutat√≥k, amelyek m√°s mutat√≥kra t√°maszkodnak az adatok elŇĎ√°ll√≠t√°s√°hoz. P√©ld√°ul a sztochasztikus RSI-t √ļgy sz√°m√≠tj√°k ki, hogy egy matematikai k√©pletet alkalmaznak a norm√°l RSI-re. Egy m√°sik n√©pszerŇĪ p√©lda a mozg√≥√°tlag konvergencia elt√©r√©s (MACD) mutat√≥. Az MACD-t √ļgy √°ll√≠tjuk elŇĎ, hogy kivonunk k√©t EMA-t a fŇĎvonal (az MACD-vonal) l√©trehoz√°s√°hoz. Az elsŇĎ vonalat ezut√°n egy m√°sik EMA l√©trehoz√°s√°ra haszn√°ljuk, ami egy m√°sodik vonalat eredm√©nyez (az √ļgynevezett jelzŇĎvonalat). Ezenk√≠v√ľl l√©tezik a MACD hisztogram, amelyet e k√©t vonal k√∂z√∂tti k√ľl√∂nbs√©gek alapj√°n sz√°m√≠thatunk ki.


Kereskedési jelzések

B√°r az indik√°torok hasznosak az √°ltal√°nos trendek azonos√≠t√°s√°ra, arra is felhaszn√°lhat√≥k, hogy betekint√©st ny√ļjtsanak a potenci√°lis bel√©p√©si √©s kil√©p√©si pontokba (v√©teli vagy elad√°si jelz√©sek). Ezek a jelz√©sek akkor j√∂nnek l√©tre, amikor bizonyos esem√©nyek kialakulnak egy indik√°tor diagramj√°n. Ha p√©ld√°ul az RSI 70-es vagy ann√°l magasabb √©rt√©ket mutat, az arra utalhat, hogy a piac t√ļlvett √°llapotban van. Ugyanez a logika √©rv√©nyes, amikor az RSI 30-ra vagy az al√° cs√∂kken, ami √°ltal√°ban a piac t√ļladott √°llapot√°t jelzi.

Amint azt kor√°bban t√°rgyaltuk, a technikai elemz√©s √°ltal adott keresked√©si jelz√©sek nem mindig pontosak, √©s jelentŇĎs mennyis√©gŇĪ zaj (hamis jelz√©s) keletkezik a TA indik√°torok √°ltal. Ez k√ľl√∂n√∂sen a kriptopiacokon aggaszt√≥, amelyek sokkal kisebbek, mint a hagyom√°nyos piacok, √©s ez√°ltal, sokkal ingatagabbak.


Kritik√°k

B√°r a TA-t sz√©les k√∂rben haszn√°lj√°k mindenf√©le piacon, sok szakember ellentmond√°sos √©s megb√≠zhatatlan m√≥dszernek tartja, √©s gyakran ‚Äě√∂nbeteljes√≠tŇĎ j√≥slatk√©nt‚ÄĚ hivatkoznak r√°. Ezt a kifejez√©st olyan esem√©nyek le√≠r√°s√°ra haszn√°lj√°k, amelyek csak az√©rt t√∂rt√©nnek meg, mert sok ember felt√©telezte, hogy meg fognak t√∂rt√©nni.

A kritikusok azzal √©rvelnek, hogy a p√©nz√ľgyi piacokon, ha nagysz√°m√ļ kereskedŇĎ √©s befektetŇĎ haszn√°l ugyanolyan t√≠pus√ļ mutat√≥kat, p√©ld√°ul t√°mogat√°si vagy ellen√°ll√°si vonalakat, akkor megnŇĎhet ezeknek a mutat√≥knak a hat√©konys√°ga.¬†

M√°sr√©szt sok TA t√°mogat√≥ azzal √©rvel, hogy minden diagramelemzŇĎ saj√°tos m√≥don elemzi a grafikonokat √©s haszn√°lja a sok rendelkez√©sre √°ll√≥ mutat√≥t. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy a sok kereskedŇĎ pont ugyanazt a strat√©gi√°t haszn√°lja.


Fundamentális elemzés vs. technikai elemzés

A technikai elemz√©s k√∂zponti elŇĎfelt√©tele az, hogy a piaci √°rak m√°r t√ľkr√∂zik az adott eszk√∂zzel kapcsolatos √∂sszes alapvetŇĎ t√©nyezŇĎt. A TA megk√∂zel√≠t√©ssel ellent√©tben azonban, amely elsŇĎsorban a m√ļltb√©li √°radatokra √©s a volumenre (piaci diagramokra) √∂sszpontos√≠t, a fundament√°lis elemz√©s (FA) √°tfog√≥bb vizsg√°lati strat√©gi√°t alkalmaz, amely nagyobb hangs√ļlyt fektet a minŇĎs√©gi t√©nyezŇĎkre.

A fundament√°lis elemz√©s figyelembe veszi, hogy egy eszk√∂z j√∂vŇĎbeli teljes√≠tm√©nye nem csak a m√ļltbeli adatokt√≥l f√ľgg. Az FA l√©nyeg√©ben egy olyan m√≥dszer, amelyet egy v√°llalat, √ľzlet vagy eszk√∂z belsŇĎ √©rt√©k√©nek becsl√©s√©re haszn√°lnak sz√°mos mikro- √©s makrogazdas√°gi felt√©tel alapj√°n, mint p√©ld√°ul a v√°llalat vezet√©se √©s h√≠rneve, a piaci verseny, a n√∂veked√©si √ľtem √©s az ipar√°g √°llapota.

Ez√©rt √ļgy is vehetj√ľk, hogy a TA-val ellent√©tben, amelyet elsŇĎsorban az √°rmozg√°sok √©s a piaci viselked√©s elŇĎrejelzŇĎ eszk√∂zek√©nt haszn√°lnak, az FA egy olyan m√≥dszer, amellyel meghat√°rozhat√≥, hogy egy eszk√∂z t√ļl√©rt√©kelt-e vagy sem, annak kontextusa √©s potenci√°lja szerint. M√≠g a technikai elemz√©st legink√°bb a r√∂vid t√°v√ļ kereskedŇĎk alkalmazz√°k, addig a fundament√°lis elemz√©st ink√°bb a vagyonkezelŇĎk √©s a hossz√ļ t√°v√ļ befektetŇĎk r√©szes√≠tik elŇĎnyben.

A technikai elemz√©s egyik jelentŇĎs elŇĎnye, hogy mennyis√©gi adatokra t√°maszkodik. Ennek eredm√©nyek√©pp, keretet biztos√≠t az √°rfolyamelŇĎzm√©nyek objekt√≠v vizsg√°lat√°hoz, kik√ľsz√∂b√∂lve a fundament√°lis elemz√©s kvalitat√≠vabb megk√∂zel√≠t√©s√©vel j√°r√≥ tal√°lgat√°sokat.

Att√≥l f√ľggetlen√ľl, hogy empirikus adatokkal foglalkozik, a TA-t tov√°bbra is befoly√°solja a szem√©lyes elfogults√°g √©s a szubjektivit√°s. P√©ld√°ul egy kereskedŇĎ, aki erŇĎsen hajlamos arra, hogy egy bizonyos k√∂vetkeztet√©sre jusson egy eszk√∂zzel kapcsolatban, val√≥sz√≠nŇĪleg k√©pes lesz √ļgy manipul√°lni a TA eszk√∂zeit, hogy azok al√°t√°massz√°k √©s t√ľkr√∂zz√©k az elfogult felt√©telez√©seit, √©s sok esetben ez tudat alatt t√∂rt√©nik. Ezenk√≠v√ľl a technikai elemz√©s olyan idŇĎszakokban is kudarcot vallhat, amikor a piacok nem mutatnak egy√©rtelmŇĪ mint√°t vagy trendet.


Záró gondolatok

A kritik√°k √©s a r√©g√≥ta tart√≥ ellentmond√°sos vita mellett, hogy melyik m√≥dszer a jobb, sokan a TA √©s a FA kombin√°ci√≥j√°t tartj√°k racion√°lisabb v√°laszt√°snak. M√≠g az FA √°ltal√°ban a hossz√ļ t√°v√ļ befektet√©si strat√©gi√°khoz kapcsol√≥dik, addig a TA a r√∂vid t√°v√ļ piaci felt√©telekrŇĎl ny√ļjthat hasznos inform√°ci√≥kat, amelyek mind a kereskedŇĎk, mind a befektetŇĎk sz√°m√°ra hasznosak lehetnek (p√©ld√°ul kedvezŇĎ besz√°ll√°si √©s kisz√°ll√°si pontok).

Bejegyzések megosztása
Regisztráljon fiókot
Kamatoztassa tudását a gyakorlatban is, nyisson Binance-fiókot még ma.