Magyar√°zat a Bollinger szalagokhoz
KezdŇĎlap
Cikkek
Magyar√°zat a Bollinger szalagokhoz

Magyar√°zat a Bollinger szalagokhoz

K√∂z√©pszintŇĪ
Közzétéve Dec 8, 2018Frissítve Aug 17, 2023
5m

Mik azok a Bollinger szalagok?

A Bollinger szalagokat (BB) az 1980-as √©vek elej√©n hozta l√©tre John Bollinger p√©nz√ľgyi elemzŇĎ √©s kereskedŇĎ. Sz√©les k√∂rben haszn√°lj√°k a technikai elemz√©s (TA) eszk√∂zek√©nt. A Bollinger szalagok l√©nyeg√©ben oszcill√°tor m√©rŇĎk√©nt mŇĪk√∂dnek. Jelzi, hogy a piacon magas vagy alacsony a volatilit√°s, valamint a t√ļlvett vagy t√ļladott √°llapotokat.

A BB indik√°tor c√©lja az, hogy r√°vil√°g√≠tson arra, hogy az √°rak hogyan oszlanak el egy √°tlag√©rt√©k k√∂r√ľl. Pontosabban, egy felsŇĎ szalagb√≥l, egy als√≥ szalagb√≥l √©s egy k√∂z√©psŇĎ mozg√≥√°tlagvonalb√≥l (m√°s n√©ven k√∂z√©psŇĎ szalagb√≥l) √°ll. A k√©t oldals√≥ szalag reag√°l a piaci √°rmozg√°sra, kisz√©lesednek amikor a volatilit√°s magas (t√°volodik a k√∂z√©psŇĎ vonalt√≥l), √©s √∂sszeh√ļz√≥dnak, amikor a volatilit√°s alacsony (a k√∂z√©psŇĎ vonal fel√© k√∂zel√≠tenek).

A standard Bollinger szalagok formul√°ja a k√∂z√©psŇĎ vonalat 20 napos egyszerŇĪ mozg√≥√°tlagk√©nt (SMA) hat√°rozza meg, m√≠g a felsŇĎ √©s als√≥ szalagokat az SMA-hoz viszony√≠tott piaci volatilit√°s alapj√°n sz√°m√≠tj√°k ki (amit sz√≥r√°snak neveznek). A Bollinger szalagok indik√°tor√°nak szabv√°nyos be√°ll√≠t√°sai √≠gy n√©znek ki:

  • K√∂z√©psŇĎ vonal: 20 napos egyszerŇĪ mozg√≥√°tlag (SMA)

  • FelsŇĎ szalag:¬†20 napos SMA + (20 napos sz√≥r√°s x2)

  • Als√≥ szalag: 20 napos SMA ‚Äď (20 napos sz√≥r√°s x2)

A be√°ll√≠t√°s egy 20 napos idŇĎszakot √°br√°zol, √©s a felsŇĎ √©s als√≥ szalagokat a k√∂z√©psŇĎ vonalt√≥l k√©t sz√≥r√°snyira (x2) √°ll√≠tja be. Ez biztos√≠tja, hogy az √°rfolyamadatok legal√°bb 85%-a e k√©t szalag k√∂z√∂tt mozogjon, de a be√°ll√≠t√°sok a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ig√©nyeknek √©s keresked√©si strat√©gi√°knak megfelelŇĎen m√≥dos√≠that√≥k.


Hogyan használjuk a Bollinger szalagokat a kereskedésben?

B√°r a Bollinger szalagokat sz√©les k√∂rben haszn√°lj√°k a hagyom√°nyos p√©nz√ľgyi piacokon, a kriptovaluta keresked√©si be√°ll√≠t√°sokn√°l is felhaszn√°lhat√≥k. Term√©szetesen a BB indik√°tort t√∂bbf√©lek√©ppen lehet haszn√°lni √©s √©rtelmezni, de nem szabad √∂n√°ll√≥ eszk√∂zk√©nt haszn√°lni, √©s nem tekinthetŇĎ v√©teli/elad√°si lehetŇĎs√©gek indik√°tor√°nak. LehetŇĎleg a BB-t m√°s technikai elemz√©si mutat√≥kkal egy√ľtt kell haszn√°lni.¬†

Ennek tudatában gondoljunk bele, hogyan is kéne értelmezni a Bollinger szalagok által szolgáltatott adatokat.

Ha az √°rfolyam a mozg√≥√°tlag f√∂l√© emelkedik, √©s meghaladja a felsŇĎ Bollinger-szalagot, akkor¬†val√≥sz√≠nŇĪleg¬†nyugodtan felt√©telezhetŇĎ, hogy a piac t√ļlhajtott (t√ļlvett) √°llapotban van. Vagy pedig, ha az √°rfolyam t√∂bbsz√∂r is metszi a felsŇĎ szalagot, az¬†jelentŇĎs¬†ellen√°ll√°si szintet jelezhet.

Ezzel szemben, ha egy adott eszk√∂z √°ra jelentŇĎsen cs√∂kken, √©s t√∂bbsz√∂r √°tl√©pi vagy √©rinti az als√≥ szalagot, akkor val√≥sz√≠nŇĪ, hogy a piac vagy t√ļladott, vagy erŇĎs t√°mogat√°si szintet tal√°lt.

Ez√©rt a kereskedŇĎk a BB-t (m√°s TA mutat√≥kkal egy√ľtt) haszn√°lhatj√°k az elad√°si vagy v√©teli c√©ljaik meghat√°roz√°s√°hoz. Vagy egyszerŇĪen csak ahhoz, hogy √°ttekint√©st kapjanak a kor√°bbi pontokr√≥l, ahol a piac t√ļlvett √©s t√ļladott √°llapotokat mutatott.

Ezenk√≠v√ľl a Bollinger szalagok kisz√©lesed√©se √©s √∂sszeh√ļz√≥d√°sa seg√≠thet megj√≥solni a magas vagy alacsony volatilit√°s pillanatait. A szalagok vagy elt√°volodnak a k√∂z√©psŇĎ vonalt√≥l, ahogy az eszk√∂z √°ra egyre volatilisebb√© v√°lik (expanzi√≥), vagy k√∂zelednek hozz√°, ahogy az √°r volatilit√°sa cs√∂kken (kontrakci√≥ vagy szŇĪk√ľl√©s).

Teh√°t a Bollinger szalagok ink√°bb r√∂vid t√°v√ļ keresked√©shez alkalmasak, a piac volatilit√°s√°nak elemz√©s√©re √©s a k√∂zelgŇĎ mozg√°sok elŇĎrejelz√©s√©re. Egyes kereskedŇĎk azt felt√©telezik, hogy amikor a szalagok t√ļls√°gosan kisz√©lesednek, az aktu√°lis piaci trend k√∂zel lehet egy konszolid√°ci√≥s idŇĎszakhoz vagy trendfordul√≥hoz. M√°sr√©szt, amikor a szalagok t√ļlzottan √∂sszeszŇĪk√ľlnek, a kereskedŇĎk gyakran azt felt√©telezik, hogy a piac robban√°sszerŇĪ mozg√°sra k√©sz√ľl.

Amikor a piaci √°r oldalra mozog, a BB hajlamos a k√∂z√©pen l√©vŇĎ egyszerŇĪ mozg√≥√°tlag vonala fel√© szŇĪk√ľlni. √Āltal√°ban (de nem mindig) az alacsony volatilit√°s √©s a szŇĪk elt√©r√©si szintek egy robban√°sszerŇĪ mozg√°st elŇĎznek meg, amely √°ltal√°ban akkor k√∂vetkezik be, amikor a volatilit√°s ism√©t felp√∂r√∂g.¬†

Nevezetesen, van egy keresked√©si strat√©gia, amit a Bollinger szalagok szŇĪk√ľl√©se (√∂sszetart√°sa)n√©ven ismernek. Ez a BB kontrakci√≥ √°ltal kiemelt alacsony volatilit√°s√ļ z√≥n√°k felismer√©s√©bŇĎl √°ll. A szŇĪk√ľl√©si strat√©gia semleges, √©s nem ad egy√©rtelmŇĪ betekint√©st a piac ir√°ny√°ba. Ez√©rt a kereskedŇĎk √°ltal√°ban m√°s TA m√≥dszerekkel, p√©ld√°ul t√°mogat√°si √©s ellen√°ll√°si vonalakkal kombin√°lj√°k.


Bollinger szalagok vs. Keltner csatorn√°k

A Bollinger szalagokkal szemben, amelyek az SMA-n √©s a sz√≥r√°son alapulnak, a Keltner csatorn√°k (KC) indik√°tor modern v√°ltozata az Average True Range (ATR) indik√°tort haszn√°lja a csatorna sz√©less√©g√©nek be√°ll√≠t√°s√°hoz egy 20 napos EMA k√∂r√ľl. Ez√©rt a Keltner csatorna k√©plete √≠gy n√©z ki:

  • K√∂z√©psŇĎ vonal: 20 napos exponenci√°lis mozg√≥√°tlag (EMA)

  • FelsŇĎ szalag: 20 napos EMA + (10 napos ATR x2)

  • Als√≥ szalag: 20 napos EMA ‚Äď (10 napos ATR x2)

A Keltner csatorn√°k √°ltal√°ban szŇĪkebbek, mint a Bollinger szalagok. √ćgy bizonyos esetekben a KC indik√°tor hat√©konyabb lehet, mint a BB a trendfordul√≥k √©s a t√ļlvett/t√ļladott piaci √°llapotok (nyilv√°nval√≥bb jelek) √©szlel√©s√©re. Ezenk√≠v√ľl a KC √°ltal√°ban hamarabb ad t√ļlvett √©s t√ļladott jelz√©st, mint a BB.

M√°sr√©szt a Bollinger szalagok √°ltal√°ban jobban reprezent√°lj√°k a piaci volatilit√°st, mivel a KC-hez k√©pest az expanzi√≥s √©s kontrakci√≥s mozg√°sok sokkal sz√©lesebbek √©s egy√©rtelmŇĪbbek. R√°ad√°sul a sz√≥r√°sok haszn√°lat√°val a BB indik√°tor kev√©sb√© val√≥sz√≠nŇĪ, hogy hamis jelz√©seket ad, mivel a sz√©less√©ge nagyobb, √©s √≠gy nehezebb √°tl√©pni.

A kettŇĎ k√∂z√ľl a BB indik√°tor a legn√©pszerŇĪbb. De mindk√©t eszk√∂z hasznos lehet a maga m√≥dj√°n - k√ľl√∂n√∂sen a r√∂vid t√°v√ļ keresked√©s fel√°ll√≠t√°s√°hoz. EttŇĎl eltekintve a kettŇĎ egy√ľtt is haszn√°lhat√≥ a megb√≠zhat√≥bb jelz√©sek √©rdek√©ben.