Útmutató kezdőknek a gyertyadiagramokról
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Mi az a gyertyadiagram?
Hogyan működnek a gyertyadiagramok?
Hogyan értelmezzük a gyertyadiagramokat?
Amit a gyertyadiagramok nem árulnak el
Heikin-Ashi gyertyák
Záró gondolatok
Útmutató kezdőknek a gyertyadiagramokról
Kezdőlap
Cikkek
Útmutató kezdőknek a gyertyadiagramokról

Útmutató kezdőknek a gyertyadiagramokról

Kezdő
Közzétéve Feb 12, 2020Frissítve Nov 11, 2022
5m

Bevezetés

Újonc kereskedőként vagy befektetőként a diagramok értelmezése lehengerlő feladat. Egyesek a megérzéseikre hagyatkozva, az ösztöneik alapján hozzák meg befektetési döntéseiket. Bár ez a stratégia ideig-óráig működhet egy bikajellegű piaci környezetben, hosszú távon nagy valószínűséggel nem lesz sikeres. 

A kereskedés és a befektetés lényegében a valószínűségek és a kockázatkezelés összjátéka. Ezért a gyertyadiagramok értelmezésének képessége majdnem az összes befektetési stílushoz létfontosságú. Ebben a cikkben kifejtjük, mik azok a gyertyadiagramok és hogyan kell értelmezni őket.


Mi az a gyertyadiagram?

A gyertyadiagram egyfajta pénzügyi diagram, egy eszköz árfolyammozgásának grafikus megjelenítése egy adott időegységet alapul véve. Ahogy a nevéből is látszik, gyertyákból áll, és minden gyertya ugyanakkora időszakot jelenít meg. A gyertyák a másodperctől az évekig gyakorlatilag bármilyen időszakot képviselhetnek. 

A gyertyadiagramok története nagyjából a 17. századra nyúlik vissza. Sokan úgy gondolják, hogy egy Homma nevű japán rizskereskedő használta először diagramszerkesztési eszközként. Valószínűleg az ő ötlete szolgáltatta az alapot ahhoz, amit ma modern gyertyadiagramként használunk. Homma megállapításait sokan tovább finomították, közülük talán a legjelentősebb Charles Dow, a modern technikai elemzés egyik atyja.

Bár a gyertyadiagramok bármilyen adathalmaz elemzésére használhatók, legtöbbször a pénzügyi piacok elemzésének támogatásához alkalmazzák őket. Helyes használat mellett ezek az eszközök segítenek a kereskedőknek felmérni az ármozgások kimeneteleinek valószínűségét. Kereskedők és befektetők számára egyaránt hasznosak lehetnek, mivel a segítségükkel végzett piaci elemzés alapján megalkothatják saját elképzeléseiket.


Hogyan működnek a gyertyadiagramok?

Az egyes gyertyák megalkotásához a következő adatpontok szükségesek:

  1. Nyitó — Az eszköz első regisztrált kereskedési ára az adott időszakban.

  2. Maximum — Az eszköz legmagasabb regisztrált kereskedési ára az adott időszakban.

  3. Minimum — Az eszköz legalacsonyabb regisztrált kereskedési ára az adott időszakban.

  4. Záró — Az eszköz utolsó regisztrált kereskedési ára az adott időszakban.


Gyertyaanatómia


Ezt az adathalmazt gyakran emlegetik OHLC-értékekként. A nyitó, a maximum, a minimum és a záró árfolyam közötti viszony határozza meg a gyertya külsejét.

A nyitó és a záró árfolyam közötti távolságot a gyertya testének, a test és a legmagasabb/legalacsonyabb érték közötti távolságot pedig kanócnak vagy árnyéknak nevezzük. A gyertya legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti távolságot nevezzük a gyertya tartományának. 


Hogyan értelmezzük a gyertyadiagramokat?

Sok kereskedő úgy véli, hogy a gyertyadiagramokat könnyebb értelmezni, mint a hagyományosabb oszlop- vagy vonaldiagramokat, habár hasonló információkat kínálnak. A gyertyadiagramokat egy pillantásra le lehet olvasni, az ármozgások egyszerű leképezését adják. 

A gyakorlatban a gyertya megmutatja a bikák és a medvék csatájának alakulását egy adott időszakban. Általában véve minél hosszabb a gyertya teste, annál intenzívebb a vételi vagy eladási nyomás a mért időszakban. Ha a gyertya kanócai rövidek, az azt jelenti, hogy a mért időszak legmagasabb (illetve a legalacsonyabb) árpontja közel volt a záró árhoz.

A színek és a beállítások a különböző diagramelemző eszközöknél eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy ha a gyertyatest zöld, akkor az eszköz záró ára magasabb volt a nyitó árnál. A piros szín azt jelenti, hogy az ár a mért időszakban lefelé mozdult, tehát a záró ár alacsonyabb volt, mint a nyitó. 

Néhány elemző előnyben részesíti a fekete-fehér megjelenést. Tehát a zöld és a piros helyett a diagram a felfelé irányuló mozgást üreges gyertyákkal, a lefelé irányuló mozgást pedig fekete gyertyákkal jelöli.


Amit a gyertyadiagramok nem árulnak el

Habár a gyertyák hasznosak, mivel adnak egy általános rálátást az ármozgásokra, nem feltétlenül mondanak el mindent, ami egy átfogó elemzéshez szükséges. Például a gyertyák nem mutatják be részletesen, hogy mi történt a nyitó és a záró ár között, csak a két pont közötti távolságot (a legmagasabb és a legalacsonyabb árral együtt).

Az is elmondható, hogy bár egy gyertya kanócai elárulják a legmagasabb és legalacsonyabb árat az adott időszakban, azt nem árulják el, melyik következett be hamarabb. De a legtöbb elemző eszközben az időszak módosítható, így a kereskedők kisebb időegységre válthatnak, hogy részletesebb képet kapjanak.


A gyertyadiagramok emellett nagy adag piaci zajt is tartalmazhatnak, különösen alacsonyabb időegységek mellett. A gyertyák nagyon gyorsan változhatnak, ami kihívást jelenthet az értelmezés során.


Heikin-Ashi gyertyák

Eddig a néha japán gyertyadiagramként is emlegetett eszközről beszéltünk. De a gyertyák számítására vannak más módszerek is. Ezek egyike a Heikin-Ashi technika.

A Heikin-Ashi jelentése japánul „átlagos oszlop”. Ezek a gyertyadiagramok egy módosított képletet használnak, amely átlagáradatokra támaszkodik. A fő cél, hogy elsimítsuk az ármozgást és kiszűrjük a piaci zajt. Ily módon a Heikin-Ashi gyertyákkal könnyebb lehet észrevenni a piaci trendeket, ármintázatokat és a lehetséges fordulatokat.

A hamis jelzések elkerülése és a piaci trendek észlelésének megkönnyítése érdekében a kereskedők gyakran egymással kombinálva használják a Heikin-Ashi gyertyákat és a japán gyertyákat. Az alsó kanócot nem mutató zöld Heikin-Ashi gyertyák általában erős, felfelé ívelő trendet jeleznek, míg a felső kanóc nélküli piros gyertyák erős, lefelé ívelő trendre utalhatnak.

Bár a Heikin-Ashi gyertyák hatékony eszközt jelenthetnek, mint a technikai elemzés többi technikájának, nekik is megvannak a korlátai. Mivel ezek a gyertyák átlagáradatokat használnak, előfordulhat, hogy a mintázatok kirajzolódása több időt igényel. Emellett nem mutatják a réseket, és elfedhetnek más árfolyamadatokat is.


Záró gondolatok

A gyertyadiagramok minden kereskedő és befektető legalapvetőbb eszközeit jelentik. Nemcsak egy eszköz árfolyammozgásának vizuális megjelenítését adják, hanem rugalmas lehetőséget biztosítanak a különböző időegységek melletti adatelemzésre.

A gyertyadiagramok és mintázatok kiterjedt tanulmányozása analitikus gondolkodásmóddal kombinálva előnybe hozhatja a kereskedőt a piac többi résztvevőjével szemben. Mégis, a legtöbb kereskedő és befektető egyetért abban, hogy fontos más módszereket – például a fundamentális elemzést – is alkalmazni.