Mi az a kockázatkezelés?
Életünk során folyamatosan kezeljük a kockázatokat – tesszük ezt egyszerű feladatok végzése során (például autóvezetés közben) vagy amikor új biztosítást kötünk vagy egészségügyi szolgáltatáscsomagot választunk. A kockázatkezelés lényegében a kockázatok értékeléséről és lereagálásáról szól.
A legtöbben öntudatlanul kezelik őket a mindennapi tevékenységek során. Ám ha a pénzügyi piacokról és az üzleti életről van szó, akkor a kockázatértékelés elengedhetetlen és nagyon is tudatos folyamat.
A közgazdaságtanban a kockázatkezelést úgy is jellemezhetjük, mint egy keretrendszer, amely meghatározza, hogyan kezeli egy vállalkozás vagy egy befektető a pénzügyi kockázatokat, amelyek minden vállalkozás szerves részét képezik.
A kereskedők és befektetők számára a keretrendszer része lehet többféle eszközosztály – például kriptovaluták, hagyományos devizák, áruk, indexek és ingatlanok – kezelése.
Számos különböző típusú pénzügyi kockázatot ismerünk, amelyeket különböző szempontok szerint csoportosíthatunk. A jelen bejegyzésben áttekintjük a kockázatkezelés folyamatát. Bemutatunk továbbá néhány stratégiát, amelyekkel a kereskedők és befektetők a pénzügyi kockázatokat csökkenthetik.
Hogyan működik a kockázatkezelés?
A kockázatkezelési folyamat általában öt lépésből áll: célok kitűzése, kockázatok azonosítása, kockázatértékelés, válaszlépések meghatározása és a megfigyelés. A konkrét körülményektől függően azonban ezek a lépések jelentős mértékben változhatnak.
Célok kitűzése
Az első lépés a fő célok meghatározása. Ez gyakran a vállalat vagy az egyén kockázattűréséhez kapcsolódik. Más szóval ahhoz, hogy mekkora kockázatot hajlandóak felvállalni a céljaik elérése érdekében.
Kockázatok azonosítása
A második lépés a potenciális kockázatok észlelése és azonosítása. Célja, hogy minden olyan eseményt feltárjon, amely negatív következményekkel járhat. Az üzleti környezetben ez a lépés további hasznos információkkal szolgálhat, amelyek nem köthetők közvetlenül a pénzügyi kockázatokhoz.
Kockázatértékelés
A kockázatok azonosítása után a következő lépés azok várható gyakoriságának és súlyának értékelése. A kockázatokat fontosság alapján rangsoroljuk, ezzel elősegítve a megfelelő válaszlépés létrehozását vagy átvételét.
Válaszlépések meghatározása
A negyedik lépés abból áll, hogy minden kockázattípushoz meghatározzuk a válaszlépéseket azok fontossági szintjének megfelelően. Ezzel létrehozzuk a szerencsétlen események bekövetkezésekor foganatosítandó intézkedéseket.
Megfigyelés
A kockázatkezelési stratégia utolsó lépése a stratégia hatékonyságának megfigyelése az eseményekre adott válaszok fényében. Ez gyakran folyamatos adatgyűjtést és -elemzést követel.
Pénzügyi kockázatok kezelése
Egy stratégia vagy egy kereskedési taktika sikertelenségének számos oka lehet. Például egy kereskedő pénzt veszíthet azon, hogy a piac a határidős ügylete ellenében mozog vagy mert nem tudja félretenni az érzelmeit és pánik hatása alatt eladja az eszközét.
Az érzelmi reakciók miatt a kereskedők gyakran figyelmen kívül hagyják vagy feladják a kezdeti stratégiájukat. Ez különösen a medvepiacok alatt és a kapitulációk idején érzékelhető.
A pénzügyi piacokon a legtöbb ember egyetért abban, hogy a megfelelő kockázatkezelési stratégia drasztikus mértékben hozzájárul a kereskedés sikeréhez. A gyakorlatban ez akár annyira egyszerű formát is ölthet, mint egy stop loss vagy take profit megbízás rögzítése.
Egy masszív kereskedési stratégia kialakítása során világosan meg kell határozni egy sor lehetséges intézkedést, így a kereskedők felkészültebben várhatják mindenféle szituáció bekövetkezését. Azonban ahogy említettük, a kockázatkezelésnek számos módja van. Ideális esetben a stratégiákat folyamatosan felülvizsgálják és finomhangolják.
Alább látható néhány példa a pénzügyi kockázatokra egy-egy rövid leírással arról, hogyan lehet ezeket kezelni.
Piaci kockázat: az egyes ügyleteknél stop loss megbízások beállításával minimalizálható, így a pozíciókat automatikusan zárja a rendszer, még mielőtt nagyobb veszteséget szenvednénk.
Likviditási kockázat: nagy forgalmú piacok alkalmazásával kezelhető. A magasabb piaci kapitalizációval rendelkező eszközöknek általában nagyobb a likviditásuk.
Hitelkockázat: megbízható tőzsdék használatával csökkenthető, így a kölcsönadók és a kölcsönvevők (illetve a vevők és az eladók) között nem szükséges a bizalom kialakítása.
Működési kockázat: a befektetők a működési kockázatot a portfóliójuk diverzifikálásával, az egyetlen projekttel vagy céggel szembeni kitettség korlátozásával csökkenthetik. Felkutathatnak olyan vállalatokat is, amelyek kisebb eséllyel tapasztalnak működési problémákat.
Rendszerszintű kockázat: a portfólió diverzifikálásával ez is csökkenthető. Ám ebben az esetben a diverzifikációba olyan projekteket is be kell vonni, amelyek különböző ágazatok jól megkülönböztethető ajánlatait és vállalatait kínálják. Lehetőleg olyanokat, amelyek között nagyon kicsi a korreláció.
Széles körben használt kockázatkezelési stratégiák
A kockázatkezelés területén nincs egyetlen helyes megközelítés. A befektetők és kereskedők gyakran használják a kockázatkezelési eszközök és stratégiák kombinációit, hogy növeljék az esélyt a portfóliójuk gyarapítására. Alább bemutatunk néhány példát a kereskedők kockázatcsökkentési stratégiájára.
1%-os kereskedési szabály
Az 1%-os kereskedési szabály (vagy 1%-os kockázat szabálya) olyan módszer, amellyel a kereskedők a veszteségeiket kereskedésenként a rendelkezésre álló tőkéjük legfeljebb 1%-ára korlátozzák. Ez azt jelenti hogy a portfóliójuk legfeljebb 1%-át használják egy-egy ügylethez vagy nagyobb megbízást adnak fel olyan stop loss limittel, amely a portfóliójuk értékének 1%-ával egyenlő. Az 1%-os kereskedési szabály a nappali kereskedők körében elterjedt, de a swing kereskedők is alkalmazhatják.
Bár az 1% általános főszabály, egyes kereskedők más tényezők – például számlaösszeg és egyéni kockázatvállalási kedv – alapján módosítják ezt az értéket. Például egy nagyobb számlával és konzervatívabb kockázatfelfogással bíró egyén dönthet úgy, hogy még kisebb százalékos értékre korlátozza az ügyletenkénti kockázatát.
Stop loss és take profit megbízások
A Stop loss megbízások segítségével a kereskedők korlátozhatják a veszteségeiket, ha egy ügylet balul sül el. A take profit megbízásokkal bebiztosíthatják a nyereségüket, amikor egy ügylet jól sikerül. Ideális esetben a stop loss és a take profit árfolyamokat még a pozíciófelvétel előtt határozza meg a kereskedő, és a megbízásokat az ügylet megnyitása után azonnal fel kell adni.
Életbevágóan fontos tudni, mikor kell a veszteséget korlátozva kiszállni egy pozícióból, különösen a volatilis piacokon, ahol az árfolyamok gyorsan zuhanhatnak. A kilépési stratégia azt is megakadályozza, hogy érzelmi alapú kereskedéssel rossz döntéseket hozzunk. A stop loss és a take profit árfolyamszintek az ügyletek kockázat/nyereség arányának számításához is elengedhetetlenek.
Pozíciófedezés
A fedezet egy másik olyan stratégia, amelyet a kereskedők és a befektetők a pénzügyi kockázatok csökkentésére használnak. Ez a stratégia két olyan pozíció felvételéből áll, amelyek kioltják egymás hatását. Egyszerűen fogalmazva: a kereskedők úgy fedezhetnek egy ügyletet, hogy egy hasonló vagy ugyanakkora értékű, ellentétes irányú ügyletet kötnek.
Első ránézésre nem feltétlenül érthető két ellentétes irányú pozíció felvételének a haszna, de ha megfelelően csinálják, akkor a fedezeti ügylet tompíthatja egy piaci mozgás hatásait. Tegyük fel például, hogy long BTC pozíciót nyit, és BTC-t a személyes tárcájában tárolja. Ha a piac lejtmenetbe vált, Ön felvehet egy short pozíciót, ellentételezve a long pozícióját anélkül, hogy a BTC-jét mozgatnia kellene. Ezt piacsemleges stratégiának hívjuk.
Ha határidős kereskedéssel foglalkozik, akkor a Binance Futures fedezeti módja segítségével kereskedve egyszerre tarthat long és short pozíciókat ugyanazzal a szerződéssel.
Diverzifikáció
Ahogy a mondás tartja: ne tegyen fel mindent egy lapra. Más szóval: diverzifikálja portfólióját. Egy alaposan diverzifikált portfólió elméletileg nagyobb védelmet nyújt a súlyos veszteségek ellen, mint az egyetlen eszközből álló portfólió. Ha diverzifikált portfólióban tart egy kriptoeszközt, akkor árfolyamzuhanás esetén legfeljebb a portfóliója egy részét veszíti el. Ezzel ellentétben, ha a portfóliója egyetlen eszközből áll, akkor a portfólió értékének 100%-át is elveszítheti.
Kockázat-nyereség arány
A kockázat-nyereség arány a kereskedő által vállalt kockázatot viszonyítja a potenciális nyereséghez. Egy fontolóra vett ügylet kockázat-nyereség arányának kiszámításához egyszerűen ossza el a potenciális veszteséget a potenciális nyereséggel. Tehát, ha a stop-loss megbízás 5%-nál van, a cél pedig 15% nyereség, akkor a kockázat-nyereség arány 1:3, vagyis a potenciális profit háromszor nagyobb, mint a kockázat.
Záró gondolatok
Kereskedési pozíció nyitása vagy egy portfólió feltőkésítése előtt a kereskedőknek és befektetőknek el kell gondolkodniuk egy kockázatkezelési stratégia létrehozásán. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy a pénzügyi kockázatot sosem lehet teljesen elkerülni.
Mindent összevetve a kockázatkezelés határozza meg a hozzáállásunkat a kockázatokhoz, de egyáltalán nem a kockázatok teljes elkerüléséről szól. Stratégiai gondolkodást is megkíván, hogy az elkerülhetetlen kockázatokat a lehető legeredményesebben vállalhassuk fel.
Más szóval a kockázatkezelés a kockázatok azonosításáról, értékeléséről és megfigyeléséről szól, a körülmények és a stratégia figyelembevételével. A kockázatkezelés folyamatának célja a kockázat/nyereség arány értékelése, hogy a legkedvezőbb pozíciókat részesíthessük előnyben.