Kock√°zatkezel√©si √ļtmutat√≥ kezdŇĎknek
KezdŇĎlap
Cikkek
Kock√°zatkezel√©si √ļtmutat√≥ kezdŇĎknek

Kock√°zatkezel√©si √ļtmutat√≥ kezdŇĎknek

KezdŇĎ
Közzétéve Nov 4, 2019Frissítve Oct 18, 2022
7m

Mi az a kockázatkezelés?

√Člet√ľnk sor√°n folyamatosan kezelj√ľk a kock√°zatokat ‚Äď tessz√ľk ezt egyszerŇĪ feladatok v√©gz√©se sor√°n (p√©ld√°ul aut√≥vezet√©s k√∂zben) vagy amikor √ļj biztos√≠t√°st k√∂t√ľnk vagy eg√©szs√©g√ľgyi szolg√°ltat√°scsomagot v√°lasztunk. A kock√°zatkezel√©s l√©nyeg√©ben a kock√°zatok √©rt√©kel√©s√©rŇĎl √©s lereag√°l√°s√°r√≥l sz√≥l.

A legt√∂bben √∂ntudatlanul kezelik ŇĎket a mindennapi tev√©kenys√©gek sor√°n. √Ām ha a p√©nz√ľgyi piacokr√≥l √©s az √ľzleti √©letrŇĎl van sz√≥, akkor a kock√°zat√©rt√©kel√©s elengedhetetlen √©s nagyon is tudatos folyamat.

A k√∂zgazdas√°gtanban a kock√°zatkezel√©st √ļgy is jellemezhetj√ľk, mint egy keretrendszer, amely meghat√°rozza, hogyan kezeli egy v√°llalkoz√°s vagy egy befektetŇĎ a p√©nz√ľgyi kock√°zatokat, amelyek minden v√°llalkoz√°s szerves r√©sz√©t k√©pezik.¬†

A kereskedŇĎk √©s befektetŇĎk sz√°m√°ra a keretrendszer r√©sze lehet t√∂bbf√©le eszk√∂zoszt√°ly ‚Äď p√©ld√°ul kriptovalut√°k, hagyom√°nyos deviz√°k, √°ruk, indexek √©s ingatlanok ‚Äď kezel√©se.

Sz√°mos k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√≠pus√ļ p√©nz√ľgyi kock√°zatot ismer√ľnk, amelyeket k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szempontok szerint csoportos√≠thatunk. A jelen bejegyz√©sben √°ttekintj√ľk a kock√°zatkezel√©s folyamat√°t. Bemutatunk tov√°bb√° n√©h√°ny strat√©gi√°t, amelyekkel a kereskedŇĎk √©s befektetŇĎk a p√©nz√ľgyi kock√°zatokat cs√∂kkenthetik.

Hogyan mŇĪk√∂dik a kock√°zatkezel√©s?

A kock√°zatkezel√©si folyamat √°ltal√°ban √∂t l√©p√©sbŇĎl √°ll: c√©lok kitŇĪz√©se, kock√°zatok azonos√≠t√°sa, kock√°zat√©rt√©kel√©s, v√°laszl√©p√©sek meghat√°roz√°sa √©s a megfigyel√©s. A konkr√©t k√∂r√ľlm√©nyektŇĎl f√ľggŇĎen azonban ezek a l√©p√©sek jelentŇĎs m√©rt√©kben v√°ltozhatnak.

C√©lok kitŇĪz√©se

Az elsŇĎ l√©p√©s a fŇĎ c√©lok meghat√°roz√°sa. Ez gyakran a v√°llalat vagy az egy√©n kock√°zattŇĪr√©s√©hez kapcsol√≥dik. M√°s sz√≥val ahhoz, hogy mekkora kock√°zatot hajland√≥ak felv√°llalni a c√©ljaik el√©r√©se √©rdek√©ben.

Kockázatok azonosítása

A m√°sodik l√©p√©s a potenci√°lis kock√°zatok √©szlel√©se √©s azonos√≠t√°sa. C√©lja, hogy minden olyan esem√©nyt felt√°rjon, amely negat√≠v k√∂vetkezm√©nyekkel j√°rhat. Az √ľzleti k√∂rnyezetben ez a l√©p√©s tov√°bbi hasznos inform√°ci√≥kkal szolg√°lhat, amelyek nem k√∂thetŇĎk k√∂zvetlen√ľl a p√©nz√ľgyi kock√°zatokhoz.

Kockázatértékelés

A kock√°zatok azonos√≠t√°sa ut√°n a k√∂vetkezŇĎ l√©p√©s azok v√°rhat√≥ gyakoris√°g√°nak √©s s√ļly√°nak √©rt√©kel√©se. A kock√°zatokat fontoss√°g alapj√°n rangsoroljuk, ezzel elŇĎseg√≠tve a megfelelŇĎ v√°laszl√©p√©s l√©trehoz√°s√°t vagy √°tv√©tel√©t.

Válaszlépések meghatározása

A negyedik l√©p√©s abb√≥l √°ll, hogy minden kock√°zatt√≠pushoz meghat√°rozzuk a v√°laszl√©p√©seket azok fontoss√°gi szintj√©nek megfelelŇĎen. Ezzel l√©trehozzuk a szerencs√©tlen esem√©nyek bek√∂vetkez√©sekor foganatos√≠tand√≥ int√©zked√©seket.

Megfigyelés

A kock√°zatkezel√©si strat√©gia utols√≥ l√©p√©se a strat√©gia hat√©konys√°g√°nak megfigyel√©se az esem√©nyekre adott v√°laszok f√©ny√©ben. Ez gyakran folyamatos adatgyŇĪjt√©st √©s -elemz√©st k√∂vetel.

P√©nz√ľgyi kock√°zatok kezel√©se

Egy strat√©gia vagy egy keresked√©si taktika sikertelens√©g√©nek sz√°mos oka lehet. P√©ld√°ul egy kereskedŇĎ p√©nzt vesz√≠thet azon, hogy a piac a hat√°ridŇĎs √ľgylete ellen√©ben mozog vagy mert nem tudja f√©lretenni az √©rzelmeit √©s p√°nik hat√°sa alatt eladja az eszk√∂z√©t.

Az √©rzelmi reakci√≥k miatt a kereskedŇĎk gyakran figyelmen k√≠v√ľl hagyj√°k vagy feladj√°k a kezdeti strat√©gi√°jukat. Ez k√ľl√∂n√∂sen a medvepiacok alatt √©s a kapitul√°ci√≥k idej√©n √©rz√©kelhetŇĎ.

A p√©nz√ľgyi piacokon a legt√∂bb ember egyet√©rt abban, hogy a megfelelŇĎ kock√°zatkezel√©si strat√©gia drasztikus m√©rt√©kben hozz√°j√°rul a keresked√©s siker√©hez. A gyakorlatban ez ak√°r annyira egyszerŇĪ form√°t is √∂lthet, mint egy stop loss vagy take profit megb√≠z√°s r√∂gz√≠t√©se.

Egy massz√≠v keresked√©si strat√©gia kialak√≠t√°sa sor√°n vil√°gosan meg kell hat√°rozni egy sor lehets√©ges int√©zked√©st, √≠gy a kereskedŇĎk felk√©sz√ľltebben v√°rhatj√°k mindenf√©le szitu√°ci√≥ bek√∂vetkez√©s√©t. Azonban ahogy eml√≠tett√ľk, a kock√°zatkezel√©snek sz√°mos m√≥dja van. Ide√°lis esetben a strat√©gi√°kat folyamatosan fel√ľlvizsg√°lj√°k √©s finomhangolj√°k.

Al√°bb l√°that√≥ n√©h√°ny p√©lda a p√©nz√ľgyi kock√°zatokra egy-egy r√∂vid le√≠r√°ssal arr√≥l, hogyan lehet ezeket kezelni.

  • Piaci kock√°zat: az egyes √ľgyletekn√©l stop loss megb√≠z√°sok be√°ll√≠t√°s√°val minimaliz√°lhat√≥, √≠gy a poz√≠ci√≥kat automatikusan z√°rja a rendszer, m√©g mielŇĎtt nagyobb vesztes√©get szenvedn√©nk.

  • Likvidit√°si kock√°zat: nagy forgalm√ļ piacok alkalmaz√°s√°val kezelhetŇĎ. A magasabb piaci kapitaliz√°ci√≥val rendelkezŇĎ eszk√∂z√∂knek √°ltal√°ban nagyobb a likvidit√°suk.

  • Hitelkock√°zat: megb√≠zhat√≥ tŇĎzsd√©k haszn√°lat√°val cs√∂kkenthetŇĎ, √≠gy a k√∂lcs√∂nad√≥k √©s a k√∂lcs√∂nvevŇĎk (illetve a vevŇĎk √©s az elad√≥k) k√∂z√∂tt nem sz√ľks√©ges a bizalom kialak√≠t√°sa.

  • MŇĪk√∂d√©si kock√°zat: a befektetŇĎk a mŇĪk√∂d√©si kock√°zatot a portf√≥li√≥juk diverzifik√°l√°s√°val, az egyetlen projekttel vagy c√©ggel szembeni kitetts√©g korl√°toz√°s√°val cs√∂kkenthetik. Felkutathatnak olyan v√°llalatokat is, amelyek kisebb es√©llyel tapasztalnak mŇĪk√∂d√©si probl√©m√°kat.

  • RendszerszintŇĪ kock√°zat: a portf√≥li√≥ diverzifik√°l√°s√°val ez is cs√∂kkenthetŇĎ. √Ām ebben az esetben a diverzifik√°ci√≥ba olyan projekteket is be kell vonni, amelyek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √°gazatok j√≥l megk√ľl√∂nb√∂ztethetŇĎ aj√°nlatait √©s v√°llalatait k√≠n√°lj√°k. LehetŇĎleg olyanokat, amelyek k√∂z√∂tt nagyon kicsi a korrel√°ci√≥.

Széles körben használt kockázatkezelési stratégiák

A kock√°zatkezel√©s ter√ľlet√©n nincs egyetlen helyes megk√∂zel√≠t√©s. A befektetŇĎk √©s kereskedŇĎk gyakran haszn√°lj√°k a kock√°zatkezel√©si eszk√∂z√∂k √©s strat√©gi√°k kombin√°ci√≥it, hogy n√∂velj√©k az es√©lyt a portf√≥li√≥juk gyarap√≠t√°s√°ra. Al√°bb bemutatunk n√©h√°ny p√©ld√°t a kereskedŇĎk kock√°zatcs√∂kkent√©si strat√©gi√°j√°ra.

1%-os kereskedési szabály

Az 1%-os keresked√©si szab√°ly (vagy 1%-os kock√°zat szab√°lya) olyan m√≥dszer, amellyel a kereskedŇĎk a vesztes√©geiket keresked√©senk√©nt a rendelkez√©sre √°ll√≥ tŇĎk√©j√ľk legfeljebb 1%-√°ra korl√°tozz√°k. Ez azt jelenti hogy a portf√≥li√≥juk legfeljebb 1%-√°t haszn√°lj√°k egy-egy √ľgylethez vagy nagyobb megb√≠z√°st adnak fel olyan stop loss limittel, amely a portf√≥li√≥juk √©rt√©k√©nek 1%-√°val egyenlŇĎ. Az 1%-os keresked√©si szab√°ly a nappali kereskedŇĎk k√∂r√©ben elterjedt, de a swing kereskedŇĎk is alkalmazhatj√°k.

B√°r az 1% √°ltal√°nos fŇĎszab√°ly, egyes kereskedŇĎk m√°s t√©nyezŇĎk ‚Äď p√©ld√°ul sz√°mla√∂sszeg √©s egy√©ni kock√°zatv√°llal√°si kedv ‚Äď alapj√°n m√≥dos√≠tj√°k ezt az √©rt√©ket. P√©ld√°ul egy nagyobb sz√°ml√°val √©s konzervat√≠vabb kock√°zatfelfog√°ssal b√≠r√≥ egy√©n d√∂nthet √ļgy, hogy m√©g kisebb sz√°zal√©kos √©rt√©kre korl√°tozza az √ľgyletenk√©nti kock√°zat√°t.

Stop loss és take profit megbízások

A Stop loss megb√≠z√°sok seg√≠ts√©g√©vel a kereskedŇĎk korl√°tozhatj√°k a vesztes√©geiket, ha egy √ľgylet balul s√ľl el. A take profit megb√≠z√°sokkal bebiztos√≠thatj√°k a nyeres√©g√ľket, amikor egy √ľgylet j√≥l siker√ľl. Ide√°lis esetben a stop loss √©s a take profit √°rfolyamokat m√©g a poz√≠ci√≥felv√©tel elŇĎtt hat√°rozza meg a kereskedŇĎ, √©s a megb√≠z√°sokat az √ľgylet megnyit√°sa ut√°n azonnal fel kell adni.

√Čletbev√°g√≥an fontos tudni, mikor kell a vesztes√©get korl√°tozva kisz√°llni egy poz√≠ci√≥b√≥l, k√ľl√∂n√∂sen a volatilis piacokon, ahol az √°rfolyamok gyorsan zuhanhatnak. A kil√©p√©si strat√©gia azt is megakad√°lyozza, hogy √©rzelmi alap√ļ keresked√©ssel rossz d√∂nt√©seket hozzunk. A stop loss √©s a take profit √°rfolyamszintek az √ľgyletek kock√°zat/nyeres√©g ar√°ny√°nak sz√°m√≠t√°s√°hoz is elengedhetetlenek.

Pozíciófedezés

A fedezet egy m√°sik olyan strat√©gia, amelyet a kereskedŇĎk √©s a befektetŇĎk a p√©nz√ľgyi kock√°zatok cs√∂kkent√©s√©re haszn√°lnak. Ez a strat√©gia k√©t olyan poz√≠ci√≥ felv√©tel√©bŇĎl √°ll, amelyek kioltj√°k egym√°s hat√°s√°t. EgyszerŇĪen fogalmazva: a kereskedŇĎk √ļgy fedezhetnek egy √ľgyletet, hogy egy hasonl√≥ vagy ugyanakkora √©rt√©kŇĪ, ellent√©tes ir√°ny√ļ √ľgyletet k√∂tnek.¬†

ElsŇĎ r√°n√©z√©sre nem felt√©tlen√ľl √©rthetŇĎ k√©t ellent√©tes ir√°ny√ļ poz√≠ci√≥ felv√©tel√©nek a haszna, de ha megfelelŇĎen csin√°lj√°k, akkor a fedezeti √ľgylet tomp√≠thatja egy piaci mozg√°s hat√°sait. Tegy√ľk fel p√©ld√°ul, hogy long BTC poz√≠ci√≥t nyit, √©s BTC-t a szem√©lyes t√°rc√°j√°ban t√°rolja. Ha a piac lejtmenetbe v√°lt, √Ėn felvehet egy short poz√≠ci√≥t, ellent√©telezve a long poz√≠ci√≥j√°t an√©lk√ľl, hogy a BTC-j√©t mozgatnia kellene. Ezt piacsemleges strat√©gi√°nak h√≠vjuk.¬†

Ha hat√°ridŇĎs keresked√©ssel foglalkozik, akkor a Binance Futures fedezeti m√≥dja seg√≠ts√©g√©vel kereskedve egyszerre tarthat long √©s short poz√≠ci√≥kat ugyanazzal a szerzŇĎd√©ssel.

Diverzifikáció

Ahogy a mond√°s tartja: ne tegyen fel mindent egy lapra. M√°s sz√≥val: diverzifik√°lja portf√≥li√≥j√°t. Egy alaposan diverzifik√°lt portf√≥li√≥ elm√©letileg nagyobb v√©delmet ny√ļjt a s√ļlyos vesztes√©gek ellen, mint az egyetlen eszk√∂zbŇĎl √°ll√≥ portf√≥li√≥. Ha diverzifik√°lt portf√≥li√≥ban tart egy kriptoeszk√∂zt, akkor √°rfolyamzuhan√°s eset√©n legfeljebb a portf√≥li√≥ja egy r√©sz√©t vesz√≠ti el. Ezzel ellent√©tben, ha a portf√≥li√≥ja egyetlen eszk√∂zbŇĎl √°ll, akkor a portf√≥li√≥ √©rt√©k√©nek 100%-√°t is elvesz√≠theti.¬†

Kockázat-nyereség arány

A kock√°zat-nyeres√©g ar√°ny a kereskedŇĎ √°ltal v√°llalt kock√°zatot viszony√≠tja a potenci√°lis nyeres√©ghez. Egy fontol√≥ra vett √ľgylet kock√°zat-nyeres√©g ar√°ny√°nak kisz√°m√≠t√°s√°hoz egyszerŇĪen ossza el a potenci√°lis vesztes√©get a potenci√°lis nyeres√©ggel. Teh√°t, ha a stop-loss megb√≠z√°s 5%-n√°l van, a c√©l pedig 15% nyeres√©g, akkor a kock√°zat-nyeres√©g ar√°ny 1:3, vagyis a potenci√°lis profit h√°romszor nagyobb, mint a kock√°zat.

Záró gondolatok

Keresked√©si poz√≠ci√≥ nyit√°sa vagy egy portf√≥li√≥ feltŇĎk√©s√≠t√©se elŇĎtt a kereskedŇĎknek √©s befektetŇĎknek el kell gondolkodniuk egy kock√°zatkezel√©si strat√©gia l√©trehoz√°s√°n. Arr√≥l azonban nem szabad megfeledkezn√ľnk, hogy a p√©nz√ľgyi kock√°zatot sosem lehet teljesen elker√ľlni.

Mindent √∂sszevetve a kock√°zatkezel√©s hat√°rozza meg a hozz√°√°ll√°sunkat a kock√°zatokhoz, de egy√°ltal√°n nem a kock√°zatok teljes elker√ľl√©s√©rŇĎl sz√≥l. Strat√©giai gondolkod√°st is megk√≠v√°n, hogy az elker√ľlhetetlen kock√°zatokat a lehetŇĎ legeredm√©nyesebben v√°llalhassuk fel.¬†

M√°s sz√≥val a kock√°zatkezel√©s a kock√°zatok azonos√≠t√°s√°r√≥l, √©rt√©kel√©s√©rŇĎl √©s megfigyel√©s√©rŇĎl sz√≥l, a k√∂r√ľlm√©nyek √©s a strat√©gia figyelembev√©tel√©vel. A kock√°zatkezel√©s folyamat√°nak c√©lja a kock√°zat/nyeres√©g ar√°ny √©rt√©kel√©se, hogy a legkedvezŇĎbb poz√≠ci√≥kat r√©szes√≠thess√ľk elŇĎnyben.