Mi az a pénzügyi kockázat?
Röviden: a pénzügyi kockázat annak kockázata, hogy pénzt vagy értékes eszközöket veszítünk. A pénzügyi piacok vonatkozásában úgy határozhatjuk meg a kockázatot, mint az a pénzösszeg, amelyet a kereskedés vagy befektetés során elveszíthetünk. Tehát a kockázat nem a tényleges veszteség, hanem az, amit esetleg elveszíthetünk.
Másképpen fogalmazva: sok pénzügyi szolgáltatás, illetve tranzakció magában hordja a veszteség kockázatát, és ez az, amit pénzügyi kockázatnak nevezünk. Szélesebb értelemben a koncepció számos különböző környezetre alkalmazható, például pénzügyi piacokra, üzletvezetésre és szabályozótestületekre is.
A pénzügyi kockázatok felmérésének és elhárításának/csökkentésének folyamatát gyakran nevezik kockázatkezelésnek. Ám mielőtt elmerülnénk a kockázatkezelés témakörében, fontos a pénzügyi kockázat és számos típusának alapvető ismerete.
A pénzügyi kockázat osztályozásának és meghatározásának számos módja van. Említésre méltó példák: a befektetési kockázat, a működési kockázat, a megfelelőségi kockázat és a rendszerkockázat.
A pénzügyi kockázat típusai
Mint már említettük, a pénzügyi kockázatokat különbözőképpen lehet kategorizálni, és a kontextustól függően a meghatározásuk is jelentősen eltérhet egymástól. A jelen cikkben rövid áttekintést nyújtunk a befektetési, működési, megfelelőségi és rendszerkockázatokról.
Befektetési kockázat
Ahogy a neve is mutatja, a befektetési kockázatok közé tartoznak a befektetési és kereskedési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok. A befektetési kockázatok többféle formát is ölthetnek, de legtöbbjük az ingadozó piaci árfolyamokhoz köthető. A piaci, a likviditási és a hitelkockázat a befektetési kockázati csoport részének is tekinthető.
Piaci kockázat
A piaci kockázat egy eszköz ingadozó árfolyamához köthető kockázatot jelenti. Például, ha Alíz Bitcoint vásárol, akkor piaci kockázatot vállal, mert a volatilitás árfolyamesést okozhat.
A piaci kockázat kezelése annak átgondolásával kezdődik, hogy Alíz mennyit veszíthet, ha a Bitcoin árfolyama a pozícióival szemben mozog. A következő lépés egy stratégia megalkotása, amely meghatározza, hogyan reagáljon Alíz a piaci mozgásokra.
A befektetők általában közvetlen és közvetett kockázatokat is vállalnak. A közvetlen piaci kockázat ahhoz a veszteséghez kapcsolódik, amelyet a kereskedő egy adott eszköz árfolyamának kedvezőtlen változása miatt tapasztalhat. A korábbi példa a közvetlen piaci kockázatot illusztrálja (Alíz Bitcoint vásárolt árfolyamesés előtt).
Ezzel szemben a közvetett piaci kockázat olyan eszközökhöz köthető, amelyeknek másodlagos és mellékes (vagyis kevésbé nyilvánvaló) kockázatai is vannak. A részvénypiacokon a kamatkockázat gyakran közvetetten befolyásolja a részvények árát, ezért közvetett kockázatot jelent.
Például, ha Robi megveszi egy vállalat részvényeit, a vagyonát közvetetten befolyásolhatják a változó kamatszintek. A vállalat számára a kamatszintek emelkedése miatt nehezebbé válik a növekedés vagy nyereségesség fenntartása. Ezenfelül a magasabb kamatok más befektetőket arra késztethetnek, hogy eladják a részvényeiket. Ezt gyakran megteszik, hogy a kapott pénzzel kifizessék a hiteleiket, amelyeket már költségesebb fenntartani.
Érdemes megjegyezni azonban, hogy a kamatszintek közvetlen és közvetett módon is befolyásolják a pénzügyi piacokat. Míg a kamatok a részvényekre közvetetten hatnak, a kötvényekre és más fix hozamú értékpapírokra közvetlen hatást gyakorolnak. Ezért az eszköztől függően a kamatkockázat tekinthető közvetlen vagy közvetett kockázatnak.
Likviditási kockázat
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a befektetők és kereskedők képtelenek egy bizonyos eszközt drasztikus árfolyamváltozások nélkül gyorsan megvenni vagy eladni.
Például tegyük fel, hogy Alíz 1000 egység kriptovalutát vásárolt, egységenként 10 dollárért. Tegyük fel, hogy az árfolyam néhány hónapon keresztül stabil maradt, így a kriptovaluta még mindig a 10 dolláros árfolyamszint körül mozog.
Egy nagy forgalmú, likvid piacon Alíz gyorsan el tudja adni a 10 000 dollár értékű csomagját, mert van elég vevő, akik minden egységért hajlandóak 10 dollárt fizetni. Azonban ha a piac illikvid, akkor csak néhány vevő lenne hajlandó 10 dollárt adni egységenként. Így Alíz valószínűleg rákényszerülne, hogy az érméi nagy részét jóval alacsonyabb áron adja el.
Hitelkockázat
A hitelkockázat annak kockázata, hogy egy hitelező a másik fél fizetésképtelensége miatt pénzt veszít. Például, ha Robi kölcsönt vesz fel Alíztól, akkor Alíz hitelkockázatot vállal. Más szóval megvan az esélye annak, hogy Robi nem fizet Alíznak, és ezt a lehetőséget hívjuk hitelkockázatnak. Ha Robi fizetésképtelenné válik, akkor Alíz pénzt veszít.
Magasabb szinten szemlélve gazdasági válság alakulhat ki, ha egy nemzet hitelkockázata ésszerűtlen szintekre emelkedik. Az elmúlt 90 év legsúlyosabb pénzügyi válsága részben egy globális hitelkockázati expanzió eredménye volt.
Annak idején az amerikai bankoknak több 100 érintett fél vonatkozásában több millió egymással szemben elszámolt tranzakciója volt. Amikor a Lehman Brothers fizetésképtelenné vált, a hitelkockázat gyorsan kiterjedt az egész világra, olyan pénzügyi válságot hozva létre, amely a Nagy Recesszióhoz vezetett.
Működési kockázat
A működési kockázat annak kockázata, hogy a belső folyamatok, rendszerek vagy eljárások kudarca pénzügyi veszteséget okoz. Ezeket a kudarcokat gyakran véletlen emberi hiba vagy szándékos, csalárd tevékenység okozza.
A működési kockázatok csökkentése érdekében minden vállalat köteles időről időre biztonsági auditot végezni, emellett stabil eljárásokat és hatékony belső menedzsmentet megvalósítani.
Számos esetben előfordult, hogy a nem megfelelő vezetés alatt álló munkavállalók felhatalmazás nélkül hajtottak végre ügyleteket a vállalat pénzeszközeinek felhasználásával. Ezeket a személyeket gyakran illetik a „csaló bróker” kifejezéssel, és a tevékenységük nagy pénzügyi veszteségeket eredményeztek világszerte, különösen a bankszektorban.
A működési kudarcot külső események is okozhatják, amelyek közvetetten befolyásolják egy vállalat működését. Ilyen lehet például a földrengés, a vihar és más természeti katasztrófák.
Megfelelőségi kockázat
A megfelelőségi kockázathoz köthető veszteségek akkor keletkezhetnek, amikor egy vállalat vagy intézmény nem követi az érintett joghatóságban érvényes jogszabályokat és előírásokat. Az ilyen kockázatok elkerülése érdekében számos vállalat vezet be speciális eljárásokat, például a pénzmosás elleni eljárást (AML) és a KYC-eljárást (Know Your Customer – Ismerd az ügyfeled).
Ha egy szolgáltató vagy vállalat nem tartja be az előírásokat, akkor betilthatják a működését vagy súlyos bírsággal sújthatják. Számos befektetési céget és bankot fogtak perbe és büntettek meg jogszabálysértések (például érvényes engedély nélküli működés) miatt. A bennfentes kereskedés és a korrupció is gyakran előforduló megfelelőségi kockázatok.
Rendszerkockázat
A rendszerkockázat annak lehetőségéhez köthető, hogy egy esemény nemkívánatos hatást vált ki egy bizonyos piacon vagy iparágban. Például a Lehman Brothers összeomlása 2008-ban súlyos pénzügyi válságba taszította az Amerikai Egyesült Államokat, amelynek hatása végül más országokra is továbbterjedt.
A rendszerkockázatok bizonyítéka az ugyanabban az iparágban tevékenykedő vállalatok közötti erős korreláció. Ha a Lehman Brothers nem lett volna annyira mélyen beágyazva az egész amerikai pénzügyi rendszerbe, akkor a csődje sokkal kisebb hullámokat vetett volna.
A rendszerkockázat koncepcióját könnyen megjegyezhetjük a dominóhatás elképzelésével, ahol először egy dominó dől el, amely aztán sorban a többi eldőlését okozza.
Említésre méltó, hogy a 2008-as pénzügyi válság után jelentős növekedés volt tapasztalható a nemesfém ágazatban. Tehát a rendszerkockázat csökkentésének egyik módja a diverzifikáció.
Rendszer vs. szisztematikus kockázat
A rendszerkockázat nem keverendő össze a szisztematikus vagy aggregált kockázattal. Az utóbbit nehezebb definiálni, és a kockázatok szélesebb körére utal, nemcsak a pénzügyi kockázatokra.
A szisztematikus kockázatok számos gazdasági és szociálpolitikai tényezőhöz kapcsolódhatnak, például az inflációhoz, a kamatlábakhoz, háborúkhoz, természeti katasztrófákhoz, valamint fontos kormányzati politikai változásokhoz.
Lényegében olyan eseményekhez kapcsolódik a szisztematikus kockázat, amelyek több területen érintik egy ország vagy egy társadalom életét. Ide tartozhat a mezőgazdaság, az építőipar, a bányászat, a feldolgozóipar, a pénzügyi szektor stb. Tehát míg a rendszerkockázat csökkenthető egymással gyenge korrelációt mutató eszközök segítségével, a szisztematikus kockázat nem csökkenthető portfólió diverzifikációval.
Záró gondolatok
Az előbbiekben megtárgyaltunk néhányat a számos különböző típusú pénzügyi kockázatból, beleértve a befektetési, a működési, a megfelelőségi és a rendszerkockázatot is. A befektetési kockázatok csoportján belül bemutattuk a piaci kockázat, a likviditási kockázat és a hitelkockázat koncepcióját.
Ha a pénzügyi piacokról van szó, szinte lehetetlen teljesen elkerülni a kockázatokat. A legjobb, amit egy kereskedő vagy befektető tehet, hogy valahogy csökkenti, illetve ellenőrzése alá vonja ezeket a kockázatokat. Tehát a pénzügyi kockázatok néhány fő típusának megismerése jó első lépést jelent egy hatékony kockázatkezelési stratégia létrehozása felé.