Magyarázat az átmeneti veszteséghez
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Mi az átmeneti veszteség?
Hogyan alakul ki az átmeneti veszteség?
Átmeneti veszteség becslése
Az AMM-nek nyújtott likviditás kockázatai
Záró gondolatok
Kezdőlap
Cikkek
Magyarázat az átmeneti veszteséghez

Magyarázat az átmeneti veszteséghez

Középszintű
Közzétéve Oct 19, 2020Frissítve Nov 11, 2022
6m

TL;DR

Ha valaha is foglalkozott a DeFi-vel, szinte biztosan hallotta már ezt a kifejezést. Átmeneti veszteség akkor következik be, amikor a tokenek ára megváltozik ahhoz képest, amikor letétbe helyezte őket a poolban. Minél nagyobb a változás, annál nagyobb a veszteség. 

Várjunk, tehát pénzt veszíthetek likviditás biztosításával? És miért átmeneti a veszteség? Nos, ez egy sajátos, automizált market makernek nevezett piac jellegzetes tervezéséből származik. A likviditás biztosítása egy likviditási pool számára jövedelmező vállalkozás lehet, de számolnia kell az átmeneti veszteség lehetőségével.


Bevezetés

Az olyan DeFi protokollok, mint az Uniswap, a SushiSwap vagy a PancakeSwap a volumen és a likviditás robbanásszerű növekedését tapasztalták. Ezek a likviditási protokollok lehetővé teszik, hogy lényegében bárki, aki pénzeszközökkel rendelkezik, market makerré váljon, és kereskedési díjakat szerezzen. A piacteremtés demokratizálása sok súrlódásmentes gazdasági tevékenységet tett lehetővé a kriptovaluták területén.

Mit kell tehát tudnia, ha likviditást szeretne biztosítani ezeknek a platformoknak? Ebben a cikkben az egyik legfontosabb fogalmat vesszük át – az átmeneti veszteséget.


Mi az átmeneti veszteség?

Átmeneti veszteségről akkor beszélünk, amikor likviditást biztosít egy likviditási poolnak, és a letétbe helyezett eszközök ára megváltozik a letétbe helyezés után. Minél nagyobb ez a változás, annál inkább ki vagy téve az átmeneti veszteségnek. Ebben az esetben a veszteség a lehívás időpontjában kisebb dollárértéket eredményez, mint a letétbe helyezés időpontjában.

Azok a poolok, amelyek viszonylag kis ártartományban mozgó eszközöket tartalmaznak, kevésbé vannak kitéve az átmeneti veszteségnek. A stabilcoinok vagy az érmék különböző wrapped változatai például egy viszonylag visszafogott ártartományban mozognak. Ebben az esetben a likviditásszolgáltatók (LP-k) számára kisebb az átmeneti veszteség kockázata.

Miért biztosítanak tehát a likviditásszolgáltatók likviditást, ha potenciális veszteségeknek vannak kitéve? Nos, az átmeneti veszteséget ellensúlyozhatják a kereskedési díjak. Valójában még az átmeneti veszteségnek erősen kitett Uniswap poolok is nyereségesek lehetnek a kereskedési díjaknak köszönhetően. 

Az Uniswap 0,3%-ot számít fel minden olyan kereskedés után, amely közvetlenül a likviditásszolgáltatókhoz köthető. Ha egy adott poolban nagy a kereskedési volumen, akkor még úgy is nyereséges lehet likviditást biztosítani, ha a pool erősen ki van téve az átmeneti veszteségnek. Ez azonban függ a protokolltól, az adott pooltól, a letétbe helyezett eszközöktől és még a tágabb piaci feltételektől is.


Hogyan alakul ki az átmeneti veszteség?

Nézzünk meg egy példát arra, hogyan nézhet ki egy likviditásszolgáltató számára az átmeneti veszteség.

Alíz 1 ETH-t és 100 DAI-t helyez letétbe egy likviditási poolban. Ennél az automatizált market makernél (AMM) a letétbe helyezett tokenpárnak egyenértékűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az ETH ára 100 DAI a letétbe helyezés időpontjában. Ez azt is jelenti, hogy Alíz letétjének dollárértéke a letétbe helyezés időpontjában 200 USD.

Ezen kívül összesen 10 ETH és 1000 DAI van a poolban – amelyet más likviditásszolgáltatók finanszíroznak, akárcsak Alíz. Tehát Alíznak 10%-os részesedése van az poolból, és a teljes likviditás 10 000.

Tegyük fel, hogy az ETH árfolyama 400 DAI-ra nő. Eközben, az arbitrázs kereskedők DAI-t adnak a poolhoz, és ETH-t vesznek ki belőle, amíg az arány nem tükrözi az aktuális árat. Ne feledje, hogy az AMM-ek nem rendelkeznek megbízás könyvvel. A poolban lévő eszközök árát a poolban lévő eszközök egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Míg a likviditás változatlan marad a poolban (10 000), a benne lévő eszközök aránya változik.

Ha az ETH most 400 DAI, akkor megváltozott az arány aközött, hogy mennyi ETH és mennyi DAI van a poolban. Jelenleg 5 ETH és 2000 DAI van a poolban, az arbitrázs kereskedők munkájának köszönhetően.

Alíz tehát úgy dönt, hogy lehívja pénzeszközeit. Amint azt már tudjuk, 10%-os részesedésre jogosult a poolból. Ennek eredményeképpen 0,5 ETH-t és 200 DAI-t, összesen 400 USD-t hívhat le. A 200 USD értékű letétbe helyezés óta szép profitra tett szert, nem igaz? De várjunk csak, mi történt volna, ha egyszerűen megtartja az 1 ETH-t és a 100 DAI-t? Ezeknek az eszközöknek az együttes dollárértéke most 500 USD lenne.

Láthatjuk, hogy Alíz jobban járt volna, ha inkább megőrzi eszközeit, ahelyett hogy letétbe helyezi őket egy likviditási poolban. Ezt nevezzük átmeneti veszteségnek. Ebben az esetben Alíz vesztesége nem volt olyan jelentős, mivel a kezdeti letét viszonylag kis összegű volt. Ne feledje azonban, hogy az átmeneti veszteség nagy veszteségekhez vezethet (beleértve a kezdeti letét jelentős részét is).

Alíz példája azonban nem vette figyelembe a likviditás biztosításáért járó kereskedési díjakat. Sok esetben a megkeresett díjak ellensúlyozzák a veszteségeket, és így a likviditás biztosítása mégis nyereségessé válik. Ettől függetlenül, elengedhetetlen, hogy megértsük az átmeneti veszteség fogalmát, mielőtt likviditást biztosítanánk egy DeFi protokollnak.


Átmeneti veszteség becslése

Tehát az átmeneti veszteség akkor következik be, amikor a poolban lévő eszközök ára megváltozik. De mennyi is pontosan? Egy diagramon ábrázolhatjuk. Ne feledje, hogy ez nem veszi figyelembe a likviditás biztosításáért járó díjakat.

Átmeneti veszteség diagram


Íme egy összefoglaló arról, hogy mit mond a diagram a veszteségekről a HODLinghoz képest:

  • 1,25x árváltozás = 0,6% veszteség

  • 1,50-szeres árváltozás = 2,0% veszteség

  • 1,75x árváltozás = 3,8% veszteség

  • 2x árváltozás = 5,7% veszteség

  • 3x árváltozás = 13,4% veszteség

  • 4x árváltozás = 20,0% veszteség

  • 5x árváltozás = 25,5% veszteség

Van még egy dolog, amit fontos megértenie. Az átmeneti veszteség attól függetlenül alakul ki, hogy az árfolyam milyen irányban változik. Az egyetlen dolog, amit az átmeneti veszteség figyelembe vesz, az a letétbe helyezés időpontjához viszonyított árarány. Ha szeretne részletes magyarázatot kapni ehhez, tekintse meg Pintail cikkét.


Az AMM-nek nyújtott likviditás kockázatai

Őszintén szólva, az átmeneti veszteség nem a legjobb elnevezés. Azért hívják átmeneti veszteségnek, mert a veszteségek csak akkor realizálódnak, amikor Ön lehívja érméit a likviditási poolból. Ezen a ponton azonban a veszteségek nagyon is állandósulnak. Az Ön által begyűjtött díjak talán képesek kompenzálni ezeket a veszteségeket, de az elnevezés még így is egy kissé félrevezető.

Legyen nagyon óvatos, amikor letétbe helyezi pénzeszközeit egy AMM-be. Amint arról már beszéltünk, egyes likviditási poolok sokkal inkább ki vannak téve az átmeneti veszteségnek, mint mások. Egyszerű szabály, hogy minél volatilisebbek az eszközök a poolban, annál nagyobb eséllyel van Ön kitéve az átmeneti veszteségnek. Javasoljuk, hogy először egy kisebb összeggel kezdjen. Így kaphat egy durva becslést arról, hogy milyen hozamra számíthat, mielőtt jelentősebb összeget kötne le. 

Egy utolsó szempont, hogy érdemes több kipróbált és bevált AMM-et keresni. A DeFi-vel bárki forkolhat egy már meglévő AMM és hozzáadhat néhány apró változtatást. Ezek azonban hajlamosak a hibákra, és a pénzeszközei esetleg örökre az AMM-ben ragadhatnak. Ha egy likviditási pool szokatlanul magas hozamot ígér, akkor amögött valószínűleg kompromisszum van, és a kapcsolódó kockázatok is valószínűleg magasabbak.

cta


Záró gondolatok

Az átmeneti veszteség egy olyan alapvető fogalom, amelyet mindenkinek meg kell értenie, aki likviditást szeretne biztosítani az AMM-ek számára. Röviden, ha a letétbe helyezett eszközök árfolyama a letétbe helyezés után megváltozik, a likviditásszolgáltató átmeneti veszteségeket szenvedhet.