TL;DR
Az arbitrázskereskedés egy viszonylag alacsony kockázatú kereskedési stratégia, amely az egyes piacok közötti árkülönbségeket használja ki. Ez legtöbbször azzal jár, hogy a kereskedő ugyanazt a terméket (például Bitcoint) veszi meg és adja el különböző tőzsdéken. Mivel a Bitcoin árának elméletileg meg kell egyeznie a Binance-en és más tőzsdéken, a kettő árfolyam közötti különbség valószínűleg arbitrázs lehetőségét hordozza.
Ez egy nagyon gyakori stratégia a kereskedés világában, de mindeddig leginkább a nagy pénzügyi intézmények eszköze volt. A pénzügyi piacok –kriptovalutáknak köszönhető– demokratizálódásával azonban a kriptovaluta-kereskedők előtt is megnyílhat a lehetőség, hogy éljenek vele.
Bevezetés
Mit szólna, ha garantált lenne a nyereséges ügylet? És hogy nézne ki egy ilyen lehetőség? Még az ügylet előtt tudnia kellene, hogy nyereséggel zárja azt. Bárki, akinek lehetősége nyílna ilyen előnyhöz jutni, a végletekig kihasználná azt.
Bár nincs olyan, hogy garantált profit, az arbitrázskereskedés áll a legközelebb hozzá. A kereskedők között kegyetlen harc dúl az ilyen lehetőségek kihasználásáért. Éppen ezért az arbitrázskereskedés haszonkulcsa általában nagyon kicsi, és a nyereség nagyban függ a gyorsaságtól és az ügyletenkénti volumentől. Ezért az arbitrázskereskedést leginkább a nagyfrekvenciás kereskedéssel (HFT) foglalkozó cégek által kidolgozott algoritmusok végzik.
Mit jelent az arbitrázskereskedés?
Az arbitrázskereskedés egy olyan kereskedési stratégia, amely úgy kíván nyereséget elérni, hogy egy adott eszközt megvesz az egyik piacon és egy másikon adja el. Ezt leggyakrabban olyan, egymással azonos eszközökkel teszik, amelyek több különböző tőzsdén is forognak. Ezen pénzügyi instrumentumok árfolyamai között elvileg nem lehetne eltérés, mivel szó szerint ugyanarról az eszközről van szó.
Az arbitrázskereskedő – idegen szóval arbitrageur– számára nemcsak az árazási eltérések fellelése jelenti a kihívást, hanem azok gyors kihasználása is. Mivel nagy valószínűséggel más arbitrázskereskedők is látják az árkülönbséget (az úgynevezett spreadet), a nyereséges ablak általában nagyon gyorsan bezárul.
Ráadásul, mivel az arbitrázsügyletek kockázata általában alacsony, így a hozamok is azok. Vagyis az arbitrázskereskedőknek nem csak gyorsan kell cselekedniük, de nagy mennyiségű tőkére is szükségük van, hogy az ügylet megérje a fáradságot.
Talán eltűnődött azon, hogy milyen arbitrázsügyletek állnak a kriptovaluta-kereskedők rendelkezésére. Vannak kihasználható típusok, úgyhogy ne is húzzuk tovább az időt.
Az arbitrázskereskedés típusai
Számos különböző arbitrázsstratégia létezik, amelyet a kereskedők világszerte kihasználnak a különböző piacokon. Mindazonáltal, ha kriptovalutákról van szó, akkor kiemelhetünk néhány nagyon gyakran használt típust.
Tőzsdei arbitrázs
Az arbitrázskereskedés legelterjedtebb típusa a tőzsdei arbitrázs, amikor a kereskedő az egyik tőzsdén megveszi, a másikon pedig eladja ugyanazt a kriptovalutát.
A kriptovaluták árfolyama gyorsan változhat. Ha megnézzük ugyanannak az eszköznek a különböző tőzsdéken vezetett megbízási könyvét, akkor észrevehetjük, hogy az árfolyamok szinte egyetlen pillanatban sem mutatnak pontos egyezést. Itt jönnek képbe az arbitrázskereskedők. Ők ezeket az apró eltéréseket próbálják kihasználni profitért cserébe. Ez pedig a mögöttes piacot hatékonyabbá teszi, mivel az árak egy viszonylag jól körülhatárolt tartományban maradnak a különböző kereskedési színtereken. Ebben az értelemben a piacok hatékonysági hiányosságai lehetőséget teremthetnek.
Hogyan működik ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy a Bitcoin árfolyama a Binance-en és egy másik tőzsdén eltérést mutat. Ha egy arbitrázskereskedő észreveszi ezt, akkor az alacsonyabb árfolyamot mutató tőzsdén Bitcoint vásárolna, és a magasabb árfolyamot mutató tőzsdén adná el. Persze az időzítés és a végrehajtás kritikus fontosságú tényezők. A Bitcoin piaca már viszonylag érett, így a tőzsdei arbitrázslehetőségek időablaka általában nagyon kicsi.
Finanszírozási arány-arbitrázs
Egy másik nagyon elterjedt arbitrázskereskedési forma a kriptoderivatívákkal kereskedők között a finanszírozási arány-arbitrázs. Erről akkor beszélünk, amikor egy kereskedő megvásárol egy kriptovalutát, majd az árfolyammozgásának fedezetére határidős ügyletet köt ugyanarra a kriptovalutára, amelynek finanszírozási aránya alacsonyabb, mint a kriptovaluta vételi költsége. A költség ebben az esetben azokat a díjakat jelenti, amelyek a pozíció felvételével járnak.
Tegyük fel, hogy Önnek van némi Ethereuma. Talán elégedett a befektetésével, de az Ethereum árfolyama még sokat fog ingadozni. Ezért úgy dönt, hogy a kitettségét fedezendő határidős ügyletet köt (shortol) ugyanakkora értékre, amekkorát az Ethereum befektetése képvisel. Tegyük fel, hogy a finanszírozási arány az adott ügyletnél 2%-ot fizet. Ez azt jelenti, hogy Ön 2%-ot kap az Ethereum birtoklásáért árfolyamkockázat nélkül, ami nyereséges arbitrázslehetőséget nyújt.
Háromszög arbitrázs
Az arbitrázskereskedés másik nagyon elterjedt típusa a kriptovaluták világában a háromszög arbitrázs. Ennél az arbitrázstípusnál a kereskedő három különböző kriptovaluta és tőzsde közötti árfolyamkülönbségre lesz figyelmes, és egyfajta hurkot leírva kereskedik velük egymás közt.
A háromszög arbitrázs alapötletét az adta, hogy megpróbáltak kihasználni egy keresztárfolyam-eltérést (például a BTC/ETH páron). Például valaki megvette a Bitcoint BNB-ért, majd a Bitcoinnal Ethereumot vett, majd az Ethereummal visszavásárolta a BNB-jét. Ha az Ethereum és a Bitcoin relatív értéke eltér a BNB-ben kifejezett értékük viszonyától, akkor arbitrázslehetőség jön létre.
➟ Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen Bitcoint a Binance-en!
Az arbitrázskereskedés kockázatai
Bár az arbitrázskereskedést általában alacsony kockázatúnak tekintik, ez nem jelenti azt, hogy nincs kockázata. Kockázat nélkül nincs jutalom, és ez alól az arbitrázskereskedés sem kivétel.
Az arbitrázskereskedéshez kapcsolódó legnagyobb kockázat a végrehajtási kockázat. Ez annak a kockázata, hogy az árfolyamok közötti spread eltűnik, mielőtt sikerülne véglegesíteni az ügyletet, ami nulla vagy negatív hozamot eredményez. Ennek oka lehet az alkalmazott csúszás, a lassú végrehajtás, a szokatlanul magas tranzakciós költségek, a hirtelen megnövekedett volatilitás stb.
Egy másik nagy kockázat, amely az arbitrázskereskedésben jelentkezhet, a likviditási kockázat. Ez akkor jelentkezik, amikor nincs elegendő likviditás ahhoz, hogy be- és kilépjen a piacról, amelyen az arbitrázsügylethez kereskednie kell. Ha tőkeáttételes eszközökkel –például határidős szerződésekkel– kereskedik, akkor az is előfordulhat, hogy margin callt kap, ha az ügylet kedvezőtlenül alakul. Mint mindig, a megfelelő kockázatkezelés gyakorlása itt is elengedhetetlen.
Záró gondolatok
A kriptovaluta-kereskedők számára nagyszerű lehetőséget jelent, ha ki tudják használni az arbitrázskereskedési alkalmakat. Ha rendelkezésre áll a megfelelő gyorsaság és tőke az ilyen típusú stratégiák végrehajtásához, akkor arra eszmélhet, hogy alacsony kockázat mellett zár nyereséges ügyleteket.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az arbitrázskereskedés kockázatait. Bár az arbitrázskereskedés a „kockázatmentes nyereség” vagy „garantált nyereség” érzetét keltheti, a valóság az, hogy elég kockázattal jár ahhoz, hogy bármely kereskedő éberségét fenntartsa.
Maradt még kérdése az arbitrázskereskedéssel vagy a statisztikai arbitrázzsal kapcsolatban? Látogasson el kérdés-felelet platformunkra, az Ask Academy-n, ahol választ kaphat kérdéseire a Binance közösségétől.