Múlt és jelen
2008-ban pénzügyi válság rázta meg a globális gazdaságot. Most, tíz évvel később az emberek azon tanakodnak, hogyan változtak a szabályok, és ami még fontosabb, hogyan kerülhetjük el a jövőben az ilyen típusú gazdasági válságot.
Ami a másodrendű jelzáloghitel-piac válságaként indult, az később széles körű, globális pénzügyi válsággá és recesszióvá szélesedett ki. A masszív mentőcsomagok és az azokat követő gazdasági visszaesés után sokan kétségbe vonják a korábban megbízhatónak tartott globális bankrendszer stabilitását és átláthatóságát.
Mi történt a pénzügyi válság idején?
A Nagy gazdasági világválság óta a legsúlyosabb gazdasági katasztrófának tartott 2008-as pénzügyi válság romokban hagyta a világgazdaságot. Ez az úgynevezett Nagy recesszióhoz vezetett, amely zuhanó ingatlanárakat és a munkanélküliség drasztikus növekedését eredményezte. A kapcsolódó következmények rendkívül súlyosak voltak, és a pénzügyi rendszereken a mai napig érződik a hatásuk.
Az Amerikai Egyesült Államokban két év leforgása alatt több mint nyolcmillió polgár veszítette el a munkáját, nagyjából 2,5 millió vállalkozás megbukott és közel négymillió otthonra érvényesítettek jelzálogjogot. Az élelmiszerbiztonság hiánya és a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt sokan elvesztették a rendszerbe vetett hitüket.
A recesszió hivatalosan 2009-ben véget ért, ám sokan jóval tovább nyögték a következményeket, különösen az Egyesült Államokban. A munkanélküliségi ráta 2009-ben elérte a 10%-ot, és csak 2016-ban csökkent a válság előtti szintre.
Mi okozta a Nagy recessziót?
Ami az okokat illeti, számos tényező szerepet játszott. Készülődött a „tökéletes vihar”, és amint elérte a kritikus pontot, egy pénzügyi válság bontakozott ki. A pénzügyi intézmények magas kockázatú hiteleket helyeztek ki (főként jelzáloghiteleket), ami végül egy adóbevételekből finanszírozott, óriási bankmentő programhoz vezetett.
A 2008-as pénzügyi válság valódi oka nagyon összetett, de a láncreakció kiváltója az amerikai ingatlanpiac volt, amely feltárta a pénzügyi rendszerben megbúvó repedéseket. Ezt a Lehman Brothers bank csődje követte, ami bénító hatást gyakorolt az amerikai és az európai gazdaságra. Ez az epizód aztán felhívta a nyilvánosság figyelmét a bankok potenciálisan gyenge pontjaira. Emellett a globális gazdaság belső összefüggései miatt jelentős zavart keltett világszerte.
Miért számít ez ma?
Habár a pénzügyi válság kirobbanása óta egy évtized eltelt, továbbra is vannak aggályok. Ennek a recessziónak a hatása még mindig érvényesül, és a globális gazdasági felépülés a múltbeli normákhoz képest viszonylag gyenge. Újra kaphatók magas kockázatú hitelek, és bár az alapkamatok manapság alacsonyak, ez nagyon gyorsan változhat.
A szabályozó hatóságok szerint a globális pénzügyi rendszer 2008 óta megváltozott, és a biztonsági intézkedéseket jelentős mértékben megerősítették. Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy ma a globális pénzügyi rendszer erősebb, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Egyesek viszont még mindig felteszik a kérdést: újra kialakulhat egy ilyen típusú gazdasági válság? A rövid válasz: igen, bármi lehetséges. A számos eszközölt változtatás és a kikényszerített új szabályok ellenére vannak olyan alapvető problémák, amelyek megmaradtak.
Megjegyzendő, hogy a 2008-as pénzügyi válság emlékeztet minket a szabályozás jelentőségére. A 2008-ban történteket lényegében a szabályozó hatóságok, a politikusok és jogszabályalkotók korábbi években meghozott döntései okozták. A gyengén ellenőrzött szabályozó hatóságoktól kezdve a vállalati kultúra hatásáig elmondható, hogy a Nagy recesszió minden, csak „nem a múlté”.
A Bitcoin és más kriptovaluták fejlesztése
Bár a 2008-ban kialakult pénzügyi válság kibontakozása kiemelt néhányat a hagyományos bankrendszerhez kapcsolódó kockázatok közül, 2008 egyben az első kriptovaluta, a Bitcoin születésének éve is volt.
A fiat valutákkal- például az amerikai dollárral vagy az angol fonttal ellentétben - a Bitcoin és más kriptovaluták decentralizáltak, vagyis egyetlen nemzeti kormányzat vagy központi bank sem gyakorol ellenőrzést felettük. Ehelyett az új érmék létrehozását egy előre meghatározott szabályrendszer (protokoll) szabályozza.
A Bitcoin protokoll és az alapjául szolgáló Proof of Work konszenzusalgoritmus biztosítják, hogy az új kriptovaluta egységek kibocsátása rendszeres időközönként történjen. Konkrétabban, az új érmék létrehozása az ún. bányászat folyamatára támaszkodik. A bányászok nemcsak az új érmék bevezetéséért felelősek, hanem a tranzakciók hitelesítésén és validálásán keresztül a hálózat biztosításáért is.
Emellett a protokoll meghatároz egy rögzített maximális kínálatot, amely garantálja, hogy a világon mindenkor összesen 21 millió Bitcoin létezhessen. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin aktuális és jövőbeli kínálatával kapcsolatban nem érheti meglepetés az embert. Sőt, mivel a Bitcoin nyílt forráskódú, bárki képes nemcsak ellenőrizni a hálózatot, hanem a fejlesztéséhez hozzájárulni és abban részt venni is.
Záró gondolatok
Habár a 2008-as pénzügyi válság óta egy évtized eltelt, az emberek nem felejtették el, hogy valójában mennyire törékeny a nemzetközi bankrendszer. Nem tudhatjuk biztosan, de ez valószínűleg az egyik ok, amely egy decentralizált digitális valuta – a Bitcoin – létrehozásához vezetett.
A kriptovaluták előtt még hosszú út áll, de minden bizonnyal életképes alternatívát képviselnek a hagyományos fiat rendszerrel szemben. Egy ilyen alternatív gazdasági hálózat pénzügyi függetlenséget hozhat ott, ahol az nem létezik, és bizony megvan benne a potenciál, hogy a jövőben egy jobb társadalmat hozzon létre.