A pénzmosás elleni küzdelem (AML) egy tágabb értelmű kifejezés azokra a törvényekre és rendeletekre, amelyeket azért vezettek be, hogy megakadályozzák a bűnözőket az illegális pénzszerzésben és az illegálisan szerzett pénzeszközök mozgatásában. Bár a pénzmosás elleni törvények számos illegális tevékenységre kiterjednek, a legfontosabbak közé tartozik az adócsalás, az állami korrupció és az olyan módszerekkel végzett piaci manipuláció, mint a semleges ügyletek.
Az Amerikai Egyesült Államokban a pénzmosás elleni követelmények megállapításához hozzájáruló törvények közé tartozik a banktitokról szóló 1970. évi törvény (Bank Secrecy Act), a pénzmosás ellenőrzéséről szóló 1986. évi törvény (Money Laundering Control Act) és a 2001. évi „USA PATRIOT” törvény.
A vonatkozó törvények összetettsége miatt számos pénzügyi intézmény használ AML-szoftvert a megkérdőjelezhető tevékenységek észlelésre. Ezek a szoftvermegoldások olyan funkciókat látnak el, amelyek az ügyfelek nevének a tiltott felhasználók nevét tartalmazó állami jegyzékekkel történő összevetésétől a megfelelés fenntartásához szükséges nyilvántartások létrehozásáig terjednek.
A pénzmosás elleni küzdelemhez kapcsolódó programok is jelentőséggel bírnak a kriptovaluták területén. Számos kriptovaluta-tőzsde összehangolt erőfeszítéseket tett a pénzmosás elleni törvényeknek való megfelelés érdekében, mivel a szabályozó hatóságok egyre nagyobb figyelmet kezdetek fordítani a kriptovaluta-piacra. Ennek ellenére felmerült néhány kritika a KYC- és az AML-előírásokat illetően a kriptovaluták világában, mivel a kritikusok szerint a megfelelés csökkenti a magánéletük védelmét, és semmissé teszi a decentralizáció előnyeit azzal, hogy érzékeny személyes adatokat helyez el központi adatbázisokban. A támogatók szerint azonban ki lehet dolgozni olyan megoldásokat, amelyek megfelelnek szabályozási követelményeknek, ugyanakkor továbbra is biztosítják a felhasználók adatainak védelmét.
A kriptovaluta-ökoszisztémán belül az AML- és KYC-előírásoknak való megfeleléshez kapcsolódó egyik érdekes tendencia az, hogy számos kriptotőzsde hajlandó az önszabályozásra, még akkor is, ha nem tartoznak a meglévő szabályozási irányelvek hatálya alá. Néhány esetben összefogtak a vállalatok, hogy iparági testületeket hozzanak létre, amelyek célja az önszabályozás kereteinek megteremtése. Ez a fajta önkéntes megfelelés minimalizálja a kriptovalutákhoz kapcsolódó vállalkozások jövőbeli jogi kockázatait, és növeli a kriptovaluták szélesebb körű elterjedésének valószínűségét.
Digitális valuta, amelyet kriptográfia véd, hogy csereeszközként működhessen egy peer-to-peer (P2P) gazdasá...
A pénzügyi ágazatban alkalmazott eljárás, amely lehetővé teszi a vállalatok számára ügyfeleik azonosítását ...