Mi a kriptovaluta?
Tartalomjegyzék
1. fejezet – A legfontosabb tudnivalók a kriptovalutákról
Mi a kriptovaluta?
Mitől egyedülálló a kriptovaluta?
Miért hívják kriptovalutának?
Mi az a nyilvános kulcsú kriptográfia?
Ki találta fel a kriptovalutát?
Mi a különbség a kriptovaluták és a tokenek között?
Mi az a kriptotárca?
2. fejezet – Hogyan működik a blokklánc?
Mi az a blokklánc?
Hogyan adnak blokkokat a blokklánchoz?
Hogyan működik a kriptobányászat?
Skálázhatók a kriptovaluták?
Ki hozza meg a döntéseket a kriptovaluta-szoftverrel kapcsolatban?
3. fejezet – Hogyan fektethetek kriptovalutába?
Milyen kriptovalutát vegyek?
Miről tanuljak, mielőtt kriptovalutába fektetnék?
Hol vásárolhatok kriptót?
Hogyan vásárolhatok kriptovalutát?
4. fejezet ‑ Gyakran ismételt kriptovaluta-kérdések
Legális a kriptovaluta?
Halottak a kriptovaluták?
Biztonságos a kriptovaluta?
Névtelen a kriptovaluta?
Értékes a kriptovaluta?
Minden digitális valuta kriptovaluta?
Mi a kriptovaluta piaci kapitalizációja?
Miért kell tranzakciós díjakat fizetnem?
Elvesztettem a kulcsomat. Visszakaphatom a pénzeszközeimet?
Milyen a kriptovaluta jövője?
KezdőlapCikkek
Mi a kriptovaluta?

Mi a kriptovaluta?

Kezdő
Közzétéve Dec 5, 2018Frissítve Aug 11, 2022
21m

Fejezetek

  1. A legfontosabb tudnivalók a kriptovalutákról

  2. Hogyan működik a blokklánc?

  3. Hogyan fektethetek kriptovalutába?

  4. Gyakran Ismételt Kriptovaluta-kérdések


1. fejezet – A legfontosabb tudnivalók a kriptovalutákról

Tartalom


Mi a kriptovaluta?

A kriptovaluta (más néven kriptó) egy olyan digitális pénz, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy digitális módon értéket továbbítsanak.

Talán felmerült Önben a kérdés, hogy miben tér el az ilyen rendszer a PayPaltól vagy más digitális banki alkalmazástól, amely a telefonján van. A felszínen valóban úgy tűnik, hogy ezek ugyanazt a célt szolgálják – kifizetés barátoknak, vásárlás a kedvenc webhelyekről –, de a felszín alatt nem is lehetne nagyobb a különbség közöttük.


Mitől egyedülálló a kriptovaluta?

A kriptovaluta egyedülállóságának számos oka van. Elsődleges funkciója azonban az, hogy elektronikus pénzrendszerként működjön, amelynek nincs tulajdonosa.

Egy jó kriptovaluta decentralizált. Nincs egy központi bank vagy kis felhasználói csoport, amely konszenzus nélkül módosíthatná a szabályokat. A hálózati résztvevők (csomópontok) olyan szoftvert futtatnak, amely összeköti őket más résztvevőkkel, hogy információt oszthassanak meg egymás közt.


centralizalt-kontra-decentralizalt-halozatok

Centralizált kontra decentralizált hálózatok.


A bal oldalon látható az, amit egy banktól vár el az ember. A felhasználók a központi szerveren keresztül kénytelenek kommunikálni. A jobb oldalon nincs hierarchia: a csomópontok egymáshoz kapcsolódnak és egymásnak továbbítják az információt.

A decentralizáció a kriptovaluta hálózatokat ellenállóvá teszi a leállítással és a cenzúrával szemben. Ezzel ellentétben egy centralizált hálózat megbénításához mindössze a fő szerver működését kell megzavarni. Ha egy bank adatbázisát kitörölnék és nem lenne biztonsági mentés, akkor nagyon nehéz lenne megállapítani a felhasználók egyenlegét.

A kriptovaluta esetében a csomópontok tárolják az adatbázis másolatát. Tulajdonképpen mindenki a saját szervereként működik. Ha egyes csomópontok offline állapotban is vannak, a társaik még mindig megszerezhetik a szükséges információkat más csomópontokról.

Ezért a kriptovaluták az év 365 napján, napi 24 órában működnek. A világon bárhová lehetővé teszik az értéktovábbítást közvetítők beavatkozása nélkül. Éppen ezért gyakran mondják rájuk, hogy engedély nélküli rendszerek: egy internetkapcsolattal bárki küldhet velük pénzeszközöket.


Miért hívják kriptovalutának?

A „kriptovaluta” kifejezés a kriptográfia és a valuta szavak összevonásával keletkezett. Azért ezekből alkották, mert a kriptovaluta széles körben használja a kriptográfia technikáit a felhasználók közötti tranzakciók védelmére.


Mi az a nyilvános kulcsú kriptográfia?

A kriptovaluta-hálózatok alapja a nyilvános kulcsú kriptográfia. A felhasználók a pénzeszközök küldése és fogadása során erre támaszkodnak. 

Egy nyilvános kulcsú kriptográfiai rendszerben Önnél van egy nyilvános kulcs és egy privátkulcs. A privátkulcs lényegében egy hatalmas szám, amit lehetetlen megtippelni. Gyakran még belegondolni is nehéz, hogy milyen nagy ez a szám. 

A Bitcoin esetében a privátkulcs eltalálásának esélye nagyjából akkora, mint 256 pénzfeldobás eredményét sikeresen megtippelni. A mai számítógépekkel a privátkulcs feltörése több időt venne igénybe, mint amennyi az univerzum pusztulásáig hátravan.

Egyébként ahogy a névből is érzékelhető, a privátkulcsot titokban kell tartani. De ebből a kulcsból generálható egy nyilvános kulcs. A nyilvános kulcsot bárkinek biztonsággal átadhatjuk. Abból gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni a privátkulcsot.

Emellett digitális aláírás is létrehozható, ha a privátkulccsal adatokat hitelesít. Ez azzal egyenértékű, mintha a való életben aláírással látna el egy dokumentumot. A fő különbség, hogy itt a hozzá tartozó nyilvános kulcs segítségével mindenki biztonsággal meg tudja állapítani, hogy az aláírás érvényes. Így a felhasználó a privátkulcs felfedése nélkül bizonyítani tudja, hogy az aláírás az övé.

A kriptovaluták esetében Ön csak akkor költheti el az eszközeit, ha rendelkezik a megfelelő privátkulccsal. Egy tranzakció során Ön bejelenti a hálózat felé, hogy mozgatni akarja a pénzét. Ezt egy üzenetben (vagyis tranzakcióban) teszi meg, amelyet aláír és hozzáadja a kriptovaluta adatbázisához (a blokklánchoz). Mint már mondtuk, a digitális aláíráshoz szüksége lesz a privátkulcsra. És mivel az adatbázist bárki láthatja, az aláírás ellenőrzésével a tranzakció érvényességét is ellenőrizheti.


Ki találta fel a kriptovalutát?

Az évek során volt néhány próbálkozás a digitális készpénzrendszer létrehozására, de az első kriptovaluta a Bitcoin volt, amelyet 2009-ben indítottak el. A projektet egy személy vagy csoport hozta létre, Satoshi Nakamoto álnéven. Kiléte a mai napig ismeretlen.

A Bitcoin rengeteg kriptovaluta előfutára volt, ezek némelyike versenyezni akart vele, mások a Bitcoin által nem kínált, de a Bitcoin hálózatába integrált funkciókat kívántak létrehozni. Manapság számos blokklánc nemcsak pénzeszközök küldését és fogadását teszik lehetővé a felhasználók számára, hanem decentralizált alkalmazásokat is futtatnak okosszerződések segítségével. Az ilyen blokkláncok talán legnépszerűbb képviselője az Ethereum.


Mi a különbség a kriptovaluták és a tokenek között?

Első pillantásra a kriptovaluták és a tokenek egyformának tűnnek. Mindkettővel tőzsdéken kereskednek, és mindkettőt el lehet küldeni blokklánccímekre.

A kriptovaluták kizárólagos célja, hogy pénzként funkcionáljanak, akár általános csereeszközként, akár értékmegőrzőként, akár mindkettőként. Minden egység funkcionálisan helyettesíthető, vagyis egyik érme pontosan annyit ér, mint a másik.

A Bitcoin és más korai kriptovaluták célja az volt, hogy pénzként funkcionáljanak, de a későbbi blokkláncok nagyobb célokat tűztek ki maguk elé. Az Ethereum például nem csak pénzfunkciót kínál. Lehetővé teszi, hogy a fejlesztők számítógépes kódot (okosszerződéseket) futtassanak egy elosztott hálózaton, és tokeneket hozzanak létre különböző decentralizált alkalmazásokhoz

A tokenek használhatók kriptovalutaként is, de felhasználásukban rugalmasabbak. Létrehozhat belőlük több millió egyformát vagy néhány különleges darabot, egyedi jellemzőkkel. A vállalati tulajdonrészt reprezentáló digitális bizonylatoktól kezdve a hűségpontokig bármilyen funkciót betölthetnek.

Egy okosszerződést kínáló protokoll esetén az alapvaluta (amely a tranzakciók és alkalmazások díjfizetésére használatos) elválik a tokenjeitől. Az Ethereum esetén a natív valuta az ether (ETH), amely a tokenek létrehozásához és továbbításához szükséges az Ethereum hálózaton. Ezeket a tokeneket szabványok szerint – pl. ERC-20 vagy ERC-721 – lehet létrehozni.


Mi az a kriptotárca?

Lényegében egy kriptovaluta-tárca olyasvalami, amelyben a privátkulcs tárolható. Lehet külön erre a célra létrehozott eszköz (egy hardvertárca), egy alkalmazás a számítógépén vagy okostelefonján, vagy akár egy darab papír.

A tárcák azok a felületek, amelyen keresztül a legtöbb felhasználó érintkezik a kriptovaluta-hálózatokkal. A különböző típusok különböző funkciókat kínálnak – a papírtárcával nyilvánvalóan nem lehet tranzakciókat aláírni vagy az aktuális árfolyamokat fiat-valutában megjeleníteni. 

A kényelem szempontjából a szoftvertárcákat (pl. Trust Wallet) jobb választásnak tekintjük a mindennapi fizetésekhez. A biztonság tekintetében a hardvertárcák páratlan megoldást jelentenek a privátkulcsok védett tárolásához. A kriptovaluta-felhasználók általában mindkét típust használják a pénzeszközeik tárolásához.



2. fejezet – Hogyan működik a blokklánc?

Tartalom


Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy speciális adatbázis, ahol az adatokat csak hozzáadni lehet (törölni vagy megváltoztatni nem). A tranzakciókat időszakosan adják a blokklánchoz egy úgynevezett blokk formájában (amely tranzakcióadatokból és egyéb fontos metaadatokból áll).

Ezt a struktúrát láncnak hívjuk, mert minden blokk metaadata tartalmaz egy olyan információdarabot, amely az előző blokkhoz fűzi. Konkrétan az előző blokk hash kódját tartalmazza, amelyet egyedi, digitális ujjlenyomatként is felfoghatunk. 

Végtelenül alacsony annak valószínűsége, hogy két adatmorzsa ugyanazt az eredményt adja egy hash függvényen. Ezért ha valaki megpróbálna módosítani egy korábbi blokkot, a hash eltérne, vagyis a következő blokk hash hash-e is eltérne stb. Ezért nyilvánvaló, ha egy blokkolt megváltoztattak, mert az után következő összes blokkot is meg kellene változtatniuk.


hogyan használja a blokklánc az előző blokk hash kódját a következő blokk előállításához

Minden blokk hash-e ott van a következő blokkban. Ez alkotja a blokkok láncát, vagyis a blokkláncot.


A blokkláncot a hálózati résztvevők teljes egészében letöltik. Emlékszik még arra, hogy a nyilvános kulcsú kriptográfia segítségével bárki ellenőrizheti a tranzakciókat és aláírásokat? Amikor egy csomópont megkap egy blokkot, elvégez egy sor ellenőrzést. Ha bármi érvénytelent talál, akkor elutasítja a blokkot.

Amikor egy csomópont érvényes blokkot kap, elkészíti belőle a saját példányát, aztán továbbadja a blokkot más csomópontoknak. Aztán ez ismétlődik egészen addig, amíg a blokk végigfut a teljes hálózaton. Ez a folyamat zajlik le a meg nem erősített tranzakcióknál is – vagyis az olyan tranzakcióknál, amelyeket kiküldtek, de a blokkláncon még nem szerepelnek.

Lásd még: Mi az a blokklánc-technológia? Teljes körű útmutató.


Hogyan adnak blokkokat a blokklánchoz?

A Blokklánc integritását gyengíti, ha hamis pénzügyi információ rögzíthető rajta. Ugyanakkor az elosztott rendszerben nincs rendszergazda vagy vezető, aki kezeli a főkönyvet – akkor hogyan biztosíthatjuk, hogy a résztvevők becsületesen viselkedjenek?

Satoshi egy úgynevezett Proof of Work rendszert javasolt, amelyben bárki javaslatot tehet a blokklánc következő blokkjára. Egy blokkjavaslat megtételéhez a felhasználónak számítási kapacitást kell áldoznia, hogy megtippelhesse a protokoll által állított kihívás eredményét.

A proof of work a leginkább kipróbált módszer a felhasználók közötti konszenzus elérésére, de messze nem az egyetlen. A felhasználók folyamatosan fedezik fel az olyan alternatívák lehetőségeit, mint a Proof of Stake, azonban a valódi formájuk megfelelő megvalósítása még várat magára (habár hibrid konszenzus mechanizmusok már egy ideje használatban vannak).

Lásd még: Mi az a blokklánc konszenzus-algoritmus?


Hogyan működik a kriptobányászat?

kiskereskedők hőtérképe


A fent leírt folyamat a bányászat. Ha az egyik bányász megtalálja a megoldást, akkor az általa összeállított blokkal bővül a lánc. Ennek eredményeképpen megkapná a blokklánc natív valutájában denominált jutalmat.

A bányászoknak feladott kriptográfiai kirakós feladat ismétlődő hash algoritmuson átvezetett adatot tartalmaz, hogy egy olyan számot kapjon, amely egy bizonyos érték alá esik. Ha egyirányú függvényt használunk, akkor a függvényérték birtokában gyakorlatilag lehetetlen megtippelni a bemeneti adatokat. De a bemeneti adatok birtokában az eredmény ellenőrzése triviális feladat. Így bármelyik résztvevő ellenőrizheti, hogy a bányász helyes blokkot állított-e elő, és visszautasítja az érvényteleneket. Ebben az esetben a bányász nem kap jutalmat, és elpazarolta az erőforrásait egy érvénytelen blokk előállítására.

Ez érdekes játékelméleti esetet eredményez, amelyben a csalási kísérlet sokba kerül a szereplőknek, de a tisztességes viselkedés kifizetődő. Egyetlen rosszindulatú entitás sem rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal ahhoz, hogy folyamatosan támadjon egy erős hálózatot. Ezért a várakozások szerint az erőforrásokkal rendelkezők a befektetésük megtérülése érdekében a helyes részvételt választják.

Lásd még: Mi az a kriptovaluta-bányászat?


Skálázhatók a kriptovaluták?

Amint az már bizonyára feltűnt, az elosztott hálózatok nem túl hatékonyak. Sajnos a kriptovaluták csak akkor képesek a biztonságos és cenzúramentes működésre, ha minden csomópont szinkronizálni tudja a saját blokkláncpéldányát. Minél alacsonyabbak a lépéstartási követelmények, annál könnyebben csatlakozhatnak az emberek. 

Láthatja, miért jobb, ha egy blokklánc csak tízpercenként bővül egy apró blokkal azzal szemben, amelyik ötpercenként vesz fel egy hatalmas blokkot. Az utóbbi hálózatában részt vevő csomópontok nagyobb teljesítményű számítógépeket igényelnének a szinkronizálás fenntartásához, és kiszorítanák az alacsonyabb teljesítményű társaikat. Ez nagyobb mértékű centralizációhoz vezetne, mivel kevesebb csomópont lenne a hálózaton.

De kisebb blokkokkal nem érhetünk el olyan magas tranzakció/másodperc (TPS) értéket. Ez azt is jelenti, hogy forgalmas időszakokban a tranzakciók blokklánchoz adása jó ideig eltarthat. Ez kényelmetlenséget jelent, ha gyors fizetést szeretnénk eszközölni, de a decentralizáció ezt az árat követeli.

Ezt a problémát hívjuk skálázhatósági dilemmának. Egy jól skálázható rendszer minimális hátrányokkal, könnyedén alkalmazkodik a megnövekedett terheléshez. A blokkláncok skálázhatósága nem túl jó – ahogy már említettük, az áteresztőképesség növelése nagyobb blokkokkal aláássa az elosztott hálózatok lényegét.

Ha úgy akarjuk növelni a TPS-értéket, hogy nem ártunk vele a hálózat decentralizáltságának, akkor az off-chain skálázás életképes megközelítésnek tűnik. Ez számos különböző – centralizált és decentralizált – megoldást magában foglal, amelyekkel a tranzakciók anélkül végrehajthatók, hogy a blokkláncon naplóznák őket.

További információk az off-chain skálázhatóság egyes formáiról: Blokkláncok skálázhatósága: Oldalláncok és fizetési csatornák.


Ki hozza meg a döntéseket a kriptovaluta-szoftverrel kapcsolatban?

A kriptovaluta-hálózatokban önkéntes a részvétel. Senki sem kényszeríti Önt arra, hogy olyan szoftvert futtasson, amelyet nem szeretne. Egy jó protokoll teljes egészében nyílt forráskódú, hogy a felhasználók meggyőződhessenek a rendszer tisztességes és biztonságos voltáról.

A kriptovaluták általában bárkinek lehetővé teszik, hogy részt vegyen a fejlesztésben. A kódhoz írt új funkciókat vagy módosításokat a fejlesztői közösség megvizsgálja, aztán megállapodásra jutnak a bevezetésről, majd közzéteszik. Onnantól kezdve a felhasználók saját maguk is ellenőrizhetik a kódot, és eldöntik, hogy futtatják vagy sem. 

Egyes frissítések visszamenőlegesen kompatibilisek, vagyis a frissített csomópontok továbbra is kommunikálnak a régebbi verziót futtatókkal. Megint mások nem kompatibilisek visszafelé – a régi csomópontokat frissítés hiányában „kirúgják” a hálózatról. Bővebb magyarázatért tekintse meg a Hard fork és soft fork elágazások című bejegyzést.



3. fejezet – Hogyan fektethetek kriptovalutába?

Tartalom


Milyen kriptovalutát vegyek?

Ezt a döntést csak Ön hozhatja meg – mindenképpen nézzen utána a dolgoknak (DYOR) és döntsön az elemzése alapján. Ezzel együtt számos eszköz a rendelkezésére áll, amelyekkel megalapozottabb döntést hozhat. Például a Binance Research kiváló betekintő és elemző cikkeket kínál a piacokról, átfogó beszámolókkal az egyes projektekről.

Ahhoz, hogy fel tudja mérni, melyik kriptovalutát érdemes megvennie, elengedhetetlen, hogy megértse a Bitcoin működését. A jó hír az, hogy pontosan ezért hoztuk létre a Mi az a Bitcoin? című útmutatónkat! 


Miről tanuljak, mielőtt kriptovalutába fektetnék?

Hol is kezdjük egyáltalán? Számtalan módon elemezhetjük a pénzügyi piacokat, és általában véve a legtöbb professzionális befektető teljesen eltérő stratégiákat alkalmaz. Madártávlatból szemlélve azonban két fő irányzatot különböztethetünk meg egy befektetés értékelése kapcsán: a fundamentális elemzést (FE) és a technikai elemzést (TE).

A fundamentális elemzés olyan módszer, ahol egy eszköz értékét főként gazdasági és pénzügyi tényezők alapján állapítjuk meg. A módszert használó elemzők a makro- és mikroökonómiai tényezőket, az ágazati feltételeket, illetve (adott esetben) az eszköz mögötti vállalkozást egyaránt figyelembe veszik. Kriptovaluták esetén figyelembe vehetik a nyilvános blokkláncadatokat is, amelyeket on-chain mérőszámoknak neveznek. 

Ez magában foglalhatja a tranzakciók számának, a címeknek, a legtöbb eszközt birtokló tulajdonosoknak, a hálózati hash rátának és számtalan más információnak a vizsgálatát. Az elemzés célja az eszköz kiértékelése és összehasonlítása a jelenlegi értékelésével. Végső soron ennek a megközelítésnek a célja annak meghatározása, hogy az eszköz jelenleg alulértékelt vagy túlértékelt.

Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy a kriptovaluták egy új és virágzó eszközosztályt képviselnek. A fundamentális elemzés nem sokat ér az értékük meghatározására. Magyarul, nincs szabványosított keretrendszer a kriptovaluták értékének meghatározására, és a legtöbb meglévő modellben nem lehet maximálisan megbízni. Egy kriptovaluta-projekt sikere vagy kudarca számos különböző tényezőtől függhet, amelyeket egyetlen meglévő keretrendszer sem tud figyelembe venni.

A technikai elemzők más megközelítést alkalmaznak. A fundamentális elemzőkkel ellentétben a technikai elemzők nem próbálják meghatározni egy eszköz belső értékét. Helyette a kereskedési és befektetési lehetőségeket a múltbeli kereskedési tevékenység alapján értékelik ki. Ezt úgy teszik meg, hogy az ármozgásokra, diagrammintákra, mutatókra és különböző egyéb diagramkészítő eszközökre összpontosítanak, hogy azok segítségével értékeljék ki a piac erősségét vagy gyengeségét. A technikai elemzők lényegében úgy vélik, hogy egy eszköz korábbi ármozgása értékes lehet ahhoz, hogy megpróbálják megjósolni annak jövőbeli ármozgását.

Mivel a technikai elemzés lényegében bármilyen, múltbéli adatokkal rendelkező piacra alkalmazható, a kriptokereskedők nagy számban használják.

Tehát melyiket érdemes megtanulnia? Miért ne lehetne mindkettőt? A legtöbb piacelemző eszköz más eszközökkel kombinálva működik a legjobban. Mindkét esetben elengedhetetlen, hogy megértsük a pénzügyi kockázatokat és a kockázatkezelést, és csak akkora összeget fektessünk be, amely elvesztését megengedhetjük magunknak.


Hol vásárolhatok kriptót?

Többféle módon is lehet kriptovalutát vásárolni. Az első teendője, hogy a fiat valutáját kriptovalutára váltja. Ezután választhatja a HODL stratégiát, kereskedhet vele más kriptovalutákkal, vagy kölcsönbe adhatja kamatért cserébe. Vessünk egy pillantást a különböző típusú kriptotőzsdékre.


Centralizált tőzsdék (CEX)

Lehet, hogy nem teljesen érti, mit jelent a centralizált tőzsde, mivel a kriptovalutákra többnyire decentralizáltként hivatkoznak. Röviden, a centralizált tőzsdék olyan online platformok, amelyek a vevők és az eladók összekapcsolásával megkönnyítik a kereskedést.

Ez úgy működik, hogy a felhasználók befizetik fiat pénzüket vagy kriptovalutájukat egy tőzsdére, és annak belső rendszereiben kereskednek. Ha ismeri a kriptotárcák működését, akkor tudja, hogy ebben az esetben a kriptovalutáját a tőzsde őrzi. De viszonylag könnyen lehívhatja a pénzét, és a saját tárcájában tarthatja, ha szeretné.

Egyesek inkább a tőzsdén tartják pénzeszközeiket, akár azért, mert rendszeresen kereskednek, akár a kényelem miatt. Ha azonban a tőzsdét meghackelik, a felhasználók pénzeszközei veszélybe kerülhetnek.


Decentralizált tőzsdék (DEX)

A decentralizált tőzsdék nem ilyenek. A DEX-en nincsenek letétkezelők. Valójában az ilyen típusú tőzsdékre pontosabban úgy lehetne utalni, hogy letétbe helyezés nélküli tőzsdék.

A következő történik, amikor a DEX-en kereskedik. Ahelyett, hogy a pénzt a tőzsde tárcájába helyezné letétbe, közvetlenül a saját tárcájából kereskedik. Amikor egy kereskedés végrehajtásra kerül, a pénzeszközök közvetlenül a blokkláncon kerülnek átutalásra a varázslatos okosszerződések segítségével.

Mivel nincs letétkezelőként eljáró szervezet, egyesek ezt biztonságosabb választásnak tartják, mint a CEX-eket. További előnye lehet, hogy a legtöbb DEX nem követeli meg, hogy a blokklánc tárcacímén kívül más személyes adatot is megadjon. Ugyanakkor a saját pénzeszközök kezeléséhez bizonyos mértékű technikai szakértelemre van szükség, és teljes mértékben a saját felelősségre történik. 


P2P tőzsdék

A P2P (peer-to-peer) tőzsde szintén egy olyan hely, amely összeköti a vevőket és az eladókat, de különbözik a CEX-től és a DEX-től. Ebben az esetben maga a tőzsde nem tesz mást, mint összekapcsolja a vevőket és az eladókat, akik ezután úgy bonyolítják le a tranzakciót, ahogy nekik tetszik. Tehát a letétbe helyezés és az elszámolás módját a vevők és az eladók dönthetik el minden tranzakció esetében. 


Hogyan vásárolhatok kriptovalutát?

Hogyan vásárolhatok kriptovalutát a Binance-en?

  1. Jelentkezzen be a Binance-re vagy regisztráljon, ha még nincs fiókja.

  2. Nyissa meg a Kriptovaluta adásvétele portált. 

  3. Válassza ki a megvásárolni kívánt kriptovalutát, és a valutát, amellyel fizetni szeretne.

  4. Válassza ki a fizetési módot.

  5. Ha a rendszer kéri, adja meg a kártyaadatait vagy banki adatait, és végezze el a személyazonosság-ellenőrzést.

  6. Készen is van! A kriptovalutáját jóváírjuk a Binance-fiókjában.


Hogyan vásárolhatok kriptovalutát a Binance DEX-en?

A DEX használata egy kicsit bonyolultabb, mint a többi lehetőség.

A következőkre lesz szüksége, mielőtt belevágna:

  1. A Binance DEX -hez csatlakoztatható tárca (a Trust Wallet használatát javasoljuk). 

  2. Egy kevés BNB a tranzakciós díjak kifizetésére.


Ha megvan, kövesse a részletes Binance DEX útmutatónkban szereplő utasításokat:


Hogyan vásárolhatok kriptovalutát a Binance P2P-n?

  1. Jelentkezzen be a Binance-re vagy regisztráljon, ha még nincs fiókja.

  2. Nyissa meg a Binance P2P portált.

  3. Válassza ki, hogy vásárolni vagy eladni szeretne. 

  4. Szűrés valuta, fizetési mód vagy egyéb kereskedési követelmények szerint. 

  5. Válasszon ki egy igényeinek megfelelő listázást, vagy tegye közzé saját listázását.



4. fejezet ‑ Gyakran ismételt kriptovaluta-kérdések

Tartalom


Legális a kriptovaluta?

Nagyon kevés ország tiltja a kriptovaluták vásárlását, eladását és birtoklását. A világ nagy részén a Bitcoin és más virtuális valuták teljesen legálisak. Mielőtt azonban belevágna, ellenőriznie kell, hogy az Ön joghatósága engedélyezi-e.

Fontos megjegyezni, hogy minden ország más megközelítést alkalmaz a kriptovaluta-tevékenység szabályozására. Győződjön meg róla, hogy nem sérti meg az adózással vagy a megfeleléssel kapcsolatos szabályokat.


Halottak a kriptovaluták?

halottak a kriptovaluták? fejléckép


A média az elmúlt évtizedben több százszor is halottnak nyilvánította a kriptovalutát. Ennek ellenére továbbra is ugyanúgy működik, mint 2009-ben. Ez nem jelenti azt, hogy nem volatilis – az ár vadul ingadozik. Azok számára, akik kizárólag profitra törekszenek, a medvepiacok elkeserítőek lehetnek.

Hiba lenne azonban a kriptovalutát „halottnak” nevezni. Egyre több új felhasználót vonz, a technológia és az infrastruktúra pedig egyre kifinomultabbá válik.

A Bitcoin és az Ethereum alapvető innovációi kétségtelenül fontos szerepet fognak játszani a jelenlegi pénzügyi rendszereink átalakításában, hogy azok jobban megfeleljenek a mai kornak. A megváltoztathatatlanság, a cenzúramentesség, a bizalom minimalizáltság vagy a publikus pénzügyi rendszert használó, szinte azonnali tranzakciók teljesen átalakíthatják az internetes gazdasági tevékenység mechanizmusát.


Biztonságos a kriptovaluta?

A kriptovalutákkal bizonyos mértékű kockázatot is vállal. Ha elfelejti a bankszámlájához tartozó jelszót, az ügyfélszolgálaton keresztül egyszerűen visszaállíthatja azt. Azonban ha elfelejti vagy elveszíti a privátkulcsokat, amelyek hozzáférést biztosítanak a kriptójához, senki sem tud segíteni. Egy jó hírű tőzsde használata szerencsésebb megoldás lehet – bizalomra van szükség, de nem fenyegeti Önt a privátkulcsok elvesztésének veszélye.

A nyilvános kulcsú kriptográfiát még nem sikerült feltörni. Megfelelő biztonsági intézkedések mellett valószínűleg nagyobb a valószínűsége annak, hogy bármely más online fiókját feltörik, mint annak, hogy ellopják pénzeszközeit. Fontos, hogy tisztában legyen a gyakori csalásokkal (manipulálás, adathalászat stb.), a privátkulcsokat mindig offline kell tartani, és biztonsági másolatot készíteni róluk egy biztonságos helyre.


Névtelen a kriptovaluta?

Az Ön neve nem köthető a kriptovaluta-címeihez – ezek véletlenszerű szám- és betűsoroknak tűnnek a blokkláncon. Ne higgye azonban, hogy ez névtelenné teszi Önt. Álnévvel rendelkezik – de mindig van egyfajta láncon belüli személyazonossága, csak nem az, amit a való életben használ.

Vannak bizonyos módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az IP-címeket az Ön tevékenységéhez kössék. Így az olyan dolgok, mint a dust támadások és más elemzési technikák felhasználhatók az Ön deanonimizálására. Ne feledje, hogy a blokkláncok lényegében hatalmas nyilvános adatbázisok. Ha félti a személyes adatait, próbálja meg a lehető legnehezebbé tenni, hogy mások a tranzakcióit a nevéhez köthessék. Az olyan kriptovaluták, mint a Bitcoin, alapból nem privátak, de az olyan módszerek, mint a coin mixer és a CoinJoins megbízhatatlanná tehetik az elemzési heurisztikákat.

A kriptovaluták egy kis részhalmaza (az úgynevezett privát érmék) képes a tranzakciók forrását, célját és a pénzösszeg nagyságát elfedni olyan módszerek segítségével, mint a bizalmas tranzakciók. Ezek alapértelmezés szerint erősebb adatvédelemmel rendelkeznek, de nem teljesen ellenállóak a deanonimizálással szemben.


Értékes a kriptovaluta?

A pénzügyi rendszerekben az érték egy közös meggyőződés. Csakúgy, mint minden értékes dolog esetében, az érték nem magának a kriptovalutának a velejárója – az emberek tulajdonítanak értéket neki. Más szóval, a dolgoknak akkor van értéke, ha az emberek hisznek benne. Ez igaz függetlenül attól, hogy az értéktárgy egy nemesfém, egy darab papír vagy néhány bit egy adatbázisban.

Mindezek ellenére egyesek úgy vélik, hogy a kriptovaluták és a Bitcoin olyasmik, mint egy ritka digitális árucikk. Kiszámítható kibocsátási rátája és pénzügyi politikája miatt egyesek szerint a Bitcoin a jövőben az aranyhoz hasonlóan értéktárolóként működhet. Mivel a Bitcoin csak alig több mint egy évtizede létezik, még nem tudni, hogy e tekintetben kiállja-e az idő próbáját.


Minden digitális valuta kriptovaluta?

Nem. Bizonyára hallott már arról, hogy számos nemzetállam és központi bank dolgozik a saját digitális valutatájuk létrehozásán. Ezek azonban csak digitális valuták. Ezeket gyakran nevezik együttesen digitális jegybankpénznek (CBDC). Ezek lényegében a fiat pénz digitális változatai, és nem élvezik a kriptovaluták legtöbb előnyét. Egy központi kormány bocsátja ki és nyilvánítja őket törvényes fizetőeszközzé, és jellemzően nem használnak elosztott főkönyvet, például blokkláncot a tranzakciók nyilvántartására.

Lehet, hogy hallotta már a Facebook Libra nevét, mely egy másik típusú digitális valuta. Ráadásul a tervek szerint nyílt forráskódú blokklánc rendszerre épül. Ez azonban nem lenne engedély nélküli, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, ami azt jelenti, hogy a résztvevőknek többre van szükségük egy egyszerű internetkapcsolatnál a használatához. Ráadásul a projektet és az azzal kapcsolatos tevékenységet egy néhány kiválasztott tagból álló egyesület irányítaná.

Annak ellenére tehát, hogy a CBDC-k és más digitális pénzek blokkláncot vagy kriptográfiát használnak, meglehetősen különböznek az olyan kriptovalutáktól, mint a Bitcoin.


Mi a kriptovaluta piaci kapitalizációja?

Amikor egy kriptovaluta árfolyamát nézzük, csak a kép egy részét látjuk. Ugyanilyen fontos mérőszám az is, hogy hány egyedi egység létezik az adott kriptovalutából, azaz a kínálat

Pontosabban, egy kriptovaluta-hálózat értékeléséhez tudnia kell, hogy jelenleg hány egyedi egység létezik. Ezt hívják forgalomban lévő kínálatnak. A különböző kriptovaluták eltérő kibocsátási ütemtervet alkalmazhatnak, ezért fontos megérteni, hogyan működik a kibocsátás az egyes hálózatok esetében.

A piaci kapitalizáció (market cap) az egyedi egység árfolyamának és a forgalomban lévő kínálatnak a szorzata.


Piaci kapitalizáció = Forgalomban lévő kínálat*árfolyam


Bizonyára tudja, egy kriptovaluta-hálózat piaci kapitalizációja pontosabban tükrözi a hálózaton lévő értéket, mint az egyes egységek árfolyama. Egy alacsonyabb árfolyamú érmével, de nagyobb forgalomban lévő kínálattal rendelkező hálózatnak magasabb lehet az összértéke (piaci kapitalizációja), mint egy magasabb árfolyamú érmével, de kisebb forgalomban lévő kínálattal rendelkező hálózatnak. Bizonyos esetekben ennek az ellenkezője is igaz lehet.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a piaci kapitalizáció nem azt mutatja, hogy mennyi pénz érkezett egy adott piacra. Például gyakori tévhit a kezdők körében, hogy a Bitcoin piaci kapitalizációja a Bitcoinba fektetett teljes összeget jelenti. Ennek azonban nincs értelme, mivel a piaci kapitalizáció az árfolyamtól és a kínálattól függ.


Miért kell tranzakciós díjakat fizetnem?

Ha egy bitcoint küld egy másik címre, észreveheti, hogy a címzett valamivel kisebb összeget kap, mint amennyit Ön küldött. Ennek az az oka, hogy Ön egy kis díjat fizet jutalmul a bányászoknak azért, mert hozzáadták tranzakcióját a blokklánchoz. 

Számos kriptovaluta hasonló mechanizmust használ, hogy a felhasználókat a hálózat biztonságossá tételére ösztönözze. A Proof of Work rendszerekben a tranzakciós díjakat rendszerint frissen kiállított érmékkel (blokktámogatás) kötik össze a blokkjutalom kialakítása érdekében.

A díjat a tranzakció sürgősségétől függően módosíthatja. A racionális bányászok mindig arra törekednek, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert, ezért a magasabb díjú tranzakciókat helyezik előtérbe. Megnézheti az aktuális függőben lévő tranzakciókat, hogy képet kapjon az átlagos díjról, és ennek megfelelően állíthatja be a sajátját.


Elvesztettem a kulcsomat. Visszakaphatom a pénzeszközeimet?

Ha biztos benne, hogy elvesztette a kulcsait, nagy eséllyel soha nem kapja vissza őket. A kriptovaluták nagy előnye, hogy a letétkezelőket és a közvetítőket kivonják a pénzügyi tranzakciók kezeléséből. Ennek azonban az a hátulütője, hogy a felelősség így már teljes mértékben az Ön kezében van. Ezért rendkívül óvatosnak kell lennie, hogy ne veszítse el privátkulcsait, mivel ezek biztosítják a pénzeszközök tulajdonjogát. 


Milyen a kriptovaluta jövője?

A válasz arra a kérdésre, hogy milyen lesz a kriptovaluta jövője teljes mértékben attól függ, hogy kit kérdez. Egyesek úgy vélik, hogy a Bitcoin a digitális korban az arany helyébe fog lépni, és felborítja a jelenlegi pénzügyi rendszert. Mások azzal érvelnek, hogy a kriptovaluták mindig csak másodlagos rendszerként fognak működni, réspiacként. Vannak olyanok is, akik szerint az Ethereum egy elosztott számítógép lesz, amely egy új internet gerinchálózataként szolgál majd.

A szkeptikusok azt jósolják, hogy az iparág végül összeomlik, míg a rajongók örülnek annak, hogy a kriptovaluták továbbra is hiánypótló pénzügyi rendszerek maradnak. Számos lehetséges kimenetel van – egyszerűen túl korai lenne megmondani, hogy mi fog történni akár egy év múlva is. De nem tagadhatjuk, hogy hatalmas a növekedési potenciál.