Mi az a tokenomika és miért fontos?
Kezdőlap
Cikkek
Mi az a tokenomika és miért fontos?

Mi az a tokenomika és miért fontos?

Kezdő
Közzétéve Aug 4, 2022Frissítve Sep 23, 2022
8m

TL;DR

A tokenomika kifejezés magában foglalja egy token gazdasági jellemzőit. Leírja azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a token felhasználására és értékére, ide értve többek között a token létrehozását és elosztását, kínálatát és keresletét, az ösztönzési mechanizmusokat, valamint a tokenégetési ütemterveket. Kriptoprojektek esetén a jól megtervezett tokenomika elengedhetetlen a sikerhez. Mielőtt döntenek a részvételről, a befektetők és érdekelt felek számára alapvető, hogy felmérjék a projekt tokenomikáját.

Bevezetés 

A „token” és az „economics” (gazdaságtan) szavak összekapcsolásából létrehozott tokenomika szó a kriptoprojekteken végzett fundamentális elemzés kulcsfontosságú eleme. A fehér könyv, az alapító csapat, az ütemterv és a közösség növekedésének vizsgálata mellett a tokenomika központi szerepet játszik egy blokkláncprojekt jövőbeli kilátásainak megítélésében. A kriptoprojekteknek nagy gonddal kell kialakítaniuk a tokenomikájukat, biztosítva a hosszú távon fenntartható fejlődést.

Tokenomika első pillantásra 

A blokkláncprojektek a tokenomika szabályokat úgy alakítják a tokenjeik vonatkozásában, hogy azokkal bizonyos felhasználói tevékenységeket ösztönözzenek vagy kevésbé vonzóvá tegyenek. Ez hasonló ahhoz, amikor egy központi bank pénznyomtatással és a monetáris politikájával ösztönzi vagy fékezi a költést, hitelezést, megtakarítást, valamint a pénzmozgást. Felhívjuk figyelmét, hogy ebben az esetben a „token” szó mind az érmékre, mind a tokenekre utal. A két fogalom közötti különbségről itt olvashat. A fiat-pénznemekkel ellentétben a tokenomika szabályai átláthatók, előre láthatók, nehezen megváltoztathatók, és számítógépes kódon keresztül érvényesülnek.

Nézzük meg például a bitcoint. A bitcoin esetében előre meghatározták, hogy a teljes kínálat 21 millió érme legyen. A bitcoinok létrehozása és forgalomba helyezése bányászattal történik. A bányászok némi bitcoinjutalmat kapnak, amikor nagyjából tízpercenként kibányásznak egy blokkot. 

Ez a blokktámogatásnak is nevezett jutalom 210 000 blokkonként feleződik. Ezzel az ütemtervvel négyévente következik be egy-egy feleződés. 2009. január 3. óta, amikor az első blokkot, más néven a genezisblokkot létrehozták a Bitcoin hálózatán, a blokktámogatás három alkalommal feleződött, 50 BTC-ről 25 BTC-re, 12,5 BTC-re majd a jelenlegi 6,25 BTC-re.

Ezen szabályok alapján könnyű kiszámítani, hogy körülbelül 328 500 bitcoint bányásznak ki 2022-ben, csak el kell osztanunk az év összes percének számát 10-zel (mert tízpercenként egy blokkot bányásznak ki), és megszorozni azt 6,25-tel (mert minden egyes blokk 6,25 BTC jutalmat ad). Éppen ezért az évente kibányászott bitcoinok száma előre jelezhető, és a várakozások szerint az utolsó bitcoint 2140. körül bányásszák majd ki.

A bitcoin tokenomikája tartalmazza a tranzakciós díjak rendszerét is, amit a bányászok kapnak egy új blokk validálásakor. Ezt a díjat úgy alakították ki, hogy a tranzakcióméret és a hálózati leterheltség növekedésével emelkedjen. Ezzel segít megelőzni a tömeges áltranzakciók indítását, és arra ösztönzi a bányászokat, hogy a blokktámogatások folyamatos csökkenése mellett is folytassák a tranzakciók validálását. 

Röviden: a Bitcoin tokenomikája egyszerű és zseniális. Minden átlátható és előre jelezhető. A Bitcoinhoz rendelt ösztönzők megfelelően ellentételezik a résztvevők erőfeszítéseit a hálózat erejének fenntartására, és a kriptovaluta értékének támogatására. 

A tokenomika kulcselemei

A kriptovaluták értékét befolyásoló számos különböző tényező gyűjtőfogalmaként használt „tokenomika” elsősorban egy kriptovaluta gazdasági szerkezetére utal, ahogy azt az alkotók eredetileg tervezték. Most tekintsünk át néhányat a legfontosabb tényezők közül, amelyeket egy kriptovaluta tokenomikájának vizsgálatakor figyelembe kell vennünk. 

Tokenkínálat

A kereslet és a kínálat a két elsődleges tényező, amelyek egy áru vagy szolgáltatás árát befolyásolják. Ugyanez vonatkozik a kriptókra is. Számos kritikus fontosságú mérőszám mutatja egy token kínálatát. 

Az első neve: maximális tokenkínálat. Ez azt jelenti, hogy van egy – számítógépes kóddal rögzített – maximális tokenmennyiség, amely az adott kriptovaluta élettartama során létezhet. A Bitcoin maximális tokenkínálata 21 millió érme. A Litecoin felső mennyiségi korlátja 84 millió érme, a BNB maximális tokenkínálata pedig 200 millió.

Egyes tokeneknek nincs maximális tokenkínálata. Az Ethereum hálózaton az ether kínálata évről évre növekszik. A stabilcoinoknak – pl. USDT, USD Coin (USDC) és Binance USD (BUSD) – nincs maximális tokenkínálata, mivel ezeket az adott érme mögött felhalmozott tartalékok értéke alapján bocsátják ki. Elméletileg korlátlanul emelkedhet a tokenkínálatuk. A Dogecoin és a Polkadot további két olyan kriptó, amelynél nincs felső kínálati korlát.

A második a forgalomban lévő kínálat, amely a forgalomban lévő tokenek számát jelzi. A tokeneket létrehozhatják és elégethetik, illetve más módon is zárolhatják. Ez hatással van a token árfolyamára is.

A tokenkínálatra pillantva jó képet kaphat arról, hogy végső soron mennyi tokent bocsátanak ki.

Tokenhasznosság

A tokenhasznosság azokra a felhasználási célokra utal, amelyeket a token megcéloz. A BNB felhasználási céljai közé tartozik például a BNB Chain kiszolgálása, a tranzakciós díjak fizetése és a kereskedési díjkedvezményrendszer működtetése a BNB Chain blokkláncon, továbbá közösségi hasznossági token is a BNB Chain ökoszisztémájában. A felhasználók az ökoszisztémán belül különböző termékekben stakelhetik is a BNB-t, hogy további bevételre tegyenek szert.

A tokeneknek számos egyéb felhasználási célja lehet. Az igazgatási tokenek segítségével a tokentulajdonos szavazhat a token protokollját érintő változásokról. A stabilcoinok célja, hogy pénzként használják őket. Az értékpapírtokenek ellenben pénzügyi eszközöket képviselnek. Például egy vállalat egy elsődleges érmekibocsátás (ICO) során kibocsáthatna tokenizált részvényeket, amelyekkel tulajdonosi jogokat és osztalékot biztosíthatnak a tokentulajdonosnak.

Ezek a paraméterek segíthetnek felmérni egy token potenciális felhasználási céljait, ami elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy a token gazdasági jellemzői időben – valószínűleg – hogyan fognak változni.

A tokenelosztás elemzése 

A kínálat és a kereslet mellett létfontosságú megvizsgálni a tokenek elosztását is. A nagy intézmények és a magánbefektetők különbözőképpen viselkednek. Ha tudjuk, hogy milyen típusú entitások tulajdonában van egy token, akkor azt is sejthetjük, hogy valószínűleg hogyan kereskednek majd a tokenjeikkel, ami befolyásolja a token értékét. 

Általában véve két módon lehet tokeneket kibocsátani és elosztani: pártatlan kibocsátás (fair launch) és bányászat előtti kibocsátás (pre-mining launch) útján. A pártatlan kibocsátás során nincs korai hozzáférés a tokenekhez, sem zártkörű elosztás, mielőtt a token létrehozása megkezdődik és nyilvánosan hozzáférhetővé válik. A BTC és a Dogecoin ebbe a kategóriába tartoznak. 

Ellenben az előbányászat lehetővé teszi a kriptó egy részének létrehozását és elosztását egy kiválasztott csoportnak, mielőtt a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik. Az Ethereum és a BNB csak két példa erre a típusú tokenelosztásra. 

Általában véve érdemes odafigyelni arra, hogy egy token elosztása mennyire egyenletes. Ha néhány nagy szervezet túlságosan nagy arányban birtokol egy tokent, azt jellemzően kockázatosabb eszköznek tekintjük. A többségében türelmes befektetők és az alapító csapat tagjai által birtokolt token esetén az érintettek érdekei jobban illeszkednek egymáshoz, növelve a hosszú távú siker esélyét. 

Meg kell nézni továbbá a token zárolási és feloldási ütemtervét, amelyből kiderül, hogy nagy számú token kerül-e forgalomba, ami lefelé nyomja a token értékét. 

Tokenégetések vizsgálata

Számos kriptoprojekt rendszeresen végez tokenégetést, vagyis véglegesen kivon tokeneket a forgalomból. 

Például a BNB érmeégetéseket alkalmaz, hogy érméket vonjon ki a forgalomból, csökkentve a tokenje teljes kínálatát. 200 millió előbányászott BNB-vel a BNB teljes kínálata 2022 júniusában 165 116 760 darab volt. A BNB további érmeégetéseket tart majd egészen addig, amíg a teljes kínálat 50%-át meg nem semmisíti, vagyis amíg a BNB teljes kínálata 100 millió BNB-re nem csökken. Ehhez hasonlóan 2021-ben az Ethereum is elkezdett ETH-et égetni, hogy csökkentse a teljes kínálatát. 

Ha egy token kínálata csökken, azt deflációs hatású folyamatnak tekintjük. Ezzel ellentétben, ha egy token kínálata folyamatosan növekszik, az inflációs hatásúnak minősül. 

Ösztönző mechanizmusok

Egy token ösztönzési mechanizmusa kulcsfontosságú. A tokenomika központi kérdése az, ahogyan egy token arra ösztönzi a résztvevőket, hogy biztosítsák a projekt hosszú távú fenntarthatóságát. Az elegáns modell tökéletes példája az, ahogyan a Bitcoin blokktámogatását és tranzakciós díjszerkezetét kialakították.

A Proof of Stake mechanizmus egy másik validálási módszer, amely egyre inkább teret nyer. Ebben a rendszerben a résztvevőknek zárolniuk kell a tokenjeiket ahhoz, hogy tranzakciókat validálhassanak. Általában véve minél több tokent zárol valaki, annál nagyobb az esélye, hogy validátornak választják, és megkapja a tranzakciók validálásáért járó jutalmakat. Ez azt is jelenti, hogy ha a validátor ártani próbál a hálózatnak, akkor a saját eszközeinek értékét kockáztatja. Ezek a tulajdonságok arra ösztönzik a résztvevőket, hogy becsületesen járjanak el és megőrizzék a protokoll erejét. 

Számos DeFi projekt használ innovatív ösztönző mechanizmusokat a gyors növekedés eléréséhez. A Compound egy kriptohitelezési és -kölcsönzési platform, amely lehetővé teszi, hogy a befektetők letétbe helyezzék a kriptójukat a Compound protokollban, kamatot szedjenek utánuk, és további jutalomként COMP tokeneket kapjanak. Sőt mit több, a COMP tokenek egyben a Compound protokoll irányítási tokenjének szerepét is betöltik. Ezek a szerkezeti kialakítások egymáshoz igazítják a résztvevők érdekeit és a Compound hosszú távú kilátásait.

A tokenomika jövője

Amióta 2009-ben létrehozták a Bitcoin genezisblokkját, a tokenomika jelentős fejlődésen ment keresztül. A fejlesztők számos különböző tokenomikamodellt kipróbáltak. Voltak sikerek és kudarcok egyaránt. A Bitcoin tokenomikamodellje még mindig tartja magát, kiállta az idő próbáját. Más projektek a rossz tokenomikájukkal együtt megbuktak.

A nem-helyettesíthető token (NFT) eltérő tokenomika modellt nyújtanak, amely a digitális ritkaságon alapul. A hagyományos eszközök – például ingatlanok és művészeti alkotások – tokenizációja új tokenomikai innovációknak nyithat utat a jövőben.

Záró gondolatok

A tokenomika olyan alapvető fogalom, amelyet mindenkinek meg kell ismernie, aki kriptóval akar foglalkozni. Olyan kifejezés, amely magában foglalja egy token értékét befolyásoló legfontosabb tényezőket. Fontos megjegyeznünk, hogy nincs olyan tényező, amely önmagában varázskulcsot jelent egy token megítéléséhez. Az értékelés során a lehető legtöbb tényezőt figyelembe kell venni és egységes egészként elemezni. A tokenomikát más fundamentális elemzési eszközökkel kombinálva megalapozott véleményt alkothatunk egy projekt jövőbeli kilátásairól és tokenjének árfolyamáról.

Végső soron egy token gazdasági jellemzői jelentős hatást gyakorolnak a felhasználásának módjára és arra, hogy mennyire könnyen építhető fel egy hálózat, valamint hogy lesz-e számottevő érdeklődés a token felhasználási célja iránt.