Szerezzen INGYENES kriptót tanulás közben
Játékelmélet és kriptovaluták
Kezdőlap
Cikkek
Játékelmélet és kriptovaluták

Játékelmélet és kriptovaluták

Középszintű
Közzétéve Jan 7, 2019Frissítve Jan 12, 2023
5m

A játékelmélet alapvető szerepet játszik a kriptovaluták fejlesztésében, és ez az egyik oka annak, hogy a Bitcoin a hálózatát célzó számos támadás ellenére több mint egy évtizede növekszik.

Mi az a játékelmélet?

A játékelmélet lényegében egy alkalmazott matematikai módszer, amelyet a racionális döntéshozatalon alapuló emberi viselkedés tanulmányozásához használnak. A „játék” valójában egy interaktív környezet, amelyben a játékosok hajlamosak racionálisan cselekedni, amikor a játékszabályokra reagálnak vagy más játékosokat próbálnak befolyásolni.

Az elképzelést eredetileg a közgazdaságtan területén dolgozták ki a vállalkozások, piacok és fogyasztók magatartásának vizsgálatára, ám mára széles körben használják más tudományterületeken is. Ezért a játékelméleti modellek eszközként használhatók az egymással kommunikáló megbízottak potenciális viselkedésének, valamint a cselekedeteik lehetséges kimeneteleinek vizsgálatához előre meghatározott körülmények között. A modellek emellett a politika, a szociológia, a pszichológia és a filozófia területén is sokrétűen alkalmazhatók.


A fogolydilemma

A fogolydilemma a játékelméleti modellek egyik népszerűbb példája. Egy olyan szituációt ábrázol, amelyben 2 bűnözőt (A és B) a letartóztatásuk után kihallgatnak. A bűnözőket külön helyiségben hallgatják ki, így nem tudnak kommunikálni egymással. 

Az ügyész megpróbálja meggyőzni a bűnözőket, hogy egymás ellen valljanak a büntetésük enyhítéséért cserébe. Ha A a vallomásában B ellen vall, akkor szabadon engedik, és B 3 év börtönt kap (és viszont). Azonban ha mindketten elárulják a másikat és vallomást tesznek, akkor mindkettőre 2 év börtön vár. Végül, ha A és B egyaránt úgy dönt, hogy nem lesz áruló és nem mond semmit, akkor az elégtelen bizonyítékok miatt mindketten csak 1 év börtönt kapnak.

A fentiek miatt a következő lehetséges kimeneteleket sorolhatjuk fel (a két rab egyéni döntései alapján):


B áruló lesz

B nem mond semmit

A áruló lesz

Mindkettő 2 év börtönt kap.

A szabadon távozhat. B 3 év börtönt kap.

A nem mond semmit

B szabadon távozhat. A 3 év börtönt kap.

Mindkettő 1 év börtönt kap.


Világos, hogy A (vagy B) számára a legjobb forgatókönyv, ha elárulja a másikat és szabadon távozhat, azonban ehhez az kell, hogy a másik ne mondjon semmit, ám a másik döntése nem jósolható meg. A jutalom reményében sok racionális fogoly valószínűleg az önös érdeket választaná, és elárulná a másikat. Ám ha A és B is árulóvá válik, akkor mindketten 2 év börtönt kapnak, és ez nem éppen a legjobb kimenetel. Ezért aztán a páros, mint egy egység szempontjából a legjobb opció az, ha nem mondanak semmit, és fejenként csak 1 évet kapnak a 2 helyett.

A fogolydilemmának számos változata létezik, de ez az egyszerű történet is jól illusztrálja, hogyan használhatók a játékelméleti modellek a racionális döntéshozatali folyamaton alapuló emberi viselkedés és a lehetséges kimenetelek vizsgálatához.


Játékelmélet és kriptovaluták

Amikor a kriptovalutákra alkalmazzák őket, a játékelméleti modellek fontos szerepet játszanak a biztonságos és bizalomminimalizált gazdasági rendszerek tervezésében, mint amilyen a Bitcoin is. A kriptográfia és a játékelmélet harmonikus elegyítésének eredménye, hogy a Bitcoin bizánci hibatűréssel (Byzantine Fault Tolerance – BFT) jellemezhető rendszerként jött létre.

A játékelmélet kriptovaluta-környezetben való használatából született a kriptogazdaságtan koncepciója, amely alapvetően a blokklánc-protokollokat, és ezen protokollok kialakításának potenciális következményeit tanulmányozza közgazdasági szemüvegen át a résztvevők viselkedésének eredménye mentén. A diszciplína az úgynevezett „külső szereplőket” is vizsgálja, akik nem igazán részei az ökoszisztémának, de előfordulhat, hogy csatlakoznak a hálózathoz, ám csak azért, hogy belülről próbálják felbomlasztani azt.

Más szóval a kriptogazdaságtan a hálózati csomópontoknak a protokoll által nyújtott ösztönzőkön alapuló viselkedését tanulmányozza, a legracionálisabb és legvalószínűbb döntéseket mérlegelve.

Mivel a Bitcoin blokkláncot elosztott rendszerként alakították ki – különböző helyszíneken található számos csomóponttal –, a tranzakciók és blokkok validálása tekintetében ezen csomópontok egyetértésére kell támaszkodnia. Ugyanakkor ezek a csomópontok nem igazán képesek megbízni egymásban. Akkor mégis hogyan kerülheti el egy ilyen rendszer a rosszindulatú tevékenységet? Hogyan tudja egy blokklánc megakadályozni, hogy becstelen csomópontok szétzilálják a működését?

A Bitcoin hálózat egyik legfontosabb jellemzője a Proof of Work konszenzusalgoritmus, amely megvédi a rosszindulatú tevékenységektől. Kriptográfiai technikákat alkalmaz, amelyek a bányászatot igen költséges és munkaigényes folyamattá teszik, ami nagyon versengő bányászati környezetet teremt. Ezért a PoW-alapú kriptovaluták architektúrája becsületes magatartásra ösztönzi a bányászcsomópontokat (hogy ne veszítsék el a befektetett erőforrásaikat). Minden rosszindulatú tevékenység ellen aktív a fellépés, és gyorsan bünteti a rendszer. A becstelen viselkedést tanúsító bányászcsomópontok valószínűleg sok pénzt veszítenek, és kiteszik őket a hálózatról. Következésképpen egy bányász számára a leginkább valószínű és legracionálisabb döntés az, ha becsületesen viselkedik és megőrzi a blokklánc biztonságát.


Záró gondolatok

A játékelmélet általános alkalmazási területe annak vizsgálata, hogy a racionális elméjükre támaszkodva hogyan viselkednek és hoznak döntéseket az emberek. Ezért a játékelméleti modelleket az elosztott rendszerek – például a kriptovaluták – tervezése során mindig figyelembe kell venni. 

A kriptográfia és a játékelmélet kiegyensúlyozott kombinációjának köszönhetően a Proof of Work konszenzusalgoritmus képes volt olyan decentralizált gazdasági rendszerként létrehozni a Bitcoin blokkláncot, amely nagyon ellenálló a támadásokkal szemben. Ugyanez igaz más kriptovalutákra is, és a játékelmélet koncepciói a PoS-blokkláncokra is érvényesek. A fő különbség a kettő között az, ahogy egy Proof of Stake blokklánc a tranzakciók és blokkok validálását kezeli. 

Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy egy blokklánc biztonságának és ellenálló képességének foka függ a protokolljától, és közvetlenül kapcsolódik a hálózat résztvevőinek számához. A nagyobb elosztott hálózatok megbízhatóbbak a kisebbeknél.

Bejegyzések megosztása
Regisztráljon fiókot
Kamatoztassa tudását a gyakorlatban is, nyisson Binance-fiókot még ma.
Binance Sensei
I am powered by ChatGPT and trained with 1,000+ articles and glossary entries from Binance Academy. My responses are provided on an “as is” basis for general information only, without any representation, warranty or guarantee of completeness or accuracy. See full terms and conditions here