A blokkl√°nc felhaszn√°l√°si ter√ľletei: digit√°lis identit√°s
KezdŇĎlap
Cikkek
A blokkl√°nc felhaszn√°l√°si ter√ľletei: digit√°lis identit√°s

A blokkl√°nc felhaszn√°l√°si ter√ľletei: digit√°lis identit√°s

KezdŇĎ
Közzétéve Jul 8, 2019Frissítve Nov 8, 2023
5m

TL;DR

A blokkl√°nc technol√≥gia sz√°mos √ļjonnan megjelenŇĎ felhaszn√°l√°si ter√ľlete k√∂z√ľl tal√°n a digit√°lis szem√©lyazonoss√°g-kezel√©s √©s -ellenŇĎrz√©s az egyik leg√≠g√©retesebb. Csak 2018-ban t√∂bb milli√°rd embert √©rintettek vil√°gszerte az adatv√©delmi incidensek. Tagadhatatlanul sz√ľks√©g van biztons√°gosabb m√≥dszerekre az √©rz√©keny inform√°ci√≥k t√°rol√°s√°ra, tov√°bb√≠t√°s√°ra √©s ellenŇĎrz√©s√©re. Ebben az √∂sszef√ľgg√©sben a blokkl√°nc rendszerek √©rt√©kes megold√°sokat k√≠n√°lhatnak a legt√∂bb centraliz√°lt adatb√°zis √°ltal tapasztalt neh√©zs√©gek n√©melyik√©re.


Hogyan alkalmazható a blokklánc a digitális identitással foglalkozó rendszerekre?

L√©nyeg√©ben, amikor egy f√°jlt r√∂gz√≠tenek egy blokkl√°nc rendszerben, az inform√°ci√≥ hiteless√©g√©t a h√°l√≥zatot fenntart√≥ sz√°mos¬†csom√≥pont biztos√≠tja. M√°s sz√≥val, a felhaszn√°l√≥kt√≥l sz√°rmaz√≥ ‚Äě√°ll√≠t√°sok csoportja‚ÄĚ al√°t√°masztja a r√∂gz√≠tett adatok √©rv√©nyess√©g√©t.

Ilyen esetben a h√°l√≥zat csom√≥pontjait felhatalmazott szervek vagy korm√°nyzati int√©zm√©nyek ellenŇĎrizhetik, amelyek felelŇĎsek a digit√°lis nyilv√°ntart√°sok ellenŇĎrz√©s√©√©rt √©s valid√°l√°s√°√©rt. AlapvetŇĎen minden csom√≥pont ‚Äěszavazhat‚ÄĚ az adatok hiteless√©g√©rŇĎl, √≠gy a f√°jlok ugyan√ļgy haszn√°lhat√≥ak, mint egy hivatalos dokumentum, de fokozott biztons√°ggal.


A kriptogr√°fia szerepe

Fontos meg√©rteni, hogy egy blokkl√°ncalap√ļ szem√©lyazonoss√°gi rendszer nem ig√©nyli az √©rz√©keny inform√°ci√≥k k√∂zvetlen vagy kifejezett megoszt√°s√°t. Ehelyett a digit√°lis adatokat bizonyos kriptogr√°fiai technik√°k, p√©ld√°ul hash-f√ľggv√©nyek, digit√°lis al√°√≠r√°sok √©s z√©r√≥ismeretes bizony√≠t√°s alkalmaz√°s√°val lehet megosztani √©s hiteles√≠teni.

A hash-algoritmusok seg√≠ts√©g√©vel b√°rmely dokumentumot hash-s√© lehet alak√≠tani, amely egy hossz√ļ betŇĪ- √©s sz√°msorozatot jelent. Ebben az esetben a hash a l√©trehoz√°s√°hoz haszn√°lt √∂sszes inform√°ci√≥t reprezent√°lja, teh√°t egy digit√°lis ujjlenyomatk√©nt mŇĪk√∂dik. Ezenfel√ľl korm√°nyzati int√©zm√©nyek vagy m√°s megb√≠zhat√≥ szervezetek digit√°lis al√°√≠r√°ssal l√°thatj√°k el a dokumentumot, hogy az hivatalos √©rv√©nyess√©get nyerjen.

P√©ld√°ul egy √°llampolg√°r √°tadhatja a dokumentum√°t egy felhatalmazott szervnek, hogy az l√©trehozhasson egy egyedi hash-t (digit√°lis ujjlenyomatot). A szerv ezut√°n l√©trehozhat egy digit√°lis al√°√≠r√°st, amely megerŇĎs√≠ti a hash √©rv√©nyess√©g√©t, vagyis azt, hogy a dokumentum hivatalos dokumentumk√©nt haszn√°lhat√≥.

Ezen k√≠v√ľl a¬†z√©r√≥ismeretes bizony√≠t√°s lehetŇĎv√© teszi a hiteles√≠tŇĎ adatok vagy identit√°sok megoszt√°s√°t √©s hiteles√≠t√©s√©t an√©lk√ľl, hogy b√°rmilyen inform√°ci√≥t felfedne r√≥luk. Ez azt jelenti, hogy az adatok hiteless√©ge akkor is ellenŇĎrizhetŇĎ ha¬†titkos√≠tva vannak. M√°s sz√≥val, a ZK-bizony√≠t√°ssal bizony√≠that√≥, hogy valaki el√©g idŇĎs ahhoz, hogy aut√≥t vezessen vagy bel√©pjen egy klubba an√©lk√ľl, hogy felfedn√© pontos sz√ľlet√©si d√°tum√°t.


Szuverén identitás

A szuver√©n identit√°s fogalma egy olyan modellre utal, amelyben minden felhaszn√°l√≥ teljes ellenŇĎrz√©st gyakorol saj√°t adatai felett, amelyeket szem√©lyes t√°rc√°kban (a kriptot√°rc√°khoz hasonl√≥an) lehet t√°rolni. Ebben az √∂sszef√ľgg√©sben az egy√©n eld√∂ntheti, hogy mikor √©s hogyan osztja meg inform√°ci√≥it. Az illetŇĎ p√©ld√°ul t√°rolhatja hitelk√°rtyaadatait egy szem√©lyes t√°rc√°ban, majd priv√°tkulcs√°val al√°√≠rhat egy olyan tranzakci√≥t, amely elk√ľldi ezeket az inform√°ci√≥kat. Ez lehetŇĎv√© tenn√© sz√°mukra, hogy bizony√≠ts√°k, ŇĎk a hitelk√°rtya val√≥di tulajdonosai.

B√°r a blokkl√°nc technol√≥gi√°t legink√°bb kriptovalut√°k t√°rol√°s√°ra √©s cser√©j√©re haszn√°lj√°k, a szem√©lyes dokumentumok √©s al√°√≠r√°sok megoszt√°s√°ra √©s valid√°l√°s√°ra is haszn√°lhat√≥. P√©ld√°ul az illetŇĎ egy korm√°nyzati szervvel al√°√≠rathatja, hogy akkredit√°lt befektetŇĎnek minŇĎs√ľl, majd ZK bizony√≠t√°si protokollon kereszt√ľl tov√°bb√≠tja a br√≥kerc√©gnek a t√©ny megerŇĎs√≠t√©s√©t. Ennek k√∂vetkezt√©ben a br√≥kerc√©g biztos lehet abban, hogy a befektetŇĎ megfelelŇĎen akkredit√°lt, m√©g akkor is, ha nem rendelkezik r√©szletes inform√°ci√≥kkal a nett√≥ vagyon√°r√≥l vagy j√∂vedelm√©rŇĎl.


Lehets√©ges elŇĎny√∂k

A kriptogr√°fia √©s a blokkl√°nc alkalmaz√°sa a digit√°lis identit√°s ter√©n legal√°bb k√©t jelentŇĎs elŇĎnnyel j√°rhat. Az elsŇĎ az, hogy a felhaszn√°l√≥k nagyobb ellenŇĎrz√©st gyakorolhatnak afelett, hogy hogyan √©s mikor haszn√°lj√°k fel szem√©lyes adataikat. Ez nagym√©rt√©kben cs√∂kkenten√© az √©rz√©keny adatok centraliz√°lt adatb√°zisokban val√≥ t√°rol√°s√°val j√°r√≥ vesz√©lyeket. A blokkl√°nc h√°l√≥zatok a kriptogr√°fiai rendszerek haszn√°lat√°val magasabb szintŇĪ adatv√©delmet is biztos√≠thatnak. Mint m√°r eml√≠tett√ľk, a z√©r√≥ismeretes bizony√≠t√°si protokollok lehetŇĎv√© teszik a felhaszn√°l√≥k sz√°m√°ra, hogy bizony√≠ts√°k dokumentumaik √©rv√©nyess√©g√©t an√©lk√ľl, hogy meg kellene osztaniuk a pontos r√©szleteket.

A m√°sodik elŇĎny az, hogy a blokkl√°nc alap√ļ digit√°lis szem√©lyazonos√≠t√≥ rendszerek megb√≠zhat√≥bbak lehetnek, mint a hagyom√°nyosak. A digit√°lis al√°√≠r√°sok haszn√°lat√°val p√©ld√°ul viszonylag k√∂nnyen ellenŇĎrizhetŇĎv√© v√°lhat egy felhaszn√°l√≥val kapcsolatos √°ll√≠t√°s forr√°sa. EttŇĎl eltekintve a blokkl√°nc rendszerek megnehez√≠ten√©k, hogy valaki meghamis√≠tson egy inform√°ci√≥t, √©s hat√©konyan megv√©dhetn√©nek mindenf√©le adatot a csal√°sokt√≥l.


Lehetséges korlátok

A blokkl√°nc sz√°mos felhaszn√°l√°si lehetŇĎs√©g√©hez hasonl√≥an a technol√≥gia digit√°lis azonos√≠t√°si rendszerekhez val√≥ felhaszn√°l√°sa is kih√≠v√°sokkal j√°r. Vitathatatlanul a legnagyobb probl√©m√°t az jelenti, hogy ezek a rendszerek tov√°bbra is sebezhetŇĎek lenn√©nek a szintetikus identit√°slop√°s n√©ven ismert rosszindulat√ļ tev√©kenys√©gekkel szemben.

A szintetikus identit√°s mag√°ban foglalja a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szem√©lyektŇĎl sz√°rmaz√≥ √©rv√©nyes inform√°ci√≥k kombin√°l√°s√°t egy teljesen √ļj szem√©lyazonoss√°g l√©trehoz√°s√°hoz. Mivel a szintetikus identit√°sok l√©trehoz√°s√°hoz haszn√°lt minden inform√°ci√≥ pontos, egyes rendszerek kij√°tszhat√≥ak √ļgy, hogy a hamis identit√°sokat hitelesnek √©rz√©kelj√©k. Ezt a fajta t√°mad√°st a bŇĪn√∂zŇĎk sz√©les k√∂rben haszn√°lj√°k a hitelk√°rtyacsal√°sok sor√°n.¬†

E problémán azonban segíthet a digitális aláírások használata, így a dokumentumok kombinációit nem fogadják el a blokklánc adataiként. Például egy kormányzati intézmény egyedi digitális aláírást biztosíthat minden egyes dokumentumhoz, illetve közös digitális aláírást is az ugyanazon személy által nyilvántartásba vett összes dokumentumhoz.

Egy m√°sik figyelemre m√©lt√≥ szempont az¬†51 sz√°zal√©kos t√°mad√°sok lehetŇĎs√©ge, ami a kis blokkl√°nc h√°l√≥zatok eset√©ben val√≥sz√≠nŇĪbb. Egy 51 sz√°zal√©kos t√°mad√°s k√©pes √°tszervezni a blokkl√°ncot, l√©nyeg√©ben megv√°ltoztatva annak adatait. Ez a probl√©ma k√ľl√∂n√∂sen aggaszt√≥ a publikus blokkl√°ncok eset√©ben, ahol b√°rki csatlakozhat a blokkok ellenŇĎrz√©s√©nek √©s valid√°l√°s√°nak folyamat√°hoz. Szerencs√©re a priv√°t blokkl√°ncok cs√∂kkenthetik az ilyen t√°mad√°sok val√≥sz√≠nŇĪs√©g√©t, mivel csak megb√≠zhat√≥ entit√°sok lehetnek valid√°torok. Ez azonban egy centraliz√°ltabb √©s kev√©sb√© demokratikus modellt jelentene.


Záró gondolatok

A h√°tr√°nyok √©s korl√°tok ellen√©re a blokkl√°nc technol√≥gia nagy potenci√°llal rendelkezik a digit√°lis adatok ellenŇĎrz√©s√©nek, t√°rol√°s√°nak √©s megoszt√°s√°nak megv√°ltoztat√°s√°ra. B√°r sz√°mos v√°llalat √©s startup m√°r vizsg√°lja a lehetŇĎs√©geket, m√©g sokat kell dolgozni rajta. Azonban az elk√∂vetkezŇĎ √©vekben minden bizonnyal t√∂bb, a digit√°lis szem√©lyazonos√≠t√≥ igazolv√°nyok kezel√©s√©re √∂sszpontos√≠t√≥ szolg√°ltat√°ssal fogunk tal√°lkozni. √Čs val√≥sz√≠nŇĪleg a blokkl√°nc ennek k√∂zponti r√©sze lesz.