TL;DR
A blokklánc technológia számos újonnan megjelenő felhasználási területe közül talán a digitális személyazonosság-kezelés és -ellenőrzés az egyik legígéretesebb. Csak 2018-ban több milliárd embert érintettek világszerte az adatvédelmi incidensek. Tagadhatatlanul szükség van biztonságosabb módszerekre az érzékeny információk tárolására, továbbítására és ellenőrzésére. Ebben az összefüggésben a blokklánc rendszerek értékes megoldásokat kínálhatnak a legtöbb centralizált adatbázis által tapasztalt nehézségek némelyikére.
Hogyan alkalmazható a blokklánc a digitális identitással foglalkozó rendszerekre?
Lényegében, amikor egy fájlt rögzítenek egy blokklánc rendszerben, az információ hitelességét a hálózatot fenntartó számos csomópont biztosítja. Más szóval, a felhasználóktól származó „állítások csoportja” alátámasztja a rögzített adatok érvényességét.
Ilyen esetben a hálózat csomópontjait felhatalmazott szervek vagy kormányzati intézmények ellenőrizhetik, amelyek felelősek a digitális nyilvántartások ellenőrzéséért és validálásáért. Alapvetően minden csomópont „szavazhat” az adatok hitelességéről, így a fájlok ugyanúgy használhatóak, mint egy hivatalos dokumentum, de fokozott biztonsággal.
A kriptográfia szerepe
Fontos megérteni, hogy egy blokkláncalapú személyazonossági rendszer nem igényli az érzékeny információk közvetlen vagy kifejezett megosztását. Ehelyett a digitális adatokat bizonyos kriptográfiai technikák, például hash-függvények, digitális aláírások és zéróismeretes bizonyítás alkalmazásával lehet megosztani és hitelesíteni.
A hash-algoritmusok segítségével bármely dokumentumot hash-sé lehet alakítani, amely egy hosszú betű- és számsorozatot jelent. Ebben az esetben a hash a létrehozásához használt összes információt reprezentálja, tehát egy digitális ujjlenyomatként működik. Ezenfelül kormányzati intézmények vagy más megbízható szervezetek digitális aláírással láthatják el a dokumentumot, hogy az hivatalos érvényességet nyerjen.
Például egy állampolgár átadhatja a dokumentumát egy felhatalmazott szervnek, hogy az létrehozhasson egy egyedi hash-t (digitális ujjlenyomatot). A szerv ezután létrehozhat egy digitális aláírást, amely megerősíti a hash érvényességét, vagyis azt, hogy a dokumentum hivatalos dokumentumként használható.
Ezen kívül a zéróismeretes bizonyítás lehetővé teszi a hitelesítő adatok vagy identitások megosztását és hitelesítését anélkül, hogy bármilyen információt felfedne róluk. Ez azt jelenti, hogy az adatok hitelessége akkor is ellenőrizhető ha titkosítva vannak. Más szóval, a ZK-bizonyítással bizonyítható, hogy valaki elég idős ahhoz, hogy autót vezessen vagy belépjen egy klubba anélkül, hogy felfedné pontos születési dátumát.
Szuverén identitás
A szuverén identitás fogalma egy olyan modellre utal, amelyben minden felhasználó teljes ellenőrzést gyakorol saját adatai felett, amelyeket személyes tárcákban (a kriptotárcákhoz hasonlóan) lehet tárolni. Ebben az összefüggésben az egyén eldöntheti, hogy mikor és hogyan osztja meg információit. Az illető például tárolhatja hitelkártyaadatait egy személyes tárcában, majd privátkulcsával aláírhat egy olyan tranzakciót, amely elküldi ezeket az információkat. Ez lehetővé tenné számukra, hogy bizonyítsák, ők a hitelkártya valódi tulajdonosai.
Bár a blokklánc technológiát leginkább kriptovaluták tárolására és cseréjére használják, a személyes dokumentumok és aláírások megosztására és validálására is használható. Például az illető egy kormányzati szervvel aláírathatja, hogy akkreditált befektetőnek minősül, majd ZK bizonyítási protokollon keresztül továbbítja a brókercégnek a tény megerősítését. Ennek következtében a brókercég biztos lehet abban, hogy a befektető megfelelően akkreditált, még akkor is, ha nem rendelkezik részletes információkkal a nettó vagyonáról vagy jövedelméről.
Lehetséges előnyök
A kriptográfia és a blokklánc alkalmazása a digitális identitás terén legalább két jelentős előnnyel járhat. Az első az, hogy a felhasználók nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak afelett, hogy hogyan és mikor használják fel személyes adataikat. Ez nagymértékben csökkentené az érzékeny adatok centralizált adatbázisokban való tárolásával járó veszélyeket. A blokklánc hálózatok a kriptográfiai rendszerek használatával magasabb szintű adatvédelmet is biztosíthatnak. Mint már említettük, a zéróismeretes bizonyítási protokollok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy bizonyítsák dokumentumaik érvényességét anélkül, hogy meg kellene osztaniuk a pontos részleteket.
A második előny az, hogy a blokklánc alapú digitális személyazonosító rendszerek megbízhatóbbak lehetnek, mint a hagyományosak. A digitális aláírások használatával például viszonylag könnyen ellenőrizhetővé válhat egy felhasználóval kapcsolatos állítás forrása. Ettől eltekintve a blokklánc rendszerek megnehezítenék, hogy valaki meghamisítson egy információt, és hatékonyan megvédhetnének mindenféle adatot a csalásoktól.
Lehetséges korlátok
A blokklánc számos felhasználási lehetőségéhez hasonlóan a technológia digitális azonosítási rendszerekhez való felhasználása is kihívásokkal jár. Vitathatatlanul a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek a rendszerek továbbra is sebezhetőek lennének a szintetikus identitáslopás néven ismert rosszindulatú tevékenységekkel szemben.
A szintetikus identitás magában foglalja a különböző személyektől származó érvényes információk kombinálását egy teljesen új személyazonosság létrehozásához. Mivel a szintetikus identitások létrehozásához használt minden információ pontos, egyes rendszerek kijátszhatóak úgy, hogy a hamis identitásokat hitelesnek érzékeljék. Ezt a fajta támadást a bűnözők széles körben használják a hitelkártyacsalások során.
E problémán azonban segíthet a digitális aláírások használata, így a dokumentumok kombinációit nem fogadják el a blokklánc adataiként. Például egy kormányzati intézmény egyedi digitális aláírást biztosíthat minden egyes dokumentumhoz, illetve közös digitális aláírást is az ugyanazon személy által nyilvántartásba vett összes dokumentumhoz.
Egy másik figyelemre méltó szempont az 51 százalékos támadások lehetősége, ami a kis blokklánc hálózatok esetében valószínűbb. Egy 51 százalékos támadás képes átszervezni a blokkláncot, lényegében megváltoztatva annak adatait. Ez a probléma különösen aggasztó a publikus blokkláncok esetében, ahol bárki csatlakozhat a blokkok ellenőrzésének és validálásának folyamatához. Szerencsére a privát blokkláncok csökkenthetik az ilyen támadások valószínűségét, mivel csak megbízható entitások lehetnek validátorok. Ez azonban egy centralizáltabb és kevésbé demokratikus modellt jelentene.
Záró gondolatok
A hátrányok és korlátok ellenére a blokklánc technológia nagy potenciállal rendelkezik a digitális adatok ellenőrzésének, tárolásának és megosztásának megváltoztatására. Bár számos vállalat és startup már vizsgálja a lehetőségeket, még sokat kell dolgozni rajta. Azonban az elkövetkező években minden bizonnyal több, a digitális személyazonosító igazolványok kezelésére összpontosító szolgáltatással fogunk találkozni. És valószínűleg a blokklánc ennek központi része lesz.