MitŇĎl lesz biztons√°gos egy blokkl√°nc?
KezdŇĎlap
Cikkek
MitŇĎl lesz biztons√°gos egy blokkl√°nc?

MitŇĎl lesz biztons√°gos egy blokkl√°nc?

KezdŇĎ
Közzétéve Mar 4, 2019Frissítve Jan 31, 2023
6m

A blokkl√°ncokat k√ľl√∂nb√∂zŇĎ mechanizmusok biztos√≠tj√°k, amelyek fejlett kriptogr√°fiai technik√°kat, valamint a viselked√©s √©s a d√∂nt√©shozatal matematikai modelljeit foglalj√°k magukban. A legt√∂bb kriptovaluta-rendszer alapj√°t a blokkl√°nc technol√≥gia adja, amely megakad√°lyozza, hogy ezt a fajta digit√°lis p√©nzt lem√°solj√°k vagy megsemmis√≠ts√©k.

A blokkl√°nc technol√≥gia alkalmaz√°s√°t m√°s kontextusokban is fontolgatj√°k, ahol az adatok megv√°ltoztathatatlans√°ga √©s biztons√°ga rendk√≠v√ľl fontos. N√©h√°ny p√©lda erre a j√≥t√©konys√°gi adom√°nyok nyilv√°ntart√°sa √©s nyomon k√∂vet√©se, az orvosi adatb√°zisok √©s az ell√°t√°si l√°nc kezel√©se.

A blokkl√°nc biztons√°ga azonban rendk√≠v√ľl √∂sszetett t√©ma. Ez√©rt fontos meg√©rteni azokat az alapvetŇĎ fogalmakat √©s mechanizmusokat, amelyek stabil v√©delmet biztos√≠tanak ezeknek az innovat√≠v rendszereknek.


A megváltoztathatatlanság és a konszenzus fogalma

B√°r sz√°mos funkci√≥ j√°tszik szerepet a blokkl√°nc biztons√°g√°ban, a k√©t legfontosabb a konszenzus √©s a megv√°ltoztathatatlans√°g fogalma. A konszenzus azt jelenti, hogy az elosztott blokkl√°nch√°l√≥zat csom√≥pontjai k√©pesek megegyezni a h√°l√≥zat val√≥di √°llapot√°r√≥l √©s a tranzakci√≥k √©rv√©nyess√©g√©rŇĎl. A konszenzus el√©r√©s√©nek folyamata jellemzŇĎen az √ļgynevezett konszenzusalgoritmusokt√≥l f√ľgg.

A megv√°ltoztathatatlans√°g viszont arra utal, hogy a blokkl√°ncok k√©pesek megakad√°lyozni a m√°r megerŇĎs√≠tett tranzakci√≥k m√≥dos√≠t√°s√°t. B√°r ezek a tranzakci√≥k gyakran kriptovalut√°k √°tutal√°s√°val kapcsolatosak, utalhatnak a digit√°lis adatok m√°s, nem p√©nzbeli form√°inak r√∂gz√≠t√©s√©re is.

A konszenzus √©s a megv√°ltoztathatatlans√°g egy√ľttesen biztos√≠tj√°k az adatbiztons√°g keretrendszer√©t a blokkl√°nch√°l√≥zatokban. M√≠g a konszenzusalgoritmusok biztos√≠tj√°k a rendszer szab√°lyainak betart√°s√°t, √©s azt hogy minden √©rintett f√©l egyet√©rtsen a h√°l√≥zat aktu√°lis √°llapot√°val kapcsolatban, addig a megv√°ltoztathatatlans√°g garant√°lja az adatok √©s a tranzakci√≥s nyilv√°ntart√°sok s√©rtetlens√©g√©t minden √ļj adatblokk √©rv√©nyess√©g√©nek megerŇĎs√≠t√©se ut√°n.


A kriptogr√°fia szerepe a blokkl√°nc biztons√°g√°ban

A blokkl√°ncok nagyban t√°maszkodnak a kriptogr√°fi√°ra az adatbiztons√°g el√©r√©s√©hez. Ebben az √∂sszef√ľgg√©sben kiemelkedŇĎ fontoss√°ggal b√≠rnak az √ļgynevezett kriptogr√°fiai hash-f√ľggv√©nyek. A hashel√©s egy olyan folyamat, amelynek sor√°n egy algoritmus (hash-f√ľggv√©ny) tetszŇĎleges m√©retŇĪ adatot kap, √©s egy olyan kimenetet (hash-t) gener√°l, amely kisz√°m√≠that√≥ √©s fix m√©retŇĪ (vagy hossz√ļs√°g√ļ) adatot tartalmaz.

A bemenet m√©ret√©tŇĎl f√ľggetlen√ľl a kimenet mindig ugyanolyan hossz√ļs√°g√ļ lesz. De ha a bemenet megv√°ltozik, a kimenet is teljesen m√°s lesz. Ha azonban a bemenet nem v√°ltozik, a kapott hash mindig ugyanaz lesz ‚Äď f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy h√°nyszor futtatja a hash-f√ľggv√©nyt.

A blokkl√°ncokon bel√ľl ezeket a hash n√©ven ismert kimeneti √©rt√©keket az adatblokkok egyedi azonos√≠t√≥jak√©nt haszn√°lj√°k. Egy adott blokkhoz tartoz√≥ hash az elŇĎzŇĎ blokk hash-√©hez kapcsol√≥dva j√∂n l√©tre, √©s ez hozza l√©tre a blokkok √∂sszekapcsolt l√°ncolat√°t. A blokk-hash f√ľgg a blokkban tal√°lhat√≥ adatokt√≥l, ami azt jelenti, hogy az adatok b√°rminemŇĪ m√≥dos√≠t√°sa a blokk-hash m√≥dos√≠t√°s√°t is sz√ľks√©gess√© teszi.

Ez√©rt az egyes blokkokhoz tartoz√≥ hash adott blokkban tal√°lhat√≥ adatok √©s az elŇĎzŇĎ blokk hash-e alapj√°n j√∂n l√©tre. Ezek a hash-azonos√≠t√≥k fontos szerepet j√°tszanak a blokkl√°nc biztons√°g√°nak √©s megv√°ltoztathatatlans√°g√°nak biztos√≠t√°s√°ban.

A tranzakci√≥k √©rv√©nyes√≠t√©s√©re haszn√°lt konszenzusalgoritmusokban is haszn√°lj√°k a hashel√©st. A Bitcoin blokkl√°ncon p√©ld√°ul a Proof-of-Work (PoW) algoritmus az SHA-256 nevŇĪ hash-f√ľggv√©nyt haszn√°lja. Ahogy a neve is mutatja, az SHA-256 egy 256 bites vagy 64 karakter hossz√ļs√°g√ļ hash-t gener√°l.

A kriptogr√°fia a fŇĎk√∂nyvek tranzakci√≥s nyilv√°ntart√°sinak v√©delme mellett a kriptovaluta-egys√©gek t√°rol√°s√°ra haszn√°lt t√°rc√°k biztons√°g√°t is garant√°lja. A p√°ros√≠tott nyilv√°nos √©s priv√°tkulcsok, amelyek lehetŇĎv√© teszik a felhaszn√°l√≥k sz√°m√°ra a fizet√©sek fogad√°s√°t √©s k√ľld√©s√©t, aszimmetrikus vagy nyilv√°nos kulcs√ļ kriptogr√°fia alkalmaz√°s√°val j√∂nnek l√©tre. A priv√°tkulcsokat a tranzakci√≥k digit√°lis al√°√≠r√°s√°nak l√©trehoz√°s√°ra haszn√°lj√°k, lehetŇĎv√© t√©ve a k√ľld√∂tt √©rm√©k tulajdonjog√°nak hiteles√≠t√©s√©t.

B√°r ebben a cikkben nem r√©szletezz√ľk, az aszimmetrikus kriptogr√°fia jellege megakad√°lyozza, hogy a priv√°tkulcs tulajdonos√°n k√≠v√ľl b√°rki hozz√°f√©rjen a kriptot√°rc√°ban t√°rolt p√©nzeszk√∂z√∂kh√∂z, √≠gy azok biztons√°gban maradnak, am√≠g a tulajdonos nem d√∂nt √ļgy, hogy elk√∂lti ŇĎket (mindaddig, am√≠g a priv√°tkulcs nem ker√ľl megoszt√°sra vagy nem tud√≥dik ki).


Kriptogazdas√°gtan

A kriptogr√°fia mellett egy viszonylag √ļj koncepci√≥, a kriptogazdas√°gtan is szerepet j√°tszik a blokkl√°nch√°l√≥zatok biztons√°g√°nak fenntart√°s√°ban. A j√°t√©kelm√©let nevŇĪ tudom√°nyter√ľlethez kapcsol√≥dik, amely matematikailag modellezi a racion√°lis szereplŇĎk d√∂nt√©shozatal√°t elŇĎre meghat√°rozott szab√°lyokkal √©s jutalmakkal rendelkezŇĎ helyzetekben. M√≠g a hagyom√°nyos j√°t√©kelm√©let sz√©les k√∂rben alkalmazhat√≥ sz√°mos esetre, a kriptogazdas√°gtan kifejezetten az elosztott blokkl√°ncrendszerek csom√≥pontjainak viselked√©s√©t modellezi √©s √≠rja le.

R√∂viden, a kriptogazdas√°gtan a blokkl√°nc-protokollokon bel√ľli k√∂zgazdas√°gtan √©s a r√©sztvevŇĎk viselked√©s√©n alapul√≥ lehets√©ges eredm√©nyek tanulm√°nyoz√°sa. A kriptogazdas√°gtanon kereszt√ľl megval√≥sul√≥ biztons√°g azon az elk√©pzel√©sen alapul, hogy a blokkl√°ncrendszerek nagyobb √∂szt√∂nz√©st ny√ļjtanak a csom√≥pontok sz√°m√°ra, hogy tisztess√©gesen cselekedjenek, mint hogy rosszindulat√ļ vagy hib√°s magatart√°st tan√ļs√≠tsanak. A Bitcoin-b√°ny√°szatban haszn√°lt Proof-of-Work konszenzus algoritmus j√≥ p√©lda erre az √∂szt√∂nz√©si strukt√ļr√°ra.

Amikor Satoshi Nakamoto megalkotta a Bitcoin-b√°ny√°szat keretrendszer√©t, azt sz√°nd√©kosan k√∂lts√©ges √©s erŇĎforr√°s-ig√©nyes folyamatnak tervezte. A PoW-b√°ny√°szat √∂sszetetts√©ge √©s sz√°m√≠t√°si ig√©nye miatt jelentŇĎs p√©nz- √©s idŇĎbefektet√©ssel j√°r ‚Äď f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy hol √©s ki a b√°ny√°szcsom√≥pont. Ez√©rt egy ilyen strukt√ļra hat√©konyan visszatartja a rosszindulat√ļ tev√©kenys√©get, √©s jelentŇĎsen √∂szt√∂nzi a tisztess√©ges b√°ny√°szati tev√©kenys√©get. A tisztess√©gtelen vagy nem hat√©kony csom√≥pontok gyorsan kiker√ľlnek a blokkl√°nch√°l√≥zatb√≥l, m√≠g a becs√ľletes √©s hat√©kony b√°ny√°szok jelentŇĎs blokkjutalomban r√©szes√ľlhetnek.

Hasonl√≥k√©ppen, a kock√°zatok √©s jutalmak megfelelŇĎ egyens√ļlya is v√©delmet ny√ļjt a potenci√°lis t√°mad√°sok ellen, amelyek al√°√°shatj√°k a konszenzust az√°ltal, hogy a blokkl√°nch√°l√≥zat t√∂bbs√©gi hash-r√°t√°j√°t egyetlen csoport vagy szervezet kez√©be adj√°k. Az ilyen, 51 sz√°zal√©kos t√°mad√°sok rendk√≠v√ľl k√°rosak lehetnek, ha sikeresen v√©grehajtj√°k ŇĎket. A Proof-of-Work b√°ny√°szat versenyk√©pess√©ge √©s a Bitcoin-h√°l√≥zat nagys√°ga miatt rendk√≠v√ľl kicsi annak a val√≥sz√≠nŇĪs√©ge, hogy egy rosszindulat√ļ szereplŇĎ √°tvegye az ir√°ny√≠t√°st a csom√≥pontok t√∂bbs√©ge felett.

Tov√°bb√° a nagy blokkl√°nch√°l√≥zatok feletti 51 sz√°zal√©kos ir√°ny√≠t√°s el√©r√©s√©hez sz√ľks√©ges sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©ny k√∂lts√©ge csillag√°szati lenne, ami azonnali visszatart√≥ erŇĎt jelentene egy ilyen nagy befektet√©shez viszonylag alacsony √∂sszegŇĪ potenci√°lis jutalom mellett. Ez a t√©ny hozz√°j√°rul a blokkl√°ncok biz√°nci hibatŇĪr√©s (BFT) n√©ven ismert tulajdons√°g√°hoz, amely l√©nyeg√©ben egy elosztott rendszer azon k√©pess√©g√©re utal, hogy akkor is k√©pes megfelelŇĎen mŇĪk√∂dni, ha n√©h√°ny csom√≥pont kompromitt√°l√≥dik vagy rosszindulat√ļ magatart√°st tan√ļs√≠t.¬†

Mindaddig, am√≠g a rosszindulat√ļ csom√≥pontok t√∂bbs√©g√©nek l√©trehoz√°sa megfizethetetlen marad, √©s jobb √∂szt√∂nzŇĎk vannak a tisztess√©ges magatart√°sra, a rendszer k√©pes lesz jelentŇĎs fennakad√°sok n√©lk√ľl mŇĪk√∂dni. √Črdemes azonban megjegyezni, hogy a kisebb blokkl√°nch√°l√≥zatok jobban ki vannak t√©ve a t√∂bbs√©gi t√°mad√°snak, mivel az ilyen rendszerekre ford√≠tott teljes hashr√°ta l√©nyegesen alacsonyabb, mint a Bitcoin√©.


Záró gondolatok

A j√°t√©kelm√©let √©s a kriptogr√°fia egy√ľttes alkalmaz√°s√°val a blokkl√°ncok elosztott rendszerk√©nt magas szintŇĪ biztons√°got k√©pesek el√©rni. Mint szinte minden rendszer eset√©ben, itt is kritikus fontoss√°g√ļ azonban, hogy ezt a k√©t tudom√°nyter√ľletet megfelelŇĎen alkalmazz√°k. A decentraliz√°ci√≥ √©s a biztons√°g k√∂z√∂tti gondos egyens√ļly elengedhetetlen egy megb√≠zhat√≥ √©s hat√©kony kriptovaluta-h√°l√≥zat ki√©p√≠t√©s√©hez.

Ahogy a blokkl√°nc felhaszn√°l√°si lehetŇĎs√©gei egyre tov√°bb fejlŇĎdnek, √ļgy fognak v√°ltozni a biztons√°gi rendszereik is, hogy megfeleljenek a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ alkalmaz√°soknak. A jelenleg √ľzleti v√°llalkoz√°sok sz√°m√°ra kifejlesztett priv√°t blokkl√°ncok p√©ld√°ul sokkal ink√°bb a hozz√°f√©r√©s-szab√°lyoz√°son kereszt√ľl el√©rt biztons√°gra t√°maszkodnak, mint a legt√∂bb publikus blokkl√°nc biztons√°g√°hoz n√©lk√ľl√∂zhetetlen j√°t√©kelm√©leti (vagy kriptogazdas√°gi) mechanizmusokra.

Bejegyzések megosztása
Regisztráljon fiókot
Kamatoztassa tudását a gyakorlatban is, nyisson Binance-fiókot még ma.