Kriptográfia

A számítástechnika fejlődése hozzáférhetőbbé tette az adatokat, és bár ennek nagy előnyei vannak, hátrányai is. Az online adatok számos fenyegetésnek ki vannak téve, ilyen például az adatlopás és az adatsérülés. A kriptográfia (más néven kriptológia) egy olyan megoldás, amely lehetővé teszi az információk védelmét az adattároláshoz és -disztribúcióhoz kapcsolódó egyes kockázatokkal szemben. Ez nem jelenti azt, hogy az adatok titkosítása új elképzelés lenne. Már a digitális korszak előtt is voltak olyanok, akik álcázták az üzeneteket, megakadályozva azt, hogy illetéktelen személyek el tudják olvasni azokat. Ám a számítástechnikai eszközök használatának elterjedése teljesen új szintre emelte a titkosítás tudományát.

Mi az a kriptográfia?

Röviden: a kriptográfia az információ elrejtésének művészete. Konkrétabban: a modern kriptográfia matematikai elméleteket és számításokat használ adatok titkosításához és titkosított adatok visszafejtéséhez, illetve az információ integritásának és hitelességének garantálásához.

Speciális kriptográfiai technikák alkalmazásával nem biztonságos hálózatokon keresztül is lehet érzékeny adatokat küldeni. A titkosítás szintje az adathalmazhoz szükséges védelem szintjétől függ. Például a hétköznapi személyes adatok (pl. elérhetőségek) esetén alkalmazott védelemtípus nem ugyanaz, mint amit a kriptovaluta-hálózatokon használnak.

A kriptográfia működésének megismerése elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy mekkora jelentőséggel bír a kriptovaluta-rendszereken belül. A legtöbb blokkláncrendszer – például a Bitcoiné is – a kriptográfiai technikák egy konkrét csoportját használja fel, amely lehetővé teszi, hogy decentralizált és nyilvános főkönyvként működjenek, amelyen keresztül digitális tranzakciók hajthatók végre, nagyon biztonságos módon.

Hogyan működik a kriptográfia?

A Bitcoin protokoll kriptografikus bizonyítékok felhasználásával biztosítja a hálózatát, és ezekkel garantálja az egyes tranzakciók érvényességét. Digitális aláírások garantálják, hogy minden felhasználó csak a saját pénztárcájában található pénzeszközöket legyen képes elkölteni, és hogy ezeket a pénzeszközöket csak egyszer lehessen elkölteni. Például, ha Alíz 2 bitcoint küld Robinak, akkor létrehoz egy tranzakciót, amely lényegében egy üzenet, amely megerősíti 2 bitcoin hozzáadását Robi tárcájához, miközben kiveszi az érméket Alíz tárcájából. Mindazonáltal ezt csak egy digitális aláírás megadásával tudja megtenni. 

A kriptográfia a blokklánc-technológia elengedhetetlen részét alkotja, éppen ezért minden kriptovaluta számára létfontosságú. Az elosztott hálózatokon alkalmazott kriptografikus bizonyítékok lehetővé tették a bizalom minimalizált gazdasági rendszerek létrehozását, életet adtak a Bitcoinnak és más decentralizált digitális valutáknak.