Kriptogr√°fia

KezdŇĎ

A sz√°m√≠t√°stechnika fejlŇĎd√©se hozz√°f√©rhetŇĎbb√© tette az adatokat, √©s b√°r ennek nagy elŇĎnyei vannak, h√°tr√°nyai is. Az online adatok sz√°mos fenyeget√©snek ki vannak t√©ve, ilyen p√©ld√°ul az adatlop√°s √©s az adats√©r√ľl√©s. A kriptogr√°fia (m√°s n√©ven kriptol√≥gia) egy olyan megold√°s, amely lehetŇĎv√© teszi az inform√°ci√≥k v√©delm√©t az adatt√°rol√°shoz √©s -disztrib√ļci√≥hoz kapcsol√≥d√≥ egyes kock√°zatokkal szemben. Ez nem jelenti azt, hogy az adatok titkos√≠t√°sa √ļj elk√©pzel√©s lenne. M√°r a digit√°lis korszak elŇĎtt is voltak olyanok, akik √°lc√°zt√°k az √ľzeneteket, megakad√°lyozva azt, hogy illet√©ktelen szem√©lyek el tudj√°k olvasni azokat. √Ām a sz√°m√≠t√°stechnikai eszk√∂z√∂k haszn√°lat√°nak elterjed√©se teljesen √ļj szintre emelte a titkos√≠t√°s tudom√°ny√°t.


Mi az a kriptogr√°fia?

R√∂viden: a kriptogr√°fia az inform√°ci√≥ elrejt√©s√©nek mŇĪv√©szete. Konkr√©tabban: a modern kriptogr√°fia matematikai elm√©leteket √©s sz√°m√≠t√°sokat haszn√°l adatok titkos√≠t√°s√°hoz √©s titkos√≠tott adatok visszafejt√©s√©hez, illetve az inform√°ci√≥ integrit√°s√°nak √©s hiteless√©g√©nek garant√°l√°s√°hoz.

A sz√∂veg titkos√≠t√°s folyamata alapvetŇĎen abb√≥l √°ll, hogy egy egyszerŇĪ sz√∂vegen (vagyis egy vil√°gosan √©rthetŇĎ adathalmazon) titkos√≠t√°si elj√°r√°st hajtanak v√©gre, ami titkos√≠r√°ss√° v√°ltoztatja azt (ami nem olvashat√≥). Ezzel garant√°lhat√≥, hogy az elk√ľld√∂tt inform√°ci√≥t csak egy speci√°lis visszafejtŇĎ kulcsot birtokl√≥ szem√©ly k√©pes elolvasni.

Speci√°lis kriptogr√°fiai technik√°k alkalmaz√°s√°val nem biztons√°gos h√°l√≥zatokon kereszt√ľl is lehet √©rz√©keny adatokat k√ľldeni. A titkos√≠t√°s szintje az adathalmazhoz sz√ľks√©ges v√©delem szintj√©tŇĎl f√ľgg. P√©ld√°ul a h√©tk√∂znapi szem√©lyes adatok (pl. el√©rhetŇĎs√©gek) eset√©n alkalmazott v√©delemt√≠pus nem ugyanaz, mint amit a kriptovaluta-h√°l√≥zatokon haszn√°lnak.

A kriptogr√°fia mŇĪk√∂d√©s√©nek megismer√©se elengedhetetlen annak meg√©rt√©s√©hez, hogy mekkora jelentŇĎs√©ggel b√≠r a kriptovaluta-rendszereken bel√ľl. A legt√∂bb blokkl√°ncrendszer ‚Äď p√©ld√°ul a Bitcoin√© is ‚Äď a kriptogr√°fiai technik√°k egy konkr√©t csoportj√°t haszn√°lja fel, amely lehetŇĎv√© teszi, hogy decentraliz√°lt √©s nyilv√°nos fŇĎk√∂nyvk√©nt mŇĪk√∂djenek, amelyen kereszt√ľl digit√°lis tranzakci√≥k hajthat√≥k v√©gre, nagyon biztons√°gos m√≥don.


Hogyan mŇĪk√∂dik a kriptogr√°fia?

A modern kriptogr√°fia k√ľl√∂nb√∂zŇĎ kutat√°si ter√ľleteket √∂lel fel, de a legfontosabbak k√∂z√© azokat sorolhatjuk, amelyek a szimmetrikus titkos√≠t√°ssal, az aszimmetrikus titkos√≠t√°ssal, a hash f√ľggv√©nyekkel √©s a digit√°lis al√°√≠r√°sokkal foglalkoznak.

A Bitcoin protokoll kriptografikus bizony√≠t√©kok felhaszn√°l√°s√°val biztos√≠tja a h√°l√≥zat√°t, √©s ezekkel garant√°lja az egyes tranzakci√≥k √©rv√©nyess√©g√©t. Digit√°lis al√°√≠r√°sok garant√°lj√°k, hogy minden felhaszn√°l√≥ csak a saj√°t p√©nzt√°rc√°j√°ban tal√°lhat√≥ p√©nzeszk√∂z√∂ket legyen k√©pes elk√∂lteni, √©s hogy ezeket a p√©nzeszk√∂z√∂ket csak egyszer lehessen elk√∂lteni. P√©ld√°ul, ha Al√≠z 2 bitcoint k√ľld Robinak, akkor l√©trehoz egy tranzakci√≥t, amely l√©nyeg√©ben egy √ľzenet, amely megerŇĎs√≠ti 2 bitcoin hozz√°ad√°s√°t Robi t√°rc√°j√°hoz, mik√∂zben kiveszi az √©rm√©ket Al√≠z t√°rc√°j√°b√≥l. Mindazon√°ltal ezt csak egy digit√°lis al√°√≠r√°s megad√°s√°val tudja megtenni.¬†

A Bitcoin Protokoll egy m√°sik fontos eleme a Hashcash f√ľggv√©ny, amely meghat√°rozza a Proof-of-Work konszenzusmechanizmust √©s a b√°ny√°szati folyamatot (amely a h√°l√≥zat biztons√°g√°√©rt felel, valid√°lja a tranzakci√≥kat, √©s √ļj √©rm√©ket hoz l√©tre). A Hashcash az SHA-256 megnevez√©sŇĪ kriptogr√°fiai f√ľggv√©nyt haszn√°lja.

A kriptogr√°fia a blokkl√°nc-technol√≥gia elengedhetetlen r√©sz√©t alkotja, √©ppen ez√©rt minden kriptovaluta sz√°m√°ra l√©tfontoss√°g√ļ. Az elosztott h√°l√≥zatokon alkalmazott kriptografikus bizony√≠t√©kok lehetŇĎv√© tett√©k a bizalom minimaliz√°lt gazdas√°gi rendszerek l√©trehoz√°s√°t, √©letet adtak a Bitcoinnak √©s m√°s decentraliz√°lt digit√°lis valut√°knak.