Bevezetés a kriptogazdaságtanba
KezdŇĎlap
Cikkek
Bevezetés a kriptogazdaságtanba

Bevezetés a kriptogazdaságtanba

KezdŇĎ
Közzétéve Nov 18, 2019Frissítve Feb 23, 2023
6m

Mi a kriptogazdas√°gtan?

R√∂viden, a kriptogazdas√°gtan a kriptogr√°fia √©s a k√∂zgazdas√°gtan kombin√°l√°s√°val lehetŇĎv√© teszi a h√°l√≥zati r√©sztvevŇĎk viselked√©s√©nek √∂sszehangol√°s√°t.

Pontosabban a kriptogazdas√°gtan az informatika azon ter√ľlete, amely a digit√°lis √∂kosziszt√©m√°k r√©sztvevŇĎinek koordin√°ci√≥s probl√©m√°it pr√≥b√°lja megoldani kriptogr√°fia √©s gazdas√°gi √∂szt√∂nzŇĎk seg√≠ts√©g√©vel.¬†

A kriptogazdas√°gtant mindenk√©ppen figyelembe kell venni a decentraliz√°lt h√°l√≥zatok ki√©p√≠t√©sekor, mivel ez a mechanizmus biztos√≠tja a r√©sztvevŇĎk √∂szt√∂nzŇĎinek √∂sszehangol√°s√°t megb√≠zhat√≥ harmadik felek n√©lk√ľl.

A kriptogazdas√°gtan nem a hagyom√°nyos k√∂zgazdas√°gtan r√©szhalmaza, hanem a j√°t√©kelm√©let, a mechanizmustervez√©s, a matematika √©s m√°s k√∂zgazdas√°gtani m√≥dszerek kever√©ke. A fŇĎ c√©l az, hogy meg√©rts√ľk, hogyan lehet finansz√≠rozni, tervezni, fejleszteni √©s megk√∂nny√≠teni a decentraliz√°lt h√°l√≥zatok mŇĪk√∂d√©s√©t.

Ez a cikk a kriptogazdaságtan eredetét, valamint a Bitcoin és más decentralizált hálózatok kialakításában betöltött szerepét vizsgálja.


Milyen problémát old meg a kriptogazdaságtan?

A Bitcoin megjelen√©se elŇĎtt √°ltal√°nosan √ļgy v√©lt√©k, hogy lehetetlen olyan peer-to-peer h√°l√≥zatot l√©trehozni, ahol a konszenzus a t√°mad√°sokkal √©s hib√°kkal szembeni jelentŇĎs sebezhetŇĎs√©g n√©lk√ľl √©rhetŇĎ el.

Ezt a probl√©m√°t gyakran a biz√°nci t√°bornok probl√©m√°j√°nak is h√≠vj√°k. Ez egy logikai dilemma, amely bemutatja, hogy milyen fontos az elosztott rendszerekben az, hogy a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szereplŇĎk egyet√©rt√©sre jussanak. A probl√©ma onnan ered, hogy mivel a szereplŇĎk egy r√©sze megb√≠zhatatlan lehet, nem tudnak egyet√©rt√©sre jutni, √≠gy a h√°l√≥zat nem tud rendeltet√©sszerŇĪen mŇĪk√∂dni.¬†

A Bitcoin l√©trehoz√°s√°val Satoshi Nakamoto gazdas√°gi √∂szt√∂nzŇĎket vezetett be egy peer-to-peer h√°l√≥zatra, mellyel megoldotta ezt a probl√©m√°t.

A decentraliz√°lt h√°l√≥zatok az√≥ta is a kriptogr√°fi√°ra t√°maszkodnak a h√°l√≥zat √°llapot√°ra √©s elŇĎzm√©nyeire vonatkoz√≥ konszenzus el√©r√©se √©rdek√©ben. Emellett a legt√∂bb h√°l√≥zat olyan gazdas√°gi √∂szt√∂nzŇĎket is alkalmaz, amelyek bizonyos magatart√°sra k√©sztetik a h√°l√≥zat r√©sztvevŇĎit.

A kriptogr√°fiai protokollok √©s a gazdas√°gi √∂szt√∂nzŇĎk szinergi√°ja a decentraliz√°lt h√°l√≥zatok teljesen √ļj, rugalmas √©s biztons√°gos √∂kosziszt√©m√°j√°t teszi lehetŇĎv√©.


A kriptogazdas√°gtan szerepe a Bitcoin-b√°ny√°szatban

A Bitcoin c√©lja egy olyan √©rt√©k√°tviteli h√°l√≥zat l√©trehoz√°sa, amely pontosan ellenŇĎrzi az √©rt√©k√°tviteleket, illetve amely megv√°ltoztathatatlan √©s cenz√ļramentes.¬†

Ezt a b√°ny√°szat folyamat√°val √©ri el, melynek sor√°n a b√°ny√°szok, akik sikeresen valid√°lnak egy tranzakci√≥s blokkot, bitcoint kapnak jutalmul. Ez a gazdas√°gi √∂szt√∂nzŇĎ a b√°ny√°szokat becs√ľletes magatart√°sra √∂szt√∂nzi, √≠gy a h√°l√≥zat megb√≠zhat√≥bb√° √©s biztons√°gosabb√° v√°lik.

A b√°ny√°szat sor√°n egy neh√©z matematikai feladv√°nyt kell megoldani egy kriptogr√°fiai hash-algoritmus alapj√°n. Ebben az √∂sszef√ľgg√©sben a hash-eket arra haszn√°lj√°k, hogy minden blokkot a k√∂vetkezŇĎ blokkhoz k√∂ssenek, l√©nyeg√©ben l√©trehozva a j√≥v√°hagyott tranzakci√≥k idŇĎb√©lyegzŇĎvel ell√°tott nyilv√°ntart√°s√°t, az √ļgynevezett blokkl√°ncot.¬†

A hashel√©st a b√°ny√°szok √°ltal megoldand√≥ sz√°m√≠t√°si feladv√°nyokban is alkalmazz√°k. Ezenk√≠v√ľl a tranzakci√≥knak k√∂vetni√ľk kell a konszenzus egyik szab√°ly√°t, miszerint egy bitcoint csak azut√°n lehet elk√∂lteni, miut√°n egy priv√°tkulcsb√≥l √©rv√©nyes digit√°lis al√°√≠r√°st gener√°ltak.¬†

Ezek a b√°ny√°szatra vonatkoz√≥ technol√≥giai szab√°lyok √∂sszhangban vannak a Bitcoin-h√°l√≥zat biztons√°gi k√∂vetelm√©nyeivel, bele√©rtve annak megakad√°lyoz√°s√°t is, hogy a rosszindulat√ļ szereplŇĎk √°tvegy√©k az ir√°ny√≠t√°st.


Hogyan növeli a kriptogazdaságtan a Bitcoin biztonságát?

A Bitcoin biztons√°gi modellje a t√∂bbs√©gi elvre √©p√ľl. Ez azt jelenti, hogy a rosszindulat√ļ szereplŇĎk √°tvehetik az ir√°ny√≠t√°st a blokkl√°nc felett az√°ltal, hogy √°tveszik az ir√°ny√≠t√°st a h√°l√≥zat sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©ny√©nek t√∂bbs√©ge felett egy √ļgynevezett 51%-os t√°mad√°s sor√°n.¬†

Egy ilyen forgat√≥k√∂nyv eset√©n a t√°mad√≥k k√©pesek lenn√©nek megakad√°lyozni, hogy az √ļj tranzakci√≥k megerŇĎs√≠t√©st nyerjenek, vagy ak√°r teljesen vissza is ford√≠thatj√°k a tranzakci√≥kat. Ekkora hash-teljes√≠tm√©ny megszerz√©se azonban rendk√≠v√ľl k√∂lts√©ges lenne, dr√°ga hardvert √©s jelentŇĎs mennyis√©gŇĪ villamos energi√°t ig√©nyelne.

A kriptogazdas√°g az egyik oka annak, hogy a Bitcoin sikeres lett. Satoshi Nakamoto felt√©telez√©seket vezetett be, hogy bizonyos √∂szt√∂nzŇĎket adjon a h√°l√≥zat k√ľl√∂nb√∂zŇĎ r√©sztvevŇĎi oszt√°lyainak. A rendszer biztons√°gi garanci√°i nagyban f√ľggenek ezeknek a felt√©telez√©seknek a hat√©konys√°g√°t√≥l, amelyek arra vonatkoznak, hogy a h√°l√≥zat r√©sztvevŇĎi hogyan reag√°lnak bizonyos gazdas√°gi √∂szt√∂nzŇĎkre.¬†

Kem√©ny kriptogr√°fiai protokoll n√©lk√ľl nem lenne biztons√°gos elsz√°mol√°si egys√©g, amellyel a b√°ny√°szokat jutalmazni lehetne. B√°ny√°szok n√©lk√ľl nem b√≠zn√°nak az elosztott fŇĎk√∂nyv tranzakci√≥s elŇĎzm√©nyeinek hiteless√©g√©ben, kiv√©ve, ha azt egy megb√≠zhat√≥ harmadik f√©l hiteles√≠ten√©, ami a Bitcoin egyik fŇĎ elŇĎny√©t semmis√≠ten√© meg.¬†

A kriptogazdas√°gi felt√©telez√©sek alapj√°n a b√°ny√°szok √©s a Bitcoin-h√°l√≥zat k√∂z√∂tti szimbi√≥zis biztos√≠tja a bizalmat. Ez azonban nem garancia arra, hogy a rendszer a j√∂vŇĎben is fennmarad.


A kriptogazdasági kör

A kriptogazdas√°gi k√∂r a kriptogazdas√°g holisztikus modellje. Joel Monegro publik√°lta, √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ r√©sztvevŇĎi oszt√°lyokon kereszt√ľl zajl√≥ absztrakt √©rt√©k√°raml√°sokat szeml√©lteti egy ilyen peer-to-peer gazdas√°gban.¬†

 A kriptogazdasági kör

A modell egy h√°romoldal√ļ piacot √°br√°zol b√°ny√°szok (a k√≠n√°lati oldal), a felhaszn√°l√≥k (a keresleti oldal) √©s a befektetŇĎk (a tŇĎkeoldal) k√∂z√∂tt. Az egyes csoportok √©rt√©ket cser√©lnek egym√°s k√∂z√∂tt egy szŇĪk√∂s kriptogazdas√°gi erŇĎforr√°s (token) seg√≠ts√©g√©vel.

A k√∂rben a b√°ny√°sz-felhaszn√°l√≥ viszonyban a b√°ny√°szok a felhaszn√°l√≥k √°ltal haszn√°lt tokeneken kereszt√ľl kapnak kompenz√°ci√≥t a munk√°juk√©rt. A h√°l√≥zat konszenzusprotokollja szabv√°nyos√≠tja ezt a folyamatot, m√≠g a kriptogazdas√°gi modell szab√°lyozza, hogy a b√°ny√°szok mikor √©s milyen form√°ban kapnak fizet√©st.¬†

Egy olyan h√°l√≥zati architekt√ļra l√©trehoz√°sa, amelyet egy elosztott k√≠n√°lati oldal (b√°ny√°szok) tart fenn, mindaddig k√≠v√°natos, am√≠g az elŇĎny√∂k meghaladj√°k a h√°tr√°nyokat. Az elŇĎny√∂k k√∂z√∂tt gyakran szerepel a cenz√ļramentess√©g, a korl√°tlan tranzakci√≥k √©s a nagyobb megb√≠zhat√≥s√°g. A decentraliz√°lt rendszerek teljes√≠tm√©nye azonban √°ltal√°ban alacsonyabb a centraliz√°lt modellek√©hez k√©pest.

A befektetŇĎ szerepe ebben a modellben kettŇĎs: likvidit√°st biztos√≠t a b√°ny√°szok sz√°m√°ra, hogy eladhass√°k tokenjeiket, √©s a b√°ny√°szati k√∂lts√©geket meghalad√≥ token√°rak t√°mogat√°s√°val tŇĎk√©s√≠ti a h√°l√≥zatot.¬†

A modell e k√©t szerep szeml√©ltet√©s√©hez k√©t csoportra osztja a befektetŇĎket: kereskedŇĎkre (r√∂vid t√°v√ļ befektetŇĎk) √©s hodlerekre (hossz√ļ t√°v√ļ befektetŇĎk).¬†

A kereskedŇĎk likvidit√°st teremtenek a token sz√°m√°ra, hogy a b√°ny√°szok el tudj√°k adni a b√°ny√°szott tokenjeiket √©s fedezni tudj√°k a mŇĪk√∂d√©si k√∂lts√©gieket, m√≠g a tulajdonosok a token√°rak t√°mogat√°s√°val tŇĎk√©s√≠tik a h√°l√≥zatot a n√∂veked√©s √©rdek√©ben. A b√°ny√°sz-kereskedŇĎ kapcsolat k√∂zvetlen √©rt√©k√°raml√°ssal, m√≠g a b√°ny√°sz-tulajdonos kapcsolat k√∂zvetett √©rt√©k√°raml√°ssal mŇĪk√∂dik.¬†

Ez egyszerŇĪen azt jelenti, hogy egy ilyen gazdas√°g r√©sztvevŇĎi egym√°st√≥l f√ľggnek gazdas√°gi c√©ljaik el√©r√©s√©ben. Egy ilyen kialak√≠t√°s robusztus √©s biztons√°gos h√°l√≥zatot hoz l√©tre. Az √∂szt√∂nz√©ses szab√°lyrendszer betart√°sa elŇĎny√∂sebb a r√©sztvevŇĎk sz√°m√°ra, mint a rosszindulat√ļ tev√©kenys√©g, ami viszont ellen√°ll√≥bb√° teszi a h√°l√≥zatot. ¬†


Záró gondolatok

B√°r ez egy viszonylag √ļj koncepci√≥, amely a Bitcoinnal egy√ľtt jelent meg, a kriptogazdas√°gtan egy fontos alkot√≥elem, amelyet figyelembe kell venni a decentraliz√°lt h√°l√≥zatok tervez√©sekor.¬†

A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szerepek elk√ľl√∂n√≠t√©se a kriptogazdas√°gi modellekben seg√≠t elemezni az egyes r√©sztvevŇĎi csoportok k√∂lts√©geit, √∂szt√∂nzŇĎit √©s √©rt√©k√°raml√°sait. Seg√≠thet a relat√≠v hatalom √°tgondol√°s√°ban √©s lehets√©ges centraliz√°ci√≥s pontok azonos√≠t√°s√°ban is, ami fontos a kiegyens√ļlyozottabb ir√°ny√≠t√°si √©s tokeneloszt√°si modellek kialak√≠t√°s√°hoz.

A kriptogazdas√°gtan √©s a kriptogazdas√°gi modellek haszn√°lata rendk√≠v√ľl hasznos lehet a j√∂vŇĎbeli h√°l√≥zatok fejleszt√©se sor√°n. A m√°r kipr√≥b√°lt √©s letesztelt kriptogazdas√°gi modellek tanulm√°nyoz√°s√°val a j√∂vŇĎbeli h√°l√≥zatokat √ļgy lehet megtervezni, hogy azok hat√©konyabbak √©s fenntarthat√≥bbak legyenek, ami szil√°rdabb √∂kosziszt√©m√°t biztos√≠t a decentraliz√°lt gazdas√°gok sz√°m√°ra.