Mi a p√©nz idŇĎ√©rt√©ke?
KezdŇĎlap
Cikkek
Mi a p√©nz idŇĎ√©rt√©ke?

Mi a p√©nz idŇĎ√©rt√©ke?

KezdŇĎ
Közzétéve Feb 3, 2023Frissítve Jun 21, 2023
7m

TL;DR

A p√©nz idŇĎ√©rt√©ke (TVM) egy olyan fogalom, amely szerint elŇĎny√∂sebb most megkapni egy p√©nz√∂sszeget, mint ugyanezt az √∂sszeget a j√∂vŇĎben. Ennek az oka az, hogy befektetheti a p√©nzt, √©s √≠gy hozamot szerezhet. A koncepci√≥t tov√°bbvihetj√ľk √©s megvizsg√°lhatjuk egy j√∂vŇĎbeli √∂sszeg jelen√©rt√©k√©t √©s egy jelenlegi √∂sszeg j√∂vŇĎbeli √©rt√©k√©t.

A TVM matematikailag egy sor egyenlet segítségével ábrázolható. A kamatos kamat is hozzáadható, és az inflációt is gyakran figyelembe veszik a TVM-döntések meghozatalakor.

Bevezetés

Hogy mennyire becs√ľlj√ľk a p√©nzt √©rt√©ket egy √©rdekes fogalom. √ögy tŇĪnhet, hogy egyesek kevesebbnek tartj√°k, mint m√°sok. M√°sok hajland√≥ak kem√©nyebben megdolgozni √©rte. B√°r ezek a fogalmak meglehetŇĎsen elvontak, amikor a p√©nz idŇĎbeli √©rt√©kel√©s√©rŇĎl van sz√≥, val√≥j√°ban l√©tezik egy j√≥l megalapozott keretrendszer. Ha azon gondolkodik, hogy v√°rjon-e egy nagyobb √©v v√©gi fizet√©semel√©sre, vagy ink√°bb most kapjon egy kisebb emel√©st, nem √°rt megtanulnia a p√©nz idŇĎ√©rt√©k√©t.

Binance Academy kriptotanfolyam indítása

A p√©nz idŇĎ√©rt√©k√©nek ismertet√©se

A p√©nz idŇĎ√©rt√©ke (TVM) egy olyan gazdas√°gi/p√©nz√ľgyi fogalom, mely szerint elŇĎny√∂sebb egy p√©nz√∂sszeget most megkapni, mint egy ugyanekkora √∂sszeget a j√∂vŇĎben. Ebben a d√∂nt√©sben benne van az alternat√≠v k√∂lts√©g gondolata is. Ha √ļgy d√∂nt, hogy k√©sŇĎbb veszi √°t a p√©nzt, elszalasztja a lehetŇĎs√©get, hogy idŇĎk√∂zben befektesse azt, vagy m√°s √©rt√©kes tev√©kenys√©gre ford√≠tsa a p√©nzt.

L√°ssunk egy p√©ld√°t. Nemr√©g k√∂lcs√∂nadott egy bar√°tj√°nak 1000 doll√°rt, aki most megkereste √Ėnt, hogy visszaadja. Felaj√°nlja, hogy ma odaadja az 1000 doll√°rt, ha √°tveszi, de holnap egy √©ves vil√°gk√∂r√ľli √ļtra indulnak. Azonban odaadn√° az 1000 doll√°rt, miut√°n 12 h√≥nap m√ļlva visszat√©r.

Ha k√ľl√∂n√∂sen lust√°nak √©rzi mag√°t, v√°rhat 12 h√≥napot. De a TVM szerint jobban j√°r, ha m√©g ma √°tveszi. Arra a 12 h√≥napra befizetheti egy magas kamatoz√°s√ļ megtakar√≠t√°si sz√°ml√°ra. Ak√°r okosan be is fektetheti, √©s n√©mi nyeres√©gre tehet szert. Az infl√°ci√≥ azt is jelenten√©, hogy a p√©nze 12 h√≥nap m√ļlva kevesebbet √©r, teh√°t re√°l√©rt√©ken kevesebbet fizetnek √Ėnnek.

Egy √©rdekes megfontoland√≥ k√©rd√©s, hogy a bar√°tj√°nak mennyit kellene fizetnie 12 h√≥nap m√ļlva, hogy √Ėnnek meg√©rje v√°rni? Egyr√©szt a bar√°tj√°nak legal√°bb a 12 h√≥napos v√°rakoz√°si idŇĎ alatt el√©rhetŇĎ potenci√°lis j√∂vedelm√©t kellene kompenz√°lnia.

Mi a jelen√©rt√©k √©s a j√∂vŇĎbeli √©rt√©k?

Ezt az eg√©sz besz√©lget√©st egy t√∂m√∂r k√©pletben, a TVM-k√©pletben foglalhatjuk √∂ssze. MielŇĎtt azonban ebbe belev√°gn√°nk, el kell v√©gezn√ľnk n√©h√°ny m√°sik sz√°m√≠t√°st: ki kell sz√°molnunk a p√©nz jelen√©rt√©k√©t √©s a p√©nz j√∂vŇĎbeli √©rt√©k√©t.¬†

A p√©nz jelen√©rt√©k√©nek seg√≠ts√©g√©vel megismerheti egy j√∂vŇĎbeli p√©nz√∂sszeg jelenlegi √©rt√©k√©t, piaci r√°t√°val lesz√°m√≠tolva. P√©ld√°nkat tekintve √©rdemes tudni, hogy a bar√°tj√°t√≥l egy √©v m√ļlva kapott 1000 doll√°r mennyit √©r ma val√≥j√°ban.

A j√∂vŇĎbeli √©rt√©k ennek az ellenkezŇĎje. Megvizsg√°l egy p√©nz√∂sszeget ma, √©s kisz√°m√≠tja, hogy egy adott piaci r√°ta mellett mennyit fog √©rni a j√∂vŇĎben. Teh√°t az 1000 doll√°r egy √©v m√ļlva v√°rhat√≥ √©rt√©ke egy √©vnyi kamatot tartalmazna.

A p√©nz j√∂vŇĎbeli √©rt√©k√©nek kisz√°m√≠t√°sa

A p√©nz j√∂vŇĎbeli √©rt√©ke (FV) k√∂nnyen kisz√°m√≠that√≥. T√©rj√ľnk vissza az elŇĎzŇĎ p√©ld√°nkhoz, √©s a kamatr√°t√°t (2%) haszn√°ljuk, mint lehets√©ges befektet√©si lehetŇĎs√©get. A ma befektetett 1000 doll√°r j√∂vŇĎbeli √©rt√©ke egy √©v m√ļlva a k√∂vetkezŇĎ lenne:

FV = 1000 $ * 1,02 = 1020 $

Tegy√ľk fel, hogy a bar√°tja most azt mondja, hogy az √ļtjuk k√©t √©vig fog tartani. Az √Ėn 1000 doll√°rj√°nak j√∂vŇĎbeli √©rt√©ke √≠gy a k√∂vetkezŇĎ lenne:

FV = 1000 $ * 1,02^2 = 1040,40 $

Fontos tudni, hogy mindk√©t esetben kamatos kamatot felt√©telezt√ľnk. J√∂vŇĎbeli √©rt√©kk√©plet√ľnket a k√∂vetkezŇĎk√©ppen √°ltal√°nos√≠thatjuk:

FV = I * (1 + r)^n

¬†I = Kezdeti befektet√©s, r = kamatr√°ta √©s n = idŇĎszakok sz√°ma

Megjegyezz√ľk, hogy a p√©nz jelen√©rt√©k√©t I-vel is helyettes√≠thetj√ľk, amire k√©sŇĎbb t√©r√ľnk majd ki. Mi√©rt szeretn√©nk akkor tudni a j√∂vŇĎbeli √©rt√©ket? Nos, ez seg√≠t nek√ľnk a tervez√©sben √©s abban, hogy tudjuk, hogy a ma befektetett p√©nz mennyit √©rhet a j√∂vŇĎben. Tov√°bb√° seg√≠t nek√ľnk az elŇĎzŇĎ p√©ld√°nkban is, ahol d√∂nten√ľnk kell arr√≥l, hogy √°tvegy√ľnk egy bizonyos √∂sszeget most vagy egy m√°sik √∂sszeget k√©sŇĎbb.

A pénz jelenértékének kiszámítása

A p√©nz jelen√©rt√©k√©nek (PV) kisz√°m√≠t√°sa hasonl√≥ a j√∂vŇĎbeli √©rt√©k kisz√°m√≠t√°s√°hoz. Mind√∂ssze annyit tesz√ľnk, hogy megpr√≥b√°ljuk megbecs√ľlni, hogy egy j√∂vŇĎbeni √∂sszeg mennyit √©rne ma. Ehhez megford√≠tjuk a j√∂vŇĎbeli √©rt√©kre vonatkoz√≥ sz√°m√≠t√°st.

Tegy√ľk fel, hogy a bar√°tja azt mondja √Ėnnek, hogy egy √©v m√ļlva az eredeti 1000 doll√°r helyett 1030 doll√°rt ad. Azonban ki kell tal√°lnia, hogy ez j√≥ √ľzlet-e vagy sem. Ezt a PV kisz√°m√≠t√°s√°val teheti meg (ugyanolyan 2%-os kamatr√°t√°t felt√©telezve).

PV = 1030 $ / 1,02 = 1009,80

Itt a bar√°tja val√≥j√°ban egy j√≥ √ľzletet k√≠n√°l √Ėnnek. A jelen√©rt√©k 9,80 doll√°rral t√∂bb, mint amit ma kapna a bar√°tj√°t√≥l. Ebben az esetben jobban j√°r, ha v√°r egy √©vet.

N√©zz√ľk meg a PV kisz√°m√≠t√°s√°nak √°ltal√°nos k√©plet√©t:

PV = FV / (1 + r)^n

Mint l√°that√≥, az FV √°trendezhetŇĎ PV-re √©s ford√≠tva, √≠gy megkapjuk a TVM k√©pletet.

A kamatos kamat √©s az infl√°ci√≥ hat√°sa a p√©nz idŇĎ√©rt√©k√©re

A PV √©s FV k√©pleteink nagyszerŇĪ keretet biztos√≠tanak a TVM megvitat√°s√°hoz. A kamatos kamat fogalm√°t m√°r bemutattuk, de bŇĎv√≠ts√ľk tov√°bb, √©s n√©zz√ľk meg, hogyan befoly√°solja az infl√°ci√≥ is a sz√°m√≠t√°sainkat.

A kamatos kamat hat√°sa

A kamatos kamat egyfajta lavinahat√°ssal b√≠r az √©vek sor√°n. Egy kis √∂sszeg sokkal nagyobbra nŇĎhet, mint egy egyszerŇĪ kamatoz√°s√ļ √∂sszeg. A kialak√≠tott modell√ľnkben az √©vi egyszeri kamatj√≥v√°√≠r√°ssal foglalkoztunk. Azonban enn√©l rendszeresebben, mondjuk √©vente negyed√©vente is t√∂rt√©nhet.

Ennek be√©p√≠t√©s√©hez kiss√© m√≥dos√≠thatjuk a modell√ľnket.¬†

FV = PV * (1 + r/t)^n*t

PV=jelen√©rt√©k, r=kamatr√°ta, t=a kamatj√≥v√°√≠r√°si idŇĎszakok sz√°ma √©vente

Tegy√ľk be az √©vi 2%-os kamatr√°t√°t, √©vente egyszer 1000 doll√°rra.

FV = 1000 $ * (1 + 0,02/1)^1*1 = 1020 $

Ez term√©szetesen megegyezik azzal, amit kor√°bban kisz√°m√≠tottunk. Ha azonban lehetŇĎs√©ge van arra, hogy √©vente n√©gyszer kamatoztassa a j√∂vedelm√©t, az eredm√©ny m√©g jobb lesz.

FV = 1000 $ * (1+ 0,02/4)^1*4 = 1020,15 $

Egy 15 centes n√∂veked√©s nem tŇĪnik soknak, de nagyobb √∂sszegek √©s hosszabb idŇĎszakok eset√©n nagy k√ľl√∂nbs√©get jelenthet.

Inflációs hatás

EgyelŇĎre nem vett√ľk figyelembe az infl√°ci√≥t a sz√°m√≠t√°sainkban. Mit √©r az √©vi 2%-os kamatr√°ta, ha az infl√°ci√≥ 3%-os? Magas infl√°ci√≥s idŇĎszakokban jobban j√°rhat, ha a piaci kamatr√°ta helyett az infl√°ci√≥s r√°t√°t haszn√°lja. A b√©rt√°rgyal√°sokn√°l p√©ld√°ul gyakran elŇĎfordul.

Az infl√°ci√≥t azonban sokkal nehezebb m√©rni. Egyr√©szt k√ľl√∂nb√∂zŇĎ indexek k√∂z√ľl lehet v√°lasztani, amelyek az √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok √°r√°nak n√∂veked√©s√©t sz√°m√≠tj√°k ki. √Āltal√°ban k√ľl√∂nb√∂zŇĎ sz√°madatokat adnak meg. Az infl√°ci√≥t meglehetŇĎsen neh√©z megj√≥solni, nem √ļgy, mint a piaci kamatr√°t√°kat.¬†

R√∂viden, nem sokat tehet√ľnk az infl√°ci√≥ ellen. Modell√ľnkbe be√©p√≠thet√ľnk egy infl√°ci√≥s lesz√°m√≠tol√°si szempontot, de mint eml√≠tett√ľk, az infl√°ci√≥ nagyon kisz√°m√≠thatatlan lehet a j√∂vŇĎ tekintet√©ben.

Mik√©nt vonatkozik a p√©nz idŇĎ√©rt√©ke a kript√≥kra?

A kript√≥ban t√∂bb olyan lehetŇĎs√©g is van, ahol d√∂nthet, hogy egy kript√≥ jelenlegi √∂sszeg√©t v√°lasztja vagy egy m√°sik √∂sszeget a j√∂vŇĎben. A z√°rolt stakel√©s egy ilyen p√©lda. Lehet, hogy v√°lasztania kell, hogy megtartja az egy etherj√©t (ETH) most, vagy z√°rolja, √©s hat h√≥nap m√ļlva 2%-os kamatr√°t√°val kapja vissza. Lehet, hogy tal√°l egy m√°sik stakel√©si lehetŇĎs√©get, amely jobb hozamot k√≠n√°l. N√©h√°ny egyszerŇĪ TVM-sz√°m√≠t√°s seg√≠thet megtal√°lni a legjobb term√©ket.

Esetleg elŇĎfordulhat, hogy azon gondolkodik, hogy mikor √©rdemes bitcoint (BTC) v√°s√°rolni. B√°r a BTC-t √°ltal√°ban defl√°ci√≥s valut√°nak tartj√°k, a k√≠n√°lata val√≥j√°ban egy bizonyos pontig lassan n√∂vekszik. Ez azt jelenti, hogy jelenleg infl√°ci√≥s k√≠n√°lattal rendelkezik. Teh√°t v√°s√°roljon 50 doll√°rnyi BTC-t ma, vagy v√°rja meg a k√∂vetkezŇĎ fizet√©s√©t, √©s v√°s√°roljon 50 doll√°rt a k√∂vetkezŇĎ h√≥napban? A TVM az elŇĎbbit javasoln√°, de a t√©nyleges helyzet a BTC √°rfolyam√°nak ingadoz√°sa miatt √∂sszetettebb.

Binance Academy kriptotanfolyam indítása

Záró gondolatok

B√°r a TVM-et most form√°lisan meghat√°roztuk, √Ėn val√≥sz√≠nŇĪleg intuit√≠v m√≥don m√°r kor√°bban is haszn√°lta a fogalmat. A kamatr√°t√°kkal, a hozammal √©s az infl√°ci√≥val napi szinten tal√°lkozunk a gazdas√°gi √©let√ľnk sor√°n. Az √°ltalunk kidolgozott formaliz√°lt v√°ltozatok nagy haszn√°ra v√°lnak a nagyv√°llalatoknak, befektetŇĎknek √©s hitelezŇĎknek. Sz√°mukra ak√°r egy sz√°zal√©k t√∂red√©ke is √≥ri√°si k√ľl√∂nbs√©get jelenthet a nyeres√©g√ľk √©s a v√©geredm√©ny szempontj√°b√≥l. Nek√ľnk, kriptobefektetŇĎknek ez egy olyan fogalom, amelyet √©rdemes szem elŇĎtt tartani, amikor arr√≥l d√∂nt√ľnk, hogyan √©s hov√° fektess√ľk be a p√©nz√ľnket a legjobb hozam √©rdek√©ben.

További olvasnivaló