Szerezzen INGYENES kriptót tanulás közben
Mi az a blokklánc, és hogyan működik?
Kezdőlap
Cikkek
Mi az a blokklánc, és hogyan működik?

Mi az a blokklánc, és hogyan működik?

Kezdő
Közzétéve May 15, 2023Frissítve Nov 28, 2024
13m

A legfontosabb tudnivalók

  • A blokklánc egy digitális főkönyv, amely biztonságosan rögzíti a tranzakciós adatokat a számítógépek elosztott hálózatán keresztül.

  • A blokklánc megváltozhatatlan jellegénél fogva, kriptográfia és konszenzusmechanizmusok révén biztosítja az adatok integritását, ami azt jelenti, hogy az információ rögzítését követően az visszamenőleg nem módosítható.

  • A blokklánc képezi az olyan kriptovaluta-hálózatok gerincét, mint amilyen például a Bitcoin és az Ethereum, és fontos szerepet játszik az átláthatóság, a biztonság és a bizalom előmozdításában a pénzügyi ágazaton túl számos más iparágban is.

Bevezetés

A blokklánc-technológia átalakította az iparágakat, különösen a pénzügyet, azáltal, hogy egy decentralizált, átlátható és biztonságos módot vezetett be az adatok és tranzakciók kezelésére. Bár a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluták alapjaként indult, alkalmazásai mára kiterjedtek az ellátási láncok kezelésére, az egészségügyre, a szavazási rendszerekre és még sok másra is.

Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy speciális típusú adatbázis. Egy decentralizált digitális főkönyv, amelyet egy elosztott hálózat számítógépei tartanak fenn. A blokkláncadatok kronológiai sorrendbe rendezett blokkokba vannak sorolva, és kriptográfia védi őket.

Ez a struktúra biztosítja, hogy az adatok átláthatóak, biztonságosak és megváltoztathatatlanok legyenek. Szinte lehetetlen megváltoztatni a blokkokban tárolt adatokat, miután az adott blokkot megerősítették és hozzáadták a lánchoz. A decentralizált struktúra megszünteti a központi hatóság szükségességét is. A blokklánc-tranzakciók a felhasználók között közvetítők nélkül is lebonyolíthatók.

Különböző típusú blokkláncok léteznek, melyek eltérő mértékű decentralizációval rendelkeznek. Mégis, a blokklánc kifejezés általában egy decentralizált digitális főkönyvre utal, amelyet a kriptovaluta-tranzakciók rögzítésére használnak.

A blokklánc rövid története

A blokklánc legkorábbi modelljét az 1990-es évek elején hozták létre, amikor Stuart Haber informatikus és W. Scott Stornetta fizikus kriptográfiai technikákat alkalmaztak egy blokkokból álló láncban, hogy így védjék a digitális dokumentumokat az adatok manipulálásától.

Haber és Stornetta sok más informatikus és kriptográfiarajongó munkáját inspirálta, ami végül a Bitcoin, az első blokklánc-technológia által működtetett kriptovaluta létrejöttéhez vezetett. Azóta a blokklánc elfogadottsága jelentősen megnőtt, és a kriptovaluták mára globális jelenséggé váltak.

Bár a blokklánc-technológiát gyakran a kriptovaluta-tranzakciók rögzítésére használják, azonban sok más típusú digitális adat rögzítésére is alkalmas, és számos felhasználási területen alkalmazható.

A blokklánc főbb jellemzői és előnyei

  • Decentralizáció: Az információkat számítógépek hálózatán (csomópontokon) tárolják, nem pedig egyetlen központi szerveren. Az olyan nagy decentralizált hálózatok, mint a Bitcoin, rendkívül ellenállóak a támadásokkal szemben.

  • Átláthatóság: A legtöbb blokklánc publikus, ami azt jelenti, hogy minden résztvevő hozzáfér ugyanahhoz az adatbázishoz. A tranzakciók minden résztvevő számára láthatóak.

  • Megváltoztathatatlanság: Miután az adatokat hozzáadták a blokklánchoz, azokat nem lehet megváltoztatni hálózati konszenzus nélkül.

  • Adatbiztonság: A kriptográfia és a konszenzusmechanizmusok robusztus védelmet biztosítanak az adatok manipulálásával szemben.

  • Hatékonyság: A blokklánc engedélyezheti a gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat azáltal, hogy megszünteti a közvetítők szükségességét. A tranzakciók feldolgozása közel valós időben történik.

Mit jelent a decentralizáció a blokkláncok esetében?

A blokkláncok esetében a decentralizáció arra az elképzelésre utal, hogy azok nem egyetlen szervezet, például egy bank, kormány vagy vállalat ellenőrzése alatt állnak, hanem a hálózatok ellenőrzési és döntéshozatali jogköre a felhasználók között oszlik meg.

A decentralizált blokklánchálózatokban nincs központi hatóság vagy közvetítő, amely ellenőrizné az adatáramlást vagy a tranzakciókat. Ehelyett a tranzakciókat olyan számítógépek elosztott hálózata ellenőrzi és rögzíti, amelyek együttműködnek a hálózat integritásának fenntartása érdekében.

Hogyan működik a blokklánc?

A blokklánc lényegében egy digitális főkönyv, amely biztonságosan, manipulációbiztos módon rögzíti a két fél közötti tranzakciókat. Ezeket a tranzakciós adatokat számítógépek globálisan elosztott hálózata (csomópontok) rögzíti.

Amikor Alice küld Bobnak néhány bitcoint, a tranzakciót továbbítják a hálózat felé. Mindegyik csomópont hitelesíti a tranzakciót a digitális aláírások és egyéb tranzakciós adatok ellenőrzésével. A tranzakció hitelesítését követően a rendszer hozzáadja azt egy blokkhoz a többi tranzakcióval együtt. Minden blokkot a digitális főkönyv egy oldalának tekinthetünk.

A blokkokat kriptográfiai módszerek alkalmazásával összekapcsolják, létrehozva ezáltal a blokkláncot. A tranzakciók hitelesítésének és a blokklánchoz való hozzáadásának folyamata konszenzusmechanizmus, azaz egy olyan szabályrendszer alkalmazásával történik, amely meghatározza, hogy a hálózat csomópontjai hogyan egyezzenek meg a blokklánc állapotáról és a tranzakciók érvényességéről.

A blokkláncról dióhéjban

1. Tranzakció rögzítése

Amikor egy tranzakció kezdeményezésre kerül (például kriptovaluta átutalása), azt továbbítják a csomópontok hálózatának. Minden csomópont előre meghatározott szabályok alapján validálja a tranzakciót.

2. Blokk-képződés

A validált tranzakciók egy blokkba vannak csoportosítva. Minden blokk a következőket tartalmazza:

  • Adatok (pl. tranzakciók részletei)

  • Időbélyeg

  • Kriptográfiai hash: Egyedi azonosító, amelyet a blokk adatainak egy hash-algoritmuson való lefuttatásával hoznak létre.

  • Az előző blokk hash-értéke: Ez az, ami láncot alkotva összeköti a blokkokat.

3. Konszenzusmechanizmus

Ahhoz, hogy egy blokkot hozzáadjanak a lánchoz, a hálózat résztvevőinek meg kell egyezniük annak érvényességében. Ezt egy konszenzusalgoritmus, például a Proof-of-Work (PoW) és a Proof-of-Stake (PoS) segítségével érik el. Hamarosan részletesebben is kitérünk mindkettőre, addig is itt egy rövid összefoglaló:

  • Proof-of-Work (PoW): A Bitcoin által használt PoW megköveteli, hogy a blokk-validátorok számítási teljesítményt használjanak összetett problémák megoldására.

  • Proof-of-Stake (PoS): Újabb blokkláncok, mint az Ethereum, használják, ahol a blokk validátorait a hálózatban stakelt eszközeik mennyisége alapján választják ki.

4. Lánchoz kapcsolás

Miután validálták a blokkot, hozzáadják a blokklánchoz. Minden következő blokk hivatkozik az előzőre, ezzel biztosítva a manipulálhatatlan struktúrát. Más szóval, ahhoz, hogy egy új blokk érvényes legyen, használnia kell az előző blokk azonosítóját.

5. Átláthatóság

A blokklánc egy másik jellemzője az átláthatósága. Általában bárki ellenőrizheti a blokklánc adatait – beleértve az összes tranzakciós adatot és a blokkok adatait a blokkláncböngészőként ismert publikus webhelyeken.  

Például láthatod az összes tranzakciót, amely valaha is rögzítésre került a Bitcoin-hálózaton, beleértve a feladó és a címzett tárcacímét, az átutalás összegét és még sok mást. A Bitcoin összes blokkja visszakövethető az első blokkig, amelyet genezisblokk néven ismerünk.

Blokklánc-kriptográfia

A kriptográfia kulcsfontosságú ahhoz, hogy a blokklánc biztonságos, átlátható és manipuláció ellen védett nyilvántartást vezessen a tranzakciókról. A blokkláncokban használt egyik kulcsfontosságú kriptográfiai módszer például a hashelés. Ez egy olyan kriptográfiai eljárás, amely bármilyen méretű bemeneti adatot rögzített méretű karakterlánccá alakít át.

A blokkláncokban használt hash függvények általában ütközésállóak, ami azt jelenti hogy elhanyagolható annak az esélye, hogy két olyan adatot találjunk, amelyek ugyanazt a kimenetet adják. Egy másik jellemző az úgynevezett lavinahatás, amely arra a jelenségre utal, hogy a bemeneti adatok bármilyen apró módosítása drasztikusan eltérő kimenetet eredményez. 

Szemléltessük ezt az SHA-256-tal, a Bitcoin esetében használt algoritmussal. Amint látható, a kis és nagybetűk megváltoztatása is merőben eltérő kimenetet eredményez. A hash függvények is egyirányú függvények, mivel számítástechnikai úton lehetetlen visszafejteni a bemeneti adatokat a hash kimenetéből.

Bevitt adat

SHA256 kimenet

Binance Academy

886c5fd21b403a139d24f2ea1554ff5c0df42d5f873a56d04dc480808c155af3

Binance academy

4733a0602ade574551bf6d977d94e091d571dc2fcfd8e39767d38301d2c459a7

binance academy

a780cd8a625deb767e999c6bec34bc86e883acc3cf8b7971138f5b25682ab181

Egy blokkláncon belül valamennyi blokk tartalmazza az előző blokk hash-ét, erős blokkláncot hozva létre ezáltal. Mindenkinek, aki módosítani szeretne egy blokkot, módosítania kell az összes azt követő blokkot is, ami nemcsak technikai szempontból jelent kihívást, hanem túlzottan költséges is.

A blokkláncok esetében széles körben használt másik kriptográfiai módszer a nyilvános kulcsú kriptográfia. Az aszimmetrikus kriptográfiának is nevezett módszer hozzájárul a felhasználók közötti biztonságos és ellenőrizhető tranzakciók létrejöttéhez.

Ez a következőképpen működik. Minden résztvevő egyedi kulcspárral rendelkezik: egy privátkulccsal, amelyet titokban tart, és egy nyíltan megosztott nyilvános kulccsal. Amikor egy felhasználó tranzakciót kezdeményez, azt a privátkulcsával írja alá, létrehozva ezzel egy digitális aláírást.

A hálózat többi felhasználója ezután ellenőrizheti a tranzakció hitelességét a küldő fél nyilvános kulcsának a digitális aláíráshoz való alkalmazásával. Ez a módszer biztonságos tranzakciókat biztosít, mivel csak a privátkulcs jogos tulajdonosa engedélyezheti a tranzakciót, és mindenki ellenőrizheti az aláírásokat a nyilvános kulcs segítségével.

Mi az a konszenzusmechanizmus?

A konszenzusalgoritmus egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a felhasználók vagy gépek számára az elosztott környezetben történő egyeztetést. Biztosítania kell, hogy a rendszer valamennyi közvetítője meg tudjon egyezni az egyetlen igazságforrásban, még akkor is, ha egyes közvetítők kudarcot vallanak. 

A konszenzusmechanizmus biztosítja, hogy a hálózat összes csomópontja a főkönyv ugyanazon példányával rendelkezzen, amely valamennyi tranzakció nyilvántartását tartalmazza.

Ha több tízezer csomópont tárolja a blokklánc adatainak másolatát, akkor hamar adódhat néhány kihívás, ideértve az adatok konzisztenciáját és a rosszindulatú csomópontokat. A blokklánc integritásának biztosítása érdekében különféle konszenzusmechanizmusok szabályozzák azt, hogy a hálózat csomópontjai hogyan jutnak egyezségre. Vizsgáljuk meg közelebbről a fő konszenzusmechanizmusokat.

A konszenzusmechanizmus típusai

Mi az a Proof of Work?

A Proof-of-Work (PoW) egy olyan konszenzusmechanizmus, amelyet számos blokklánchálózatban használnak a tranzakciók hitelesítésére és a blokklánc integritásának fenntartására. Ez a Bitcoin által használt eredeti konszenzusmechanizmus.

A PoW rendszerben a bányászok versenyeznek egy bonyolult matematikai probléma megoldásáért, hogy hozzáadhassák a következő blokkot a blokklánchoz. A bányászatnak nevezett folyamatban a problémát elsőként megoldó bányász kriptovalutát kap jutalmul.

A bányászoknak nagy teljesítményű számítógépekkel kell megoldaniuk a matematikai problémákat az új érmék bányászatához és a hálózat biztosításához. Ezért a bányászati folyamat jelentős mennyiségű erőforrást (számítási teljesítményt és energiát) igényel. 

Mi az a Proof-of-Stake?

A Proof-of-Stake (PoS) a Proof-of-Work (PoW) néhány hátrányának kiküszöbölését célzó konszenzusmechanizmus. Egy PoS-rendszerben ahelyett, hogy a bányászok bonyolult matematikai problémák megoldásáért versenyeznének, hogy validálhassák a tranzakciókat és új blokkokat adhassanak hozzá a blokklánchoz, a validátorokat a hálózatban általuk „stakelt” kriptovaluta mennyisége alapján választják ki.

A stake a validátorok által fedezetként tartott kriptovaluta mennyiségét jelenti. Általában a PoS-validátorokat véletlenszerűen választják ki, hogy új blokkokat hozzanak létre és tranzakciókat validáljanak a stakelt eszközeik mennyisége alapján. Tranzakciós díjakkal jutalmazzák őket az új blokkok létrehozásáért, és ösztönzésképpen, hogy a hálózat érdekeit szem előtt tartva járjanak el. Ha rosszindulatúan cselekszenek, a stakelt kriptovalutájuk elvesztését kockáztatják.

Egyéb népszerű konszenzusmechanizmusok

A Proof-of-Work és a Proof-of-Stake a legelterjedtebb konszenzusalgoritmusok, de mások is léteznek. Vannak hibridek, amelyek ötvözik a két rendszer elemeit, míg mások teljesen másképp működnek.

A Delegated Proof-of-Stake (DPoS) például hasonlít a PoS-hez, de ahelyett, hogy minden validátor jogosult lenne új blokkok létrehozására, a tokentulajdonosok inkább választanak egy kisebb létszámú, küldöttekből álló csoportot, hogy az tegye meg a nevükben.

A Proof-of-Authority (PoA) esetében viszont a validátorok azonosítása nem a birtokukban lévő kriptovaluta mennyisége, hanem a hírnevük vagy a személyazonosságuk alapján történik. A validátorokat a megbízhatóságuk alapján választják ki, és eltávolíthatók a hálózatból, ha rosszindulatúan járnak el.

Melyek a blokklánchálózatok különböző típusai?

Publikus blokklánc

A publikus blokklánc egy olyan decentralizált hálózat, amely bárki számára nyitott, aki részt kíván venni benne. Ezek a hálózatok jellemzően nyílt forráskódúak, átláthatóak és engedély nélküliek, vagyis mindenki számára hozzáférhetők, bárki használhatja őket. A Bitcoin és az Ethereum a publikus blokkláncok példái.

Privát blokklánc

A privát blokklánc, ahogy a neve is sugallja, egy olyan blokklánchálózat, amely nem áll nyitva a nyilvánosság előtt. A privát blokkláncokat általában egyetlen szervezet, például egy vállalat működteti, és belső célokra és belső felhasználási területeken használják.

A privát blokkláncok olyan engedélyhez kötött környezetek, amelyek meghatározott szabályai előírják, hogy ki láthatja a láncot, és ki írhat rá. Ezek nem decentralizált rendszerek, mivel egyértelmű ellenőrzési hierarchia áll fenn. Azonban elosztottak lehetnek abban az értelemben, hogy számos csomópont őrzi a lánc egy példányát a saját gépén.

Konzorcium blokklánc

A konzorcium blokklánc a publikus és privát blokkláncok hibrid változata. A konzorcium blokkláncban több szervezet fog össze, hogy létrehozzanak egy közös blokklánchálózatot, amelyet közösen kezelnek és irányítanak. Ezek a konzorcium tagjainak igényeitől függően nyílt vagy zárt hálózatok is lehetnek.

A nyílt rendszerek helyett, amelyek esetében bárki validálhat blokkokat, vagy a zárt rendszerek helyett, amelyek esetében csak egyetlen szervezet jelöli ki a blokkok létrehozóit, a konzorcium láncban egy maroknyi, egyenlő hatalommal rendelkező fél jár el validátorként. 

A rendszer szabályai rugalmasak: a lánc láthatósága korlátozható a validátorokra, látható lehet az arra jogosultak vagy mindenki számára. Amennyiben a validátorok konszenzusra jutnak, a változtatások könnyen bevezethetők. Ami a blokklánc működését illeti, ha közülük bizonyos számú fél becsületesen jár el, a rendszer nem fog problémába ütközni.

Mire használható a blokklánc?

Bár a blokklánc-technológia még gyerekcipőben jár, már számos különböző iparágban léteznek felhasználási lehetőségei. A blokklánc-technológia leggyakoribb jelenlegi alkalmazásai közé tartoznak az alábbiak:

1. Kriptovaluták

A blokklánc-technológiát a kriptovaluták létrehozásának támogatására fejlesztették ki, amelyek a blokkláncot biztonságos és decentralizált főkönyvként használják a tranzakciók rögzítésére.

Míg a hagyományos határokon átnyúló tranzakciók közvetítőket és magas díjakat igényelnek, a blokklánc gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb nemzetközi átutalásokat tesz lehetővé. Az értéktárolási tulajdonsága mellett sokan használják a Bitcoint és más kriptovalutákat globális pénzátutalásra.

2. Okosszerződések

Az okosszerződések olyan önvégrehajtó szerződések, amelyek úgy programozhatók, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtásra kerüljenek. A blokklánc-technológia lehetővé teszi az okosszerződések biztonságos és decentralizált módon történő létrehozását és végrehajtását.

Az okosszerződések egyik legnépszerűbb alkalmazása a decentralizált alkalmazások (DAppok) és szervezetek (DAO-k), amelyek a decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok nagy részét képezik. A DeFi platformok a blokkláncot használják pénzügyi szolgáltatások nyújtására, mint például a hitelnyújtásra, a hitelfelvételre és a kereskedésre, hagyományos intézmények nélkül. Ez demokratizálja a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést.

3. Tokenizáció

A valós világbeli eszközök (RWA) mint például ingatlanok, részvények vagy műalkotások tokenizálhatók (digitális tokenekké alakíthatók egy blokkláncon). Ez javíthatja a likviditást és szélesebb körű hozzáférést biztosíthat a befektetési lehetőségekhez.

4. Digitális identitás

A blokklánc segítségével biztonságos és manipulációbiztos digitális identitások hozhatók létre, amelyek a személyes adatok és más érzékeny adatok ellenőrzésére használhatók. Ez egyre fontosabbá válhat, ahogy egyre több személyes adatunk és eszközünk kerül az internetre.

5. Szavazás

Az összes leadott szavazat decentralizált, manipulációbiztos főkönyvének biztosításával a blokklánc-technológia segítségével biztonságos és átlátható szavazási rendszer hozható létre, amely kizárja a választási csalás lehetőségét, és biztosítja a szavazás folyamatának integritását.

6. Az ellátási lánc kezelése

A blokklánc-technológia segítségével az ellátási láncon belüli összes tranzakció főkönyve elkészíthető. Minden tranzakció (vagy tranzakciócsoport) blokként rögzíthető a blokkláncon, így megváltoztathatatlan és átlátható nyilvántartás készül az ellátási lánc teljes folyamatáról.

Záró gondolatok

A blokklánc-technológia biztonságos és átlátható megoldást kínál a tranzakciók rögzítésére és az adatok tárolására. Ez egy olyan technológia, amely forradalmasítja az iparágakat azáltal, hogy a bizalom és a biztonság új szintjét hozza el a digitális világba.

Legyen szó a peer-to-peer tranzakciók lehetővé tételéről, a digitális eszközök új formáinak létrehozásáról vagy a decentralizált alkalmazások elősegítéséről, a blokklánc-technológia a lehetőségek tárházát nyitja meg. A technológia folyamatos fejlődésével és egyre szélesebb körben való elterjedésével várhatóan még több innovatív és átalakító erejű felhasználási terület fog megjelenni az elkövetkező években.

További olvasnivaló

Felelősségkorlátozás: a jelen bejegyzés tartalmát annak mindenkori formájában bocsátjuk rendelkezésre általános tájékoztatási és oktatási céllal, és semmilyen felelősséget vagy szavatosságot nem vállalunk az alkalmazásával kapcsolatban. Az itt leírtak nem tekintendők pénzügyi tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelő szaktanácsadóktól kérj tanácsot. Amennyiben a cikk harmadik fél közreműködőtől származik, felhívjuk figyelmed, hogy az itt kifejtett nézőpontok a harmadik fél szerző álláspontját részletezik, és nem feltétlenül tükrözik a Binance Academy véleményét. Kérjük, hogy ide kattintva olvasd el részletes felelősségi nyilatkozatunkat. A digitális eszközök ára erősen ingadozhat. A befektetés értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy nem kapod vissza a befektetett összeget. Te felelsz egyedül a befektetési döntéseidért, a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségekért. Az itt leírtak nem minősülnek pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. További információért tekintsd meg a Használati feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.

Binance Sensei
I am powered by ChatGPT and trained with 1,000+ articles and glossary entries from Binance Academy. My responses are provided on an “as is” basis for general information only, without any representation, warranty or guarantee of completeness or accuracy. See full terms and conditions here