KezdŇĎlap
Cikkek
Hogyan mŇĪk√∂dik a blokkl√°nc?

Hogyan mŇĪk√∂dik a blokkl√°nc?

K√∂z√©pszintŇĪ
Közzétéve Dec 9, 2018Frissítve Jan 5, 2024
5m

Mi az a blokkl√°nc?

R√∂viden, a blokkl√°nc egy decentraliz√°lt digit√°lis fŇĎk√∂nyvk√©nt mŇĪk√∂dŇĎ adatlista. Az adatok kronol√≥giai sorrendbe rendezett blokkokba vannak sorolva, √©s kriptogr√°fi√°val vannak v√©dve.¬†

A blokklánc legkorábbi modelljét az 1990-es évek elején hozták létre, amikor Stuart Haber informatikus és W. Scott Stornetta fizikus kriptográfiai technikákat alkalmaztak egy blokkokból álló láncban, hogy így biztosítsák a digitális dokumentumokat az adatok manipulálásától. 

Haber √©s Stornetta munk√°ja minden bizonnyal sok m√°s informatikus √©s kriptogr√°fia rajong√≥ munk√°j√°t inspir√°lta - ami v√©g√ľl a Bitcoin, mint az elsŇĎ decentraliz√°lt elektronikus p√©nzrendszer (vagy egyszerŇĪen az elsŇĎ kriptovaluta) l√©trej√∂tt√©hez vezetett.

B√°r a blokkl√°nc technol√≥gi√°ja m√°r a kriptovalut√°k elŇĎtt l√©tezett, csak a Bitcoin 2008-as l√©trehoz√°sa ut√°n kezdt√©k felismerni a benne rejlŇĎ lehetŇĎs√©geket. Az√≥ta a blokkl√°nc technol√≥gia ir√°nti √©rdeklŇĎd√©s fokozatosan nŇĎtt, √©s a kriptovalut√°kat ma m√°r sz√©lesebb k√∂rben is elismerik.

A blokkl√°nc technol√≥gi√°t legink√°bb kriptotranzakci√≥k r√∂gz√≠t√©s√©re haszn√°lj√°k, de sok m√°s t√≠pus√ļ digit√°lis adathoz is alkalmas, √©s sz√°mos felhaszn√°l√°si lehetŇĎs√©ggel rendelkezik. A legr√©gebbi, legbiztons√°gosabb √©s legnagyobb blokkl√°nch√°l√≥zat a Bitcoin, amelyet a kriptogr√°fia √©s a j√°t√©kelm√©let gondos √©s kiegyens√ļlyozott kombin√°ci√≥j√°val terveztek meg.


Hogyan mŇĪk√∂dik a blokkl√°nc?

A kriptovalut√°kkal √∂sszef√ľgg√©sben a blokkl√°nc blokkok stabil l√°nc√°b√≥l √°ll, amelyek mindegyike a kor√°bban megerŇĎs√≠tett tranzakci√≥k list√°j√°t t√°rolja. ¬†Mivel a blokkl√°nch√°l√≥zatot megsz√°ml√°lhatatlan mennyis√©gŇĪ sz√°m√≠t√≥g√©p tartja fenn a vil√°g minden t√°j√°r√≥l, decentraliz√°lt adatb√°zisk√©nt (vagy fŇĎk√∂nyvk√©nt) mŇĪk√∂dik. Ez azt jelenti, hogy minden r√©sztvevŇĎ (csom√≥pont) fenntart egy m√°solatot a blokkl√°nc adatair√≥l, √©s kommunik√°l a t√∂bbi csom√≥ponttal, hogy biztos√≠ts√°k, hogy mindannyian ugyanazon az oldalon (vagy blokkban) legyenek.

Ez√©rt a blokkl√°nc tranzakci√≥k egy peer-to-peer glob√°lis h√°l√≥zaton bel√ľl zajlanak, √©s ez teszi a Bitcoint decentraliz√°lt digit√°lis valut√°v√°, amely hat√°rok n√©lk√ľli √©s cenz√ļramentes. R√°ad√°sul a legt√∂bb blokkl√°ncrendszer bizalom minimaliz√°ltnak minŇĎs√ľl, mivel nem ig√©nyel semmif√©le bizalmat. A Bitcoin felett nem gyakorol ellenŇĎrz√©st egyetlen hat√≥s√°g sem.

Szinte minden blokkl√°nc k√∂zponti r√©sze a b√°ny√°szat, amely hashing algoritmusokra t√°maszkodik. A Bitcoin az SHA-256 algoritmust haszn√°lja (256 bites secure hash algoritmus). B√°rmilyen hossz√ļs√°g√ļ bemenetet elfogad, √©s mindig azonos hossz√ļs√°g√ļ kimenetet gener√°l. Az elŇĎ√°ll√≠tott kimenetet ‚Äěhash‚ÄĚ-nek nevezz√ľk, √©s ebben az esetben mindig 64 karakterbŇĎl (256 bitbŇĎl) √°ll.

Teh√°t ugyanaz a bemenet ugyanazt a kimenetet fogja eredm√©nyezni, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy a folyamat h√°nyszor ism√©tlŇĎdik. De ha egy kis v√°ltoztat√°s t√∂rt√©nik a bemenetben, a kimenet teljesen megv√°ltozik. Ez√°ltal a hash-f√ľggv√©nyek determinisztikusak, √©s a kriptovalut√°k vil√°g√°ban a legt√∂bbj√ľket egyir√°ny√ļ hash f√ľggv√©nynek tervezt√©k.

Mivel egyir√°ny√ļ f√ľggv√©nyrŇĎl van sz√≥, a kimenet alapj√°n szinte lehetetlen kisz√°m√≠tani, hogy mi volt a bemenet. Csak tal√°lgatni lehet, hogy mi volt a bemenet, de a helyes tal√°lgat√°s es√©lye rendk√≠v√ľl alacsony. Ez az egyik oka annak, hogy a Bitcoin blokkl√°nca biztons√°gos.

Most, hogy tudjuk, mit csin√°l az algoritmus, mutassuk be a blokkl√°nc mŇĪk√∂d√©s√©t egy egyszerŇĪ tranzakci√≥s p√©ld√°n kereszt√ľl.

Tegy√ľk fel, hogy Al√≠z √©s Robi egy bizonyos √∂sszegŇĪ Bitcoin egyenleggel rendelkeznek. Al√≠z tartozik Robinak 2¬†Bitcoinnal.

Ahhoz, hogy Al√≠z elk√ľldhesse Robinak ezt a 2 bitcoint, Al√≠z a h√°l√≥zat √∂sszes b√°ny√°sz√°nak k√ľld egy √ľzenetet a tranzakci√≥r√≥l, amelyet v√©gre szeretne hajtani.

Ebben a tranzakci√≥ban Al√≠z megadja a b√°ny√°szoknak Robi c√≠m√©t √©s az √°ltala elk√ľldeni k√≠v√°nt Bitcoin mennyis√©g√©t, valamint egy digit√°lis al√°√≠r√°st √©s a nyilv√°nos kulcs√°t. Az al√°√≠r√°s Al√≠z priv√°tkulcs√°val t√∂rt√©nik, √©s a b√°ny√°szok igazolni tudj√°k, hogy val√≥ban Al√≠z a tulajdonosa ezeknek az √©rm√©knek.

Miut√°n a b√°ny√°szok megbizonyosodtak arr√≥l, hogy a tranzakci√≥ √©rv√©nyes, egy blokkba helyezik azt sok m√°s tranzakci√≥val egy√ľtt, √©s megpr√≥b√°lj√°k kib√°ny√°szni a blokkot. Ez √ļgy t√∂rt√©nik, hogy a blokkot az SHA-256 algoritmusnak vetik al√°. A kimenetnek egy bizonyos sz√°m√ļ 0-val kell kezdŇĎdnie ahhoz, hogy √©rv√©nyesnek minŇĎs√ľlj√∂n. A sz√ľks√©ges 0-k sz√°ma az √ļgynevezett ‚Äěneh√©zs√©gtŇĎl‚ÄĚ f√ľgg, amely a h√°l√≥zat sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©ny√©tŇĎl f√ľggŇĎen v√°ltozik.

Annak √©rdek√©ben, hogy a kimeneti hash a k√≠v√°nt sz√°m√ļ 0-t tartalmazza az elej√©n, a b√°ny√°szok egy √ļgynevezett ‚Äěnonce‚ÄĚ-t adnak a blokkhoz, mielŇĎtt azt lefuttatj√°k az algoritmuson. Mivel a bemenet egy apr√≥ m√≥dos√≠t√°sa is teljesen megv√°ltoztatja a kimenetet, a b√°ny√°szok addig pr√≥b√°lkoznak v√©letlenszerŇĪ nonce-okkal, am√≠g nem tal√°lnak √©rv√©nyes kimeneti hash-t.

A blokk kib√°ny√°sz√°sa ut√°n, a b√°ny√°sz tov√°bb√≠tja az √ļjonnan kib√°ny√°szott blokkot a t√∂bbi b√°ny√°sznak. Ezut√°n ellenŇĎrzik, hogy a blokk √©rv√©nyes-e, hogy hozz√°adhass√°k azt a saj√°t blokkl√°nc p√©ld√°nyukhoz, √©s a tranzakci√≥ befejezŇĎdj√∂n. A b√°ny√°szoknak azonban a blokkba bele kell foglalniuk az elŇĎzŇĎ blokk kimeneti hash-√©t is, hogy az √∂sszes blokk √∂ssze legyen fŇĪzve, innen ered a blokkl√°nc elnevez√©s. Ez fontos r√©sze a rendszer bizalmi mŇĪk√∂d√©s√©nek.

Minden b√°ny√°sznak saj√°t m√°solata van a blokkl√°ncr√≥l a sz√°m√≠t√≥g√©p√©n, √©s mindenki abban a blokkl√°ncban b√≠zik, amelyikbe a legt√∂bb sz√°m√≠t√°si munk√°t fektett√©k, vagyis a leghosszabb blokkl√°ncban. Ha egy b√°ny√°sz megv√°ltoztat egy tranzakci√≥t egy kor√°bbi blokkban, akkor az adott blokk kimeneti hash-e megv√°ltozik, ami a hashekkel √∂sszekapcsolt blokkok miatt az azt k√∂vetŇĎ √∂sszes hash-t is megv√°ltoztatja. A b√°ny√°sznak √ļjra el kellene v√©geznie az √∂sszes munk√°t ahhoz, hogy az ŇĎ blokkl√°nc√°t fogadj√°k el helyesnek. Ha teh√°t egy b√°ny√°sz csalni akarna, akkor a h√°l√≥zat sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©ny√©nek t√∂bb mint 50%-√°ra lenne sz√ľks√©ge, ami nagyon val√≥sz√≠nŇĪtlen. Az ilyen h√°l√≥zati t√°mad√°sokat ez√©rt 51%-os t√°mad√°soknak nevezz√ľk.

A sz√°m√≠t√≥g√©pek blokkok elŇĎ√°ll√≠t√°s√°ra val√≥ haszn√°lat√°nak modellj√©t Proof-of-Work (PoW) protokollnak nevezik, de vannak m√°s modellek is, mint p√©ld√°ul a Proof-of-Stake (PoS), amelyek nem ig√©nyelnek akkora sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©nyt, √©s kevesebb √°ramot ig√©nyelnek, mik√∂zben t√∂bb felhaszn√°l√≥ra sk√°l√°zhat√≥k.

Bejegyzések megosztása
Regisztráljon fiókot
Kamatoztassa tudását a gyakorlatban is, nyisson Binance-fiókot még ma.