Mi az a blokkl√°nc, √©s hogyan mŇĪk√∂dik?
KezdŇĎlap
Cikkek
Mi az a blokkl√°nc, √©s hogyan mŇĪk√∂dik?

Mi az a blokkl√°nc, √©s hogyan mŇĪk√∂dik?

KezdŇĎ
Közzétéve May 15, 2023Frissítve Nov 28, 2023
11m

TL;DR

  • A blokkl√°nc egy decentraliz√°lt digit√°lis fŇĎk√∂nyv, amely a h√°l√≥zat sz√°mos speci√°lis sz√°m√≠t√≥g√©p√©n biztons√°gosan r√∂gz√≠ti a tranzakci√≥s adatokat.

  • A blokkl√°nc megv√°ltozhatatlan jelleg√©n√©l fogva, kriptogr√°fia √©s konszenzusmechanizmusok r√©v√©n biztos√≠tja az adatok integrit√°s√°t, ami azt jelenti, hogy az inform√°ci√≥ r√∂gz√≠t√©s√©t k√∂vetŇĎen az visszamenŇĎleg nem m√≥dos√≠that√≥.

  • A blokkl√°nc az olyan kriptovalut√°k gerinc√©t k√©pezi, mint amilyen p√©ld√°ul a bitcoin √©s az ethereum, √©s fontos szerepet j√°tszik az √°tl√°that√≥s√°g, a biztons√°g √©s a bizalom elŇĎmozd√≠t√°s√°ban a p√©nz√ľgyi √°gazaton t√ļl sz√°mos m√°s ipar√°gban is.¬†

Mi az a blokkl√°nc?

A blokkl√°nc egy speci√°lis adatb√°zis, amelyet decentraliz√°lt digit√°lis fŇĎk√∂nyvnek is neveznek, √©s amelyet sz√°mos, vil√°gszerte elosztott sz√°m√≠t√≥g√©p tart fenn. A blokkl√°ncadatok kronol√≥giai sorrendbe rendezett blokkokba vannak sorolva, √©s kriptogr√°fia v√©di ŇĎket.

A blokklánc legkorábbi modelljét az 1990-es évek elején hozták létre, amikor Stuart Haber informatikus és W. Scott Stornetta fizikus kriptográfiai technikákat alkalmaztak egy blokkokból álló láncban, hogy így védjék a digitális dokumentumokat az adatok manipulálásától.

Haber √©s Stornetta sok m√°s informatikus √©s kriptogr√°fiarajong√≥ munk√°j√°t inspir√°lta, ami v√©g√ľl a bitcoin, az elsŇĎ blokkl√°nc-technol√≥gia √°ltal mŇĪk√∂dtetett kriptovaluta l√©trej√∂tt√©hez vezetett. Az√≥ta a blokkl√°nc-technol√≥gia elfogadotts√°ga fokozatosan n√∂vekszik, √©s a kriptovalut√°kat vil√°gszerte egyre t√∂bben haszn√°lj√°k.

B√°r a blokkl√°nc-technol√≥gi√°t gyakran a kriptovaluta-tranzakci√≥k r√∂gz√≠t√©s√©re haszn√°lj√°k, azonban sok m√°s t√≠pus√ļ digit√°lis adat r√∂gz√≠t√©s√©re is alkalmas, √©s sz√°mos felhaszn√°l√°si ter√ľleten alkalmazhat√≥.

Mit jelent a decentralizáció a blokkláncok esetében?

A blokkl√°ncok eset√©ben a decentraliz√°ci√≥ arra az elk√©pzel√©sre utal, hogy azok nem egyetlen szervezet, p√©ld√°ul egy korm√°ny vagy v√°llalat ellenŇĎrz√©se alatt √°llnak, hanem a h√°l√≥zatok ellenŇĎrz√©si √©s d√∂nt√©shozatali jogk√∂re a felhaszn√°l√≥k k√∂z√∂tt oszlik meg. Ez hasznos lehet azokban a helyzetekben, amikor az embereknek idegenekkel kell egyeztetni√ľk, vagy amikor biztos√≠tani szeretn√©k az adataik biztons√°g√°t √©s integrit√°s√°t.

A decentraliz√°lt blokkl√°nch√°l√≥zatokban nincs k√∂zponti hat√≥s√°g vagy k√∂zvet√≠tŇĎ, amely ellenŇĎrizn√© az adat√°raml√°st vagy a tranzakci√≥kat. Ehelyett a tranzakci√≥kat olyan sz√°m√≠t√≥g√©pek elosztott h√°l√≥zata ellenŇĎrzi √©s r√∂gz√≠ti, amelyek egy√ľttmŇĪk√∂dnek a h√°l√≥zat integrit√°s√°nak fenntart√°sa √©rdek√©ben.

Amikor az emberek a blokkl√°nc-technol√≥gi√°r√≥l besz√©lnek, gyakran nem csak az adatb√°zisr√≥l besz√©lnek. A blokkl√°nc-technol√≥gia olyan alkalmaz√°sokat mŇĪk√∂dtet, mint a kriptovalut√°k √©s a nem-helyettes√≠thetŇĎ tokenek (NFT), amelyek lehetŇĎv√© teszik, hogy az emberek egy√ľttmŇĪk√∂djenek √©s tranzakci√≥kat bonyol√≠tsanak le egym√°ssal an√©lk√ľl, hogy k√∂zponti hat√≥s√°gra t√°maszkodn√°nak.

Hogyan mŇĪk√∂dik a blokkl√°nc?

A blokkl√°nc l√©nyeg√©ben egy digit√°lis fŇĎk√∂nyv, amely biztons√°gosan, manipul√°ci√≥biztos m√≥don r√∂gz√≠ti a k√©t f√©l k√∂z√∂tti tranzakci√≥kat. Ezeket a tranzakci√≥s adatokat speci√°lis sz√°m√≠t√≥g√©pek, √ļgynevezett csom√≥pontok glob√°lisan elosztott h√°l√≥zata, r√∂gz√≠tik.

Amikor egy felhaszn√°l√≥ tranzakci√≥t kezdem√©nyez, p√©ld√°ul egy bizonyos mennyis√©gŇĪ kriptovalut√°t k√ľld egy m√°sik felhaszn√°l√≥nak, akkor a tranzakci√≥t tov√°bb√≠tja a h√°l√≥zatnak. Mindegyik csom√≥pont hiteles√≠ti a tranzakci√≥t a digit√°lis al√°√≠r√°sok √©s egy√©b tranzakci√≥s adatok ellenŇĎrz√©s√©vel.

A tranzakci√≥ hiteles√≠t√©s√©t k√∂vetŇĎen a rendszer hozz√°adja azt egy blokkhoz a t√∂bbi, m√°r ellenŇĎrz√∂tt tranzakci√≥val egy√ľtt. A blokkokat kriptogr√°fiai m√≥dszerek alkalmaz√°s√°val √∂sszekapcsolj√°k, l√©trehozva ez√°ltal a blokkl√°ncot. A tranzakci√≥k hiteles√≠t√©s√©nek √©s a blokkl√°nchoz val√≥ hozz√°ad√°s√°nak folyamata konszenzusmechanizmus, azaz egy olyan szab√°lyrendszer alkalmaz√°s√°val t√∂rt√©nik, amely meghat√°rozza, hogy a h√°l√≥zat csom√≥pontjai hogyan egyezzenek meg a blokkl√°nc √°llapot√°r√≥l √©s a tranzakci√≥k √©rv√©nyess√©g√©rŇĎl.

A kriptogr√°fia kulcsfontoss√°g√ļ ahhoz, hogy a blokkl√°nc biztons√°gos, √°tl√°that√≥ √©s manipul√°ci√≥ ellen v√©dett nyilv√°ntart√°st vezessen a tranzakci√≥kr√≥l. A blokkl√°ncokban haszn√°lt egyik kulcsfontoss√°g√ļ kriptogr√°fiai m√≥dszer p√©ld√°ul a hashel√©s. Ez egy olyan kriptogr√°fiai elj√°r√°s, amely b√°rmilyen m√©retŇĪ bemeneti adatot r√∂gz√≠tett m√©retŇĪ karakterl√°ncc√° alak√≠t √°t.

A blokkl√°ncokban haszn√°lt hash f√ľggv√©nyek √°ltal√°ban √ľtk√∂z√©s√°ll√≥ak, ami azt jelenti hogy elhanyagolhat√≥ annak az es√©lye, hogy k√©t olyan adatot tal√°ljunk, amelyek ugyanazt a kimenetet adj√°k. Egy m√°sik jellemzŇĎ az √ļgynevezett lavinahat√°s, amely arra a jelens√©gre utal, hogy a bemeneti adatok b√°rmilyen apr√≥ m√≥dos√≠t√°sa drasztikusan elt√©rŇĎ kimenetet eredm√©nyez.¬†

Szeml√©ltess√ľk ezt az SHA-256-tal, a Bitcoin eset√©ben haszn√°lt f√ľggv√©nnyel. Amint l√°that√≥, a kis √©s nagybetŇĪk megv√°ltoztat√°sa is merŇĎben elt√©rŇĎ kimenetet eredm√©nyez. A hash f√ľggv√©nyek is egyir√°ny√ļ f√ľggv√©nyek, mivel sz√°m√≠t√°stechnikai √ļton lehetetlen visszafejteni a bemeneti adatokat a hash kimenet√©bŇĎl.¬†

Bevitt adat

SHA256 kimenet

Binance Academy

886c5fd21b403a139d24f2ea1554ff5c0df42d5f873a56d04dc480808c155af3

Binance academy

4733a0602ade574551bf6d977d94e091d571dc2fcfd8e39767d38301d2c459a7

binance academy

a780cd8a625deb767e999c6bec34bc86e883acc3cf8b7971138f5b25682ab181

Egy blokkl√°ncon bel√ľl valamennyi blokk tartalmazza az elŇĎzŇĎ blokk hash-√©t, erŇĎs blokkl√°ncot hozva l√©tre ez√°ltal. Mindenkinek, aki m√≥dos√≠tani szeretne egy blokkot, m√≥dos√≠tania kell az √∂sszes azt k√∂vetŇĎ blokkot is, ami nemcsak technikai szempontb√≥l jelent kih√≠v√°st, hanem t√ļlzottan k√∂lts√©ges is.¬†

A blokkl√°ncok eset√©ben sz√©les k√∂rben haszn√°lt m√°sik kriptogr√°fiai m√≥dszer a nyilv√°nos kulcs√ļ kriptogr√°fia. Az aszimmetrikus kriptogr√°fi√°nak is nevezett m√≥dszer hozz√°j√°rul a felhaszn√°l√≥k k√∂z√∂tti biztons√°gos √©s ellenŇĎrizhetŇĎ tranzakci√≥k l√©trej√∂tt√©hez.

Ez a k√∂vetkezŇĎk√©ppen mŇĪk√∂dik. Minden r√©sztvevŇĎ egyedi kulcsp√°rral rendelkezik: egy priv√°tkulccsal, amelyet titokban tart, √©s egy ny√≠ltan megosztott nyilv√°nos kulccsal. Amikor egy felhaszn√°l√≥ tranzakci√≥t kezdem√©nyez, azt a priv√°tkulcs√°val √≠rja al√°, l√©trehozva ezzel egy digit√°lis al√°√≠r√°st.

A h√°l√≥zat t√∂bbi felhaszn√°l√≥ja ezut√°n ellenŇĎrizheti a tranzakci√≥ hiteless√©g√©t a k√ľldŇĎ f√©l nyilv√°nos kulcs√°nak a digit√°lis al√°√≠r√°shoz val√≥ alkalmaz√°s√°val. Ez a m√≥dszer biztons√°gos tranzakci√≥kat biztos√≠t, mivel csak a priv√°tkulcs jogos tulajdonosa enged√©lyezheti a tranzakci√≥t, azonban mindenki ellenŇĎrizheti az al√°√≠r√°sokat a nyilv√°nos kulcs seg√≠ts√©g√©vel.¬†

A blokkl√°nc m√°sik jellemzŇĎje az √°tl√°that√≥s√°ga. √Āltal√°ban b√°rki ellenŇĎrizheti a blokkl√°nc adatait ‚Äď bele√©rtve az √∂sszes tranzakci√≥s adatot √©s a blokkok adatait ‚Äď publikus blokkl√°ncoldalakon.¬† P√©ld√°ul a Bitcoin h√°l√≥zat√°n valaha r√∂gz√≠tett √∂sszes tranzakci√≥ megtekinthetŇĎ a blokkl√°ncfelfedezŇĎ oldalakon, bele√©rtve a k√ľldŇĎ √©s fogad√≥ f√©l azonos√≠t√≥j√°t, az √°tutal√°s √∂sszeg√©t √©s a bitcoin-tulajdonosok list√°j√°t. A blokkok is visszak√∂vethetŇĎk a mai napt√≥l (2023. m√°jus 29., 18:52:21 GMT idŇĎpontban a 788¬†995-√∂s blokkn√°l j√°r) eg√©szen az elsŇĎ blokkig, amelyet genezisblokknak neveznek.

Mi az a konszenzusmechanizmus?

A konszenzusalgoritmus egy olyan mechanizmus, amely lehetŇĎv√© teszi a felhaszn√°l√≥k vagy g√©pek sz√°m√°ra az elosztott k√∂rnyezetben t√∂rt√©nŇĎ egyeztet√©st. Biztos√≠tania kell, hogy a rendszer valamennyi k√∂zvet√≠tŇĎje meg tudjon egyezni az egyetlen igazs√°gforr√°sban, m√©g akkor is, ha egyes k√∂zvet√≠tŇĎk kudarcot vallanak. Ez biztos√≠tja, hogy a h√°l√≥zat √∂sszes csom√≥pontja a fŇĎk√∂nyv ugyanazon p√©ld√°ny√°val rendelkezzen, amely valamennyi tranzakci√≥ nyilv√°ntart√°s√°t tartalmazza. A blokkl√°ncokhoz konszenzusmechanizmusokra van sz√ľks√©g, mert nincs olyan k√∂zponti hat√≥s√°g, amely ellenŇĎrizn√© a tranzakci√≥kat, √©s fenntartan√° a h√°l√≥zat integrit√°s√°t.

Ha t√∂bb t√≠zezer csom√≥pont t√°rolja a blokkl√°nc adatainak m√°solat√°t, akkor hamar ad√≥dhat n√©h√°ny kih√≠v√°s, ide√©rtve az adatok konzisztenci√°j√°t √©s a rosszindulat√ļ csom√≥pontokat. A blokkl√°nc integrit√°s√°nak biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben k√ľl√∂nf√©le konszenzusmechanizmusok szab√°lyozz√°k azt, hogy a h√°l√≥zat csom√≥pontjai hogyan jutnak egyezs√©gre. N√©zz√ľk most a legfontosabbakat.

A konszenzusmechanizmus típusai

Mi az a Proof of Work?

A Proof-of-Work (PoW) egy olyan konszenzusmechanizmus, amelyet számos blokklánchálózatban használnak a tranzakciók hitelesítésére és a blokklánc integritásának fenntartására. Ez a Bitcoin által használt eredeti konszenzusmechanizmus.

A PoW eset√©ben a b√°ny√°szok versenyeznek egy bonyolult matematikai probl√©ma megold√°s√°√©rt, hogy hozz√°adhass√°k a k√∂vetkezŇĎ blokkot a blokkl√°nchoz. A b√°ny√°szatnak nevezett folyamatban a probl√©m√°t elsŇĎk√©nt megold√≥ b√°ny√°sz kriptovalut√°t kap jutalmul.¬†

A b√°ny√°szoknak nagy teljes√≠tm√©nyŇĪ sz√°m√≠t√≥g√©pekkel kell megoldaniuk a matematikai probl√©m√°kat az √ļj √©rm√©k b√°ny√°szat√°hoz √©s a h√°l√≥zat biztos√≠t√°s√°hoz. Ez√©rt ig√©nyel a b√°ny√°szat jelentŇĎs sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©nyt, √≠gy jelentŇĎs mennyis√©gŇĪ energi√°t.¬†

Mi az a Proof-of-Stake?

AProof-of-Stake (PoS) a Proof-of-Work (PoW) n√©h√°ny h√°tr√°ny√°nak kik√ľsz√∂b√∂l√©s√©t c√©lz√≥ konszenzusmechanizmus. Egy PoS-rendszerben ahelyett, hogy a b√°ny√°szok bonyolult matematikai probl√©m√°k megold√°s√°√©rt versenyezn√©nek, hogy valid√°lhass√°k a tranzakci√≥kat √©s √ļj blokkokat adhassanak hozz√° a blokkl√°nchoz, a valid√°torokat a h√°l√≥zatban √°ltaluk ‚Äěstakelt‚ÄĚ kriptovaluta mennyis√©ge alapj√°n v√°lasztj√°k ki.

A valid√°torok bizonyos mennyis√©gŇĪ kriptovalut√°t fedezetk√©nt vagy ‚Äěstake‚ÄĚ-k√©nt tartanak, hogy r√©szt vehessenek a konszenzusfolyamatban. Ezut√°n v√©letlenszerŇĪen kiv√°lasztj√°k ŇĎket, hogy √ļj blokkokat hozzanak l√©tre √©s tranzakci√≥kat valid√°ljanak a stake-j√ľk nagys√°ga alapj√°n. A valid√°torokat tranzakci√≥s d√≠jakkal jutalmazz√°k az √ļj blokkok l√©trehoz√°s√°√©rt, √©s √∂szt√∂nz√©sk√©ppen, hogy a h√°l√≥zat √©rdekeit szem elŇĎtt tartva j√°rjanak el.

Egy√©b n√©pszerŇĪ konszenzusmechanizmusok

A Proof-of-Work √©s a Proof-of-Stake a legelterjedtebb konszenzusalgoritmusok, de m√°sok is l√©teznek. Vannak hibridek, amelyek √∂tv√∂zik a k√©t rendszer elemeit, m√≠g m√°sok teljesen m√°sk√©pp mŇĪk√∂dnek.

A Delegated Proof-of-Stake (DPoS) p√©ld√°ul hasonl√≠t a PoS-hez, de ahelyett, hogy minden valid√°tor jogosult lenne √ļj blokkok l√©trehoz√°s√°ra, a tokentulajdonosok ink√°bb v√°lasztanak egy kisebb l√©tsz√°m√ļ, k√ľld√∂ttekbŇĎl √°ll√≥ csoportot, hogy az tegye meg a nev√ľkben.

A Proof-of-Authority (PoA) eset√©ben viszont a valid√°torok azonos√≠t√°sa nem a birtokukban l√©vŇĎ kriptovaluta mennyis√©ge, hanem a h√≠rnev√ľk vagy a szem√©lyazonoss√°guk alapj√°n t√∂rt√©nik. A valid√°torokat a megb√≠zhat√≥s√°guk alapj√°n v√°lasztj√°k ki, √©s elt√°vol√≠that√≥k a h√°l√≥zatb√≥l, ha rosszindulat√ļan j√°rnak el.

A blokkl√°nc elŇĎnyei

1. Decentralizáció

A blokkl√°nc decentraliz√°lt jellege azt jelenti, hogy nincs egy olyan ellenŇĎrz√©si vagy rendszerkritikus meghib√°sod√°si pont, amely biztons√°gosabb√° √©s ellen√°ll√≥bb√° teheti azt a t√°mad√°sokkal vagy az adatv√©delmi incidensekkel szemben.

2. √Ātl√°that√≥s√°g

A blokkl√°ncon r√∂gz√≠tett tranzakci√≥kat minden r√©sztvevŇĎ l√°thatja, ami megk√∂nny√≠ti a tranzakci√≥k nyomon k√∂vet√©s√©t √©s ellenŇĎrz√©s√©t, valamint pontoss√°guk biztos√≠t√°s√°t.

3. Megv√°ltoztathatatlans√°g

Ha egy tranzakci√≥t m√°r r√∂gz√≠tettek valamelyik blokkl√°ncon, azt nem lehet megv√°ltoztatni vagy t√∂r√∂lni. Minden tranzakci√≥t v√©glegesen r√∂gz√≠t, amelyeket b√°rki ellenŇĎrizhet, aki hozz√°f√©r az adott blokkl√°nch√°l√≥zathoz. Ez jelentŇĎs v√°ltoz√°s a hagyom√°nyos rendszerekhez k√©pest, amelyek eset√©ben a tranzakci√≥k visszaford√≠that√≥k.

4. Hatékonyság

A blokkl√°nc gyorsabb √©s hat√©konyabb tranzakci√≥kat tesz lehetŇĎv√©, mivel nincs sz√ľks√©g k√∂zvet√≠tŇĎkre, p√©ld√°ul bankokra.

5. Alacsonyabb díjak

A k√∂zvet√≠tŇĎk kiiktat√°s√°val √©s a folyamatok automatiz√°l√°s√°val a blokkl√°nc cs√∂kkentheti a tranzakci√≥s k√∂lts√©geket, √©s hat√©konyabb√° tehet bizonyos √ľzleti mŇĪveleteket.

6. Bizalomminimalizáció

A blokkl√°nc-technol√≥gia √°tl√°that√≥ tranzakci√≥kat tesz lehetŇĎv√©, amelyeket maguk a h√°l√≥zat r√©sztvevŇĎi ellenŇĎriznek √©s valid√°lnak megb√≠zhat√≥ k√∂zvet√≠tŇĎk n√©lk√ľl.

Melyek a blokkl√°nch√°l√≥zatok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√≠pusai?

Publikus blokkl√°nc

A publikus blokkl√°nc egy olyan decentraliz√°lt h√°l√≥zat, amely b√°rki sz√°m√°ra nyitott, aki r√©szt k√≠v√°n venni benne. Ezek a h√°l√≥zatok jellemzŇĎen ny√≠lt forr√°sk√≥d√ļak, √°tl√°that√≥ak √©s enged√©ly n√©lk√ľliek, vagyis mindenki sz√°m√°ra hozz√°f√©rhetŇĎk, b√°rki haszn√°lhatja ŇĎket. A Bitcoin √©s az Ethereum a publikus blokkl√°ncok p√©ld√°i.

Priv√°t blokkl√°nc

A priv√°t blokkl√°nc, ahogy a neve is sugallja, egy olyan blokkl√°nch√°l√≥zat, amely nem √°ll nyitva a nyilv√°noss√°g elŇĎtt. A priv√°t blokkl√°ncokat √°ltal√°ban egyetlen szervezet, p√©ld√°ul egy v√°llalat mŇĪk√∂dteti, √©s belsŇĎ c√©lokra √©s belsŇĎ felhaszn√°l√°si ter√ľleteken haszn√°lj√°k.

A priv√°t blokkl√°ncok olyan enged√©lyhez k√∂t√∂tt k√∂rnyezetek, amelyek meghat√°rozott szab√°lyai elŇĎ√≠rj√°k, hogy ki l√°thatja a l√°ncot, √©s ki √≠rhat r√°. Ezek nem decentraliz√°lt rendszerek, mivel egy√©rtelmŇĪ ellenŇĎrz√©si hierarchia √°ll fenn. Azonban elosztottak lehetnek abban az √©rtelemben, hogy sz√°mos csom√≥pont ŇĎrzi a l√°nc egy p√©ld√°ny√°t a saj√°t g√©p√©n.

Konzorcium blokkl√°nc

A konzorcium blokkl√°nc a publikus √©s priv√°t blokkl√°ncok hibrid v√°ltozata. A konzorcium blokkl√°ncban t√∂bb szervezet fog √∂ssze, hogy l√©trehozzanak egy k√∂z√∂s blokkl√°nch√°l√≥zatot, amelyet k√∂z√∂sen kezelnek √©s ir√°ny√≠tanak. Ezek a konzorcium tagjainak ig√©nyeitŇĎl f√ľggŇĎen ny√≠lt vagy z√°rt h√°l√≥zatok is lehetnek.

A ny√≠lt rendszerek helyett, amelyek eset√©ben b√°rki valid√°lhat blokkokat, vagy a z√°rt rendszerek helyett, amelyek eset√©ben csak egyetlen szervezet jel√∂li ki a blokkok l√©trehoz√≥it, a konzorcium l√°ncban egy maroknyi, egyenlŇĎ hatalommal rendelkezŇĎ f√©l j√°r el valid√°tork√©nt.¬†

A rendszer szab√°lyai rugalmasak: a l√°nc l√°that√≥s√°ga korl√°tozhat√≥ a valid√°torokra, l√°that√≥ lehet az arra jogosultak vagy mindenki sz√°m√°ra. Amennyiben a valid√°torok konszenzusra jutnak, a v√°ltoztat√°sok k√∂nnyen bevezethetŇĎk. Ami a blokkl√°nc mŇĪk√∂d√©s√©t illeti, ha k√∂z√ľl√ľk bizonyos sz√°m√ļ f√©l becs√ľletesen j√°r el, a rendszer nem fog probl√©m√°ba √ľtk√∂zni.

Mire használható a blokklánc?

B√°r a blokkl√°nc-technol√≥gia m√©g gyerekcipŇĎben j√°r, m√°r sz√°mos k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ipar√°gban l√©teznek felhaszn√°l√°si lehetŇĎs√©gei. A blokkl√°nc-technol√≥gia leggyakoribb jelenlegi alkalmaz√°sai k√∂z√© tartoznak az al√°bbiak:

1. Kriptovalut√°k

A blokkl√°nc-technol√≥gi√°t a kriptovalut√°k l√©trehoz√°s√°nak t√°mogat√°s√°ra fejlesztett√©k ki, amelyek a blokkl√°ncot biztons√°gos √©s decentraliz√°lt fŇĎk√∂nyvk√©nt haszn√°lj√°k a tranzakci√≥k r√∂gz√≠t√©s√©re.

2. Digit√°lis identit√°s

A blokkl√°nc seg√≠ts√©g√©vel biztons√°gos √©s manipul√°ci√≥biztos digit√°lis identit√°sok hozhat√≥k l√©tre, amelyek a szem√©lyes adatok √©s m√°s √©rz√©keny adatok ellenŇĎrz√©s√©re haszn√°lhat√≥k. Ez egyre fontosabb√° v√°lhat, ahogy egyre t√∂bb szem√©lyes adatunk √©s eszk√∂z√ľnk ker√ľl az internetre.

3. Szavaz√°s

Az √∂sszes leadott szavazat decentraliz√°lt, manipul√°ci√≥biztos fŇĎk√∂nyv√©nek biztos√≠t√°s√°val a blokkl√°nc-technol√≥gia seg√≠ts√©g√©vel biztons√°gos √©s √°tl√°that√≥ szavaz√°si rendszer hozhat√≥ l√©tre, amely kiz√°rja a v√°laszt√°si csal√°s lehetŇĎs√©g√©t, √©s biztos√≠tja a szavaz√°s folyamat√°nak integrit√°s√°t.

4. Az ellátási lánc kezelése

A blokkl√°nc-technol√≥gia seg√≠ts√©g√©vel az ell√°t√°si l√°ncon bel√ľli √∂sszes tranzakci√≥ fŇĎk√∂nyve elk√©sz√≠thetŇĎ. Minden tranzakci√≥ blokk√©nt r√∂gz√≠thetŇĎ a blokkl√°ncon, √≠gy megv√°ltoztathatatlan √©s √°tl√°that√≥ nyilv√°ntart√°s k√©sz√ľl az ell√°t√°si l√°nc teljes folyamat√°r√≥l.

5. OkosszerzŇĎd√©sek

Az okosszerzŇĎd√©sek olyan √∂nv√©grehajt√≥ szerzŇĎd√©sek, amelyek √ļgy programozhat√≥k, hogy bizonyos felt√©telek teljes√ľl√©se eset√©n automatikusan v√©grehajt√°sra ker√ľljenek. A blokkl√°nc-technol√≥gia lehetŇĎv√© teszi az okosszerzŇĎd√©sek biztons√°gos √©s decentraliz√°lt m√≥don t√∂rt√©nŇĎ l√©trehoz√°s√°t √©s v√©grehajt√°s√°t. Az okosszerzŇĎd√©sek egyik leg√≠g√©retesebb alkalmaz√°sa a decentraliz√°lt alkalmaz√°sok (dApps) √©s szervezetek (DAO) c√©ljaira t√∂rt√©nŇĎ felhaszn√°l√°s.

Záró gondolatok

A blokkl√°nc-technol√≥gia biztons√°gos √©s √°tl√°that√≥ megold√°st k√≠n√°l a tranzakci√≥k r√∂gz√≠t√©s√©re √©s az adatok t√°rol√°s√°ra. Ipar√°gakat forradalmas√≠that a bizalom √©s a biztons√°g √ļj szintj√©t hozva a digit√°lis vil√°gba.

Legyen sz√≥ a peer-to-peer tranzakci√≥k lehetŇĎv√© t√©tel√©rŇĎl, a digit√°lis eszk√∂z√∂k √ļj form√°inak l√©trehoz√°s√°r√≥l vagy a decentraliz√°lt alkalmaz√°sok elŇĎseg√≠t√©s√©rŇĎl, a blokkl√°nc-technol√≥gia a lehetŇĎs√©gek t√°rh√°z√°t nyitja meg. A technol√≥gia folyamatos fejlŇĎd√©s√©vel √©s egyre sz√©lesebb k√∂rben val√≥ elterjed√©s√©vel v√°rhat√≥an m√©g t√∂bb innovat√≠v √©s √°talak√≠t√≥ erejŇĪ felhaszn√°l√°si ter√ľlet fog megjelenni az elk√∂vetkezŇĎ √©vekben.

További olvasnivaló


FelelŇĎss√©gi nyilatkozat √©s kock√°zati figyelmeztet√©s: A jelen bejegyz√©s tartalm√°t annak mindenkori form√°j√°ban bocs√°tjuk rendelkez√©sre √°ltal√°nos t√°j√©koztat√°si √©s oktat√°si c√©llal, √©s semmilyen felelŇĎss√©get vagy szavatoss√°got nem v√°llalunk az alkalmaz√°s√°val kapcsolatban. Az itt le√≠rtak nem tekintendŇĎk p√©nz√ľgyi, jogi vagy egy√©b szakmai tan√°csad√°snak, sem egy konkr√©t term√©k vagy szolg√°ltat√°s megv√°s√°rl√°s√°ra tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelŇĎ szaktan√°csad√≥kt√≥l k√©rjen tan√°csot. Mivel a jelen cikket k√ľlsŇĎ szerzŇĎ √≠rta, felh√≠vjuk figyelm√©t, hogy az itt kifejtett n√©zŇĎpontok a harmadik f√©l szerzŇĎ √°ll√°spontj√°t r√©szletezik, √©s nem felt√©tlen√ľl t√ľkr√∂zik a Binance Academy v√©lem√©ny√©t. K√©rj√ľk, hogy idekattintva olvassa el r√©szletes felelŇĎss√©gi nyilatkozatunkat. A digit√°lis eszk√∂z√∂k √°ra erŇĎsen ingadozhat. A befektet√©s √©rt√©ke cs√∂kkenhet vagy nŇĎhet, √©s az is elŇĎfordulhat, hogy √Ėn nem kapja vissza a befektetett √∂sszeget. A befektet√©si d√∂nt√©sei√©rt egyed√ľl √Ėn felel, √©s a Binance Academy nem v√°llal felelŇĎss√©get az esetlegesen felmer√ľlŇĎ vesztes√©gek√©rt. Az itt le√≠rtak nem minŇĎs√ľlnek p√©nz√ľgyi, hogy vagy egy√©b szakmai tan√°csnak. Tov√°bbi inform√°ci√≥√©rt tekintse meg Felhaszn√°l√°si felt√©teleinket √©s a Kock√°zati figyelmeztet√©st.