TL;DR
A blokklánc egy decentralizált digitális főkönyv, amely a hálózat számos speciális számítógépén biztonságosan rögzíti a tranzakciós adatokat.
A blokklánc megváltozhatatlan jellegénél fogva, kriptográfia és konszenzusmechanizmusok révén biztosítja az adatok integritását, ami azt jelenti, hogy az információ rögzítését követően az visszamenőleg nem módosítható.
A blokklánc az olyan kriptovaluták gerincét képezi, mint amilyen például a bitcoin és az ethereum, és fontos szerepet játszik az átláthatóság, a biztonság és a bizalom előmozdításában a pénzügyi ágazaton túl számos más iparágban is.
Mi az a blokklánc?
A blokklánc egy speciális adatbázis, amelyet decentralizált digitális főkönyvnek is neveznek, és amelyet számos, világszerte elosztott számítógép tart fenn. A blokkláncadatok kronológiai sorrendbe rendezett blokkokba vannak sorolva, és kriptográfia védi őket.
A blokklánc legkorábbi modelljét az 1990-es évek elején hozták létre, amikor Stuart Haber informatikus és W. Scott Stornetta fizikus kriptográfiai technikákat alkalmaztak egy blokkokból álló láncban, hogy így védjék a digitális dokumentumokat az adatok manipulálásától.
Haber és Stornetta sok más informatikus és kriptográfiarajongó munkáját inspirálta, ami végül a bitcoin, az első blokklánc-technológia által működtetett kriptovaluta létrejöttéhez vezetett. Azóta a blokklánc-technológia elfogadottsága fokozatosan növekszik, és a kriptovalutákat világszerte egyre többen használják.
Bár a blokklánc-technológiát gyakran a kriptovaluta-tranzakciók rögzítésére használják, azonban sok más típusú digitális adat rögzítésére is alkalmas, és számos felhasználási területen alkalmazható.
Mit jelent a decentralizáció a blokkláncok esetében?
A blokkláncok esetében a decentralizáció arra az elképzelésre utal, hogy azok nem egyetlen szervezet, például egy kormány vagy vállalat ellenőrzése alatt állnak, hanem a hálózatok ellenőrzési és döntéshozatali jogköre a felhasználók között oszlik meg. Ez hasznos lehet azokban a helyzetekben, amikor az embereknek idegenekkel kell egyeztetniük, vagy amikor biztosítani szeretnék az adataik biztonságát és integritását.
A decentralizált blokklánchálózatokban nincs központi hatóság vagy közvetítő, amely ellenőrizné az adatáramlást vagy a tranzakciókat. Ehelyett a tranzakciókat olyan számítógépek elosztott hálózata ellenőrzi és rögzíti, amelyek együttműködnek a hálózat integritásának fenntartása érdekében.
Amikor az emberek a blokklánc-technológiáról beszélnek, gyakran nem csak az adatbázisról beszélnek. A blokklánc-technológia olyan alkalmazásokat működtet, mint a kriptovaluták és a nem-helyettesíthető tokenek (NFT), amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek együttműködjenek és tranzakciókat bonyolítsanak le egymással anélkül, hogy központi hatóságra támaszkodnának.
Hogyan működik a blokklánc?
A blokklánc lényegében egy digitális főkönyv, amely biztonságosan, manipulációbiztos módon rögzíti a két fél közötti tranzakciókat. Ezeket a tranzakciós adatokat speciális számítógépek, úgynevezett csomópontok globálisan elosztott hálózata, rögzítik.
Amikor egy felhasználó tranzakciót kezdeményez, például egy bizonyos mennyiségű kriptovalutát küld egy másik felhasználónak, akkor a tranzakciót továbbítja a hálózatnak. Mindegyik csomópont hitelesíti a tranzakciót a digitális aláírások és egyéb tranzakciós adatok ellenőrzésével.
A tranzakció hitelesítését követően a rendszer hozzáadja azt egy blokkhoz a többi, már ellenőrzött tranzakcióval együtt. A blokkokat kriptográfiai módszerek alkalmazásával összekapcsolják, létrehozva ezáltal a blokkláncot. A tranzakciók hitelesítésének és a blokklánchoz való hozzáadásának folyamata konszenzusmechanizmus, azaz egy olyan szabályrendszer alkalmazásával történik, amely meghatározza, hogy a hálózat csomópontjai hogyan egyezzenek meg a blokklánc állapotáról és a tranzakciók érvényességéről.
A kriptográfia kulcsfontosságú ahhoz, hogy a blokklánc biztonságos, átlátható és manipuláció ellen védett nyilvántartást vezessen a tranzakciókról. A blokkláncokban használt egyik kulcsfontosságú kriptográfiai módszer például a hashelés. Ez egy olyan kriptográfiai eljárás, amely bármilyen méretű bemeneti adatot rögzített méretű karakterlánccá alakít át.
A blokkláncokban használt hash függvények általában ütközésállóak, ami azt jelenti hogy elhanyagolható annak az esélye, hogy két olyan adatot találjunk, amelyek ugyanazt a kimenetet adják. Egy másik jellemző az úgynevezett lavinahatás, amely arra a jelenségre utal, hogy a bemeneti adatok bármilyen apró módosítása drasztikusan eltérő kimenetet eredményez.
Szemléltessük ezt az SHA-256-tal, a Bitcoin esetében használt függvénnyel. Amint látható, a kis és nagybetűk megváltoztatása is merőben eltérő kimenetet eredményez. A hash függvények is egyirányú függvények, mivel számítástechnikai úton lehetetlen visszafejteni a bemeneti adatokat a hash kimenetéből.
Egy blokkláncon belül valamennyi blokk tartalmazza az előző blokk hash-ét, erős blokkláncot hozva létre ezáltal. Mindenkinek, aki módosítani szeretne egy blokkot, módosítania kell az összes azt követő blokkot is, ami nemcsak technikai szempontból jelent kihívást, hanem túlzottan költséges is.
A blokkláncok esetében széles körben használt másik kriptográfiai módszer a nyilvános kulcsú kriptográfia. Az aszimmetrikus kriptográfiának is nevezett módszer hozzájárul a felhasználók közötti biztonságos és ellenőrizhető tranzakciók létrejöttéhez.
Ez a következőképpen működik. Minden résztvevő egyedi kulcspárral rendelkezik: egy privátkulccsal, amelyet titokban tart, és egy nyíltan megosztott nyilvános kulccsal. Amikor egy felhasználó tranzakciót kezdeményez, azt a privátkulcsával írja alá, létrehozva ezzel egy digitális aláírást.
A hálózat többi felhasználója ezután ellenőrizheti a tranzakció hitelességét a küldő fél nyilvános kulcsának a digitális aláíráshoz való alkalmazásával. Ez a módszer biztonságos tranzakciókat biztosít, mivel csak a privátkulcs jogos tulajdonosa engedélyezheti a tranzakciót, azonban mindenki ellenőrizheti az aláírásokat a nyilvános kulcs segítségével.
A blokklánc másik jellemzője az átláthatósága. Általában bárki ellenőrizheti a blokklánc adatait – beleértve az összes tranzakciós adatot és a blokkok adatait – publikus blokkláncoldalakon. Például a Bitcoin hálózatán valaha rögzített összes tranzakció megtekinthető a blokkláncfelfedező oldalakon, beleértve a küldő és fogadó fél azonosítóját, az átutalás összegét és a bitcoin-tulajdonosok listáját. A blokkok is visszakövethetők a mai naptól (2023. május 29., 18:52:21 GMT időpontban a 788 995-ös blokknál jár) egészen az első blokkig, amelyet genezisblokknak neveznek.
Mi az a konszenzusmechanizmus?
A konszenzusalgoritmus egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a felhasználók vagy gépek számára az elosztott környezetben történő egyeztetést. Biztosítania kell, hogy a rendszer valamennyi közvetítője meg tudjon egyezni az egyetlen igazságforrásban, még akkor is, ha egyes közvetítők kudarcot vallanak. Ez biztosítja, hogy a hálózat összes csomópontja a főkönyv ugyanazon példányával rendelkezzen, amely valamennyi tranzakció nyilvántartását tartalmazza. A blokkláncokhoz konszenzusmechanizmusokra van szükség, mert nincs olyan központi hatóság, amely ellenőrizné a tranzakciókat, és fenntartaná a hálózat integritását.
Ha több tízezer csomópont tárolja a blokklánc adatainak másolatát, akkor hamar adódhat néhány kihívás, ideértve az adatok konzisztenciáját és a rosszindulatú csomópontokat. A blokklánc integritásának biztosítása érdekében különféle konszenzusmechanizmusok szabályozzák azt, hogy a hálózat csomópontjai hogyan jutnak egyezségre. Nézzük most a legfontosabbakat.
A konszenzusmechanizmus típusai
Mi az a Proof of Work?
A Proof-of-Work (PoW) egy olyan konszenzusmechanizmus, amelyet számos blokklánchálózatban használnak a tranzakciók hitelesítésére és a blokklánc integritásának fenntartására. Ez a Bitcoin által használt eredeti konszenzusmechanizmus.
A PoW esetében a bányászok versenyeznek egy bonyolult matematikai probléma megoldásáért, hogy hozzáadhassák a következő blokkot a blokklánchoz. A bányászatnak nevezett folyamatban a problémát elsőként megoldó bányász kriptovalutát kap jutalmul.
A bányászoknak nagy teljesítményű számítógépekkel kell megoldaniuk a matematikai problémákat az új érmék bányászatához és a hálózat biztosításához. Ezért igényel a bányászat jelentős számítási teljesítményt, így jelentős mennyiségű energiát.
Mi az a Proof-of-Stake?
AProof-of-Stake (PoS) a Proof-of-Work (PoW) néhány hátrányának kiküszöbölését célzó konszenzusmechanizmus. Egy PoS-rendszerben ahelyett, hogy a bányászok bonyolult matematikai problémák megoldásáért versenyeznének, hogy validálhassák a tranzakciókat és új blokkokat adhassanak hozzá a blokklánchoz, a validátorokat a hálózatban általuk „stakelt” kriptovaluta mennyisége alapján választják ki.
A validátorok bizonyos mennyiségű kriptovalutát fedezetként vagy „stake”-ként tartanak, hogy részt vehessenek a konszenzusfolyamatban. Ezután véletlenszerűen kiválasztják őket, hogy új blokkokat hozzanak létre és tranzakciókat validáljanak a stake-jük nagysága alapján. A validátorokat tranzakciós díjakkal jutalmazzák az új blokkok létrehozásáért, és ösztönzésképpen, hogy a hálózat érdekeit szem előtt tartva járjanak el.
Egyéb népszerű konszenzusmechanizmusok
A Proof-of-Work és a Proof-of-Stake a legelterjedtebb konszenzusalgoritmusok, de mások is léteznek. Vannak hibridek, amelyek ötvözik a két rendszer elemeit, míg mások teljesen másképp működnek.
A Delegated Proof-of-Stake (DPoS) például hasonlít a PoS-hez, de ahelyett, hogy minden validátor jogosult lenne új blokkok létrehozására, a tokentulajdonosok inkább választanak egy kisebb létszámú, küldöttekből álló csoportot, hogy az tegye meg a nevükben.
A Proof-of-Authority (PoA) esetében viszont a validátorok azonosítása nem a birtokukban lévő kriptovaluta mennyisége, hanem a hírnevük vagy a személyazonosságuk alapján történik. A validátorokat a megbízhatóságuk alapján választják ki, és eltávolíthatók a hálózatból, ha rosszindulatúan járnak el.
A blokklánc előnyei
1. Decentralizáció
A blokklánc decentralizált jellege azt jelenti, hogy nincs egy olyan ellenőrzési vagy rendszerkritikus meghibásodási pont, amely biztonságosabbá és ellenállóbbá teheti azt a támadásokkal vagy az adatvédelmi incidensekkel szemben.
2. Átláthatóság
A blokkláncon rögzített tranzakciókat minden résztvevő láthatja, ami megkönnyíti a tranzakciók nyomon követését és ellenőrzését, valamint pontosságuk biztosítását.
3. Megváltoztathatatlanság
Ha egy tranzakciót már rögzítettek valamelyik blokkláncon, azt nem lehet megváltoztatni vagy törölni. Minden tranzakciót véglegesen rögzít, amelyeket bárki ellenőrizhet, aki hozzáfér az adott blokklánchálózathoz. Ez jelentős változás a hagyományos rendszerekhez képest, amelyek esetében a tranzakciók visszafordíthatók.
4. Hatékonyság
A blokklánc gyorsabb és hatékonyabb tranzakciókat tesz lehetővé, mivel nincs szükség közvetítőkre, például bankokra.
5. Alacsonyabb díjak
A közvetítők kiiktatásával és a folyamatok automatizálásával a blokklánc csökkentheti a tranzakciós költségeket, és hatékonyabbá tehet bizonyos üzleti műveleteket.
6. Bizalomminimalizáció
A blokklánc-technológia átlátható tranzakciókat tesz lehetővé, amelyeket maguk a hálózat résztvevői ellenőriznek és validálnak megbízható közvetítők nélkül.
Melyek a blokklánchálózatok különböző típusai?
Publikus blokklánc
A publikus blokklánc egy olyan decentralizált hálózat, amely bárki számára nyitott, aki részt kíván venni benne. Ezek a hálózatok jellemzően nyílt forráskódúak, átláthatóak és engedély nélküliek, vagyis mindenki számára hozzáférhetők, bárki használhatja őket. A Bitcoin és az Ethereum a publikus blokkláncok példái.
Privát blokklánc
A privát blokklánc, ahogy a neve is sugallja, egy olyan blokklánchálózat, amely nem áll nyitva a nyilvánosság előtt. A privát blokkláncokat általában egyetlen szervezet, például egy vállalat működteti, és belső célokra és belső felhasználási területeken használják.
A privát blokkláncok olyan engedélyhez kötött környezetek, amelyek meghatározott szabályai előírják, hogy ki láthatja a láncot, és ki írhat rá. Ezek nem decentralizált rendszerek, mivel egyértelmű ellenőrzési hierarchia áll fenn. Azonban elosztottak lehetnek abban az értelemben, hogy számos csomópont őrzi a lánc egy példányát a saját gépén.
Konzorcium blokklánc
A konzorcium blokklánc a publikus és privát blokkláncok hibrid változata. A konzorcium blokkláncban több szervezet fog össze, hogy létrehozzanak egy közös blokklánchálózatot, amelyet közösen kezelnek és irányítanak. Ezek a konzorcium tagjainak igényeitől függően nyílt vagy zárt hálózatok is lehetnek.
A nyílt rendszerek helyett, amelyek esetében bárki validálhat blokkokat, vagy a zárt rendszerek helyett, amelyek esetében csak egyetlen szervezet jelöli ki a blokkok létrehozóit, a konzorcium láncban egy maroknyi, egyenlő hatalommal rendelkező fél jár el validátorként.
A rendszer szabályai rugalmasak: a lánc láthatósága korlátozható a validátorokra, látható lehet az arra jogosultak vagy mindenki számára. Amennyiben a validátorok konszenzusra jutnak, a változtatások könnyen bevezethetők. Ami a blokklánc működését illeti, ha közülük bizonyos számú fél becsületesen jár el, a rendszer nem fog problémába ütközni.
Mire használható a blokklánc?
Bár a blokklánc-technológia még gyerekcipőben jár, már számos különböző iparágban léteznek felhasználási lehetőségei. A blokklánc-technológia leggyakoribb jelenlegi alkalmazásai közé tartoznak az alábbiak:
1. Kriptovaluták
A blokklánc-technológiát a kriptovaluták létrehozásának támogatására fejlesztették ki, amelyek a blokkláncot biztonságos és decentralizált főkönyvként használják a tranzakciók rögzítésére.
2. Digitális identitás
A blokklánc segítségével biztonságos és manipulációbiztos digitális identitások hozhatók létre, amelyek a személyes adatok és más érzékeny adatok ellenőrzésére használhatók. Ez egyre fontosabbá válhat, ahogy egyre több személyes adatunk és eszközünk kerül az internetre.
3. Szavazás
Az összes leadott szavazat decentralizált, manipulációbiztos főkönyvének biztosításával a blokklánc-technológia segítségével biztonságos és átlátható szavazási rendszer hozható létre, amely kizárja a választási csalás lehetőségét, és biztosítja a szavazás folyamatának integritását.
4. Az ellátási lánc kezelése
A blokklánc-technológia segítségével az ellátási láncon belüli összes tranzakció főkönyve elkészíthető. Minden tranzakció blokként rögzíthető a blokkláncon, így megváltoztathatatlan és átlátható nyilvántartás készül az ellátási lánc teljes folyamatáról.
5. Okosszerződések
Az okosszerződések olyan önvégrehajtó szerződések, amelyek úgy programozhatók, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtásra kerüljenek. A blokklánc-technológia lehetővé teszi az okosszerződések biztonságos és decentralizált módon történő létrehozását és végrehajtását. Az okosszerződések egyik legígéretesebb alkalmazása a decentralizált alkalmazások (dApps) és szervezetek (DAO) céljaira történő felhasználás.
Záró gondolatok
A blokklánc-technológia biztonságos és átlátható megoldást kínál a tranzakciók rögzítésére és az adatok tárolására. Iparágakat forradalmasíthat a bizalom és a biztonság új szintjét hozva a digitális világba.
Legyen szó a peer-to-peer tranzakciók lehetővé tételéről, a digitális eszközök új formáinak létrehozásáról vagy a decentralizált alkalmazások elősegítéséről, a blokklánc-technológia a lehetőségek tárházát nyitja meg. A technológia folyamatos fejlődésével és egyre szélesebb körben való elterjedésével várhatóan még több innovatív és átalakító erejű felhasználási terület fog megjelenni az elkövetkező években.
További olvasnivaló
Felelősségi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés: A jelen bejegyzés tartalmát annak mindenkori formájában bocsátjuk rendelkezésre általános tájékoztatási és oktatási céllal, és semmilyen felelősséget vagy szavatosságot nem vállalunk az alkalmazásával kapcsolatban. Az itt leírtak nem tekintendők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelő szaktanácsadóktól kérjen tanácsot. Mivel a jelen cikket külső szerző írta, felhívjuk figyelmét, hogy az itt kifejtett nézőpontok a harmadik fél szerző álláspontját részletezik, és nem feltétlenül tükrözik a Binance Academy véleményét. Kérjük, hogy idekattintva olvassa el részletes felelősségi nyilatkozatunkat. A digitális eszközök ára erősen ingadozhat. A befektetés értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy Ön nem kapja vissza a befektetett összeget. A befektetési döntéseiért egyedül Ön felel, és a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségekért. Az itt leírtak nem minősülnek pénzügyi, hogy vagy egyéb szakmai tanácsnak. További információért tekintse meg Felhasználási feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.