Magyarázat a Wyckoff-módszerhez
Kezdőlap
Cikkek
Magyarázat a Wyckoff-módszerhez

Magyarázat a Wyckoff-módszerhez

Haladó
Közzétéve Oct 21, 2019Frissítve Oct 4, 2022
11m

Mi az a Wyckoff-módszer?

A Wyckoff-módszert Richard Wyckoff dolgozta ki az 1930-as évek elején. A módszer egy sor alapelvből és stratégiából áll, amelyeket eredetileg kereskedőknek és befektetőknek szánt. Wyckoff élete jelentős részét oktatással töltötte, és munkásságának hatása a modern technikai elemzés (TA) majdnem minden területén érezhető. Bár a Wyckoff-módszer eredetileg a részvényekre összpontosított, manapság már mindenféle pénzügyi piacon alkalmazzák.

Wyckoff a munkája során sokat merített más sikeres kereskedők kereskedési módszereiből (különösen Jesse L. Livermore munkásságából). Wyckoffot ma olyan kulcsfontosságú személyekkel említik egy lapon, mint Charles H. Dow és Ralph N. Elliott.

Wyckoff kiterjedt kutatási tevékenységéből számos elmélet és kereskedési technika született. Ebben a bejegyzésben az ő munkásságát tekintjük át. Az alábbiakban szó lesz:

  • a három alapvető törvényszerűségről;

  • a Composite Man koncepcióról;

  • a diagramelemzéshez tartozó módszertanról (Wyckoff-sémák);

  • egy ötlépéses piaci megközelítésről.

Wyckoff konkrét vételi és eladási teszteket is kidolgozott, valamint egy egyedi diagramábrázolási módszert a P&F (Point and Figure, kör és x) grafikonok alapján. Míg a tesztek a jobb belépési pontok észlelését segítik, a P&F-módszer a kereskedési célok meghatározásánál használatos. Mindazonáltal ez a két téma meghaladja ennek a bejegyzésnek a kereteit.

 

Wyckoff három törvénye

A kereslet és kínálat törvénye

Az első törvény szerint ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor az árfolyam emelkedik, és ha ennek az ellenkezője igaz, akkor az árfolyam esik. Ez a pénzügyi piacok egyik legalapvetőbb alapelve, és természetesen nem csak Wyckoff munkásságában jelenik meg. Az első törvényt három egyszerű egyenlettel szemléltethetjük:

  • Kereslet > Kínálat = Áremelkedés

  • Kereslet < Kínálat = Árcsökkenés

  • Kereslet = Kínálat = Nincs jelentős árváltozás (alacsony volatilitás)

Más szóval az első Wyckoff-törvény kijelenti, hogy a kínálatot meghaladó kereslet felfelé hajtja az árakat, mert több a vevő, mint az eladó. Ám egy olyan szituációban, ahol több az eladó, mint a vevő, a kínálat meghaladja a keresletet, ami árcsökkenést okoz.

Számos befektető, aki a Wyckoff-módszert követi, összeveti az ármozgásokat és a forgalomadatokat, így jelenítve meg a kínálat és a kereslet viszonyát. Ezzel gyakran betekintést nyerhetnek abba, hogy merre mozdul majd a piac.

Az ok és okozat törvénye

A második törvény kimondja, hogy a kereslet és kínálat közötti eltérések nem véletlenek. Hanem egy előkészítési periódus után jönnek, és konkrét események váltják ki őket. Wyckoff szavaival élve: a felhalmozás időszaka (ok) végül egy emelkedő trendhez vezet (okozat). Ezzel ellentétben a disztribúciós időszak (ok) eredményeképpen végül egy csökkenő trend alakul ki (okozat). 

Wyckoff az adott ok potenciális hatásának becslésére egyedi ábrázolási technikát alkalmazott. Tehát olyan módszereket hozott létre a kereskedési célok meghatározásához, amelyek a felhalmozási és disztribúciós periódusokon alapulnak. Ennek segítségével képes volt megbecsülni egy piaci trend valószínű kiterjedését azután, hogy az kilépett egy konszolidációs zónából vagy kereskedési tartományból (TR).

Az erőfeszítés és eredmény törvénye

A harmadik Wyckoff-törvény kimondja, hogy egy eszköz árában bekövetkező változás annak az erőfeszítésnek az eredménye, amelyet a kereskedési volumen fejez ki. Ha az ármozgás összhangban van a volumennel, akkor a trend jó eséllyel folytatódik. Azonban, ha a volumen és az árfolyam jelentős divergenciát mutat, akkor a piaci trend valószínűleg megtorpan vagy irányt vált.

Például képzeljük el, hogy a Bitcoin piac egy hosszú, medvepiaci trend után nagyon magas volumen mellett konszolidálódni kezd. A nagy volumen nagy erőfeszítést jelez, de az oldalirányú árfolyammozgás (alacsony volatilitás) gyenge eredményt sejtet. Tehát sok Bitcoin cserél gazdát, de nincs jelentős árzuhanás. Ez a szituáció arra utalhat, hogy a lefelé irányuló trend talán megáll, és a fordulat már közel járhat.


A Composite Man – Az összetett mber elmélet

Wyckoff létrehozta a Composite Man (összetett ember) ötletét is, amely egy kitalált megtestesítője a piacnak. Wyckoff azt javasolta, hogy a befektetők és a kereskedők úgy tekintsenek a piacra és úgy tanulmányozzák, mintha azt egyetlen entitás irányítaná. Így talán könnyebben érthetővé válik a piaci trendek alakulása.

A Composite Man lényegében a piac legnagyobb játékosait képviseli (a piacteremtőket), ide sorolhatók például a vagyonos magánszemélyek és az intézményi befektetők. Mindig a saját érdekei szerint cselekszik, hogy alacsony áron vásárolhasson és magas áron adhasson el. 

A Composite Man viselkedése pont az ellentéte a kisbefektetők többségének, akik Wyckoff tapasztalata szerint gyakran szenvednek veszteséget. De Wyckoff szerint a Composite Man bizonyos mértékig előrejelezhető stratégiát követ, amelyből a befektetők tanulhatnak.

Használjuk most a Composite Man koncepciót egy egyszerűsített piaci ciklus megjelenítéséhez. Egy ilyen ciklus négy fő fázisból áll: felhalmozás, emelkedő trend, disztribúció, csökkenő trend.


Felhalmozás (Accumulation)

A Composite Man a legtöbb befektetőnél korábban halmoz fel eszközöket. Ezt a fázist általában oldalirányú árfolyammozgás jellemzi. A felhalmozás fokozatosan történik, hogy ne hajtsa fel jelentősen az árakat.

Felfelé irányuló trend (Uptrend)

Amikor a Composite Man már elegendő mennyiségű részvényt birtokol, és már nincs kitől új részvényeket vásárolni, akkor elkezdi felfelé tolni a piacot. Természetesen ez a kialakuló trend további befektetőket vonz be, így növekszik a kereslet.

Az is előfordulhat, hogy egy felfelé irányuló trendben több felhalmozási fázis is megjelenik. Ezeket újrafelhalmozási fázisoknak is nevezhetjük, ahol a nagyobb ívű trend megtorpan, és egy darabig konszolidálódik, mielőtt folytatná a felfelé irányuló mozgást.

Ahogy a piac felfelé halad, egyre több befektető érez késztetést a vásárlásra. Végül pedig már a lakosság is eléggé fellelkesül ahhoz, hogy bevásároljon. Ezen a ponton a kereslet sokkal magasabb a kínálatnál.

Disztribúció (Distribution)

A következő szakaszban a Composite Man elkezdi szétosztani a részesedését. Kiszáll a nyereséges pozícióiból, és azoknak adja el eszközeit, akik később szállnak be. A disztribúciós fázist általában újabb oldalirányú árfolyammozgás jellemzi, amely felszívja a keresletet, amíg az teljesen kifullad.

Lefelé irányuló trend (Downtrend)

A disztribúciós fázis után a piac nagyon hamar lejtmenetbe fordul. Más szóval, miután a Composite Man eladta a részvényei nagy részét, elkezdi lefelé nyomni a piacot. Végül a kínálat jóval meghaladja a keresletet, és kialakul egy csökkenő trend.

A felfelé ívelő trendhez hasonlóan itt is kialakulhatnak újraelosztási (redisztribúciós) fázisok. Ezek tulajdonképpen rövid konszolidációs időszakok a nagyobb esések között. Itt előfordulhatnak korrekciós felfutások, más néven bikacsapdák is, amelyek során néhány vevő a pozíciója tartásával csapdába eshet abban bízva, hogy megfordul a trend, de az tovább folytatódik. Amikor a medvepiaci trend véget ér, egy új felhalmozási fázis kezdődik.


Wyckoff-sémák

A felhalmozási és disztribúciós sémák Wyckoff munkájának valószínűleg legnépszerűbb része, legalábbis a kriptovaluta-közösségen belül. Ezek a modellek kisebb szekciókra bontják a felhalmozási és disztribúciós fázisokat. A szekciók öt fázisra oszthatók (A-tól E-ig), és számos Wyckoff-esemény kíséri őket, amelyeket alább mutatunk be röviden.


Felhalmozási séma

Wyckoff-módszer felhalmozási séma

„A” fázis

Az eladási nyomás csökken, és a lefelé irányuló trend lassulni kezd. Ezt a fázist általában megnövekedett kereskedési volumen jellemzi. Az előzetes támasz (Preliminary Support – PS) azt jelzi, hogy megjelent néhány vevő, de még nem elegen ahhoz, hogy megállítsák a lefelé tartó mozgást.

Az eladási csúcs (Selling Climax – SC) egy intenzív eladási hullám alakítja ki, amikor a befektetők kapitulálnak. Ezen a ponton gyakori a nagy árfolyam-ingadozás, amikor a pánikalapú eladás nagy gyertyákat és kanócokat rajzol ki. Az erős zuhanás gyorsan visszapattanásba, vagyis egy automatikus felfutásba (Automatic Rally – AR) fordul át, ahogy a túlkínálatot felszívják a vevők. Egy felhalmozási séma kereskedési tartományát (trading range – TR) általában az SC-mélypont és az AR-csúcs közötti tartományként definiálják.

Ahogy azt a név is sejteti, a másodlagos teszt (Secondary Test – ST) akkor következik be, amikor a piac közel kerül az SC-régióhoz, tesztelve, hogy a lefelé irányuló trend valóban véget ért-e. Ezen a ponton a kereskedési volumen és a piaci volatilitás általában alacsonyabb. Bár az ST gyakran formál az SC-nél magasabb mélypontot, ez nem mindig igaz.

„B” fázis

Wyckoff ok-okozat törvénye alapján a „B” fázist tekinthetjük az Oknak, amely egy okozathoz vezet.

A „B” fázis lényegében a konszolidációs szakasz, ahol a Composite Man a legtöbb eszközt felhalmozza. Ebben a fázisban a piac hajlamos a kereskedési tartomány ellenállási és támaszt jelentő szintjeit egyaránt tesztelni.

A „B” fázis során számos másodlagos tesztre (Secondary Tests – ST) sor kerülhet. Ezek egyes esetekben magasabb csúcsokat (bikacsapdákat) és alacsonyabb mélypontokat (medvecsapdákat) is létrehozhatnak az „A” fázis SC- és AR- értékeihez képest.

„C” fázis

A tipikus „C” felhalmozási fázist Tavasznak nevezzük. Gyakran viselkedik úgy, mint egy utolsó medvecsapda azelőtt, hogy a piac magasabb mélypontokat kezdene produkálni. A „C” fázis során a Composite Man meggyőződik arról, hogy a piaci kínálat alacsony szintre süllyedt, vagyis azok, akik eladni akartak, már eladták, amit akartak.

A Tavasz gyakran áttöri a támaszt jelentő szinteket, hogy aktiválja a kereskedők stop loss megbízásait és félrevezeti a befektetőket. Úgy is leírhatjuk, mint egy utolsó próbálkozás a részvények alacsonyabb áron történő beszerzésére, mielőtt a felfelé ívelő trend megkezdődne. A medvecsapda arra készteti a kisbefektetőket, hogy feladják a pozícióikat. 

Egyes esetekben azonban a piacnak sikerül megtartania a támaszszinteket, és a Tavasz egyszerűen elmarad. Más szóval előfordulhatnak olyan felhalmozási sémák, amelyekben minden más elem megtalálható, csak a Tavasz nem. A séma egésze azonban továbbra is érvényes.

„D” fázis

A „D” fázis az átmenetet képviseli az ok és az okozat között. A felhalmozási fázis („C” fázis) és a kereskedési tartományból való kitörés („E” fázis) között helyezkedik el. 

A „D” fázist általában jelentősen megnövekedett kereskedési volumen és volatilitás jellemzi. Általában van benne egy utolsó támaszpont (Last Point Support – LPS), ahol egy magasabb mélypontot állít be a piac, mielőtt feljebb mozdulna. Az LPS gyakran megelőzi az ellenállási szintek áttörését, amivel magasabb csúcsokat állít be a piac. Ez azt jelzi, hogy a piac erőre kap (Signs of Strength – SOS), ahogy a korábbi ellenállások átfordulnak, és támasz lesz belőlük.

A kissé zavaros szóhasználat ellenére előfordulhat, hogy a „D” fázis során egynél több LPS is létrejön. Ezeket gyakran kíséri megnövekedett kereskedési volumen, miközben az új támaszvonalakat teszteli a piac. Néhány esetben az árfolyam egy kisebb konszolidációs zónát képez, mielőtt ténylegesen áttörné a szélesebb kereskedési tartomány határát, és az „E” fázisba lépne.

„E” fázis

Az „E” fázis a felhalmozási séma utolsó szakasza. A kezdetét a kereskedési tartomány felső határának egyértelmű áttörése jelzi, amelyet a megnövekedett piaci kereslet okoz. Ez akkor következik be, amikor a kereskedési tartományt ténylegesen elhagyja az árfolyam, és megkezdődik a felfelé ívelő trend.


Disztribúciós séma

A disztribúciós séma lényegében a felhalmozással ellentétesen működik, de kissé eltérő terminológiát használ.


Wyckoff-módszer disztribúciós séma


„A” fázis

Az első fázis akkor kezdődik, amikor egy szilárd, felfelé ívelő trend a csökkenő kereslet miatt lassulni kezd. Az előzetes kínálat (Preliminary Supply – PSY) arra enged következtetni, hogy megjelent az eladási nyomás, habár még mindig nem elég erős ahhoz, hogy megállítsa az árfolyam-emelkedést. Aztán egy intenzív vásárlási hullám kialakítja a vételi csúcsot (Buying Climax – BC). Ezt általában azok a tapasztalatlan kereskedők okozzák, akik érzelemalapon vásárolnak. 

Ezután az erős árfolyam-emelkedés automatikus reakciót (Automatic Reaction – AR) vált ki, ahogy a túlkeresletet felszívják a piacteremtők. Más szóval, a Composite Man elkezdi elosztani a részvényeit a későn belépő vevőknek. A másodlagos teszt (Secondary Test – ST) akkor következik be, amikor a piac újra eléri a BC -régiót, gyakran egy alacsonyabb csúcsot kirajzolva.

„B” fázis

Egy disztribúció „B” fázisa konszolidációs zónaként (ok) működik, amely egy lefelé irányuló trendet (okozat) előz meg. Ebben a fázisban a Composite Man fokozatosan eladja az eszközeit, ezzel felszívja és gyengíti a piaci keresletet. 

A kereskedési tartomány alsó és felső sávját a piac általában többször is teszteli. Ilyenkor rövid átfutási idejű medve- és bikacsapdák is kialakulhatnak. A piac néha a BC-által létrehozott ellenállási szint fölé is benéz, ami egy másodlagos tesztet( ST ) eredményez, amelyet hívhatunk felszúrásnak is (Upthrust – UT).

„C” fázis

Néhány esetben a piac a konszolidációs időszak után még egy utolsó bikacsapdát is kialakít. Ezt a szakirodalom úgy nevezi, hogy UTAD – Upthrust After Distribution, vagyis felszúrás a disztribúció után. Ez gyakorlatilag a felhalmozási tavasz ellentéte.

„D” fázis

Egy disztribúció „D” fázisa tulajdonképpen a felhalmozás „D” fázisának tükörképe. Általában van egy utolsó kínálati pontja (Last Point of Supply – LPSY) a tartomány közepén, amely kialakít egy alacsonyabb csúcsot. Ettől a ponttól kezdve új LPSY-ok keletkeznek a támaszzóna körül vagy alatt. Amikor a piac a támaszvonalak alá esik, egyértelműen megjelennek a gyengeség jelei (Signs of Weakness – SOW) .

„E” fázis

A disztribúció utolsó szakasza jelöli a lefelé mutató trend kezdetét, amikor az árfolyam egyértelműen a kereskedési tartomány alá megy, amit a keresletet messze meghaladó kínálat dominanciája okoz.


Működik a Wyckoff-módszer?

Természetes, hogy a piac nem mindig követi pontosan ezeket a modelleket. A gyakorlatban a felhalmozási és disztribúciós sémák különböző formákat ölthetnek. Például néhány szituációban a „B” fázis a vártnál sokkal tovább tarthat. Különben a Tavasz és az UTAD-tesztek teljesen hiányoznának a folyamatból.

Wyckoff munkássága mégis a megbízható technikák széles skáláját kínálja, amelyek az általa megfogalmazott számos elméleten és elven alapulnak. Eredményei világszerte befektetők, kereskedők és elemzők ezrei számára vitathatatlanul értékesek. A felhalmozási és disztribúciós sémák hasznosak lehetnek például a pénzügyi piacok szokásos ciklusainak megértéséhez.


Wyckoff ötlépéses megközelítése

Wyckoff megalkotott egy ötlépéses megközelítést is a piaci szemlélet kialakításához, amelyhez a saját alapelveit és technikáit vette alapul. Röviden: ez a megközelítés olyan módszernek is tekinthető, amellyel Wyckoff tanítása átültethető a gyakorlatba.

1. lépés: Határozza meg a trendet.

Milyen az aktuális trend és valószínűleg milyen irányba halad tovább? Milyen a kínálat és a kereslet viszonya?

2. lépés: Határozza meg az eszköz erejét.

Milyen erős az eszköz a piachoz képest? Hasonló vagy ellentétes módon alakul a mozgásuk?

3. lépés: Keresse az elég erős okkal rendelkező eszközöket.

Elég ok áll fenn egy pozícióba való lépésére? Elég erős az ok ahhoz, hogy a potenciális jutalom (okozat) megérje a kockázatot?

4. lépés: Határozza meg a piaci mozgás valószínűségét.

Készen áll az eszköz a mozgásra? Milyen a pozíciója a nagyobb ívű trenden belül? Mire utal az árfolyam és a volumen? Ez a lépés gyakran magában foglalja a Wyckoff vételi és eladás tesztek használatát.

5. lépés: Időzítse a belépést.

Az utolsó lépés teljes egészében az időzítésről szól. A lépés keretében általában az általános piaccal összevetve elemzünk egy részvényt.

Például egy kereskedő összehasonlíthatja egy részvény ármozgását az S&P 500 index alakulásával. A saját egyéni Wyckoff-sémájukon belül felvett pozíciójuktól függően az ilyen elemzés betekintést nyújthat az adott eszközök következő árfolyammozgásába. Végeredményben ez a folyamat elősegíti egy jó belépési pont meghatározását.

Megjegyzendő, hogy ez a módszer jobban működik az olyan eszközöknél, amelyek a szélesebb piaccal vagy indexszel együtt mozognak. A kriptovaluták piacán azonban ez a korreláció nem mindig áll fent.


Záró gondolatok

Majdnem 100 év eltelt a megalkotása óta, ám a Wyckoff-módszert még ma is széles körben használják. Egyértelműen sokkal többet jelent egy TA-indikátornál, hiszen számos alapelvet, elméletet és kereskedési technikát ötvöz. 

A Wyckoff-módszer lényegében lehetővé teszi, hogy a befektetők logikusabb döntéseket hozzanak ahelyett, hogy érzelmeiktől vezérelve cselekednének. Wyckoff terjedelmes munkássága során számos eszközt alkotott a kereskedők és befektetők részére, amelyekkel csökkenthetik a kockázatokat és növelhetik a siker esélyét. Mégis, ha befektetésről van szó, nincs bombabiztos technika. Mindig körültekintően fel kell mérni a kockázatokat, különösen a nagyon is volatilis kriptovaluta-piacokon.