TL;DR
A metaverzum egy 3D digitális világ koncepciója. Virtuális terekből áll, amelyeket a saját maga által létrehozott avatárral fedezhet fel. A metaverzumban játékokat játszhat, bevásárolhat, találkozhat a barátaival egy virtuális kávézóban, együtt dolgozhat a kollégáival egy virtuális irodában és még sok minden mást is tehet. Egyes videojátékok és munkaszocializációs eszközök már használnak bizonyos metaverzumelemeket az ökoszisztémájukban.
Az olyan kriptovaluta-projektek, mint a Decentraland és a The Sandbox már működő digitális világot üzemeltetnek. Ugyanakkor a metaverzum egy viszonylag új koncepció, így a legtöbb funkciója még fejlesztés alatt áll. Az olyan vállalatok, mint a Facebook (már Meta néven) és az Nvidia is elkezdték létrehozni a saját metaverzum-verziójukat.
Az immerzív metaverzumélmény nyújtásához a techvállalatok a legmodernebb technológiákat használják a 3D világ fejlesztéséhez. Ilyen technológia például a blokklánc, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR), a 3D rekonstrukció, a mesterséges intelligencia (AI) és a dolgok internete (IoT).
Bevezetés
A metaverzum ötletét először Neal Stephenson vetette fel 1992-ben. A Snow Crash című művében olyan online világot álmodott meg, amelyet az emberek a való világ elől menekülve a digitális avatárjaikkal fedeznek fel. Évtizedekkel később a nagy technológiai vállalatok elkezdték kiépíteni a saját futurisztikus metaverzum-verzióikat. Mi a metaverzum és hogyan közelítenek hozzá a nagyvállalatok a technológia oldaláról?
Mi az a metaverzum?
A metaverzum egy online 3D digitális világ koncepciója virtuális ingatlanokkal és tárgyakkal. Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben távmunkát végezhetünk, múzeumba látogathatunk, hogy megnézzük a legújabb műalkotásokat, vagy más rajongókkal együtt mehetünk egy rockzenekar virtuális koncertjére, mindezt a saját otthonunk kényelméből.
Az Axie Infinity, a The Sandbox és a Decentraland máris megvalósították a metaverzum bizonyos aspektusait, hogy életünk több elemét beemeljék az online világba. Azonban a metaverzum fejlesztése még nem fejeződött be. Senki sem tudja, hogy vajon egyetlen nagy, mindent magában foglaló metaverzum jön létre, vagy több metaverzum, amelyek között utazhat majd az ember.
Ahogy kibontakozik az ötlet, várhatóan túlnyúlik majd a videojátékok és a közösségi médiaplatformok világán. A távmunka, a decentralizált irányítás és a digitális identitás csak néhány példa a metaverzumban támogatható potenciális funkciókra. A VR-eszközök és szemüvegek segítségével multidimenzionálissá is válhat, így a felhasználók ténylegesen, fizikailag körbejárhatják a 3D tereket.
A metaverzum legújabb fejleményei
Azzal, hogy a Facebook 2021 októberében felvette a Meta nevet, a metaverzum új, divatos szakkifejezéssé vált. Hogy megfeleljen ennek az arculatváltásnak, a közösségi médiaóriás csak úgy ontotta az erőforrásait - 2021-ben legalább 10 milliárd dollárt - egy új részleg, a Reality labs részére. Az elképzelés szerint metaverzum-tartalmak, szoftver, valamint AR- és VR-készülékek fejlesztése a cél, mivel a vezérigazgató Mark Zuckerberg szerint ezek térhódítása hasonló lesz az okostelefonokéhoz.
A Covid-19-járvány is megnövelte az érdeklődést a metaverzumok fejlesztése iránt. Megnőtt az igény az interaktívabb kapcsolatfelvételi lehetőségek iránt, mivel egyre többen dolgoznak távmunkában. A munkatársak értekezleteken való részvételét, felzárkózását és együttműködését támogató virtuális 3D terek száma emelkedőben van. Például 2021 novemberében a Microsoft Mesh is megkezdte működését. Ez az alkalmazás immerzív tereket biztosít, ahol a felhasználók az avatárjaikon keresztül kommunikálhatnak egymással és együttműködhetnek, ami vonzóbb és szórakoztatóbb lehetőséget nyújt a távoli csapatmegbeszélésekhez.
Néhány online játék is él a metaverzum adta lehetőségekkel. Az AR-technológiát alkalmazó mobiljáték, a Pokémon Go volt az egyik első, amely felhasználta ezt a koncepciót, és lehetővé tette, hogy a játékosai egy okostelefonos alkalmazással virtuális Pokémonokra vadásszanak a való világban. Egy másik népszerű játék, a Fortnite különböző tevékenységek felé terjesztette ki a termékét a digitális világán belül, például márkaeseményeknek és koncerteknek ad otthont.
A közösségi médián és a játékplatformokon kívül az olyan tech vállalatok, mint az Nvidia új lehetőségeket teremtettek a virtuális világokban. Az Nvidia Omniverse egy nyitott platform, amelynek célja, hogy egy közös univerzumban kapcsolja össze a 3D tereket, elősegítve a mérnökök, tervezők és alkotók együttműködését. Különböző iparágak már jelenleg is használják. Például a BMW vállalatcsoport az Omniverse használatával csökkenti a gyártási idejét és javítja a termékminőséget az okosgyártás (smart manufacturing) alkalmazásával.
A metaverzum mögötti legfontosabb technológiák
A metaverzum élmény immerzív jellegének fokozására a vállalatok a legmodernebb technológiákat használják a 3D világ felépítéséhez. Ilyen technológiák a blokklánc, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR), a 3D rekonstrukció, a mesterséges intelligencia (AI) és a dolgok internete (IoT).
Blokklánc és kriptovaluta
A blokklánc technológia decentralizált és transzparens megoldást kínál a tulajdonjog digitális bizonyítására, a digitális gyűjtemények létrehozására, az értéktovábbításra, az irányításra, a hozzáférésre és az interoperabilitásra. A kriptovaluták segítségével a felhasználók a 3D digitális világban végzett munka és társasági élet közben értéket továbbíthatnak.
Például virtuális ingatlanokat vásárolhatnak kriptovalutával a Decentraland világában. A játékosok 16x16 méteres parcellákat vásárolhatnak nem-helyettesíthető tokenek (NFT) formájában a játék kriptovalutájával, a MANA-val. A blokklánc technológia támogatásával ezeknek a virtuális ingatlanoknak a tulajdonjoga megállapítható és megvédhető.
A jövőben a kriptó potenciálisan arra ösztönözheti az embereket, hogy ténylegesen a metaverzumban dolgozzanak. Ahogy egyre több vállalat teszi online környezetté az irodáját a távmunkához, megjelenhetnek a metaverzumhoz kapcsolódó álláshirdetések.
Ezen területek részletesebb megismeréséhez tekintse meg a Mi az a metaverzum? című cikkünket.
Kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR)
A kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) immerzív és magával ragadó 3D élményt nyújthat nekünk. Ezek a virtuális világ belépési pontjai. De mi a különbség az AR és a VR között?
Az AR digitális vizuális elemekkel és karakterekkel módosítja a való világot. Könnyebben hozzáférhető, mint a VR, és majdnem minden okostelefonon vagy kamerával ellátott digitális eszközök használható. Az AR-alkalmazásokkal a felhasználók interaktív digitális vizuális elemekkel együtt tekinthetik meg környezetüket, a Pokémon GO mobiljátékban tapasztaltakhoz hasonlóan. Amikor a játékos a telefonja kameráját használja, akkor a valós környezetben láthatja a Pokémonokat.
A VR másképp működik. A metaverzum elképzeléshez hasonlóan a VR is egy teljesen számítógép-generált virtuális környezetet teremt. A felhasználók aztán a VR-készülékeikkel, kesztyűkkel és érzékelőkkel fedezhetik fel azt.
Az AR és a VR működése a metaverzum korai modelljét mutatja. A VR már megkezdte egy digitális világ létrehozását, amely képzeletbeli vizuális tartalmakat foglal magában. Ahogy a technológia egyre kiforrottabbá válik, a VR kiterjesztheti a metaverzum élményt, hogy fizikai szimulációkat is nyújtson a VR-felszereléssel. A felhasználók képesek lesznek érezni, hallani és másokkal érintkezni a világ minden tájáról. A metaverzum körüli felhajtást figyelembe véve számíthatunk arra, hogy a jövőben több metaverzum-vállalat is befektet majd az AR- és VR-felszerelések fejlesztésébe.
Mesterséges intelligencia (AI)
A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt években széles körben beszivárgott az életünkbe: többek között az üzleti stratégiatervezés, a döntéshozatal, az arcfelismerés, a számítási műveletek gyorsabb feldolgozása stb. területén. A közelmúltban az AI-szakértők tanulmányozták annak lehetőségét, hogy az AI-t immerzív metaverzumok létrehozásához használják.
Az AI képes lehet adatok tömegének villámgyors feldolgozására. A gépi tanulási technikákkal karöltve az AI-algoritmusok tanulhatnak a korábbi változatoktól, és a múltbeli adatokat figyelembe véve egyedi kimeneteket és információkat szolgáltathatnak.
A metaverzumon belül az AI felhasználható a nem játékos karakterek (NJK-k) irányításához különböző helyzetekben. Az NJK-k szinte minden játékban jelen vannak. A játékbeli környezet azon részét adják, amely reagál és válaszol a játékosok cselekedeteire. Az AI adatfeldolgozási képességeivel az NJK-k a 3D terekben bárhol elhelyezhetők, hogy elősegítsék az életszerű párbeszédet a felhasználókkal, vagy hogy más konkrét feladatot végezzenek. Az emberi felhasználóktól eltérően egy AI NJK önállóan tud működni, és egyszerre játékosok milliói használhatják. Emellett számos különböző nyelven működhet.
Az AI másik potenciális alkalmazási területe a metaverzum avatárok létrehozása. Az AI-motorok felhasználhatók a 2D képek és 3D letapogatások elemzéséhez, így realisztikusabb és pontosabb kinézetű avatárok generálhatók. A folyamat dinamikusabbá tétele érdekében az AI különböző arckifejezések, frizurák, ruhák és jellemzők létrehozásához is felhasználható, javítva az általunk megteremtett digitális embereket.
3D rekonstrukció
Bár nem új technológia, a 3D rekonstrukció felhasználása növekedést mutatott a járvány ideje alatt, különösen az ingatlanágazatban, mivel a lezárások miatt a potenciális vevők nem járhatták be személyesen a kiszemelt ingatlant. Éppen ezért néhány ügynökség használni kezdte a 3D rekonstrukciós technológiát, hogy virtuális épületbejárásokat generáljon. Az általunk elképzelt metaverzumhoz hasonlóan a vevők körbenézhettek a potenciális új otthonukban, bárhol is tartózkodtak valójában, és anélkül vásárolhattak, hogy betették volna a lábukat az épületbe.
A metaverzum előtt álló egyik kihívás az, hogy a való világunkhoz a lehető legközelebb álló digitális környezetet teremtsen. A 3D rekonstrukció segítségével realisztikus és természetes kinézetű tereket alkothat. Különleges 3D kamerákon keresztül, az épületek, fizikai helyszínek és tárgyak pontos, fotorealisztikus 3D modelljét megalkotva létrehozhatjuk a világunk online változatát. A 3D téradatokat és a 4K HD fényképeket ezután átadjuk a számítógépeknek, amelyek azokat feldolgozva létrehoznak egy virtuális másolatot a metaverzumban, amelyet a felhasználók felfedezhetnek. A fizikai világ tárgyainak ezen virtuális másolatait digitális ikreknek is hívják.
A dolgok internete (IoT)
A dolgok internetének (IoT) koncepcióját 1999-ben vázolták fel először. Egyszerűen fogalmazva, az IoT egy olyan rendszer, amely érzékelőkön és eszközökön keresztül a fizikai világunk összes készülékét összeköti az internettel. Az internetcsatlakozás után ezek a készülékek egyedi azonosítóval rendelkeznek, és képesek automatikusan információt küldeni és fogadni. Manapság az IoT termosztátokat, hangvezérelt hangszórókat, orvostechnikai eszközöket és még sok minden mást köt össze adatok széles tömegével.
Az IoT egyik metaverzumbeli alkalmazási területe a fizikai világ adatainak gyűjtése és rendelkezésre bocsátása. Ez növelné a digitális reprezentációk pontosságát. Például az IoT-adatfolyamok az aktuális időjárási vagy egyéb feltételek alapján megváltoztathatnák bizonyos metaverzumbeli tárgyak működését.
Az IoT megvalósításán keresztül a valós készülékek tömegével köthetnénk össze zökkenőmentesen a 3D világot. Ez lehetővé tenné a valós idejű szimulációk létrehozását a metaverzumban. A metaverzumbeli környezet további optimalizálása érdekében az IoT AI- és gépi tanulást is használhatna a begyűjtött adatok kezeléséhez.
A metaverzum előtt álló kihívások
A metaverzum még a fejlődésének korai fázisában jár. A kihívások között említhetjük a személyazonosság hitelesítését és az adatvédelmet. A való világban nem mindig nehéz valakit azonosítani. Ám ahogy az emberek az avatárjukkal átlépik a digitális világ határát, nehéz lesz megmondani vagy igazolni, hogy ki a másik személy. Például a rosszindulatú személyek vagy akár botok beléphetnek a metaverzumba, és valaki másnak adhatják ki magukat. Ilyen módon aztán árthatnak a felvett személyiséghez tartozó egyén jó hírének vagy becsaphatnak más felhasználókat.
Egy másik kihívás az adatok védelme. A metaverzum AR- és VR-készülékekre támaszkodva kínál immerzív élményt. Ezek a technológiák a kamerakezelési képességükkel és egyedi azonosítójukkal végül a személyes adatok nemkívánatos kiszivárgásához vezethetnek.
Záró gondolatok
Bár a metaverzum fejlesztése még mindig tart, számos vállalat megkezdte a lehetőségek feltérképezését. A kriptovilágban a Decentraland és a The Sandbox említésre méltó projektek, de az olyan nagyvállalatok, mint a Microsoft, az Nvidia, és a Facebook szintén bekapcsolódtak a fejlesztésbe. Ahogy az AR- a VR- és az AI-technológiák fejlődnek, valószínűleg izgalmas új funkciók megjelenésének lehetünk tanúi ebben a határtalan virtuális világban.