Mi a Dolgok Internete?
Az 1950-es években kezdődő digitális forradalom kezdete óta számos innovatív technológia jelent meg. Annak ellenére, hogy kezdetben csak néhány ember számára volt elérhető, az iparág nagyon gyorsan fejlődött, és az új technológiák többsége egyre szélesebb körben elterjedt és elérhetővé vált.
A különböző típusú innovatív eszközök (például RFID-chipek, érzékelők és az internet) konvergenciája és fokozott hozzáférhetősége végül létrehozta a Dolgok Internetét (Internet of Things, IoT). Az IoT-technológia jelentős változást hozott a számítógépes korszakba, amely már nem csak a számítógépek interneten keresztül történő összekapcsolását teszi lehetővé.
Az IoT története
Az IoT első ismert alkalmazása a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) történt, ahol az egyetemi hallgatók olcsó érzékelők segítségével figyelték és töltötték fel a kólaautomatát. A Dolgok Internete felé 1994 körül történt nagyobb előrelépés, amikor Reza Raji egy folyóiratcikkben felvetette az adatcsomagok mozgatásának ötletét az otthonok és gyárak automatizálása érdekében.
Az 1990-es évek környékén a Microsoft más vállalatokkal együtt hasonló ötletekkel kezdett kísérletezni, és 2002-től kezdve számos hírportál kezdett el foglalkozni a Dolgok Internetének áttöréseivel - például az egymással összekapcsolt okoseszközök használatával, amelyek egy felügyeleti rendszerhez kapcsolódnak. Ennek ellenére sokan 2008-at tekintik az IoT-iparág hivatalos születési évének, amikor több elektronikus eszköz csatlakozott az internethez, mint ember.
Hogyan működik az IoT?
Az IoT-technológia alapvetően több fizikai eszköz és tárgy hálózatba kapcsolása, mely általában érzékelők és nem-számítástechnikai eszközök hálózatából áll, amelyek az interneten keresztül kommunikálnak számítógépekkel vagy eszközökkel. Ez magában foglalhatja a termosztátok, pulzusmérők, öntözőberendezések és otthoni biztonsági rendszerek használatát. Az IoT-technológia újításai lehetővé teszik a különböző eszközök és érzékelők távoli felügyeletét, vezérlését, automatizálását és állapotellenőrzését, mely az okosotthonokban és az önvezető autókban is alkalmazható.
IoT személyes és otthoni használatra
Az IoT-technológia számos különböző módon alkalmazható személyes és otthoni használatra. Sok példa kapcsolódik az okosotthon fogalmához, ahol számos eszköz használható a világítás, a légkondicionálók, a fűtőberendezések és akár a biztonsági rendszerek használatának ellenőrzésére és vezérlésére. Ezek az eszközök más személyes tárgyakhoz, például okosórákhoz és okostelefonokhoz is csatlakoztathatók, vagy olyan speciális okosközpontokhoz, amelyeket az okosotthonok különböző termékeinek (például okostévék és hűtőszekrények) összekapcsolására terveztek.
Az okosotthonok az idősek és a fogyatékkal élők életminőségét is jelentősen javíthatják azáltal, hogy kisegítő technológiát biztosítanak számukra - különösen a látás-, hallás- vagy mozgáskorlátozottak számára. Ez magában foglalhatja a valós idejű érzékelők használatát, amelyek figyelmeztetik a családtagokat, ha hozzátartozójuk szívritmusa rendellenes, vagy ha esést tapasztalnak. Egy másik érdekes példa az okoságyak használata, amelyek érzékelik, hogy egy ágy foglalt-e vagy sem, és ezeket már tesztelik néhány kórházban, hogy nyomon követhessék, mikor hagyják el a betegek az ágyukat.
IoT kereskedelmi és ipari használatra
Néhány példa az ipari felhasználásra: érzékelők használata a környezeti állapotok, például a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás és a minőség nyomon követésére. Az IoT-eszközöket a gazdák arra is használhatják, hogy nyomon kövessék, mikor fogynak ki állataik a vízből vagy élelemből, vagy a gyártók, hogy tudják, mikor fogy el egy fontos termék. Az automatizált gépeket akár úgy is beállíthatják, hogy több terméket rendeljenek, ha a készlet egy bizonyos küszöbérték alá csökken.
Korlátok
A Dolgok Internete sok érdekes újítást hoz, és minden bizonnyal velünk marad a jövőben. Ami azonban a korlátokat illeti, az IoT-rendszerek használatának egyik problémája mind a vállalkozások, mind az otthonok esetében az, hogy egyre több eszközt kell felügyelni és csatlakoztatni (és ezek közül sok függ az internetkapcsolattól). Ha a megvalósítás nem megfelelő, a vállalatoknak és a lakástulajdonosoknak több különböző alkalmazást kell használniuk ahhoz, hogy eszközeiket felügyelhessék. Ez időigényesebbé és kevésbé vonzóvá tenné az IoT-t a potenciális ügyfelek számára.
Ezért néhány vállalat, például az Apple és a Lenovo, olyan alkalmazásokat hozott létre, amelyek lehetővé teszik az eszközök vezérlését az iOS környezetben, akár hangutasításokkal is. Más IoT-platformok az internettől vagy a WiFi-hozzáféréstől független központok körül működnek. Ilyen például az Amazon Echo és a Samsung SmartThings Hub. Az IoT tehát úgy működik, hogy az eszközök egy érzékelőhöz kapcsolódnak, amely gyakran vagy magához az internethez, vagy egy másik WiFi-vevőhöz csatlakozik, lehetővé téve a központi vezérlést, programozást és felügyeletet.
IoT kriptovaluták
Számos IoT-rendszer valószínűleg a digitális tárgyak közötti pénzügyi mikrotranzakcióktól függ majd, és ehhez az IoT-eszközöknek olyan módon kell kapcsolódniuk, amely lehetővé teszi az úgynevezett machine-to-machine (M2M) gazdaságot - ami lényegében a nem emberi vezérlésű eszközök közötti pénzcserét jelenti. Ennek következtében egyre nagyobb igény mutatkozik az IoT-kompatibilis valuták iránt, és a kriptovaluták minden bizonnyal működőképes alternatívát jelentenek.
Eleinte sokan úgy vélték, hogy maga a blokklánc lesz az M2M-gazdaság alapvető keretrendszere, mivel alkalmas a mikrofizetésekre, és széles körben használják a kriptovaluták esetében. Számos blokklánchálózat azonban korlátozott teljesítményt nyújt a másodpercenkénti tranzakciók számát illetően. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb Proof-of-Work és Proof-of-Stake blokklánc-megvalósítás jelenleg korlátozott skálázhatósági potenciállal rendelkezik, ami alkalmatlanná teszi őket az M2M mikrotranzakciók nagymértékű feldolgozására. Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy számos blokkláncprojekt dolgozik skálázhatósági megoldásokon, mint például a Bitcoin Lightning Network és az Ethereum Plasma.
Záró gondolatok
A Dolgok Internete (IoT) végül lehetővé teszi majd az eszközök tömeges automatizálását, felügyeletét és vezérlését, ami minden bizonnyal javítani fogja mindennapi életünket és növelni fogja a különböző iparágak hatékonyságát. A kriptovaluták nagy eséllyel az IoT-forradalom részévé válnak, és a mikrotranzakciók, illetve az M2M-gazdaság digitális pénzeként szolgálnak majd. Jelenleg korlátozott számú kriptovaluta-projekt irányul az IoT-iparágra, de a közeljövőben valószínűleg sokkal több ilyen projektet fogunk látni, mivel a technológia továbbra is gyors ütemben fejlődik.