Az Ethereum blokklánc egyik fő problémája a skálázhatóság. A hálózat aktuális kapacitási és sebességkorlátai megakadályozzák, hogy globális szinten nagyobb teret nyerjen.
Az Ethereum Plasma koncepcióját az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin és Joseph Poon javasolta. Az ötlet 2017 augusztusában született egyfajta skálázásmegoldási technikaként az Ethereum blokklánchoz. Joseph Poon Thaddeus Dryjával együtt a Lightning Network koncepcióján is dolgozott, ami a Bitcoinhoz 2015-ben készült skálázási megoldás. Habár a Plasma és a Lightning Network egyaránt blokkláncokhoz javasolt skálázási megoldások, mindkettőnek megvannak a saját mechanizmusai és egyedi vonásai.
Ez a cikk röviden bemutatja az Ethereum Plasmát, de ne feledje, hogy a Plasma nem önálló projekt, hanem egy off-chain skálázási technika, illetve keretrendszer a skálázható alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a különböző kutatócsoportok vagy vállalatok eltérő módon használhatnak fel.
Hogyan működik a Plasma?
Az Ethereum Plasma alapötlete egy másodlagos láncokból álló keretrendszer létrehozása, amelyek a fő lánccal (ez esetben az Ethereum blokklánccal) a lehető legritkábban kommunikálnak és érintkeznek. Az ilyen keretrendszert úgy alakítják ki, hogy egyfajta blokkláncfaként működjön, hierarchikus elrendezéssel, méghozzá úgy, hogy a fő láncon számos kisebb lánc legyen létrehozható. Ezeket a kisebb láncokat hívják Plasma-láncoknak vagy leányláncoknak is. Felhívjuk figyelmét, hogy az oldalláncok és a Plasma-láncok hasonlóak, de nem egyformák.
A Plasma szerkezetét okosszerződések és Merkle-fák felhasználásával építik fel, ami végtelen számú leányláncok létrehozását teszi lehetővé. Ezek lényegében az Ethereum anyablokklánc kisebb méretű másolatai. Minden leányláncon több lánc is létrehozható, így jön létre a fához hasonló szerkezet.
Alapvetően minden Plasma-leánylánc egy személyre szabható okosszerződés, amelyet úgy alakítottak ki, hogy egyféleképpen működhessen, különböző igényeket kiszolgálva. Ez azt jelenti, hogy a láncok egymással párhuzamosan létezhetnek és egymástól függetlenül működhetnek. Végeredményben a Plasma lehetővé teszi majd, hogy a vállalkozások és vállalatok különböző módokon valósítsanak meg skálázható megoldásokat, a saját konkrét környezetükkel és szükségleteikkel összhangban.
Éppen ezért, ha a Plasma fejlesztése és az Ethereum hálózatba történő integrálása sikeresen lezárul, akkor a fő lánc leterheltsége kisebb valószínűséggel ölt majd kritikus mértéket, mert minden leánylánc a kialakításának megfelelően egyéni módon működne a konkrét céljainak elérése érdekében, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a fő lánc célkitűzéseihez. Következésképpen a leányláncok csökkentenék a fő láncra nehezedő összterhelést.
Fraud proofok
A leányláncok és a gyökérlánc közötti kommunikációt csalásellenes mechanizmusok (fraud proofok) védik, így a gyökérlánc felel a hálózatbiztonság fenntartásáért és a rosszindulatú szereplők megbüntetéséért.
Minden leánylánc saját mechanizmust alkalmaz a blokkok validálásához, továbbá egy különleges fraud proof megoldást, amely különböző konszenzusalgoritmusokra is építhető. A legelterjedtebb algoritmusok a Proof of Work, a Proof of Stake és a Proof of Authority.
A fraud proofok biztosítják, hogy rosszindulatú tevékenység esetén a felhasználók képesek legyenek bejelenteni a becstelen csomópontokat, megvédeni a pénzeszközeiket és kilépni a tranzakcióból (amelyhez a fő lánccal folytatott interakció szükséges). Más szóval a fraud proofokat olyan mechanizmusként használják, amelyen keresztül a Plasma leánylánc panaszt tehet az anyaláncnál vagy a gyökérláncnál.
MapReduce
A Plasma fehér könyv az úgynevezett MapReduce-számítások egy nagyon érdekes alkalmazási területét is bemutatja. Egyszerűen szólva a MapReduce a funkciók olyan eszköztára, amely nagyon hasznos az adatok szervezéséhez és számításához több különböző adatbázison keresztül.
A Plasma esetén ezek az adatbázisok blokkláncok, és a láncok fához hasonló szerkezete lehetővé teszi a MapReduce olyan alkalmazását, amely elősegíti az adathitelesítést a láncok fáján belül, ami nagymértékben növeli a hálózati hatékonyságot.
A tömeges kilépés problémája
A Plasmával kapcsolatos egyik fő probléma a tömeges kilépés (Mass Exit), vagyis az a forgatókönyv, amelyben számos felhasználó egyszerre próbál meg kilépni a Plasma-láncáról, elárasztva a gyökérláncot és növelve a hálózat leterheltségét. Ezt kiválthatja valamilyen csalásjellegű tevékenység, hálózati támadás vagy bármilyen egyéb kritikus hiba, amely egy Plasma leányláncon vagy a láncok egy csoportján jelentkezhet.
Záró gondolatok
A Plasma lényegében egy off-chain megoldás, amely arra törekszik, hogy jelentősen megnövelje az Ethereum hálózat összteljesítményét, mégpedig egy kisebb láncokból felépített, fához hasonló struktúra létrehozásán keresztül. Ezek a láncok levennék a terhet a fő láncról, így másodpercenként több tranzakciót lenne képes kezelni.
A Plasma által javasolt, összekapcsolt blokkláncokból álló hierarchikus modellben igen nagy potenciál rejlik, és jelenleg számos kutatócsoport teszteli. A megfelelő fejlesztéssel a Plasma valószínűleg növeli majd az Ethereum blokklánc hatékonyságát, és jobb keretrendszert biztosít majd a decentralizált alkalmazások futtatásához. Mi több, az ötletet más kriptovaluta-hálózatok is átvehetik és megvalósíthatják, hogy elkerüljék a jövőbeli skálázási problémákat.
Az Ethereum Plasma egy nyílt forráskódú projekt, amelynek nyilvános adattára megtalálható a GitHubon. Az Ethereum mellett számos egyéb kriptovaluta és GitHub adattár dolgozik jelenleg is a Plasmával. Ilyenek például az OmiseGO, a Loom Network és a FourthStateLabs. További részletekért és technikai információkért tekintse meg a hivatalos Plasma fehér könyvet vagy látogasson el a LearnPlasma weboldalra.