A legfontosabb tudnivalók
A blokklánc-technológia új típusú szervezeti struktúrák létrehozását tette lehetővé. Erre a decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) kiváló példák.
Elosztott hálózatokként a blokkláncok lehetővé teszik a DAO-k számára, hogy autonóm módon működjenek anélkül, hogy központi hatóságra lenne szükség hozzájuk.
A DAO-k olyan szervezeti modellt képviselnek, amely a közösség által vezérelt fejlesztésre és menedzsmentre összpontosít.
Bevezetés
A blokklánc technológia megjelenése új típusú szervezeti struktúrákat tett lehetővé. A decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) kiváló példái az olyan innovatív szervezeteknek, amelyek autonóm módon, központi hatóság nélkül működnek.
2016-ban indult el az első DAO azzal az elképzeléssel, hogy az összes tag közösen működjön irányító testületként. A DAO-k számos célt szolgálhatnak, a tagok pénzeszközeinek kockázati befektetésekhez való összegyűjtésétől kezdve a láncon kívüli adatok valódiságának ellenőrzéséig.
Mi az a DAO?
A DAO a decentralizált autonóm szervezet rövidítése. Ez a blokklánc-technológiában gyökerező koncepció, amely lehetővé teszi olyan szervezetek létrehozását, amelyeket kód irányít, nem pedig központi hatóságok vagy egyének.
Más szóval a DAO egy közösség által vezérelt entitás, amelyet számítógépes kód irányít. Mivel a működését meghatározó szabályok beépültek a szervezetbe, az képes önállóan, központi vezetés nélkül működni.
A hagyományos szervezetekkel ellentétben a DAO-kban nincs olyan személy vagy csoport, amely egyoldalúan hajthat végre döntéseket. Ehelyett a közösség minden tagja ötleteket javasolhat és szavazhat azokról. Ez biztosítja, hogy a döntéseket az egész csoport hozza meg, ne csak néhány hatalommal bíró egyén.
A kriptovaluta-rajongók kedvelik a DAO-kat, mert az igazságosabbá teszik a csapatmunkát. Ahelyett, hogy néhány nagymenő döntene, mindenki beleszólhat a dolgok menetébe. Ez egy nagy változás a hagyományos cégekhez képest, ahol általában a felsővezetők és a nagy részvényesek rendelkeznek minden hatalommal.
Hogyan működnek a DAO-k?
A DAO-ban a szervezet működésére vonatkozó szabályok és irányelvek kódba vannak írva, jellemzően okosszerződések használatával a blokkláncon. Ezek az okosszerződések előre meghatározott feltételek alapján automatikusan hajtanak végre műveleteket, ezáltal biztosítva, hogy a szervezet az egyeztetett szabályok szerint működjön, emberi beavatkozás nélkül.
A döntéshozatalban jellemzően a DAO tagjai vesznek részt azáltal, hogy tokeneket vagy részvényeket birtokolnak a szervezetben. Ezek a tokenek szavazati jogot testesítenek meg, és a tagok befolyása a döntéshozatali folyamatban a birtokukban lévő tokenek számához igazodik.
Amikor döntést kell hozni, például egy javaslat jóváhagyásáról vagy alapok allokációjáról, a tagok a tokenek segítségével szavazhatnak ezekben a kérdésekben. Ez a demokratikus folyamat biztosítja, hogy a döntések a közösség kollektív akaratát tükrözzék.
A DAO-k gyakran rendelkeznek pénztárakkal vagy alapokból álló poolokkal, melyeket a tagok közösen kezelnek. Ezek az alapok projektek finanszírozására, új vállalkozásokba történő befektetésre vagy közösségi kezdeményezések támogatására használhatók fel.
Az alapok felhasználásra vonatkozó javaslatokat a tagok nyújtják be, és azokról a közösség szavaz. Egy javaslat jóváhagyása után az okosszerződések automatikusan végrehajtják a szükséges műveleteket, például pénzátutalást vagy új tokenek mintelését.
Az átláthatóság és az elszámoltathatóság a DAO-k alapelvei. Minden tranzakció és döntés rögzítésre kerül a blokkláncon, így azok bárki számára nyilvánosan hozzáférhetőek és ellenőrizhetőek. Ez az átláthatóság gondoskodik róla, hogy a tagok megbízhassanak a szervezet feddhetetlenségében, és felelősségre vonhatóak legyenek a tetteikért.
A fentieken túl, mivel a DAO-k decentralizált hálózaton működnek, ellenállnak a cenzúrának és a manipulációnak, ami tovább növeli a bizalmat és megbízhatóságot. Bizonyos szempontból egy DAO hasonlóan működik, mint egy vállalat vagy egy nemzetállam, de sok fontos tekintetben decentralizáltabb módon.
A DAO-k és a megbízó-megbízott probléma
A DAO-k megoldják a gazdaságban megbízó-megbízott dilemmának nevezett problémát. Ez akkor fordul elő, amikor egy személy vagy szervezet (a „megbízott”) képes döntéseket hozni és intézkedéseket tenni egy másik személy vagy szervezet (a „megbízó”) nevében. Ha a megbízottat a saját érdekei vezérlik, akkor figyelmen kívül hagyhatja a megbízó érdekeit.
A problémát súlyosbítja, hogy a megbízó és a megbízott között információs aszimmetria is fennállhat. A megbízó talán soha nem tudja meg, hogy kihasználják, és nincs módja meggyőződni arról, hogy a megbízott az ő érdekében jár-e el.
E probléma gyakori példái a polgárokat képviselő választott tisztségviselők, a befektetőket képviselő brókerek vagy a részvényeseket képviselő menedzserek.
A blokklánc technológia által lehetővé tett nagyobb fokú átláthatóság révén a DAO-k mögött álló, jól megtervezett ösztönzési modellek kiküszöbölhetik e probléma egyes részeit. Ez különösen akkor van így, ha a DAO-nak sikerül elkerülnie az információs aszimmetriát és összehangolni az ösztönzőket a közösségen belül. Mivel minden tranzakció rögzítésre kerül a blokkláncon, a DAO-k működése teljesen átlátható és ellenállóbb a csalásokkal szemben.
A DAO-k előnyei
Decentralizált
Egy hagyományos szervezetben a legfontosabb döntéseket egy központi hatóság hozza meg. Egy DAO-ban az entitást érintő döntéseket a közösség együtt hozza meg.
Átlátható
Az átláthatóság megköveteli a DAO minden tagjának elszámoltathatóságát. A DAO-n belüli szavazások a blokkláncon keresztül történnek, és publikusan megtekinthetők. Bárki megnézheti a tranzakciós nyilvántartásokat. Ez arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy helyesen járjanak el, és visszatartja őket a közösség ellen elkövetett tevékenységektől.
Közösségi alapú
A DAO-k összehozhatnak embereket a világ minden tájáról, hogy egy közös célért dolgozzanak. Minden tagnak lehetősége van arra, hogy hozzájáruljon a projekthez. A hagyományos vállalati struktúrákkal ellentétben a decentralizált irányítás mechanizmusain keresztül mindenki kifejtheti elképzeléseit és javaslatot tehet a szervezeti tevékenységekre.
DAO példák
MakerDAO: A MakerDAO egy DeFi projekt egy kriptovaluta fedezetű stabilcoinnal, a DAI-val, amely az amerikai dollárhoz van kötve.
Aave: AzAave egy Ethereum-alapú pénzpiac, ahol a felhasználók számos különböző digitális eszközt vehetnek és adhatnak kölcsönbe, a stabilcoinoktól az altcoinokig. Az AAVE protokollt az AAVE-tulajdonosok szabályozzák.
Uniswap: Uniswap egy decentralizált tőzsde (DEX) protokoll, amely DAO-ként működik, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy közvetítők nélkül különböző kriptovalutákat tudjanak swapolni.
Yearn.Finance: Az Yearn.Finance (YFI) egy DeFi platform, amely automatizálja a hozamfarmolási stratégiákat és más DeFi lehetőségeket. DAO-ként működik, ahol a közösség tagjai irányítják a protokollok frissítését és a döntéseket.
A Bitcoin egy DAO?
A Bitcoin hálózatra egyesek a DAO korai példájaként tekintenek. Decentralizált módon működik, és egy olyan konszenzusos protokoll koordinálja, ahol a résztvevők között nincs hierarchia.
A Bitcoin protokoll határozza meg a szervezet szabályait, míg a bitcoin (BTC) fizetőeszközként ösztönzi a felhasználókat a hálózat biztosítására. Ez gondoskodik arról, hogy a különböző résztvevők együtt tudjanak működni annak érdekében, hogy a Bitcoin decentralizált, autonóm szervezetként működjön. A Bitcoin esetében a közös cél az értékek tárolása és átutalása a rendszert koordináló központi egység nélkül.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a DAO-kat nem lehet egyféleképpen meghatározni. Manapság ezt a kifejezést általában olyan, meglévő blokkláncon futó szervezetek leírására használják, amelyeket okosszerződéseken keresztül a közösségük irányít. Ez a meghatározás különbözteti meg őket a Bitcoin-tól.
Mire lehet még használni a DAO-kat?
Az összetettebb DAO-kat különböző felhasználási célokra, például decentralizált kockázati alapokra vagy közösségi médiaplatformokra lehet alkalmazni. A DAO-k a tárgyak internetéhez (IoT) csatlakoztatott eszközök működését is koordinálhatják.
A DAO-k egy alcsoportját decentralizált autonóm vállalatoknak (DAC) nevezik. A DAC hasonló szolgáltatásokat nyújthat, mint egy hagyományos vállalat, például telekocsi szolgáltatást. A különbség az, hogy a hagyományos vállalkozásokban megtalálható vállalatirányítási struktúra nélkül működik.
Például egy olyan autó, amely egy DAC részeként önmagát uralja és telekocsi szolgáltatást nyújt, autonóm módon működhet, és tranzakciókat bonyolíthat le emberekkel és más okoseszközökkel. A blokkláncorákulumok segítségével akár okosszerződéseket is képes aktiválni és önállóan elvégezhet bizonyos feladatokat.
Ethereum és a "The DAO"
A DAO egyik legkorábbi példája a találóan elnevezett „The DAO” volt. Az Ethereum blokkláncon futó komplex okosszerződésekből állt, amelyeknek autonóm kockázati alapként kellett volna működniük.
2016 májusában a DAO tokeneket egy elsődleges érmekibocsátás (ICO) keretében értékesítették, és tulajdonrészt és szavazati jogot biztosítottak ebben a decentralizált alapban. Röviddel az indulás után azonban a kriptovaluták történetének egyik legnagyobb hackertámadása során a DAO-ból a pénzeszközök körülbelül egyharmadát ellopták.
Ennek az eseménynek az lett az eredménye, hogy az Ethereum egy hard forkot követően két láncra szakadt. Az egyikben a csalárd tranzakciókat gyakorlatilag visszafordították, mintha a hack meg sem történt volna. Ezt a láncot nevezik ma Ethereum blokkláncnak. A másik lánc a „kód a törvény” elvéhez híven érintetlenül hagyta a csalárd tranzakciókat. Ezt a blokkláncot most Ethereum Classicnak hívják.
A DAO-k korlátai
Jogi korlát
A DAO-kat körülvevő szabályozási környezet még mindig nagyon bizonytalan, tekintettel arra, hogy a legtöbb jogrendszerben még nem határozták meg az új típusú entitás megközelítését. A folyamatosan bizonytalan jogi státusz jelentős akadálya lehet a DAO-k elfogadásának.
Összehangolt támadások
A DAO-k előnyös tulajdonságai (decentralizáció, megváltoztathatatlanság, bizalom minimalizáltság) természetüknél fogva hordoznak bizonyos teljesítménybeli és biztonsági kockázatokat. A DAO példája bebizonyította, hogy ez az új szervezeti forma jelentős kockázatokat hordozhat magában, ha a tervezése nem megfelelő.
Centralizációs kérdések
Érvelhetünk úgy, hogy a decentralizáció nem egy állapot, hanem inkább egy tartomány, amelyben minden szint más típusú felhasználási célra alkalmas. Egyes esetekben a teljes autonómia vagy decentralizáció nem is lehetséges vagy nem lenne ésszerű.
A DAO-k lehetővé tehetik, hogy a résztvevők szélesebb körben működjenek együtt, mint valaha, de a protokollban meghatározott irányítási szabályok mindig felvetnek majd centralizációs kérdéseket.
Záró gondolatok
Összességében a DAO-k a szervezeti irányítás újszerű megközelítését képviselik, és a blokklánc-technológiát kihasználva befogadó, demokratikus és átlátható közösségeket hoznak létre.
A DAO-k lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy megszabaduljanak a hagyományos hierarchiáktól és struktúráktól. A résztvevők tevékenységét koordináló központi entitás helyett automatizált irányítási szabályok terelik a tagokat a hálózat számára legelőnyösebb eredmény felé.
A jó DAO-k tervezésének kulcsa a hatékony konszenzusszabályok lefektetése, amelyek megoldják a résztvevők összetett koordinációs problémáit. A DAO-k megvalósítása előtt álló igazi kihívás talán nem pusztán technológiai, hanem inkább társadalmi jellegű.
További olvasnivaló
Felelősségi nyilatkozat: A jelen bejegyzés tartalmát annak mindenkori formájában bocsátjuk rendelkezésre általános tájékoztatási és oktatási céllal, és semmilyen felelősséget vagy szavatosságot nem vállalunk az alkalmazásával kapcsolatban. Az itt leírtak nem tekintendők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy kérj tanácsot a megfelelő szaktanácsadóktól. Mivel a jelen cikket külső szerző írta, felhívjuk figyelmedet, hogy az itt kifejtett nézőpontok a harmadik fél szerző álláspontját részletezik, és nem feltétlenül tükrözik a Binance Academy véleményét. Kérjük, hogy ide kattintva olvasd el részletes felelősségi nyilatkozatunkat. A digitális eszközök ára erősen ingadozhat. A befektetés értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy nem kapod vissza a befektetett összeget. A befektetési döntéseiért egyedül te felelsz, és a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségekért. Az itt leírtak nem minősülnek pénzügyi, hogy vagy egyéb szakmai tanácsnak. További információért tekintsd meg Használati feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.