KezdŇĎlap
Cikkek
A kriptográfia története

A kriptográfia története

KezdŇĎ
Közzétéve Jan 14, 2019Frissítve Jun 9, 2023
5m

A kriptogr√°fiaa biztons√°gos kommunik√°ci√≥hoz sz√ľks√©ges k√≥dok √©s rejtjelek √≠r√°s√°nak tudom√°nya, az egyik legfontosabb eleme a modern kriptovalut√°k √©s blokkl√°ncok l√©trehoz√°s√°nak. A ma haszn√°lt kriptogr√°fiai technik√°k azonban hihetetlen√ľl hossz√ļ fejlŇĎd√©sen mentek kereszt√ľl. Az emberek m√°r ŇĎsidŇĎk √≥ta haszn√°lj√°k a kriptogr√°fi√°t az inform√°ci√≥k biztons√°gos tov√°bb√≠t√°s√°ra. Az al√°bbiakban bemutatjuk a kriptogr√°fia lenyŇĪg√∂zŇĎ t√∂rt√©net√©t, amely a modern digit√°lis titkos√≠t√°s fejlett √©s kifinomult m√≥dszereihez vezetett.


A kriptogr√°fia ŇĎsi gy√∂kerei

Primit√≠v kriptogr√°fiai technik√°k m√°r az √≥korban is l√©teztek, √©s √ļgy tŇĪnik, hogy a legt√∂bb korai civiliz√°ci√≥ valamilyen m√©rt√©kben haszn√°lt kriptogr√°fi√°t. A szimb√≥lumcsere, a kriptogr√°fia legalapvetŇĎbb form√°ja, mely mind az √≥kori egyiptomi, mind a mezopot√°miai √≠r√°sokban megjelenik. Az ilyen t√≠pus√ļ kriptogr√°fia legkor√°bbi ismert p√©ld√°j√°t egy Khnumhotep II nevŇĪ egyiptomi nemes s√≠rj√°ban tal√°lt√°k meg, aki k√∂r√ľlbel√ľl 3900 √©vvel ezelŇĎtt √©lt.

A Knhumhotep feliratban a szimb√≥lumcsere c√©lja nem az inform√°ci√≥ elrejt√©se, hanem a nyelvi vonzerŇĎ n√∂vel√©se volt. A legkor√°bbi ismert p√©lda arra, hogy a kriptogr√°fi√°t √©rz√©keny inform√°ci√≥k v√©delm√©re haszn√°lt√°k, k√∂r√ľlbel√ľl 3500 √©vvel ezelŇĎtt t√∂rt√©nt, amikor egy mezopot√°miai √≠rnok kriptogr√°fi√°t alkalmazott, hogy elrejtse az agyagt√°bl√°kon haszn√°lt ker√°miam√°z receptj√©t.

Az √≥kor k√©sŇĎbbi idŇĎszakaiban a kriptogr√°fi√°t sz√©les k√∂rben haszn√°lt√°k a fontos katonai inform√°ci√≥k v√©delm√©re, √©s a mai napig ezt a c√©lt szolg√°lja. A g√∂r√∂g Sp√°rta v√°ros√°llamban az √ľzeneteket √ļgy titkos√≠tott√°k, hogy egy meghat√°rozott m√©retŇĪ hengerre fektetett pergamenre √≠rt√°k, √≠gy az √ľzenet mindaddig megfejthetetlen volt, am√≠g a c√≠mzett egy hasonl√≥ henger k√∂r√© nem tekerte. Hasonl√≥k√©ppen, az √≥kori Indi√°ban a k√©mek m√°r az i. e. 2. sz√°zadban is haszn√°ltak k√≥dolt √ľzeneteket.

Az √≥kori vil√°g tal√°n legfejlettebb kriptogr√°fi√°j√°t a r√≥maiak val√≥s√≠tott√°k meg. A r√≥mai kriptogr√°fia egyik kiemelkedŇĎ p√©ld√°ja, a Caesar-rejtjel l√©nyege, hogy a titkos√≠tott √ľzenet betŇĪit a latin √°b√©c√© szerint egy bizonyos sz√°mmal eltolj√°k. Ismerve a rendszert √©s a betŇĪk eltol√°s√°nak sz√°m√°t, a c√≠mzett sikeresen dek√≥dolhatta az egy√©bk√©nt olvashatatlan √ľzenetet.


A k√∂z√©pkori √©s renesz√°nsz fejlŇĎd√©s

A k√∂z√©pkor folyam√°n a kriptogr√°fia egyre fontosabb√° v√°lt, de a helyettes√≠tŇĎ rejtjel, mint a Caesar-rejtjel maradt a norma tov√°bbra is. A kriptoanal√≠zis, a k√≥dok √©s rejtjelek felt√∂r√©s√©nek tudom√°nya, kezdett felz√°rk√≥zni a kriptogr√°fia m√©g mindig viszonylag kezdetleges tudom√°ny√°hoz. Al-Kindi, egy neves arab matematikus Kr.u. 800 k√∂r√ľl kifejlesztett egy frekvenciaelemz√©s n√©ven ismert technik√°t, amely a helyettes√≠tŇĎ rejtjeleket sebezhetŇĎv√© tette a visszafejt√©ssel szemben. A titkos√≠tott √ľzenetek megfejt√©s√©re t√∂rekvŇĎ emberek elŇĎsz√∂r jutottak hozz√° egy szisztematikus m√≥dszerhez, ami sz√ľks√©gess√© tette, hogy a kriptogr√°fia m√©g tov√°bb fejlŇĎdj√∂n, hogy tov√°bbra is hasznos maradhasson.

1465-ben Leone Alberti kifejlesztette a polialfabetikus rejtjelez√©st, amely megold√°st jelent Al-Kindi frekvenciaelemz√©si technik√°j√°ra. A polialfabetikus titkos√≠t√°sban az √ľzenetet k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ betŇĪk√©szlet seg√≠ts√©g√©vel k√≥dolj√°k. Az egyik az az √°b√©c√©, amelyben az eredeti √ľzenetet √≠rt√°k, m√≠g a m√°sik egy teljesen m√°s √°b√©c√©, amelyben az √ľzenet a k√≥dol√°s ut√°n megjelenik. A hagyom√°nyos helyettes√≠t√©si k√≥dokkal kombin√°lva a polialfabetikus k√≥dok jelentŇĎs m√©rt√©kben n√∂velt√©k a k√≥dolt inform√°ci√≥ biztons√°g√°t. Hacsak az olvas√≥ nem ismerte az √°b√©c√©t, amelyben az √ľzenetet eredetileg √≠rt√°k, a frekvenciaelemz√©si technik√°nak nem volt haszna.¬†

Az inform√°ci√≥ k√≥dol√°s√°nak √ļj m√≥dszereit is a renesz√°nsz korszakban fejlesztett√©k ki, bele√©rtve a bin√°ris k√≥dol√°s n√©pszerŇĪ korai m√≥dszer√©t, amelyet a neves polihisztor, Sir Francis Bacon tal√°lt fel 1623-ban.


ElŇĎrel√©p√©sek az elm√ļlt √©vsz√°zadokban

A kriptogr√°fia tudom√°nya az √©vsz√°zadok sor√°n folyamatosan fejlŇĎd√∂tt. A kriptogr√°fia egyik legnagyobb √°tt√∂r√©s√©t Thomas Jefferson fogalmazta meg az 1790-es √©vekben, b√°r tal√°n soha nem val√≥s√≠totta meg. A Jefferson-henger n√©ven ismert tal√°lm√°nya 36 mozg√≥ ker√©kre szerelt betŇĪgyŇĪrŇĪbŇĎl √°llt, amelyekkel √∂sszetett k√≥dol√°st lehetett l√©trehozni. Ez a koncepci√≥ annyira fejlett volt, hogy eg√©szen a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļig az amerikai katonai kriptogr√°fia alapj√°ul szolg√°lt.

A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļban az anal√≥g rejtjelez√©s t√∂k√©letes p√©ld√°ja, az Enigma g√©p is megjelenik. Ez a tengelyhatalmak √°ltal haszn√°lt eszk√∂z a hengeres rejtjelez√©shez hasonl√≥an forg√≥ kerekeket haszn√°lt az √ľzenet k√≥dol√°s√°hoz, ami gyakorlatilag lehetetlenn√© tette az √ľzenet elolvas√°s√°t egy m√°sik Enigma n√©lk√ľl. A korai sz√°m√≠t√≥g√©pes technol√≥gi√°val v√©g√ľl felt√∂rt√©k az Enigma rejtjelez√©st, √©s a sz√∂vets√©gesek v√©gsŇĎ gyŇĎzelm√©t a mai napig t√∂bbek k√∂z√∂tt az Enigma-√ľzenetek sikeres visszafejt√©s√©nek tulajdon√≠tj√°k.


Kriptográfia a számítógépes korszakban

A sz√°m√≠t√≥g√©pek elterjed√©s√©vel a kriptogr√°fia sokkal fejlettebb√© v√°lt, mint az anal√≥g korszakban. A 128 bites matematikai titkos√≠t√°s, amely sokkal erŇĎsebb, mint b√°rmelyik ŇĎsi vagy k√∂z√©pkori rejtjelez√©s, ma m√°r sz√°mos √©rz√©keny eszk√∂z √©s sz√°m√≠t√≥g√©pes rendszer szabv√°nya. 1990 ut√°n az informatikusok kifejlesztett√©k a kriptogr√°fia egy teljesen √ļj form√°j√°t, a kvantumkriptogr√°fi√°t, abban a rem√©nyben, hogy tov√°bb n√∂velhetik a modern titkos√≠t√°s √°ltal ny√ļjtott v√©delem szintj√©t.

√öjabban a kriptogr√°fiai technik√°kat a kriptovalut√°k megval√≥s√≠t√°s√°hoz is haszn√°lj√°k. A kriptovalut√°k sz√°mos fejlett kriptogr√°fiai technik√°t haszn√°lnak, k√∂zt√ľk hash-f√ľggv√©nyeket, nyilv√°nos kulcs√ļ kriptogr√°fi√°t √©s digit√°lis al√°√≠r√°sokat. Ezeket a technik√°kat elsŇĎsorban a blokkl√°ncokon t√°rolt adatok biztons√°g√°nak garant√°l√°s√°ra √©s a tranzakci√≥k hiteles√≠t√©s√©re haszn√°lj√°k. A kriptogr√°fia egy speci√°lis form√°ja, az √ļgynevezett elliptikus g√∂rb√©ken alapul√≥ digit√°lis al√°√≠r√°si algoritmus (ECDSA) a Bitcoin √©s m√°s kriptovaluta rendszerek alapj√°t k√©pezi, amely extra biztons√°got ny√ļjt, √©s biztos√≠tja, hogy a p√©nzeszk√∂z√∂ket csak a jogos tulajdonosok haszn√°lhass√°k fel.

A kriptogr√°fia hossz√ļ utat tett meg az elm√ļlt 4000 √©vben, √©s a j√∂vŇĎben val√≥sz√≠nŇĪleg m√©g tov√°bb fog fejlŇĎdni. Mindaddig, am√≠g az √©rz√©keny adatok v√©delmet ig√©nyelnek, a kriptogr√°fia tov√°bb fog fejlŇĎdni. B√°r a kriptovaluta blokkl√°ncokon manaps√°g haszn√°lt kriptogr√°fiai rendszerek e tudom√°ny legfejlettebb form√°it k√©pviselik, egy olyan trad√≠ci√≥ r√©sz√©t k√©pezik, amely hossz√ļ m√ļltra tekint vissza.

Bejegyzések megosztása
Regisztráljon fiókot
Kamatoztassa tudását a gyakorlatban is, nyisson Binance-fiókot még ma.