Mi az Elliott-hullám (Elliott Wave)?
Az Elliott-hullám olyan elméletre (illetve alapelvre) utal, amelyet a kereskedők a technikai elemzés során alkalmazhatnak. Az alapelv azon az elképzelésen alapul, hogy a pénzügyi piacok hajlamosak egy speciális alakzatot követni, a vizsgált időtartamtól függetlenül.
Az Elliott-hullámelmélet (Elliott Wave Theory – EWT) lényegében azt állítja, hogy a piaci mozgások a tömegpszichológiai ciklusok természetes sorrendjét követik. Az alakzatok az aktuális piaci hangulattal összhangban jönnek létre, amely lehet medve, illetve bika jellegű.
Az Elliott-hullámelvet az 1930-as években alkotta meg az amerikai könyvelő és író, Ralph Nelson Elliott. Mindazonáltal az elmélet csak az 1970-es években, Robert R. Prechter és A. J. Frost tevékenysége nyomán tett szert népszerűségre.
Kezdetben az EWT-t hullámelvnek hívták, ami az emberi viselkedés egy jellemzése. Elliott az alkotását a piaci adatok kiterjedt tanulmányozására alapozta, azon belül is a részvénypiacokra koncentrálva. Szisztematikus kutatása legalább 75 évnyi adatot felölelt.
Technikai elemzési eszközként az EWT-t arra használják, hogy megpróbálják azonosítani a piaci ciklusokat és trendeket. A technika számos különböző pénzügyi piacon alkalmazható. Ugyanakkor az Elliott-hullám nem indikátor vagy kereskedési technika. Hanem egy elmélet, amely segíthet előre jelezni a piaci viselkedést. Ahogy Pretcher a könyvében írta:
[...] a hullámelv elsősorban nem előrejelzési eszköz, sokkal inkább a piacok viselkedésének részletes leírása.
– Prechter, R. R. Az Elliott-hullámelv (19. oldal).
Az alap Elliott-hullám alakzat
Az alap Elliott-hullám alakzat általában egy nyolc hullámból álló alakzatként azonosítható, amely öt mozgató hullámot (Motive Waves – ezek a fő trend irányába mozognak) és három korrekciós hullámot (Corrective Waves – ezek a trenddel ellentétes irányban mozognak) tartalmaz.
Tehát egy bikapiacon egy teljes Elliott-hullámciklus a következőképp nézhet ki:
Felhívjuk figyelmét, hogy az első példában öt mozgató hullámunk van: három a felfelé ívelő részben (1, 3 és 5), továbbá kettő a leszálló ágban (A és C). Egyszerűen szólva: mozgató hullámnak tekintünk minden olyan mozgást, amely a fő trenddel összhangban történik. Ennek értelmében a 2, 4 és B jelzések három korrekciós hullámot jelölnek.
Ám Elliott szerint a pénzügyi piacok által alkotott alakzatok fraktáljellegűek. Tehát ha távolabbról, hosszabb időegységekben szemléljük a diagramot, akkor az 1 és 5 közötti mozgás egyetlen mozgató hullámnak is tekinthető (i), míg az A–B–C mozgás egyetlen korrekciós hullámot is jelölhet (ii).
Továbbá, ha ráközelítünk, és kisebb időegységeket használunk, akkor egyetlen mozgató hullám (például a 3) tovább osztható öt kisebb hullámra, amint azt a következő szakaszban szemléltetjük.
Ezzel szemben az Elliott-hullámciklus egy medvepiacon így nézhet ki:
Mozgató hullámok
Prechter meghatározása szerint a mozgató hullámok (Motive Waves) mindig ugyanabba az irányba mozognak, mint a szélesebb trend.
Ahogy az imént láttuk, Elliott a hullámfejlődés két típusát írta le: a mozgató (motive) és a korrekciós(corrective) hullámokat. Az előző példa öt mozgató és három korrekciós hullámot tartalmazott. De ha felnagyítunk egyetlen mozgató hullámot, az egy kisebb, ötelemű szerkezetből áll. Elliott ezt öthullámú alakzatnak (Five-Wave Pattern) nevezte, és három szabályt alkotott a kialakulásának leírására:
A 2. hullám nem korrigálhatja vissza az előző, 1. hullám mozgásának több mint 100%-át.
A 4. hullám nem korrigálhatja vissza az előző, 3. hullám mozgásának több mint 100%-át.
Az 1., 3. és 5. hullámok közül a 3. hullám nem lehet a legrövidebb, és gyakran ez a leghosszabb hullám. Emellett a 3. hullám mindig meghaladja az 1. hullám végét.
Korrekciós hullámok
A mozgató hullámoktól eltérően a korrekciós hullámok általában három hullámból álló struktúrák. Gyakran alakul úgy, hogy két nagyobb mozgató hullám között jelenik meg egy kisebb korrekciós hullám. Ezt a három hullámot sokszor jelölik A, B és C betűvel.
A mozgató hullámokhoz képest a korrekciós hullámok általában kisebbek, mivel a szélesebb trend ellenében mozognak. Bizonyos esetekben – például egy ellentrend küszködő árfolyammozgásai között – nehezebb lehet azonosítani a korrekciós hullámokat, mivel hosszban és összetettségben is jelentős eltéréseket mutathatnak.
Pretcher szerint a korrekciós hullámokkal kapcsolatban a legfontosabb megjegyzendő szabály, hogy soha nem állnak öt hullámból.
Működik az Elliott-hullámelmélet?
Az Elliott-hullámok hatékonyságáról szóló vita még nem dőlt el. Egyesek szerint az Elliott-hullámelv sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a kereskedők képesek-e pontosan felosztani a piaci mozgásokat trendkövetésre és korrekciókra.
A gyakorlatban a hullámokat többféleképpen is meg lehet rajzolni anélkül, hogy szükségszerűen megszegnénk Elliott szabályait. Ez azt jelenti, hogy a hullámok helyes megrajzolása egyáltalán nem egyszerű feladat. Nemcsak azért, mert gyakorlást igényel, hanem erősen érvényesül a szubjektivitás hatása.
Ennek megfelelően a kritikusok azzal érvelnek, hogy erősen szubjektív természete miatt az Elliott-hullámelmélet nem legitim elmélet, és csak lazán megfogalmazott szabályokra épül. Mégis, több ezer sikeres befektető és kereskedő van, aki Elliott elveit sikeresen alkalmazva nyereségre tett szert.
Érdekes módon egyre több kereskedő kombinálja az Elliott-hullámelméletet a technikai mutatókkal, hogy növelje sikerarányát és csökkentse a kockázatokat. A Fibonacci korrekció és a Fibonacci tágulás talán a legnépszerűbb példák az indikátorok közül.
Záró gondolatok
Prechter szerint Elliott soha nem találgatta, hogy a piacok miért mutatnak pont 5-3 hullámszerkezetet. Ehelyett egyszerűen elemezte a piaci adatokat, és erre a következtetésre jutott. Elliott elve egyszerűen az emberi természet és a tömegpszichológia által létrehozott, elkerülhetetlen piaci ciklusok eredménye.
Azonban, ahogy korábban említettük, az Elliott-hullám nem egy TA-indikátor, hanem egy elmélet. És mint ilyen, nincs egyetlen helyes felhasználási módja, és eredendően szubjektív. A piaci mozgások pontos előrejelzése az EWT segítségével gyakorlatot és szakértelmet igényel, mivel a kereskedőknek rá kell jönniük, hogyan rajzolják meg és hogyan számolják a hullámokat. Vagyis a felhasználása kockázatos lehet, különösen a kezdők számára.