TL;DR
A Bitcoin 2009-es létrehozása óta öt jelentős árfolyamcsúcsot ért el. Eddig a kriptovaluta mindenkori legmagasabb ára 64 000 dollár volt, és a mainstream elfogadottsága is nőtt. Az út rögös volt, gyakran reagált a politikai, gazdasági és szabályozási eseményekre.
A Bitcoin évente átlagosan 200%-os növekedést mutatott. 2021 augusztusában a Bitcoin piaci kapitalizációja nagyjából 710 000 000 000 dollár, a kriptopiaci dominanciája valamivel 50% alatt van.
Az olyan események, mint az Mt. Gox 2014-es tőzsdei hackelése és a 2020-as tőzsdei összeomlás magyarázatot adhatnak néhány rövid és középtávú árfolyam-viselkedésre. Hosszú távon a technikai, fundamentális és hangulati elemzést használó modellekkel makroszintű képet kaphat.
A technikai elemzés szempontjából két érdekes modell a Bitcoin logaritmikus növekedési görbéje és a hiperhullám elmélet. A hiperhullám elmélet a ciklikus fázisokban az árakat a befektetői hangulathoz is köti. Ami a fundamentális elemzést illeti, a Stock to Flow és a Metcalfe modellek meglehetősen jól követik a Bitcoin árfolyamát. Végső soron mindezen módszerek kombinációját is használhatja, hogy kiegyensúlyozott képet kapjon.
Bevezetés
A Bitcoin (BTC) 2009 óta tartó hatalmas értéknövekedésével ámulatba ejtette a világot. Pályafutása azonban nem csak bikafutamból és nyereségből állt. A Bitcoin is tapasztalt már mélypontokat és medvepiacokat. Volatilitása ellenére a kriptovaluta eddig minden hagyományos eszközt felülmúlt. A Bitcoin árfolyamtörténetét több tényező kombinációja formálja, és ezeket különböző technikákkal és nézőpontokból lehet tanulmányozni.
Hogyan elemezzük a Bitcoin árfolyamtörténetét
Mielőtt belemennénk az adatokba, nézzük meg, hogyan tudjuk elemezni a Bitcoin árfolyamának történetét. Három különböző módszer létezik: technikai, fundamentális és hangulatelemzés. Mindegyik típusnak megvannak az erősségei és gyengeségei, de kombinálva tisztább képet alkotnak.
1. Technikai elemzés (TA): A múltbeli árfolyam és volumenadatok felhasználása a jövőbeli piaci magatartás előrejelzésére. Például létrehozhat egy 50 napos egyszerű mozgóátlagot (SMA) az elmúlt 50 nap árainak átlagolásával. Az SMA segítségével következtetéseket vonhat le az eszköz árdiagramon való ábrázolásával. Képzeljük el például, hogy a Bitcoin néhány hétig az 50 napos SMA alatt van, de végül áttöri azt. Ez a mozzanat egy lehetséges fellendülés jelének tekinthető.
2. Fundamentális elemzés (FA): Egy projekt vagy kriptovaluta alapvető, belső értékét képviselő adatok felhasználása. Ez a fajta kutatás külső és belső tényezőkre összpontosít, hogy megpróbálja megállapítani egy eszköz tényleges értékét. Például a Bitcoin napi tranzakcióiból felmérhetjük a hálózat népszerűségét. Ha ez a szám idővel emelkedik, az arra utalhat, hogy a projekt értékes, és az ár emelkedhet.
3. Hangulatelemzés (SA): A piaci hangulat felhasználása az ármozgások előrejelzésére. A piaci hangulat magában foglalja a befektetők érzéseit és hangulatát egy eszközzel kapcsolatban. Ezeket jellemzően optimista vagy pesszimista érzelmekbe lehet kategorizálni. Például a Bitcoin vásárlással kapcsolatos Google keresések jelentős növekedése pozitív piaci hangulatra utalhat.
Milyen tényezők befolyásolták a korai Bitcoin kereskedést?
A következő lépés a kereskedést és az árakat befolyásoló tényezők feltárása. Ezek a tényezők változtak az idők során a Bitcoin megjelenése óta. 2009-ben a Bitcoin rendkívül ritka, új eszköz volt, alacsony likviditással. A BitcoinTalk és más fórumok felhasználói, akik előre látták a Bitcoin mint decentralizált valuta értékét, tőzsdén kívüli (OTC) kereskedést folytattak. A ma megfigyelhető spekuláció akkor még sokkal kisebb szerepet játszott.
Satoshi Nakamoto 2009. január 3-án bányászta ki az első blokkot 50 bitcoin jutalommal. Kilenc nappal később 10 BTC-t küldött Hal Finney-nek a legelső Bitcoin tranzakció során. 2010. május 22-én a Bitcoin ára még mindig kevesebb mint 0,01 dollár volt. Ezen a napon történt az első kereskedelmi Bitcoin tranzakció is: Hanyecz László két pizzát vásárolt 10 000 BTC-ért. Akkoriban a Bitcointalk fórumokon a felhasználók számára még újdonságnak számított az ilyenfajta vásárlás. Ez a kereskedés ellentétben áll a jelenlegi használattal, ahol a Binance Visa kártyával könnyedén vásárolhat mindennapi árucikkeket.
Ahogy a Bitcoin ára és népszerűsége nőtt, egy kis, szabályozatlan iparág egyre jobban bekapcsolódott a tranzakciók és a kereskedés megkönnyítésébe. Ezek közé tartoznak a kriptotőzsdék és a deep web piacok. A Bitcoin árfolyamát gyakran jelentősen befolyásolta, hogy ezeket a piacokat és tőzsdéket feltörték, bezárták vagy szabályozták. Néhány feltört tőzsde jelentős Bitcoin készletekkel rendelkezett, ami jelentős ársokkokhoz és a piaci bizalom hiányához vezetett. Erre a témára később részletesebben is kitérünk majd.
Milyen tényezők befolyásolják most a Bitcoin kereskedést?
A Bitcoin ma már több közös vonást mutat a hagyományos eszközökkel, mint a kezdeti időkben. A kiskereskedelemben, a pénzügyekben és a politikában való szélesebb körű elfogadás azt jelenti, hogy még több tényező befolyásolja a Bitcoin árát és kereskedését. A virtuális valutákba történő intézményi befektetések is növekednek, így a spekuláció egyre nagyobb szerepet kap. Ezek azt jelentik, hogy a Bitcoin kereskedését ma gyakran más tényezők befolyásolják, mint a kezdeti időkben. Nézzünk néhányat a legnagyobbak közül.
1. A szabályozás ma már sokkal inkább jelen van, mint a Bitcoin kezdetén. Ahogy a kormányok kezdik jobban megérteni a kriptovalutákat és a blokklánc technológiát, úgy gyakorolnak egyre nagyobb ellenőrzést és szabályozást. Mind a szigorításnak, mind a lazításnak megvannak a maga hatásai. A Bitcoin árfolyamának némely változásai a BTC egyes országokban való betiltásához kapcsolódnak, vagy a népszerűségéhez egy másikban.
2. A világgazdaság állapota ma már közvetlenül befolyásolja a Bitcoin árát és kereskedését. A hiperinflációval sújtott országokban élők például az infláció elleni fedezetként a kriptovalutákhoz fordultak. A 2016-ban kezdődő venezuelai gazdasági válság következtében a LocalBitcoins platformon rekord magas kereskedési volument tapasztaltunk a venezuelai bolivar valutában. A 2020-as tőzsdei összeomlással kezdődött a Bitcoin bikafutama, amely több mint egy évig tartott. A bitcoint ma már az aranyhoz hasonlóan értékmegőrzőnek tekintik. Amikor a gazdaság más területein bizonytalan a helyzet, az emberek ezeket az eszközöket veszik.
3. A nagyvállalatok részéről egyre szélesebb körben történő elfogadás a Bitcoin árfolyamának emelkedését válthatja ki. A Paypal, a Square, a Visa és a Mastercard mind mutatott némi támogatást a kriptovaluták irányába, ami biztató a befektetők számára. Egyes kiskereskedők még Bitcoin-fizetéseket is elfogadtak. A támogatás megvonása is kiválthat eladási hullámot, mint például Elon Musk 2021. május 17-i bejelentése, miszerint a Tesla leállítja a Bitcoin-fizetéseket. Ezt követően a BTC ára aznap közel 55 000 dollárról nagyjából 48 500 dollárra esett.
4. A megnövekedett spekuláció és a derivatív termékek, például a Bitcoin határidős ügyletek további keresletet teremtettek a piacon. Ahelyett, hogy hosszú távra fektetnék be a BTC-t annak fundamentális értéke miatt, a határidős piacon a kereskedők és a spekulánsok nyereségvágyból shortolják a BTC-t, ami lefelé irányuló nyomást gyakorol az árfolyamra. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin ára már nem kizárólag a hasznosságán alapul.
A Bitcoin árfolyamtörténete
2009 óta a Bitcoin árfolyama nagy volatilitásnak van kitéve. A fent említett tényezők mind hozzájárultak eddigi útjához. Bár az árfolyamban voltak hullámvölgyek, a Bitcoin ára még mindig drámaian magasabb, mint kezdetekkor.
Ha összehasonlítjuk a Bitcoint a NASDAQ 100 indexszel és az arannyal, akkor láthatjuk, hogy messze felülmúlta ezt a két hagyományosan erős teljesítményű eszközt. A volatilitás is látható, mivel a Bitcoin éves veszteségei százalékban kifejezve is nagyobbak, mint az arany vagy a NASDAQ 100 által elszenvedett veszteségek (forrás: @CharlieBilello).
A CaseBitcoin szerint a BTC 10 éves CAGR értéke (összetett éves növekedési ráta) 196,7%. A CAGR egy eszköz éves növekedési rátáját méri a hozam figyelembevételével. A Bitcoin árfolyamának öt jelentős csúcsa volt, a 2011-es mindössze 1 dollárról 2021. májusában 65 000 dolláros mindenkori csúcsra emelkedett. Bontsuk le az eddigi történetét az öt különböző csúcsra.
2011. június 1: Az előző évi mindössze centekben mérhető árról a Bitcoin 32 dollárra emelkedett. A Bitcoin megélte első bikafutamát, amelyet egy mérsékelt zuhanás követett, egészen 2,10 dollárig.
2. 2013. április: Az év eleji nagyjából 13 dolláros árfolyam után a Bitcoin az év első bikafutamát élte meg, és 2013. április 10-én 260 dollárra emelkedett. Az árfolyam ezután a következő két napban 45 dollárra zuhant.
3. december 2013: Az év végére a Bitcoin október és december között majdnem 10-szeres árfolyam emelkedést produkált. Október elején a BTC 125 dollárt ért, mielőtt elérte az 1160 dolláros csúcsot. December 18-án az ár ismét 380 dollárra zuhant.
4. 2017. december: A Bitcoin ára 2017 januárjában nagyjából 1000 dollárról indult, majd 2017. december 17-re ugrásszerűen megemelkedett, és közel 20 000 dollárra ugrott. Ez a bikafutam széles körben megszilárdította a Bitcoin pozícióját, és felkeltette az intézményi befektetők és a kormányok figyelmét.
5. április 2021: A tőzsde és a kriptopiac 2020. márciusi összeomlását 2021. április 13-ra 63 000 dollárig tartó árfolyam emelkedés követte. A koronavírus járvány okozta gazdasági instabilitás miatt a bitcoint sokan értékmegőrzőnek használták. A BTC és a kriptopiac ezután 2021 májusában jelentős eladási hullámot produkált, majd az árfolyam stagnálni kezdett.
Rövid távú áresemények
A későbbiekben használt fundamentális és technikai modellek nem mindig tudják megmagyarázni az általunk látott ármozgásokat. A külső tényezők is nagy szerepet játszanak, beleértve a politikai és gazdasági eseményeket, amelyeket külön-külön is elemezhet. Az egyik érdekes példa egy híres hack, amely a Bitcoin kezdeti időszakában történt.
Az Mt. Gox tőzsde hack
Az Mt. Gox Bitcoin tőzsde hack jelentős esemény volt 2014-ben, amely a Bitcoin árfolyamának átmeneti csökkenéséhez vezetett. Abban az időben a tokiói székhelyű kriptotőzsde volt a legnagyobb a piacon, a Bitcoin teljes kínálatának nagyjából 70%-át kitevő kereskedési volumennel. Az Mt. Gox 2010-es létrehozása óta számos hackertámadás áldozata lett, de sikeresen túlélte ezeket.
A 2014-es hackelés során azonban nagyjából 850 000 BTC-t loptak el, ami a tőzsde digitális eszközeinek nagy részét megsemmisítette. Az Mt. Gox 2014. február 14-én felfüggesztette a lehívásokat, ami a Bitcoin árfolyamának körülbelül 20%-os csökkenéséhez vezetett, körülbelül 680 dollárra esett, miután a hét nagy részében 850 dolláron volt.
A hackerek végül 450 000 000 dollár (USD) értékű felhasználói pénzt vittek el, és az Mt. Gox csődbe ment. Néhány korábbi felhasználó azt állítja, hogy problémák voltak a weboldal kódjával, amelyeket nem javítottak ki időben. A hackelés mögött meghúzódó okok a mai napig tisztázatlanok, mely több folyamatban lévő perhez és jogi eljáráshoz vezetett a tőzsde vezérigazgatója, Mark Karpelès ellen.
Hogyan írnánk le a Bitcoin hosszú távú árfolyamtörténetét?
Hosszú távon a kisebb, kevésbé fontos eseményeknek csekély hatása van az árfolyamra. Ezért érdekes megvizsgálni a Bitcoin általános pozitív pályafutásának más magyarázatait. Az egyik lehetőség olyan analitikus modellek tanulmányozása, amelyek a fent említett technikákat használják.
Fundamentális elemzés: Stock to Flow modell
A Stock-to-Flow modell a Bitcoin korlátozott kínálatát használja az árfolyam lehetséges indikátoraként. Alapszinten a Bitcoin némileg hasonlít az aranyhoz vagy a gyémánthoz. Idővel e két nyersanyag ára szűkösségük miatt megemelkedett. Ez a tényező lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékmegőrzőként használják őket.
Ha a teljes globális forgalomban lévő kínálatot (stock) elosztjuk az évente előállított teljes mennyiséggel (flow), akkor ezt az arányt használhatjuk a Bitcoin árfolyamának modellezésére. Már pontosan tudjuk, hogy a bányászok pontosan mennyi új bitcoint fognak generálni, és nagyjából mikor kapják meg azokat. Magyarul a bányászati hozamok csökkennek, és ez növekvő stock-to-flow arányt eredményez.
A Stock to Flow népszerűnek bizonyult, mivel eddig pontosan modellezte a Bitcoin árfolyamának alakulását. Az alábbiakban láthatja a 365 napos SMA-t és a Bitcoin múltbéli áradatait, valamint a jövőre vonatkozó előrejelzést.
A modellnek azonban vannak hátrányai. Idővel, amikor a Bitcoin előállítható mennyisége eléri a nullát, a modell végül megakad, mivel nem lehet nullával osztani. Ez a számítás valószínűtlen, végtelenbe hajló árfolyam-előrejelzéseket ad. A Stock to Flow előnyeiről és hátrányairól bővebben a Bitcoin és a Stock to Flow modell című cikkünkben olvashat.
Fundamentális elemzés: Metcalfe-törvény
A Metcalfe-törvény egy általános számítástechnikai elv, amelyet a Bitcoin hálózatra is lehet alkalmazni. Azt állítja, hogy egy hálózat értéke arányos a hálózathoz csatlakozó felhasználók számának négyzetével. Mit jelent ez pontosan? Egy könnyen érthető példa erre a telefonhálózat. Minél több embernek van telefonja, annál értékesebbé válik exponenciálisan a hálózat.
A Bitcoin esetében a Metcalfe-értéket az aktív Bitcoin tárcacímek számának és a blokklánc egyéb nyilvános adatainak felhasználásával lehet kiszámítani. Ha a Metcalfe-értéket az árral szemben ábrázolja, meglehetősen jó illeszkedést láthat. A tendenciát extrapolálni is lehet, hogy megjósolja a lehetséges jövőbeli árakat, ahogy Timothy Peterson tette az alábbi diagramon.
A hálózati érték/Metcalfe arány (NVM) a Metcalfe-törvény egy másik felhasználási módja. Az arányt úgy lehet kiszámítani, hogy fogjuk a Bitcoin piaci kapitalizációját, és elosztjuk a Metcalf-törvény képletével. A képlet egy adott napon aktív egyedi címek számát használja a hálózat felhasználóira. Egyedi címnek minősül, ha az egyenlege nem nulla, és aznap tranzakciót is végrehajtott.
Az egy feletti érték azt jelzi, hogy a piac túlértékelt, az egy alatti pedig azt, hogy alulértékelt. A Cryptoquant alábbi grafikonján láthatja, hogyan néz ki. Az NVM-arány a bal oldali tengelyen, míg a hálózati érték a jobb oldalon található.
Technikai elemzés: A Bitcoin logaritmikus növekedési görbéje
A Bitcoin logaritmikus növekedési görbéje egy 2019-es technikai elemzési modell, amelyet Cole Garner készített. A szabványos Bitcoin árdiagramok a logaritmikus (log) árat a lineáris idő függvényében jelenítik meg az x tengelyen. Ha azonban az időt is naplózza, akkor egyszerű trendvonalakat rajzolhat, amelyek megfelelnek az utolsó három bikafutam csúcspontjainak és a Bitcoin piac támogatási szintjeinek.
Ezeket a vonalakat vissza lehet alakítani az eredeti log árdiagramra, így egy olyan növekedési görbét kapunk, amely meglehetősen pontosan megfelel a Bitcoin eddigi árfolyamának, amint az a LookIntoBitcoin.com alábbi diagramján látható.
Technikai elemzés: hiperhullám elmélet
A hiperhullám elméletet Tyler Jenks dolgozta ki, és a befektetői hangulaton keresztül próbálja megmagyarázni az árakat. Az elmélet szerint a piaci hangulat a pesszimizmus és az optimizmus között mozog. Ezek az érzések gyakran vezetnek egy hiperhullámhoz, ahol az árfolyam egy ideig emelkedik, mielőtt visszafordulna egy medvetrendbe. Bár Jenks elmélete szerint a minta a piaci hangulatból ered, a diagram csak technikai elemzést használ árfolyamadatokkal, hogy felrajzolja a trendvonalakat. A hiperhullám elmélet szerint minden piaci ciklusnak hét fázisa van.
Az 1., 5. és 7. fázisban az eszköz árfolyamának az ellenállási vonal alatt kell maradnia. A 2., 3., 4. és 6. fázisban az árnak a támogatási vonalak felett kell maradnia. Nem minden eszköz fogja maradéktalanul betartani a szabályokat, de bizonyos piacokon bizonyíték van a minta létezésére. Az alábbiakban a NASDAQ Composite 2000 hozzávetőleges példáját láthatja, amelyet Leah Wald (a Valkyrie Investments Inc. vezérigazgatója) grafikusan szemléltet.
Vessünk egy pillantást a 2017-es Bitcoin bikafutamra. Ha a hiperhullám elmélet trendjeit alkalmazzuk, láthatjuk, hogy az első fázistól eltekintve viszonylag jól illeszkedik. Azt is láthatjuk, hogy az ár egyre gyorsabban emelkedik, majd egy nagy összeomlás következik, amely főként a fentiekben ismertetett fázisokat követi.
Záró gondolatok
Nyilvánvaló, hogy rengeteg elmélet létezik, amelyek megpróbálják megmagyarázni a Bitcoin árfolyamának alakulását. A magyarázattól függetlenül, a Bitcoin közel 200%-os 10 éves CAGR-je a digitális valuták hihetetlen mértékű növekedését mutatja. Még a kriptovalutákon belül is a Bitcoin 2021 augusztusában közel 50%-os piaci dominanciát mutat, és piaci kapitalizációja nagyjából 710 000 000 000 dollár.
E monumentális növekedés mögött a kriptók fundamentumai, a piaci hangulat és a gazdasági események állnak. A múltbeli teljesítmény azonban nem megbízható előrejelzője a jövőbeli teljesítménynek. Ez segít megérteni, hogy miért volt ilyen magas a Bitcoin árfolyama, de nem jelzi előre, hogy mi fog történni a jövőben. Ha a nagyobb képet nézzük, a Bitcoin hihetetlenül nagy fejlődésen ment keresztül ahhoz képest, hogy egy új eszközosztálynak számít, mely mindössze 12 éves.