Tartalom
Bevezetés
Ha kereskedésről van szó – akár a több száz éves részvénypiacokról, akár az újszülött kriptovalutákról beszélünk –, nincs egzakt tudományos módszer, amit alkalmazhatnánk. Vagy ha van is, akkor a Wall Street-i nagy játékosok gondoskodnak arról, hogy a képlet jól őrzött titok maradjon.
Ehelyett számtalan különböző eszköz és módszer áll rendelkezésünkre, amelyet a kereskedők és a befektetők alkalmaznak. Ezeket a technikákat - majdnem kivétel nélkül - két kategóriába sorolhatjuk, amelyek a következők:fundamentális elemzés (FA)és technikai elemzés(TA).
Ebben a bejegyzésben a fundamentális elemzés alapjait tárgyaljuk.
Mi az a fundamentális elemzés?
A fundamentális elemzés egy módszer amellyel a befektetők és a kereskedők megpróbálják megállapítani az eszközök vagy vállalkozások belső értékét. Ezek pontos értékeléséhez a külső és belső tényezők alapos tanulmányozásával megállapítják, hogy az eszköz vagy vállalkozás túlértékelt vagy alulértékelt. A következtetéseik segítségével aztán egy jobban körülhatárolt stratégiát fogalmazhatnak meg, amely nagyobb valószínűséggel eredményez jó hozamokat.
Például, ha egy vállalat felkelti az érdeklődésünket, akkor első körben olyan dolgokat tanulmányozhatunk, mint a vállalat eredménye, mérlege, pénzügyi kimutatásai és cash flow-ja. Ezek birtokában képet alkothatunk a vállalat pénzügyi egészségéről. Ezek után egy lépést hátrébb lépve tanulmányozhatjuk a piacot vagy az iparágat, amelyben a vállalat működik. Kik a versenytársak? Milyen demográfiai csoportokat céloz meg a vállalat? Bővülnek a lehetőségei? Még egy lépést hátrébb lépve figyelembe vehetjük az olyan közgazdasági szempontokat is, mint a kamatlábak és az infláció, csak hogy néhány tényezőt említsünk.
A fenti folyamatot alulról felfelé (bottom-up) megközelítésnek is nevezzük: az érdeklődésünket felkeltő vállalattal kezdünk, majd megismerjük a helyét a szélesebb gazdasági környezetben. Persze ehelyett ugyanígy felvehetjük a fentről lefelé (top-down) szemléletet, ahol a tágabb környezet vizsgálatát követően szűkítjük le választási lehetőségeinket.
Az ilyen típusú elemzés végcélja, hogy megszülessen egy elvárt részvényárfolyam, amelyet összehasonlíthatunk az aktuális árfolyammal. Ha a kapott szám magasabb, mint az aktuális árfolyam, akkor arra következtethetünk, hogy a részvény alulértékelt. Ha alacsonyabb, mint a piaci árfolyam, akkor feltételezhetjük, hogy jelenleg túlértékelt. Az elemzésből kapott adatokkal felvértezve tájékozott döntést hozhatunk arról, hogy az adott vállalat részvényét megvegyük vagy eladjuk.
Fundamentális elemzés (FA) vs. technikai elemzés (TA)
A kriptovaluták, a forex kereskedés vagy a részvénypiacok területén tapasztalatlan kereskedők és befektetők Gyakran nem tudják eldönteni, hogy melyik szemléletet vegyék fel. A fundamentális és a technikai elemzés szöges ellentétben állnak egymással, és jelentősen eltérő módszereket alkalmaznak különböző dolgok elemzéséhez. És mégis, mindkettő releváns adatokat szolgáltat a kereskedéshez. Szóval akkor melyik a legjobb?
Valójában több értelme lenne azt a kérdést feltenni, hogy melyik mit tesz le az asztalra. A fundamentális elemzők lényegében úgy gondolják, hogy a részvényárfolyam nem feltétlenül jelzi a részvény valós értékét. Ez az ideológia támasztja alá a befektetési döntéseiket.
Ezzel ellentétben a technikai elemzők úgy gondolják, hogy a jövőbeli ármozgásokat bizonyos szinten előre lehet jelezni a múltbeli árfolyam mozgásokból és forgalmi adatokból. Ők nem foglalkoznak a külső tényezők tanulmányozásával, ehelyett az árfolyamdiagramokra, az alakzatokra és a piaci trendekre összpontosítanak. A céljuk hogy megtalálják az ideális pontokat a pozíciók felvételéhez és felszámolásához.
A hatékony piaci hipotézis (Efficient Market Hypothesys – EMH) támogatói szerint a technikai elemzéssel (TA) lehetetlen folyamatosan felülmúlni a piac teljesítményét. Az elmélet szerint a pénzügyi piacok minden ismert eszközinformációt megjelenítenek (vagyis „racionálisak”), és a múltbeli adatokat már beárazták. Az EMH „gyengébb” verziói nem kérdőjelezik meg a fundamentális elemzést, de az „erősebb” formái határozottan kijelentik, hogy még alapos kutatással sem lehetséges versenyelőnyhöz jutni.
Érthető módon a kettő közül egyik sem objektíve jobb stratégia, mivel mindkettő értékes információkat szolgáltathat különböző területeken. Bizonyos kereskedési stílusokhoz némelyikük jobban illeszkedik, és a gyakorlatban számos kereskedő ezek kombinációját alkalmazza a szélesebb rálátás érdekében. Ez a rövidtávú ügyletekre és a hosszú távú befektetésekre egyaránt érvényes.
A fundamentális elemzés népszerű indikátorai
A fundamentális elemzéssel kapcsolatos információkat nem a japán gyertyáktól, a MACD vagy az RSI indikátoroktól várjuk, ehelyett egy maroknyi FA-specifikus indikátort használunk. Ebben a részben a legnépszerűbbek közül nézünk meg néhányat.
Egy részvényre jutó nyereség (Earnings per Share – EPS)
Az egy részvényre jutó nyereség bevett mérőszáma egy vállalat nyereségességének, amely megmutatja, hogy egy forgalomban lévő részvényre vetítve mekkora nyereséget ér el a vállalat. A mérőszámot a következő képlet segítségével számítjuk ki:
(Nettó bevétel - Elsőbbségi osztalék) / Részvények száma
Tegyük fel, hogy egy vállalat nem fizet osztalékot és a nyeresége 1 millió dollár. Kétszázezer kibocsátott részvény esetén a képlet 5 dolláros egy részvényre jutó nyereséget ad. A számítás nem különösebben bonyolult, de információt nyújthat a potenciális befektetésekről. A nagyobb (vagy növekvő) EPS-el rendelkező vállalkozások általában vonzóbbak a befektetők szemében.
Hígított egy részvényre jutó nyereség (Diluted EPS): egyesek ezt a mutatószámot részesítik előnyben, mivel olyan tényezőket is figyelembe vesz, amelyek növelhetik a részvények teljes számát. A részvényopciók esetében például a munkavállalók opciót kapnak a vállalat részvényeinek megvásárlására. Mivel ez általában magasabb részvényszámot ad a nettó bevétel elosztásához, számíthatunk arra, hogy a hígított EPS értéke alacsonyabb lesz egyszerű EPS értékénél.
Ahogy minden más indikátornál, az egy részvényre jutó nyereségnél is igaz, hogy nem szabad önmagában használni egy reménybeli befektetés értékének megállapításához. Ezzel együtt más mérőszámok mellett hasznos eszköz lehet.
Árfolyam/nyereség arány (P/E)
Az árfolyam/nyereség arány (vagy egyszerűen csak P/E arány) a részvényárfolyam és az EPS összehasonlításával értékeli a vállalkozást. A mérőszámot a következő képlettel számítjuk ki:
Részvényárfolyam/Egy részvényre jutó nyereség
Használjuk újra az előző példában vett vállalkozást, amelynél az EPS 5 dollár volt. Tegyük fel, hogy a részvények tíz dollárért forognak, így a P/E arány 2 lenne. Mit jelent ez? Nos, az attól függ, hogy a kutatásunk többi része mit mutat.
Az árfolyam/nyereség arányt sokan annak megállapítására használják, hogy egy részvény túlértékelt (ha az értéke magasabb) vagy alulértékelt (ha az értéke alacsonyabb). Jó ötlet azzal együtt figyelembe venni a számot, hogy az hogyan viszonyul a hasonló vállalkozások P/E értékéhez. Ismét megjegyezzük, hogy ez a szabály nem mindig igaz, ezért a legjobb, ha más kvantitatív és kvalitatív elemzési technikákkal együtt alkalmazzuk.
Nyereség/könyv szerinti érték arány (P/B)
A nyereség/könyv szerinti érték arány (más néven árfolyam/saját tőke vagy P/B vagyis Price to Book ratio) megmutatja, hogy a befektetők hogyan értékelik a vállalatot a könyv szerinti értékéhez viszonyítva. A vállalat könyv szerinti értéke a pénzügyi kimutatásokból meghatározott érték (általában: eszközök-kötelezettségek). A következőképp számítjuk ki:
Részvényárfolyam/Egy részvény könyv szerinti értéke
Most újra vegyük elő a korábbi példákban látott vállalatot. Tegyük fel, hogy a könyv szerinti értéke 500 000 dollár. A részvények tízdolláros árfolyamon forognak, és összesen 200 000 darab van belőlük. Egy részvény könyv szerinti értéke ezért 500 000 : 200 000, vagyis 2,5 dollár.
A számokat a képletbe behelyettesítve – $10 osztva 2,5 dollárral – az Árfolyam/Könyv szerinti érték arány értéke 4. Első ránézésre ez nem fest túl jól. A mutatószám elárulja, hogy a részvényekkel jelenleg a vállalat tényleges könyv szerinti értékének négyszeresén kereskednek. Ez azt jelezheti, hogy a piac túlértékeli a vállalkozást, talán mert hatalmas növekedést vár tőle. Ha a mutató értéke egynél kisebb lenne, az arra utalna, hogy a vállalkozás értéke magasabb, mint amit a piac aktuálisan elismer.
Az árfolyam/könyv szerinti érték arány egyik korlátja, hogy inkább az „eszközigényes” vállalkozások értékelésére alkalmas. Hiszen a kis fizikai eszközállománnyal rendelkező vállalatok száma kevés.
PE/növekedési ütem (PEG) arány
A PE/növekedési ütem (PEG) arány az árfolyam/nyereség arány bővítése, amely a növekedési ütemet is számításba veszi. A mutató a következő képletet használja:
(Árfolyam/Nyereség arány)/Nyereség növekedési üteme
A nyereség növekedési üteme a vállalat becsült nyereségnövekedése egy adott időintervallumon. Ezt százalékos formában fejezzük ki. Tegyük fel, hogy a korábban említett vállalatunk esetén a következő öt évben évi 10%-os átlagos növekedést jelzünk előre. Az árfolyam/nyereség arányt (2) elosztjuk 10-zel, hogy megkapjuk a 0,2 tizedes arányszámot.
Ez az arányszám arra utal, hogy a vállalat jó befektetés, mivel erősen alulértékelt, ha a növekedési kilátásokat is figyelembe vesszük. Általában véve minden olyan vállalkozás alulértékelt, ahol az arány kisebb, mint 1. Az egy feletti érték pedig túlértékelt vállalatot jelezhet.
A PEG mutatót sokan előnyben részesítik a P/E mutatóval szemben, mivel figyelembe vesz egy viszonylag fontos változót, amelyet a P/E nem tartalmaz.
➟ Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen Bitcoint a Binance-en!
A fundamentális elemzés és a kriptovaluták
A fent említett mérőszámok nem igazán alkalmazhatók a kriptovalutákra. Ezek helyett egy projekt életképességének értékeléséhez más tényezőket kell figyelembe vennünk. A következő részben a kriptovaluta-kereskedők által használt maroknyi indikátort mutatjuk be.
Hálózat érték/tranzakciók (NVT) arány
A kriptók fundamentális elemzésének alapelemeként gyorsan teret nyerő NVT mutatót gyakran tekintik a P/E mutató kriptopiaci megfelelőjének. Ezt a mutatót a következőképp számíthatjuk ki:
Hálózati érték/napi tranzakciós volumen
Az NVT arra tesz kísérletet, hogy az adott hálózat értékét az általa feldolgozott tranzakciók értéke alapján értelmezze. Tegyük fel, hogy van két projektünk: „A” érme és „B” érme. Mindkettő piaci kapitalizációja $1 000 000. Ugyanakkor az „A” érme napi tranzakciós volumene $50 000, míg a „B” érme esetén ez az érték $10 000.
Az NVT mutató értéke az „A” érme esetén 20, a „B” érme esetén pedig 100. Általában véve az alacsonyabb NVT értékkel rendelkező eszközök alulértékeltnek számítanak, míg a magasabb értékkel rendelkezők túlértékeltnek tekinthetők. Kizárólag ezen tényező alapján ítélve az „A” érme alulértékelt a „B” érméhez képest.
Aktív címek
Egyesek az adott hálózaton aktív címek számát használják annak megítélésére, hogy a hálózatot mennyien használják. Bár önmagában ez nem megbízható indikátor (a mérőszám kijátszható), mégis információval szolgálhat a hálózati aktivitásról. Ezt pedig az adott digitális eszköz valódi értékének megállapításakor figyelembe vehetjük.
Árfolyam/bányászat-fedezeti pont (Price to mining breakeven) mutató
Az árfolyam/bányászat-fedezeti pont a Proof of Work érmék mérőszáma, amelyeket a hálózati részvetők bányásszák. A mutató figyelembe veszi a folyamathoz kapcsolódó költségeket: nevezetesen az elektromos áramot és a hardverkiadásokat.
Érme piaci árfolyama/egy érme kibányászási költsége
Az árfolyam/bányászat-fedezeti pont mutató sok mindent elárulhat egy blokklánc hálózat aktuális állapotáról. A fedezeti pont egy érme kibányászásának költségére utal – Ha ez például 10 000 dollár, akkor egy új egység generálása a bányászoknak általában 10 000 dollárjába kerül.
Tegyük fel, hogy az „A” érmével 5000 dolláron kereskednek, a „B” érmével pedig 20 000 dolláron, a fedezeti pont pedig mindkettő esetén $10 000. Az „A” érme esetén a mutató értéke 0,5 lesz, míg a „B” érme esetén 2. Mivel az „A” érme esetén az érték 1 alatt van, ez arra utal, hogy a bányászok veszteségesen tudják csak kitermelni az érméket. A „B” érme bányászata nyereséges, hiszen a bányászatra költött minden 10 000 dollárért cserébe $20 000 bevételre számíthatnak.
Az ösztönzők miatt várható, hogy a mutató értéke idővel közelít az egyhez. Az „A” érme esetén a veszteséges bányászatot folytatók valószínűleg elhagyják a hálózatot, hacsak az árfolyam nem emelkedik. A „B” érme vonzó jutalmat ígér, ezért várható, hogy több bányász is csatlakozik majd, hogy kihasználja a helyzetet, egészen addig, amíg már eltűnik a nyereség lehetősége.
Az indikátor hatékonyságát sokan vitatják. Mégis, ad egy képet a bányászat gazdaságosságáról, amelyet figyelembe vehetünk egy digitális eszköz átfogó értékelésénél.
Fehér könyv (whitepaper), csapat és ütemterv
A kriptovaluták és tokenek értékelésének legnépszerűbb módszere magában foglalja a projekt régimódi vizsgálatát is. A fehér könyv elolvasásával megismerhetjük a projekt céljait, felhasználási módjait és technológiáját. A csapat tagjainak szakmai előtörténete alapján képet alkothatunk annak valószínűségéről, hogy képesek felépíteni és skálázni a terméket. Végül pedig az ütemterv alapján megállapíthatjuk, hogy a projekt teljesíteni tudja-e a kitűzött céljait. Ezt további kutatásokkal kiegészítve meghatározhatjuk annak valószínűségét, hogy a projekt eléri a kitűzött mérföldköveket.
A fundamentális elemzés előnyei és hátrányai
A fundamentális elemzés előnyei
A fundamentális elemzés sziklaszilárd módszertanával olyan elemzést készíthetünk a vállalkozásokról, amellyel a technikai elemzés egyszerűen nem versenyezhet. A befektetők számára világszerte kihagyhatatlan kiindulópontja bármilyen ügylet megkötésének egy sor kvalitatív és kvantitatív tényező tanulmányozása.
Fundamentális elemzést bárki végezhet, mivel kipróbált és időtálló technikákra, valamint könnyen elérhető üzleti adatokra támaszkodik. Legalábbis a hagyományos piacok esetén ez a helyzet. És valóban, ha a kriptovaluták felé tekintünk (amelyek még mindig egy kicsi iparágat alkotnak), az adatok nem mindig elérhetők, és az eszközök közötti erős korreláció miatt a fundamentális elemzés nem feltétlenül olyan hatékony.
Ha helyesen alkalmazzák, jó alapot ad azon részvények azonosításához, amelyek alulértékeltek vagy idővel értéknövekedést érhetnek el. Az olyan csúcsbefektetők, mint Warren Buffett és Benjamin Graham folyamatosan bizonyították, hogy a vállalkozások ilyen alapos átvizsgálása kivételes eredményt hozhat.
A fundamentális elemzés hátrányai
Fundamentális elemzést végezni könnyű, de a fundamentális elemzést jól végezni már nehezebb. Egy részvény belső értékének meghatározása időigényes folyamat, amely sokkal több munkát igényel, mint számokat behelyettesíteni egy képletbe. Számos tényezőt figyelembe kell venni, és meredek tanulási görbét kell bejárnunk ahhoz, hogy ezt hatékonyan meg tudjuk tenni. Mi több, ez a módszer inkább illik a hosszú távú ügyletekhez, mint a rövidtávú társaikhoz.
Ez a típusú elemzés emellett figyelmen kívül hagy olyan erőteljes piaci erőket és trendeket, amelyeket a technikai elemzés képes azonosítani. Ahogy a közgazdász John Maynard Keynes mondta egyszer:
A piac hosszabb ideig képes irracionálisan viselkedni, mint ameddig Ön fizetőképes tud maradni.
A (minden mérőszám szerint) alulértékeltnek tűnő részvények jövőbeli árfolyam-emelkedése nem garantált.
Záró gondolatok
A fundamentális elemzés egy kipróbált gyakorlat, amelyre a legsikeresebb kereskedők között is sokan esküsznek. Egy stratégia csiszolgatásával a befektetők nemcsak azt sajátíthatják el, hogyan mérjék fel pontosabban a részvények, kriptovaluták és egyéb eszközök valós értékét, de a vállalatokat és az iparágakat is jobban megérthetik.
A technikai elemzéssel kombinálva a fundamentális elemzés széles körű rálátást biztosíthat a kereskedőknek és a befektetőknek, hogy mely eszközökből és vállalkozásokból húzhatnának hasznot. Az FA és a TA kombinációját sokan kedvelik, a hagyományos és a kriptovaluta-piacokon egyaránt.
A kriptopiacok újdonsága miatt azonban el kell fogadnunk annak lehetőségét, hogy az FA talán nem olyan hatékony. Mindig járjon utána a dolgoknak (DYOR – Do Your Own Research, és gondoskodjon a saját, szilárd kockázatkezelési stratégiáról.