Útmutató a kriptovaluták fundamentális elemzéséhez
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Mi az a fundamentális elemzés (FA)?
A kriptók fundamentális elemzésének problémája
On-chain mérőszámok
Projektmérőszámok
Pénzügyi mutatószámok
A fundamentális elemzés indikátorai, mérőszámai és eszközei
Mérőszámok kombinálása és FA indikátorok létrehozása
Főbb FA indikátorok és mérőszámok
Hálózati érték és a tranzakciók aránya (NVT)
A piaci érték és a realizált érték aránya (MVRV)
Stock-to-flow modell
Példák a fundamentális elemzési eszközökre
Baserank
Crypto Fees
Glassnode Studio
Záró gondolatok
Útmutató a kriptovaluták fundamentális elemzéséhez
Kezdőlap
Cikkek
Útmutató a kriptovaluták fundamentális elemzéséhez

Útmutató a kriptovaluták fundamentális elemzéséhez

Középszintű
Közzétéve Sep 21, 2020Frissítve Nov 11, 2022
21m

TL;DR

A kriptók fundamentális elemzéséhez tartozik a pénzügyi eszközről elérhető információk mélyreható ismerete. Megvizsgálhatja például a felhasználási céljait, a felhasználók számát vagy a projekt mögött álló csapatot.

A cél eldönteni azt, hogy az eszköz túlértékelt vagy alulértékelt. Ezen a ponton a birtokában lévő információk alapján megalapozott döntést hozhat a felvett piaci pozícióival kapcsolatban.


Bevezetés

Az olyan volatilis eszközök, mint a kriptovaluták, a kereskedés némi szakértelmet kíván. A stratégia megválasztása, a kereskedés végeláthatatlan világának megértése és a technikai, illetve a fundamentális elemzés elsajátítása egyaránt egyfajta tanulási folyamatot igényel.

Ha a technikai elemzésről van szó, a hagyományos pénzügyi piacoktól is átvehetünk némi szakértelmet. Számos kriptokereskedő használja a Forex, a részvény- és az árukereskedésben használt technikai indikátorokat. Az olyan eszközök, mint az RSI, a MACD és Bollinger szalagok célja, hogy a kereskedés tárgyától függetlenül előre jelezzék a piaci magatartást. Ezért ezek a technikai elemzési eszközök a kriptovalutatérben is rendkívül népszerűek.

A kriptovaluták fundamentális elemzése során, bár a megközelítés hasonlít a hagyományos piacok esetén alkalmazotthoz, nem igazán támaszkodhatunk a kipróbált és bevált eszközökre. Ahhoz, hogy a kriptovaluták fundamentális elemzését helyesen végezhessük el, meg kell értenünk, mitől értékesek.

Ebben a bejegyzésben kísérletet teszünk arra, hogy azonosítsuk azokat a mérőszámokat, amelyek segítségével Ön létrehozhatja saját indikátorait.


Mi az a fundamentális elemzés (FA)?

A fundamentális elemzés (FA) egy olyan megközelítés, amellyel a befektetők egy eszköz vagy vállalkozás „valódi értékét” állapítják meg. Fő céljuk, hogy egy sor belső és külső tényező figyelembevételével meghatározzák, hogy az adott eszköz vagy vállalkozás túlértékelt vagy alulértékelt. Ezt az információt aztán felhasználhatják arra, hogy stratégiailag megalapozott módon vegyenek fel vagy szüntessenek meg egy pozíciót.

A technikai elemzés (Technical Analysis – TA) is értékes kereskedési adatokkal szolgál, de másfajta betekintést tesz lehetővé. A TA-felhasználók úgy hiszik, hogy az eszközök múltbeli teljesítménye alapján képesek előre jelezni a jövőbeli árfolyammozgásokat. Ezt a gyertyamintázatok azonosításával és az alapvető indikátorok tanulmányozásával érik el.

A hagyományos fundamentális elemzők általában az üzleti tevékenységet jellemző mérőszámokat vizsgálva derítik ki, hogy valódi értéket képvisel-e az adott eszköz. A használt indikátorok között megtaláljuk az egy részvényre jutó eredményt (earnings per share) (megmutatja, hogy a vállalat mekkora profitot ért el egy részvényre vetítve) vagy a P/B mutatót (price-to-book ratio) (megmutatja, hogyan viszonyul egymáshoz a vállalat befektetői értékelése és könyv szerinti értéke). Az elemzők egy részpiacon belül ezt számos vállalkozásra elvégzik, például azért, hogy megállapítsák, milyen kilátásokkal indulna a befektetésük a többihez képest az egyes vállalatokban.

A fundamentális elemzés mélyrehatóbb ismertetéséhez tekintse meg a Mi az a fundamentális elemzés? című bejegyzésünket.


A kriptók fundamentális elemzésének problémája

A kriptovaluta hálózatokat nem igazán lehet ugyanazon a szemüvegen át vizsgálni, mint a hagyományos vállalkozásokat. Sőt, a magasabb fokon decentralizált eszközöik, mint a Bitcoin (BTC), közelebb állnak az áruféleségekhez. De a hagyományos FA-indikátorok még a centralizáltabb kriptovaluták (például az egyes szervezetek által kibocsátott érmék) esetén sem mondanak sokat.

A fentiek miatt figyelmünket másfajta keretrendszerek felé kell fordítanunk. Első lépésként azonosítanunk kell az erős mérőszámokat. Erős alatt azokat értjük, amelyeket nem lehet egykönnyen kijátszani. A Twitter-követők vagy a Telegram-/Reddit-felhasználók száma valószínűleg nem jó mérőszám, mivel könnyedén létre lehet hozni hamis fiókokat, és a közösségi oldalakon az aktivitás megvásárolható.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy önmagában nincs olyan mérőszám, amely teljes képet adna az értékelt hálózatról. Vizsgálhatnánk az aktív címek számát egy blokkláncon, és láthatnánk, hogy az hirtelen növekedésnek indult. De ez önmagában nem sok mindent árul el. Amennyire tudjuk, ezt kiválthatta egy önálló szereplő, aki a saját címei között oda-vissza utalgatott összegeket, mindig új címet adva meg címzettként.

A következő bekezdésekben a kripto FA-mérőszámok három kategóriáját nézzük meg közelebbről: az on-chain mérőszámokat, a projektmérőszámokat és a pénzügyi mérőszámokat. A felsorolás nem teljes, de mindenképpen ad egy megfelelő alapot az indikátorok későbbi létrehozásához.


On-chain mérőszámok

On-chain mérőszámok – illusztráció


Az on-chain mérőszámokat a blokkláncon megtalálható adatok felhasználásával lehet nyomon követni. Ezt önállóan is megtehetjük egy csomópont futtatásával a kívánt hálózaton, ahonnan az adatokat exportálhatjuk, ám ez időigényes és drága lehet. Különösen akkor, ha számunkra csak a befektetés számít, és a felfedezésre nem akarunk sem időt sem erőforrást áldozni.

Célravezetőbb megoldás lehet, ha az információt a befektetési döntések megalapozására specializálódott webhelyekről vagy API-król szerezzük. Például a CoinMarketCap on-chain Bitcoin elemzése tömérdek információval szolgál. További adatforrások lehetnek a Coinmetric adattáblái vagy a Binance Research projektbeszámolói.


A tranzakciók száma

A tranzakciók száma jól mutatja az aktivitást egy hálózaton. Meghatározott időszakok számadatait megadva (vagy mozgóátlagokat használva) megfigyelhetjük, hogyan változik az aktivitás az idő előrehaladtával.

Felhívjuk figyelmét, hogy ezt a mérőszámot fenntartásokkal kell kezelni. Ahogyan az aktív címek esetében, itt sem lehetünk biztosak abban, hogy nem csak egy felhasználó utalgat bizonyos összegeket a saját tárcái között, hogy növelje az on-chain aktivitást.


Tranzakcióérték

Nem összekeverendő a tranzakciószámmal. A tranzakcióérték azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban mekkora értékben történtek tranzakciók. Például, ha egyazon napon összesen tíz Ethereum tranzakciót hajtottak végre, egyenként $50 értékben, akkor azt mondanánk, hogy a tranzakcióvolumen $500 volt. Ezt fiat-valutában – például USD-ben – is mérhetjük, de a protokoll natív egységében (jelen esetben ETH-ban) is.


Aktív címek

Az aktív címek olyan blokklánc-címek, amelyek egy adott időszakban aktivitást mutatnak. Ennek számítására különböző megközelítéseket alkalmaznak. Az egyik népszerű módszer szerint a megadott időszak (pl. nap, hét, hónap) során a tranzakciók tekintetében mind a küldő, mind a fogadó felet számításba veszik. Egyes módszerek az egyedi címek számát kumuláltan is vizsgálja, vagyis az idő előrehaladtával összesíti az időszaki eredményeket.


Fizetett díjak

Egyes kriptoeszközök esetén talán fontosabb, mint másoknál. A fizetett díjak a blokkhely iránti keresletről árulkodnak. Úgy is gondolhatunk rá, mint az aukciós licitekre: a felhasználók egymással versenyeznek, hogy a tranzakciójukat minél gyorsabban feldolgozzák. A magasabb licitet bejelentők tranzakcióját hamarabb megerősítik (kibányásszák), míg az alacsonyabb árat kínálóknak tovább kell várniuk.

Az ütemezetten csökkenő kibocsátású kriptovaluták esetén érdemes tanulmányozni ezt a mutatót. A legnagyobb Proof of Work (PoW) blokkláncok blokkjutalmat adnak. Egyes projekteknél ez blokktámogatásból és a tranzakciós díjakból áll. A blokktámogatás rendszeresen csökken (az olyan események során, mint Bitcoin feleződés).

Mivel a bányászat költsége idővel általában növekedik, ám a blokktámogatás lassanként csökken, észszerű dolog, hogy a tranzakciós díjaknak növekednie kell. Egyéb esetben a bányászok veszteségesen működnének, és elkezdenék elhagyni a hálózatot. Ennek pedig tovagyűrűző hatása van a lánc biztonságára.


Hash ráta és a stakelt összeg

A mai blokkláncok számos különböző konszenzusalgoritmust használnak, amelyeknek megvan a maguk mechanizmusa. Mivel ezek a hálózatbiztonság létrehozásában központi szerepet játszanak, a fundamentális elemzés szempontjából érdemes lehet elmerülni az őket övező adathalmazban.

A Proof of Work kriptovaluták hálózati egészségének mérésére gyakran használják a hash rátát. Minél magasabb a hash ráta, annál nehezebb sikeresen végrehajtani egy 51%-os támadást. Ám az idő előrehaladtával tapasztalt növekedés a bányászat iránt élénkülő érdeklődésre is utalhat, amelynek oka valószínűleg az alacsony közvetett költségekben és a nagyobb nyereségben keresendő. Ezzel ellentétben a hash ráta csökkenése arra utalhat, hogy a bányászok offline állapotba állnak („bányászkapituláció”), mivel a hálózatbiztonság erősítése számukra már nem nyereséges.

A tényezők, amelyek a bányászat teljes költségét befolyásolják, magukban foglalják többek között az eszköz aktuális árát, a feldolgozott tranzakciók számát és a fizetett díjakat. Természetesen a bányászat közvetlen költségei (villamos áram, számítási teljesítmény) is fontos szempontok.

A stakelés (például a Proof of Stake rendszerekben) egy másik hasonló koncepció, a PoW-bányászathoz hasonló játékelmélettel. Ami azonban a mechanizmusokat illeti, ez másként működik. Az alapötlet szerint a felhasználók a saját érmeállományukat stakelik, hogy részt vehessenek a blokkvalidálásban. Így az adott pillanatban stakelt összeg alapján felmérhetjük az érdeklődést (vagy annak hiányát).


Projektmérőszámok

Projektmérőszámok – illusztráció


Ha az on-chain mérőszámok a megfigyelhető blokkláncadatokkal dolgoznak, a projektmérőszámok kvalitatív megközelítést igényelnek, amely olyan tényezőket vizsgál, mint a csapat teljesítménye (ha van csapat), a fehér könyv és a közeljövőre vonatkozó ütemterv.


Fehér könyv

Mielőtt bármilyen befektetést eszközölne, erősen javasolt elolvasnia az adott projekt fehér könyvét. Ez egy technikai dokumentum, amely áttekintést ad a kriptovaluta-projektről. Egy jó fehér könyvnek meg kell határoznia a hálózat célját, és ideális esetben betekintést enged a következőkbe:

  • Az alkalmazott technológia (nyílt forráskódú?)

  • A kiszolgálni kívánt felhasználási cél(ok)

  • A fejlesztéseket és új funkciókat kijelölő ütemterv

  • Az érmék vagy tokenek kínálata és elosztási terve

Bölcs dolog összevetni ezeket az információkat a projekttel kapcsolatos párbeszédekkel. Mit mondanak mások a projektről? Vannak felbukkanó piros zászlók? Reálisak a projekt céljai?


A csapat

Ha a kriptovaluta-hálózat mögött konkrét csapat áll, akkor a csapattagok múltbeli tevékenységéből megítélhető, hogy a csapat rendelkezik-e a projekt felvirágoztatásához szükséges szakértelemmel. A tagok eddig sikeresen tevékenykedtek ebben az iparágban? Elegendő a szakértelmük ahhoz, hogy elérjék a kitűzött mérföldköveket? Volt közük megkérdőjelezhető projektekhez vagy csalásokhoz?

Ha nincs csapat, akkor hogy áll a fejlesztői közösség? Ha van a projektnek nyilvános GitHub fiókja, akkor nézze meg, hány közreműködője van és mekkora az aktivitás. Vonzóbb lehet egy olyan érme, amelynek a fejlesztése folyamatosan zajlik, mint az, amelyiknél az adattár két éve nem frissült.


Versenytársak

Egy erős fehér könyvből kialakíthatunk egy elképzelést a kriptoeszköz által kijelölt felhasználási célról. Ebben a fázisban fontos azonosítanunk azokat a projekteket, amelyekkel a vizsgált projekt versenyzik, valamint a hagyományos infrastruktúrát, amelyet kiváltani készül.

Ideális esetben ezek fundamentális elemzését ugyanilyen szigorral végezzük el. Egy eszköz önmagában vonzónak tűnhet, ám ugyanazokat az indikátorokat hasonló kriptoprojektekre alkalmazva felfedezhetjük, hogy a miénk gyengébb a többinél.


Tokenomika és kezdeti elosztás

Egyes projektek a tokeneket olyan megoldásként hozzák létre, amelyekhez még keresik a problémát. Ez nem jelenti azt, hogy maga a projekt nem életképes, csak lehet, hogy a hozzá kapcsolódó token ebben a kontextusban nem különösebben hasznos. Ezért fontos megállapítani, hogy a tokennek van-e valódi funkciója. Valamint ezt továbbgondolva azt is, hogy ez a funkció olyasmi-e, amit a szélesebb piaci környezet elismer, és vajon mennyire tartaná értékesnek az adott funkciót.

Egy másik fontos és megfontolandó tényező ezen a fronton, hogy kezdetben hogyan osztották szét az eszközöket. Egy ICO vagy IEO keretében, vagy a felhasználók bányászat útján juthattak hozzá? Az előbbi esetben a fehér könyvnek ki kell emelnie, hogy az alapítók és a csapat mennyit tartott meg, és mennyit tettek elérhetővé a befektetők számára. Az utóbbi esetben megnézhetjük az eszköz létrehozója által végzett előbányászat bizonyítékait (a bejelentés előtt a hálózaton végzett bányászat).

Az elosztásra összpontosítva felmérhetjük a fennálló kockázatokat. Például, ha a kínálat túlnyomó része maroknyi személy birtokában van, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ez egy kockázatos befektetés, mivel ezek a felek alkalomadtán manipulálhatják a piacot.

cta


Pénzügyi mutatószámok

Pénzügyi mérőszámok – illusztráció


A fundamentális elemzéshez jól jöhet minden olyan információ, amely az eszköz jelenlegi kereskedési trendjére, illetve korábbi alakulására, likviditására stb. vonatkozik. Ugyanakkor ebbe a kategóriába sorolhatók más érdekes mérőszámok is, amelyek a kriptoeszköz protokolljának gazdasági jellemzőihez és ösztönzőihez kapcsolódnak.


Piaci kapitalizáció

A piaci kapitalizáció (vagy a hálózat értéke) számításához a forgalomban lévő kínálatot szorozzuk az aktuális árral. Ez lényegében a kriptoeszköz minden egyes elérhető egységének megvásárlása esetén elméletileg felmerülő költséget mutatja (feltéve hogy nincs csúszás).

A piaci kapitalizáció önmagában félrevezető lehet. Elméletben könnyű volna kibocsátani egy haszontalan tokent, tízmillió egységnyi kínálattal. Ha csak egyetlen tokent is sikerül 1 dollárért eladni, akkor a piaci kapitalizáció 10 millió dollár lenne. Ez nyilvánvalóan torz értékelés – egy erős értékajánlat nélkül valószínűtlen, hogy a szélesebb piaci környezet érdeklődést mutatna a token iránt.

Ehhez kapcsolódva elmondhatjuk: lehetetlen megállapítani, hogy egy adott kriptovalutából vagy tokenből valójában hány egység van forgalomban. Az érméket elégethetik, kulcsok veszhetnek el, illetve egyesek egész egyszerűen elfeledkezhetnek a pénzeszközeikről. Ehelyett becsléseket látunk, amelyek megkísérlik kiszűrni azokat az érméket, amelyek nincsenek már forgalomban.

Ennek ellenére a piaci kapitalizációt széles körben használják arra, hogy képbe kerüljenek a hálózatok növekedési potenciáljával. Egyes kriptobefektetők úgy gondolják, hogy a „kis kapitalizációjú” érméknek nagyobb növekedési potenciálja van a „nagy kapitalizációjú” társaikhoz képest. Megint mások azt gondolják, hogy a nagy kapitalizációjú projekteknél erősebb a hálózati hatás, ezért nagyobb eséllyel indulnak a kiforratlan, kis kapitalizációjú társaiknál.


Likviditás és forgalom

A likviditás segítségével mérhető, hogy egy eszközt milyen könnyű megvenni vagy eladni. Likvid eszköz esetén nem probléma eladni azt a kereskedési árfolyamán. Egy hasonló elképzelés a likvid piac koncepciója, amely egy versengő piacot jelent, bőséges eladási és vételi ajánlatmennyiséggel (ami a vételi és eladási ár közötti különbözet csökkenéséhez vezet).

Egy potenciális probléma lehet az illikvid piacon, hogy képtelenek vagyunk „tisztességes” áron eladni az eszközeinket. Ebből tudhatjuk, hogy nincsenek vevők, akik elfogadnák az ügyletet, ami két lehetőséget hagy nekünk: vagy csökkentjük az eladási árat, vagy megvárjuk, amíg növekedni kezd a likviditás.

A kereskedési volumen olyan indikátor, amely segíthet megállapítani a likviditást. Van néhány módszer a mérésére, és megmutatja, hogy egy adott időszak során mekkora értékben kereskedtek az adott eszközzel. A diagramok általában megmutatják a napi kereskedési volument (natív egységben vagy dollárban kifejezve).

A likviditás ismerete segítségünkre lehet a fundamentális elemzés során. Végeredményben olyan indikátor ez, amely a piac érdeklődését mutatja egy potenciális befektetés iránt.


Kínálati mechanizmusok

Befektetési szempontból egyesek számára a legérdekesebb tulajdonságot egy érme vagy token kínálati mechanizmusai jelentik. És valóban, az olyan modellek, mint a Stock-to-Flow (S2F) arány növekvő népszerűségnek örvendenek a Bitcoin hívei között.

A döntés megalapozásához hozzájárulhat a Maximális tokenkínálat, a forgalomban lévő kínálat és az infláció ismerete. Egyes érmék idővel csökkentik a kibocsátott új egységek számát, ami vonzóvá teheti őket azon befektetők számára, akik szerint az új egységek iránti kereslet meghaladja majd a rendelkezésre álló mennyiséget. 

Más befektetők azonban hosszú távon károsnak ítélhetik a szigorúan betartatott mennyiségi korlátot. Ilyen aggály például, hogy az ilyen struktúra az érme/token használata helyett annak felhalmozására ösztönözheti a felhasználókat. Egy másik kritika szerint aránytalanul nagy mértékben jutalmazza a korai befektetőket, míg a mérsékelt inflációs politika tisztességesebb helyzetet teremt az új belépőknek.


A fundamentális elemzés indikátorai, mérőszámai és eszközei

A mérőszámokat már definiáltuk, mint a fundamentális elemzésekben használt mennyiségi és néha minőségi adatokat. De önmagukban ezek a mérőszámok gyakran nem árulnak el mindent. Ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk egy érme fundamentumaiba, érdemes megnézni az indikátorokat is.

Egy indikátor gyakran több mérőszámot kombinál statisztikai képletek segítségével, hogy könnyebben elemezhető kapcsolatokat hozzon létre. A mérőszám és az indikátor között azonban még mindig sok átfedés van, így a fogalom meglehetősen tág. 

Bár az aktív tárcák száma értékes, más adatokkal kombinálva mélyebb betekintést nyerhetünk. Vehetjük ezt a számot az összes tárca százalékos értékének, vagy eloszthatjuk az érme piaci kapitalizációját az aktív tárcák számával. Így megkapjuk az egy aktív tárcára jutó átlagos összeget. Mindkét megoldás segítségével levonhatja a következtetéseket a hálózat aktivitásáról és a felhasználóknak az eszköz birtoklásába vetett bizalmáról. A következő részben mélyebbre ásunk a témában.

A fundamentális elemzési eszközök megkönnyítik mindezen mérőszámok és mutatók begyűjtését. Bár megtekintheti a nyers adatokat a blokkláncböngészőben, egy aggregátor vagy irányítópult hatékonyabb választás. Egyes eszközök lehetővé teszik, hogy saját indikátorokat hozzon létre az Ön által kiválasztott mérőszámokkal.


Mérőszámok kombinálása és FA indikátorok létrehozása

Most, hogy már ismerjük a mérőszámok és a indikátorok közötti különbséget, nézzük meg, hogyan kombinálhatjuk a mérőszámokat, hogy jobban megértsük az adott eszközök pénzügyi állapotát. Miért? Nos, amint azt az előző részekben már felvázoltuk, minden mérőszámnak vannak hiányosságai. Továbbá, ha csak a számok halmazát nézné az egyes kriptovaluta projektek esetében, akkor sok fontos információ felett elsiklana. Vegyük a következő forgatókönyvet:


A érme

B érme

Piaci kapitalizáció

100 000 000 USD

5 000 000 USD

Tranzakciók száma (6 hónap)

20 000 000

40 000 000

Átl. tranzakció értéke (6 hónap)

50 USD

100 USD

Aktív címek (6 hónap)

30 000

2000


Ha a két ajánlatot összehasonlítjuk, az aktív címek önmagukban semmi érdemlegeset nem árulnak el. Természetesen megállapíthatjuk, hogy az A érmének több aktív címe volt az elmúlt hat hónapban, mint a B érmének, de ez messze nem egy átfogó elemzés. Hogyan viszonyul ez a szám a piaci kapitalizációhoz? Vagy a tranzakciók számához?

A pontosabb megközelítés az lenne, ha létrehoznánk valamiféle arányt, amelyet az A érme bizonyos statisztikáira alkalmazhatunk, majd összehasonlítjuk a B érménél használt azonos aránnyal. Így nem csak vakon összehasonlítjuk az egyes érmék egyedi mérőszámait. Helyette létrehozhatunk egy szabványt az érmék független értékelésére. 

Például eldönthetjük, hogy a piaci kapitalizáció és a tranzakciók száma közötti kapcsolat sokkal többet mond, mint a piaci kapitalizáció önmagában. Ebben az esetben eloszthatjuk a piaci kapitalizációt a tranzakciók számával. Az A érme esetében 5, a B érme esetében pedig 0,125 az arány.

Ha csak ezt az arányt nézzük, azt gondolhatnánk, hogy a B érme önmagában értékesebb, mint az A érme, mivel a kapott szám kisebb. Ez azt jelenti, hogy a B érme piaci kapitalizációjához képest sokkal több tranzakció történik. Ezért úgy tűnhet, hogy a B érme hasznosabb, vagy hogy az A érme túlértékelt. 

Ezen megfigyelések egyike sem értelmezhető befektetési tanácsként – ez csupán egy példa arra, hogyan ábrázolhatunk egy kis részletet a nagyobb képből. A projektek céljainak és az érmék funkciójának megértése nélkül nem tudja eldönteni, hogy az A érme viszonylag kisebb tranzakciószáma pozitív vagy negatív fejlemény-e.

Egy hasonló arány, amely a kriptovaluta piacokon népszerűségnek örvend, az NVT arány. A Willy Woo elemző által kidolgozott hálózati érték/tranzakció arányt „a kriptovilág árfolyam-nyereség arányának” nevezik. Egyszerűen fogalmazva, a piaci kapitalizáció (vagy hálózati érték) elosztását jelenti a tranzakciók összegével (jellemzően napi grafikonon).

Még csak a felszínt kapargatjuk a felhasználható indikátorok típusainál. A fundamentális elemzés egy olyan rendszer kidolgozásáról szól, amely felhasználható a projektek átfogó értékelésére. Minél több minőségi kutatást végzünk, annál több adat áll rendelkezésünkre.


Főbb FA indikátorok és mérőszámok

Rengeteg indikátor és mérőszám közül lehet választani. Kezdők számára azt javasoljuk, hogy először a legnépszerűbbekkel kezdjék. Mindegyik indikátor csak egy kis részét ábrázolja a nagyobb képnek, ezért az elemzés során többféle mutatót is érdemes használni.


Hálózati érték és a tranzakciók aránya (NVT)

Ha hallott már a részvények elemzéséhez használt árfolyam-nyereség arányról, akkor az NVT mutató (napi) hasonló elemzést biztosít. Ezt úgy számítják ki, hogy egy érme piaci kapitalizációját elosztják a napi tranzakciós volumennel. 

A napi tranzakciós volument használjuk egy érme mögöttes, eredendő értékének meghatározásához. Ez a koncepció azon a feltételezésen alapul, hogy minél nagyobb volumen mozog a rendszerben, annál nagyobb értéket képvisel a projekt. Ha egy érme piaci kapitalizációja növekszik, miközben a napi tranzakciós volumen elmarad, a piac lufiként nő, ami bármikor kipukkanhat. Az árak anélkül emelkednek, hogy a mögöttes érték ezzel párhuzamosan emelkedne. Fordított esetben előfordulhat, hogy egy érme vagy token árfolyama stabil marad, miközben a napi tranzakciós volumen nő. Ez a forgatókönyv egy lehetséges vásárlási lehetőséget sugallhat.

Minél nagyobb az arány, annál valószínűbb, hogy lufi keletkezik. Ez a pont általában akkor jelentkezik, amikor az NVT-arány 90-95 fölött van. A csökkenő arány azt jelzi, hogy a kriptó egyre kevésbé túlértékelt. 


A piaci érték és a realizált érték aránya (MVRV)

Mielőtt belemerülnénk ebbe a statisztikába, meg kell értenünk, mit jelent a realizált érték egy kriptoeszköz esetében. A piaci érték, más néven piaci kapitalizáció, az érmék teljes kínálatának és az aktuális piaci árnak a szorzata. A realizált érték viszont másképp számítja a hozzáférhetetlen tárcákban elveszett érméket. 

A tárcákban lévő érméket az utolsó mozgásuk idején érvényes piaci ár alapján értékelik. Például egy 2016 februárja óta egy tárcában elveszett Bitcoin értéke csak 400 dollár körül lesz.

Az MVRV indikátor kiszámításához egyszerűen elosztjuk a piaci kapitalizációt a realizált kapitalizációval. Ha a piaci kapitalizáció jóval magasabb, mint a realizált kapitalizáció, akkor viszonylag magas arányt kapunk. A 3,7 feletti arány eladásra utalhat, mivel a kereskedők az érme túlértékeltsége miatt kiveszik a nyereségüket. 

Ez a szám azt jelzi, hogy az érme jelenleg túlértékelt lehet. Ezt láthatjuk két nagy Bitcoin eladás előtt 2014-ben (MRVR körülbelül 6) és 2018-ban (MRVR körülbelül 5). Ha az érték túl alacsony és 1 alatt van, a piac alulértékelt. Ez a helyzet jó vételi pont lenne, mivel a vételi nyomás növekszik, és felfelé hajtja az árfolyamot.


Stock-to-flow modell

A stock-to-flow indikátor egy népszerű mutatója a kriptovaluták árfolyamának, jellemzően korlátozott kínálat mellett. A modell minden kriptovalutára úgy tekint, mint egy rögzített, ritka erőforrásra, hasonlóan a nemesfémekhez vagy a drágakövekhez. Mivel van egy adott korlátozott kínálat új források nélkül, a befektetők ezeket az eszközöket értéktárolóként használják.

Az indikátort úgy számítjuk ki, hogy a globálisan forgalomban lévő teljes kínálatot elosztjuk az évente előállított mennyiséggel. A Bitcoin esetében ezt könnyen megtalálható pénzforgalmi adatokkal és az újonnan bányászott érmékre vonatkozó adatokkal teheti meg. A bányászatból származó hozamok csökkenése magasabb arányt eredményez, ami tükrözi a bányászat szűkösségét, így az eszköz értékesebbé válik. Ahogy a Bitcoin rendszeresen átesik egy jutalomfelezési eseményen, ezt láthatjuk az új érmék piacra áramlásában.


Amint láthatja, a stock-to-flow meglehetősen jó indikátora a Bitcoin árfolyamának. A Bitcoin árfolyamát az arány 365 napos átlagára helyeztük rá, és jól illeszkedik. A modellnek azonban vannak hátrányai. 

Például az arany stock-to-flow aránya jelenleg 60 körül van, ami azt jelenti, hogy 60 évbe telne a jelenlegi aranykészletet a jelenlegi áramlás mellett kibányászni. A Bitcoin nagyjából 20 év múlva 1600-as arányt fog elérni, és ezzel a világ jelenlegi vagyonánál magasabb árfolyam-előrejelzéseket és piaci kapitalizációt fog elérni. 

A stock-to-flow modellek is küzdenek deflációval, mivel ez mínusz árat jelentene. Ahogy az emberek elveszítik a tárcájuk kulcsát, és nem keletkezik több bitcoin, negatív arányt látunk. Ha ezt grafikusan ábrázolnánk, azt látnánk, hogy a stock-to-flow arány a végtelen felé halad, majd mínuszba kerül.

Ha többet szeretne megtudni a modellről, tekintse meg Bitcoin és a Stock to Flow modell útmutatónkat.


Példák a fundamentális elemzési eszközökre

Baserank

A Baserank egy kriptoeszközökkel foglalkozó kutatási platform, amely elemzőktől és befektetőktől származó információkat és értékeléseket összesít. A kriptó az egyes értékelések pontszámának átlaga alapján 0-tól 100-ig terjedő összpontszámot kap. Noha vannak prémium értékelések az előfizetők számára, az ingyenes felhasználók is átfogó áttekintést kaphatnak a véleményekről részekre bontva, beleértve a csapatot, a hasznosságot és a befektetési kockázatot. Ha kevés az ideje, és gyors áttekintésre van szüksége egy projektről vagy érméről, egy olyan aggregátor, mint a Baserank, megfelelő a feladatra. A befektetés előtt azonban mindig járjon utána az adott projektnek.


Crypto Fees

Ahogy a nevéből már sejthette, ez az eszköz megmutatja az egyes hálózatok díjait az elmúlt 24 órára vagy hét napra vonatkozóan. Ez egy könnyen használható mérőszám a blokklánchálózat forgalmának és használatának elemzésekor. A magas díjakkal rendelkező hálózatok jellemzően nagy keresletet tapasztalnak.

Ezt a mérőszámot azonban nem szabad készpénznek venni. Néhány blokkláncot szándékosan alacsony díjakra terveztek, így a más hálózatokkal való összehasonlítás kihívást jelent. Ilyen esetben a legjobb, ha a számot a tranzakció összegével vagy egy másik mérőszámmal együtt vizsgálja. Például az olyan nagy piaci kapitalizációjú érmék, mint a Dogecoin vagy a Cardano az olcsó tranzakciós díjak miatt alacsonyan szerepelnek az általános grafikonokon.


Glassnode Studio

A Glassnode Studio egy irányítópultot kínál, amely számos on-chain mérőszámot és adatot jelenít meg. Mint a legtöbb kínált eszköz, ez is előfizetéses. Az általa kínált ingyenes on-chain adatok mennyisége azonban amatőr befektetők számára is megfelelő és meglehetősen mélyreható. Sokkal kényelmesebb az összes információt egy helyen elérni, mint egyedül összegyűjteni blokkláncböngészők segítségével. A Glassnode fő erőssége a böngészhető metrikus kategóriák és alkategóriák nagy száma. Ha azonban a Binance Smart Chain projektek érdeklik, akkor itt nagyon korlátozottak a lehetőségek.

Azok számára, akik a mérőszámokat technikai elemzéssel szeretnék kombinálni, a Glassnode Studio beépített TradingView-t is tartalmaz az összes diagramszerkesztési eszközével együtt. A befektetők és kereskedők gyakran többféle elemzést kombinálnak döntéseik meghozatalakor. Az, hogy mindezt egy helyen teheti meg, nagy előny.


Záró gondolatok

A helyesen elvégzett fundamentális elemzés olyan felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújthat a kriptovalutákba, amire a technikai elemzés nem képes. A piaci ár és a hálózat „valódi” értékének különválasztása kiváló képesség a kereskedés során. Természetesen vannak olyan dolgok, amelyeket csak a TA képes meghatározni, mivel nem lehet azokat megjósolni az FA segítségével. Ezért sok kereskedő manapság a kettő kombinációját használja.

Mint sok más stratégia esetében, itt sem létezik egy univerzális FA stratégia. Remélhetőleg ez a cikk segített megérteni néhány olyan tényezőt, amelyet figyelembe kell vennie, mielőtt kriptoeszközökkel kereskedne.