Magyar√°zat a volumennel s√ļlyozott √°tlag√°rhoz (VWAP)
KezdŇĎlap
Cikkek
Magyar√°zat a volumennel s√ļlyozott √°tlag√°rhoz (VWAP)

Magyar√°zat a volumennel s√ļlyozott √°tlag√°rhoz (VWAP)

K√∂z√©pszintŇĪ
Közzétéve May 13, 2020Frissítve Dec 7, 2023
7m

Bevezetés

A technikai mutat√≥k a p√©nz√ľgyi piacok elemz√©s√©nek alapvetŇĎ r√©sz√©t k√©pezik. N√©melyik√ľk c√©lja a momentum illusztr√°l√°sa, mint a relat√≠v erŇĎss√©g index (RSI), a StochRSI vagy a MACD eset√©ben. M√°sok arra haszn√°lhat√≥k, hogy potenci√°lisan √©rdekes pontokat tal√°ljanak a diagramon, mint p√©ld√°ul a Fibonacci korrekci√≥s eszk√∂z, a Parabolikus SAR vagy a Bollinger szalagok.

De melyik a legalapvetŇĎbb mutat√≥? Vitathatatlanul a volumen. A volumen haszn√°lhat√≥ a trend megerŇĎs√≠t√©s√©re szolg√°l√≥ eszk√∂zk√©nt, a potenci√°lis fordul√≥pontok azonos√≠t√°s√°ra √©s m√©g sok m√°s strat√©gi√°hoz.

A VWAP √∂tv√∂zi a volumen √©s az √°rfolyam erej√©t, hogy egy praktikus √©s k√∂nnyen haszn√°lhat√≥ mutat√≥t hozzon l√©tre. A kereskedŇĎk a VWAP-ot a trendek megerŇĎs√≠t√©s√©re vagy a bel√©p√©si √©s kil√©p√©si pontok azonos√≠t√°s√°ra haszn√°lhatj√°k.

N√©zz√ľk meg, mi is az a VWAP, hogyan mŇĪk√∂dik, √©s hogyan √©p√≠thetik be a kereskedŇĎk a keresked√©si strat√©gi√°jukba.


Mi az a VWAP?

A VWAP a volumennel s√ļlyozott √°tlag√°rat jelenti. Ahogy a neve is sugallja, ez egy eszk√∂z √°tlagos √°rfolyama egy adott idŇĎszakban, a volumennel s√ļlyozva.

vwap diagrampélda


A VWAP-ot az teszi k√ľl√∂n√∂sen hasznos mutat√≥v√°, hogy az √°tlag√°r-sz√°m√≠t√°sba be√©p√≠ti a volument. Egyes kereskedŇĎk √ļgy gondolj√°k, hogy a volumen a legfontosabb m√©rŇĎsz√°m az √°rmozg√°son k√≠v√ľl. A VWAP-ot az teszi k√ľl√∂n√∂sen hasznos eszk√∂zz√© mind az elemzŇĎk, mind a kereskedŇĎk sz√°m√°ra, hogy ezt a k√©t fontos m√©rŇĎsz√°mot egyetlen mutat√≥ban egyes√≠ti.

A VWAP jelz√©st adhat a domin√°ns piaci trendrŇĎl, valamint a fontosabb likvidit√°si ter√ľletekrŇĎl.

Ha t√∂bbet szeretne megtudni a leghasznosabb technikai indik√°torokr√≥l, olvassa el A technikai elemz√©sben haszn√°lt 5 legfontosabb mutat√≥ c√≠mŇĪ bejegyz√©st.


Hogyan kell kiszámítani a VWAP-ot

A legt√∂bb keresked√©si fel√ľleten csak ki kell v√°lasztania az indik√°tort, √©s a sz√°m√≠t√°sokat elv√©gzik √Ėn helyett. EttŇĎl f√ľggetlen√ľl nem √°rt ha ismeri a m√∂g√∂tte √°ll√≥ k√©pletet, hogy hat√©konyabban haszn√°lhassa. Teh√°t hogyan lehet kisz√°m√≠tani a VWAP-ot?

A VWAP kiszámításához össze kell adnunk az egyes tranzakciók kereskedési értékét (ár szorozva a volumennel), majd ezt el kell osztanunk a teljes volumennel.

VWAP = ‚ąĎ (tipikus √°r * volumen) / ‚ąĎ volumen

ahol

Tipikus ár = (magas + alacsony + záró) / 3

Sz√°m√≠tsuk ki egy eszk√∂z 5 perces VWAP vonal√°t. A k√∂vetkezŇĎket kell tenn√ľnk:

  1. ElŇĎsz√∂r is ki kell sz√°molnunk az elsŇĎ 5 perces gyertya tipikus √°r√°t. √Ėsszeadjuk a felsŇĎ, als√≥ √©s z√°r√≥ √©rt√©keket, majd elosztjuk ezt a sz√°mot 3-mal.

  2. Megszorozzuk a tipikus √°rat az adott idŇĎszak (ebben az esetben 5 perc) volumen√©vel. Nevezz√ľk ezt az √©rt√©ket n1-nek, mivel az elsŇĎ m√©rt idŇĎszakra vonatkozik.

  3. Az n1-et elosztjuk a teljes keresked√©si volumennel addig az idŇĎszakig. √ćgy megkapjuk a VWAP √©rt√©ket a keresked√©s elsŇĎ 5 perc√©re.

  4. Az egym√°st k√∂vetŇĎ VWAP √©rt√©kek kisz√°m√≠t√°s√°hoz folytatnunk kell az egyes idŇĎszakok √ļj n √©rt√©keinek (n2, n3, n4‚Ķ) hozz√°ad√°s√°t az elŇĎzŇĎ √©rt√©kekhez. Ezut√°n ezt el kell osztanunk az addigi teljes volumennel.

Most m√°r √©rtj√ľk, mi√©rt nevezik a VWAP-ot kumulat√≠v mutat√≥nak, mivel az √©rt√©kek az egym√°st k√∂vetŇĎ √∂sszead√°sokkal n√∂vekednek.


Amit a VWAP el√°rul a kereskedŇĎknek

A passz√≠vabb, hosszabb t√°v√ļ befektet√©si st√≠lus ir√°nt √©rdeklŇĎdŇĎk sz√°m√°ra a VWAP az aktu√°lis piaci kil√°t√°sok viszony√≠t√°si alapjak√©nt haszn√°lhat√≥. Egy egyszerŇĪ strat√©gia lehet, hogy csak olyan eszk√∂z√∂ket v√°s√°rolunk, amelyek a VWAP vonaluk alatt vannak, ami azt jelzi, hogy potenci√°lisan alul√©rt√©keltek.

Egyes kereskedŇĎk a VWAP-vonalat √°tl√©pŇĎ √°rat keresked√©si jelz√©sk√©nt haszn√°lhatj√°k. Ha az √°rfolyam √°tl√©pi a vonalat √©s a VWAP f√∂l√© emelkedik, long poz√≠ci√≥t nyitnak. Azonban, ha az √°rfolyam √°tl√©pi a VWAP-ot, √©s az al√° megy, short poz√≠ci√≥ nyitnak.

Ebben az √©rtelemben a VWAP a mozg√≥√°tlagokhoz hasonl√≥an haszn√°lhat√≥. Amikor az √°rfolyam a VWAP vonal felett van, a piacot bikajellegŇĪk√©nt lehet √©rtelmezni. Ugyanakkor, ha a VWAP vonal alatt van, a piac medvejellegŇĪ lehet. Ez term√©szetesen nagym√©rt√©kben f√ľgg a technikai minta kontextus√°t√≥l, ez√©rt √≥vatosan kell kezelni.

A VWAP a likvidit√°si ter√ľletek azonos√≠t√°s√°ra is haszn√°lhat√≥. Ez k√ľl√∂n√∂sen hasznos lehet a nagy megb√≠z√°sokat teljes√≠teni k√≠v√°n√≥ int√©zm√©nyi kereskedŇĎk sz√°m√°ra. A mutat√≥ seg√≠t nekik meghat√°rozni az ide√°lis bel√©p√©si √©s kil√©p√©si pontokat a nagyobb keresked√©sekhez, ami cs√∂kkentheti a piaci hat√°sukat.

A VWAP a keresked√©s v√©grehajt√°s√°nak hat√©konys√°g√°t is m√©rheti. Ebben az √©rtelemben a VWAP alatt v√©grehajtott v√©teli megb√≠z√°sok j√≥ teljes√≠t√©snek tekinthetŇĎk, mivel az eszk√∂z volumennel s√ļlyozott √°tlag√°ra alatt vannak. Ezzel szemben a VWAP felett v√©grehajtott v√©teli megb√≠z√°sok rossz teljes√≠t√©snek tekinthetŇĎk, mivel az eszk√∂z volumennel s√ļlyozott √°tlag√°ra felett hajtj√°k v√©gre ŇĎket.

Az a t√©ny, hogy egyes nagykereskedŇĎk a VWAP alatt v√°s√°rolnak √©s felette adnak el, tov√°bbi elŇĎnyt jelenthet a piac sz√°m√°ra. Ezek az int√©zked√©sek mindk√©t esetben az √°tlaghoz k√∂zelebb viszik az √°rat. Ez biztos√≠tja, hogy a nagykereskedŇĎk tev√©kenys√©geikkel ne mozd√≠ts√°k el az √°rakat az √°tlagt√≥l. Ne feledj√ľk, hogy a b√°ln√°k hatalmas t√©telekben kereskednek, √©s m√°sk√©nt is jelentŇĎs hat√°st gyakorolhatnak a piacokra.



VWAP korl√°tok

A VWAP legink√°bb egynapos mutat√≥k√©nt hasznos. Ha t√∂bb napon kereszt√ľl pr√≥b√°l VWAP-ot l√©trehozni, az √°tlag eltorzul. Mint ilyen, a VWAP a legjobban napk√∂zbeni elemz√©shez, azaz egy keresked√©si napot vagy ann√°l kevesebbet vizsg√°l√≥ elemz√©shez haszn√°lhat√≥.

A mozg√≥√°tlagokhoz hasonl√≥an a VWAP is egy visszatekintŇĎ mutat√≥, mivel m√ļltbeli √°radatokon alapul. A mozg√≥√°tlaghoz hasonl√≥an, min√©l t√∂bb adat van, ann√°l nagyobb a visszatekint√©s. √ćgy a 20 perces VWAP gyorsabban reag√°l az aktu√°lis √°rmozg√°sokra, mint a 200 perces VWAP.¬†

Fontos szem elŇĎtt tartani, hogy mivel m√ļltbeli √°radatokon alapul, a VWAP nem rendelkezik elŇĎrejelzŇĎ tulajdons√°gokkal.¬†

B√°r a VWAP egy erŇĎs mutat√≥, amelyet sok kereskedŇĎ haszn√°l, nem szabad √∂nmag√°ban √©rtelmezni. P√©ld√°ul m√°r besz√©lt√ľnk arr√≥l, hogy egy eszk√∂z akkor tekinthetŇĎ alul√©rt√©keltnek, ha az √°rfolyam a VWAP vonal alatt van. Egy erŇĎs emelkedŇĎ trendben azonban elŇĎfordulhat, hogy az √°rfolyam jelentŇĎs ideig nem megy a VWAP al√°.

√ćgy azok a kereskedŇĎk, akik erre a konkr√©t jelre v√°rnak, elŇĎfordulhat, hogy kiszorulnak, √©s kihagynak egy potenci√°lis lehetŇĎs√©get. EttŇĎl f√ľggetlen√ľl a keresked√©s elmarad√°sa m√©g nem felt√©tlen√ľl a vil√°g v√©ge. Ha egy kereskedŇĎ bel√©p√©si strat√©gi√°ja egy bizonyos esem√©ny bek√∂vetkez√©s√©t √≠rja elŇĎ, √©s ez az esem√©ny m√©gsem k√∂vetkezik be, akkor nem szabad bel√©pnie a keresked√©sbe. Ha azonban a strat√©gi√°juk j√≥l √°tgondolt, √©s k√∂vetkezetesen tartj√°k magukat hozz√°, akkor hossz√ļ t√°von j√≥l kell teljes√≠teni√ľk. A megk√∂zel√≠t√©stŇĎl f√ľggetlen√ľl rendk√≠v√ľl fontos a kock√°zatok meg√©rt√©se √©s kezel√©se.


Záró gondolatok

A VWAP egy olyan mutat√≥, amely megmutatja a kereskedŇĎknek, hogy egy eszk√∂z √°tlagos √°rfolyama egy adott idŇĎszakban a volumenhez k√©pest mekkora.¬†

Egyes kereskedŇĎk a VWAP-ot arra haszn√°lj√°k, hogy amikor az √°r keresztezi a vonalat be vagy kil√©pnek a poz√≠ci√≥ikb√≥l. K√ľl√∂n√∂sen hasznos lehet a nagy keresked√©sek potenci√°lis bel√©p√©si √©s kil√©p√©si pontjainak azonos√≠t√°s√°ban.

A VWAP egy visszatekintŇĎ mutat√≥, ami azt jelenti, hogy nincs √°rfolyam-elŇĎrejelzŇĎ tulajdons√°ga. Egyes kereskedŇĎk szerint a napk√∂zbeni elemz√©shez a leghat√©konyabb. Mint minden m√°s piacelemzŇĎ eszk√∂zt, a VWAP-ot sem szabad √∂nmag√°ban √©rtelmezni, m√°s technik√°kkal kombin√°lva mŇĪk√∂dik a legjobban.