Magyar√°zat a trendvonalakhoz
KezdŇĎlap
Cikkek
Magyar√°zat a trendvonalakhoz

Magyar√°zat a trendvonalakhoz

KezdŇĎ
Közzétéve Sep 9, 2019Frissítve Dec 28, 2022
5m

Mik azok a trendvonalak?

A p√©nz√ľgyi piacokon a trendvonalak a diagramokon √°br√°zolt √°tl√≥s vonalak. √Ėsszek√∂tnek bizonyos adatpontokat, megk√∂nny√≠tve az elemzŇĎk √©s a kereskedŇĎk sz√°m√°ra az √°rmozg√°sok megjelen√≠t√©s√©t √©s a piaci trendek azonos√≠t√°s√°t.¬†

A trendvonalak a technikai elemz√©s (TA) legalapvetŇĎbb eszk√∂zei. Sz√©les k√∂rben haszn√°lj√°k ŇĎket a r√©szv√©nyek, a fiat valut√°k, a derivat√≠v√°k √©s a kriptovalut√°k piac√°n.¬†

A trendvonalak l√©nyeg√©ben √ļgy mŇĪk√∂dnek, mint a t√°mogat√°si √©s ellen√°ll√°si szintek, de v√≠zszintes vonalak helyett √°tl√≥s vonalakb√≥l √°llnak. √ćgy lehetnek pozit√≠v vagy negat√≠v lejt√©sŇĪek. √Āltal√°ban min√©l nagyobb a vonal meredeks√©ge, ann√°l erŇĎsebb a trend.

A trendvonalakat k√©t alapvetŇĎ kateg√≥ri√°ra oszthatjuk: emelkedŇĎ trend √©s cs√∂kkenŇĎ trend. Ahogy a neve is sugallja, egy emelkedŇĎ trendvonal√°t alacsonyabbr√≥l magasabbra h√ļzzuk a diagramon. K√©t vagy t√∂bb m√©lypontot k√∂t √∂ssze, ahogy az al√°bbi k√©pen l√°that√≥.

Magyar√°zat a trendvonalakhoz


Ezzel szemben a cs√∂kkenŇĎ trendvonalat a diagramon egy magasabb poz√≠ci√≥b√≥l egy alacsonyabb poz√≠ci√≥ba h√ļzz√°k. K√©t vagy t√∂bb cs√ļcspontot k√∂t √∂ssze.

Magyar√°zat a trendvonalakhoz


A k√ľl√∂nbs√©g a k√©t vonalt√≠pus k√∂z√∂tt teh√°t az √°br√°zol√°shoz haszn√°lt pontok kiv√°laszt√°s√°ban rejlik. Egy emelkedŇĎ trendben a vonalakat a diagram legalacsonyabb pontjai (azaz a magasabb m√©lypontokat alkot√≥ gyertyaaljak) seg√≠ts√©g√©vel rajzoljuk meg. A cs√∂kkenŇĎ trendvonalakat pedig a legmagasabb √©rt√©kek (azaz az alacsonyabb cs√ļcsokat alkot√≥ gyertyacs√ļcsok) felhaszn√°l√°s√°val √°br√°zoljuk.


Hogyan haszn√°ljuk a trendvonalakat?

Egy diagram cs√ļcs- √©s m√©lypontjai alapj√°n a trendvonalak jelzik, hogy az √°rfolyam r√∂vid idŇĎre kikezdte az uralkod√≥ trendet, tesztelte azt, majd visszafordult a saj√°t jav√°ra. A vonal ezut√°n kiterjeszthetŇĎ, annak √©rdek√©ben hogy megpr√≥b√°lja megj√≥solni a fontos szinteket a j√∂vŇĎben. A trendvonal t√∂bbsz√∂r is tesztelhetŇĎ, de am√≠g nem t√∂rik meg, addig √©rv√©nyesnek tekintj√ľk.

B√°r a trendvonalak b√°rmilyen adatt√°bl√°zatban haszn√°lhat√≥k, √°ltal√°ban p√©nz√ľgyi (piaci √°rakon alapul√≥) diagramokon alkalmazz√°k ŇĎket. Betekint√©st ny√ļjtanak a piaci keresletbe √©s k√≠n√°latba. Term√©szetesen az emelkedŇĎ trendvonalak n√∂vekvŇĎ v√°s√°rl√≥erŇĎt jeleznek (a kereslet nagyobb, mint a k√≠n√°lat). A cs√∂kkenŇĎ trendvonalak k√∂vetkezetes √°rcs√∂kken√©ssel j√°rnak, ami az ellenkezŇĎj√©re utal (a k√≠n√°lat nagyobb, mint a kereslet).

Az ilyen elemzések során azonban a kereskedési volument is figyelembe kell venni. Ha például az ár emelkedik, de a volumen csökken vagy viszonylag alacsony, az a megnövekedett kereslet hamis benyomását keltheti.

Mint eml√≠tett√ľk, a trendvonalak a t√°mogat√°si √©s ellen√°ll√°si szintek azonos√≠t√°s√°ra szolg√°lnak, amelyek a technikai elemz√©s k√©t alapvetŇĎ, de nagyon fontos fogalma. Az emelkedŇĎ trendvonal olyan t√°mogat√°si szinteket mutat, amelyek al√° az √°rfolyam val√≥sz√≠nŇĪleg nem esik vissza. Ezzel szemben a cs√∂kkenŇĎ trendvonal kiemeli azokat az ellen√°ll√°si szinteket, amelyek f√∂l√© az √°rfolyam val√≥sz√≠nŇĪleg nem fog emelkedni.

M√°s sz√≥val, a piaci trend √©rv√©nytelennek tekinthetŇĎ, ha a t√°mogat√°si √©s ellen√°ll√°si szintek megt√∂rnek, ak√°r lefel√© (egy emelkedŇĎ trendvonal eset√©ben), ak√°r felfel√© (egy cs√∂kkenŇĎ trendvonal eset√©ben). Sok esetben, amikor ezek a kulcsfontoss√°g√ļ szintek nem tudj√°k tartani a trendet, a piac ir√°nyt v√°lt.

Azonban a technikai elemz√©s szubjekt√≠v ter√ľlet, √≠gy mindenki m√°sf√©le m√≥dszert haszn√°l a trendvonalak √°br√°zol√°s√°ra. Ez√©rt a kock√°zatok cs√∂kkent√©se √©rdek√©ben √©rdemes lehet t√∂bb TA-technik√°t, valamint fundament√°lis elemz√©st kombin√°lni.


√Črv√©nyes trendvonalak rajzol√°sa

Technikailag a trendvonalak b√°rmely k√©t pontot √∂sszek√∂thetnek egy diagramon. A legt√∂bb elemzŇĎ azonban egyet√©rt abban, hogy h√°rom vagy t√∂bb pont haszn√°lata teszi √©rv√©nyess√© a trendvonalat. Bizonyos esetekben az elsŇĎ k√©t pont felhaszn√°lhat√≥ egy potenci√°lis tendencia meghat√°roz√°s√°ra, a harmadik pont (a j√∂vŇĎre kiterjesztve) pedig annak √©rv√©nyess√©g√©nek tesztel√©s√©re szolg√°l.

Teh√°t, ha az √°rfolyam h√°rom vagy t√∂bb alkalommal √©rinti a trendvonalat an√©lk√ľl, hogy √°tt√∂rn√© azt, a trend √©rv√©nyesnek tekinthetŇĎ. A trendvonal t√∂bbsz√∂ri tesztel√©se azt jelezheti, hogy a trend nem puszt√°n az √°ringadoz√°sok okozta v√©letlen.


Skála beállítások

Amellett, hogy elegendŇĎ pontot kell kiv√°lasztani egy √©rv√©nyes trendvonal l√©trehoz√°s√°hoz, fontos, hogy a megfelelŇĎ be√°ll√≠t√°sokat is figyelembe vegy√ľk a rajzol√°skor. A legfontosabb diagrambe√°ll√≠t√°sok k√∂z√© tartozik a sk√°la be√°ll√≠t√°sa.

A p√©nz√ľgyi diagramokon a sk√°la az √°rv√°ltoz√°s megjelen√≠t√©si m√≥dj√°ra vonatkozik. A k√©t legn√©pszerŇĪbb sk√°la a sz√°mtani √©s a f√©l-logaritmikus (semi-log). Egy sz√°mtani diagramon a v√°ltoz√°s egyenletesen ker√ľl √°br√°zol√°sra, ahogy az √°rfolyam felfel√© vagy lefel√© mozog az Y-tengelyen. Ezzel szemben a f√©l-logaritmikus diagramok sz√°zal√©kos v√°ltoz√°sokat fejeznek ki.¬†

P√©ld√°ul egy √°rv√°ltoz√°s 5 doll√°rr√≥l 10 doll√°rra ugyanolyan t√°vols√°got fed le egy sz√°mtani diagramon, mint egy √°rv√°ltoz√°s 120 doll√°rr√≥l 125 doll√°rra. Egy f√©l-logaritmikus diagramon azonban a 100%-os nyeres√©g (5 doll√°rr√≥l 10 doll√°rra) sokkal nagyobb r√©szt foglalna el a diagramon, mint a 120 doll√°rr√≥l 125 doll√°rra t√∂rt√©nŇĎ mozg√°s 4%-os¬†n√∂veked√©s√©vel.

A trendvonalak rajzol√°sakor fontos figyelembe venni a sk√°la be√°ll√≠t√°sait. Az egyes diagramt√≠pusok elt√©rŇĎ cs√ļcsokat √©s m√©lypontokat, √©s √≠gy kiss√© elt√©rŇĎ trendvonalakat eredm√©nyezhetnek.


Záró gondolatok

B√°r hasznos eszk√∂z√∂k a technikai elemz√©shez, a trendvonalak messze nem bombabiztosak. A trendvonalak rajzol√°s√°hoz haszn√°lt pontok kiv√°laszt√°sa befoly√°solja, hogy azok mennyire pontosan reprezent√°lj√°k a piaci ciklusokat √©s a val√≥s trendeket, ami n√©mileg szubjekt√≠vv√© teszi ŇĎket.¬†

P√©ld√°ul egyes elemzŇĎk a gyertyatatestek alapj√°n rajzolj√°k fel a trendvonalakat, figyelmen k√≠v√ľl hagyva a kan√≥cokat. M√°sok ink√°bb a kan√≥cok magass√°ga √©s m√©lys√©ge szerint h√ļzz√°k meg a vonalakat.¬†

Ez√©rt fontos, hogy a trendvonalakat m√°s diagramelemz√©si eszk√∂zzel √©s mutat√≥val egy√ľtt haszn√°ljuk. Az egy√©b TA indik√°torok k√∂z√ľl kiemelkedŇĎ p√©ld√°k az Ichimoku felhŇĎk, a Bollinger szalagok (BB), a MACD, a sztochasztikus RSI, az RSI √©s a mozg√≥√°tlagok.