Mik azok a trendvonalak?
A pénzügyi piacokon a trendvonalak a diagramokon ábrázolt átlós vonalak. Összekötnek bizonyos adatpontokat, megkönnyítve az elemzők és a kereskedők számára az ármozgások megjelenítését és a piaci trendek azonosítását.
A trendvonalak a technikai elemzés (TA) legalapvetőbb eszközei. Széles körben használják őket a részvények, a fiat valuták, a derivatívák és a kriptovaluták piacán.
A trendvonalak lényegében úgy működnek, mint a támogatási és ellenállási szintek, de vízszintes vonalak helyett átlós vonalakból állnak. Így lehetnek pozitív vagy negatív lejtésűek. Általában minél nagyobb a vonal meredeksége, annál erősebb a trend.
A trendvonalakat két alapvető kategóriára oszthatjuk: emelkedő trend és csökkenő trend. Ahogy a neve is sugallja, egy emelkedő trendvonalát alacsonyabbról magasabbra húzzuk a diagramon. Két vagy több mélypontot köt össze, ahogy az alábbi képen látható.
Ezzel szemben a csökkenő trendvonalat a diagramon egy magasabb pozícióból egy alacsonyabb pozícióba húzzák. Két vagy több csúcspontot köt össze.
A különbség a két vonaltípus között tehát az ábrázoláshoz használt pontok kiválasztásában rejlik. Egy emelkedő trendben a vonalakat a diagram legalacsonyabb pontjai (azaz a magasabb mélypontokat alkotó gyertyaaljak) segítségével rajzoljuk meg. A csökkenő trendvonalakat pedig a legmagasabb értékek (azaz az alacsonyabb csúcsokat alkotó gyertyacsúcsok) felhasználásával ábrázoljuk.
Hogyan használjuk a trendvonalakat?
Egy diagram csúcs- és mélypontjai alapján a trendvonalak jelzik, hogy az árfolyam rövid időre kikezdte az uralkodó trendet, tesztelte azt, majd visszafordult a saját javára. A vonal ezután kiterjeszthető, annak érdekében hogy megpróbálja megjósolni a fontos szinteket a jövőben. A trendvonal többször is tesztelhető, de amíg nem törik meg, addig érvényesnek tekintjük.
Bár a trendvonalak bármilyen adattáblázatban használhatók, általában pénzügyi (piaci árakon alapuló) diagramokon alkalmazzák őket. Betekintést nyújtanak a piaci keresletbe és kínálatba. Természetesen az emelkedő trendvonalak növekvő vásárlóerőt jeleznek (a kereslet nagyobb, mint a kínálat). A csökkenő trendvonalak következetes árcsökkenéssel járnak, ami az ellenkezőjére utal (a kínálat nagyobb, mint a kereslet).
Az ilyen elemzések során azonban a kereskedési volument is figyelembe kell venni. Ha például az ár emelkedik, de a volumen csökken vagy viszonylag alacsony, az a megnövekedett kereslet hamis benyomását keltheti.
Mint említettük, a trendvonalak a támogatási és ellenállási szintek azonosítására szolgálnak, amelyek a technikai elemzés két alapvető, de nagyon fontos fogalma. Az emelkedő trendvonal olyan támogatási szinteket mutat, amelyek alá az árfolyam valószínűleg nem esik vissza. Ezzel szemben a csökkenő trendvonal kiemeli azokat az ellenállási szinteket, amelyek fölé az árfolyam valószínűleg nem fog emelkedni.
Más szóval, a piaci trend érvénytelennek tekinthető, ha a támogatási és ellenállási szintek megtörnek, akár lefelé (egy emelkedő trendvonal esetében), akár felfelé (egy csökkenő trendvonal esetében). Sok esetben, amikor ezek a kulcsfontosságú szintek nem tudják tartani a trendet, a piac irányt vált.
Azonban a technikai elemzés szubjektív terület, így mindenki másféle módszert használ a trendvonalak ábrázolására. Ezért a kockázatok csökkentése érdekében érdemes lehet több TA-technikát, valamint fundamentális elemzést kombinálni.
Érvényes trendvonalak rajzolása
Technikailag a trendvonalak bármely két pontot összeköthetnek egy diagramon. A legtöbb elemző azonban egyetért abban, hogy három vagy több pont használata teszi érvényessé a trendvonalat. Bizonyos esetekben az első két pont felhasználható egy potenciális tendencia meghatározására, a harmadik pont (a jövőre kiterjesztve) pedig annak érvényességének tesztelésére szolgál.
Tehát, ha az árfolyam három vagy több alkalommal érinti a trendvonalat anélkül, hogy áttörné azt, a trend érvényesnek tekinthető. A trendvonal többszöri tesztelése azt jelezheti, hogy a trend nem pusztán az áringadozások okozta véletlen.
Skála beállítások
Amellett, hogy elegendő pontot kell kiválasztani egy érvényes trendvonal létrehozásához, fontos, hogy a megfelelő beállításokat is figyelembe vegyük a rajzoláskor. A legfontosabb diagrambeállítások közé tartozik a skála beállítása.
A pénzügyi diagramokon a skála az árváltozás megjelenítési módjára vonatkozik. A két legnépszerűbb skála a számtani és a fél-logaritmikus (semi-log). Egy számtani diagramon a változás egyenletesen kerül ábrázolásra, ahogy az árfolyam felfelé vagy lefelé mozog az Y-tengelyen. Ezzel szemben a fél-logaritmikus diagramok százalékos változásokat fejeznek ki.
Például egy árváltozás 5 dollárról 10 dollárra ugyanolyan távolságot fed le egy számtani diagramon, mint egy árváltozás 120 dollárról 125 dollárra. Egy fél-logaritmikus diagramon azonban a 100%-os nyereség (5 dollárról 10 dollárra) sokkal nagyobb részt foglalna el a diagramon, mint a 120 dollárról 125 dollárra történő mozgás 4%-os növekedésével.
A trendvonalak rajzolásakor fontos figyelembe venni a skála beállításait. Az egyes diagramtípusok eltérő csúcsokat és mélypontokat, és így kissé eltérő trendvonalakat eredményezhetnek.
Záró gondolatok
Bár hasznos eszközök a technikai elemzéshez, a trendvonalak messze nem bombabiztosak. A trendvonalak rajzolásához használt pontok kiválasztása befolyásolja, hogy azok mennyire pontosan reprezentálják a piaci ciklusokat és a valós trendeket, ami némileg szubjektívvé teszi őket.
Például egyes elemzők a gyertyatatestek alapján rajzolják fel a trendvonalakat, figyelmen kívül hagyva a kanócokat. Mások inkább a kanócok magassága és mélysége szerint húzzák meg a vonalakat.
Ezért fontos, hogy a trendvonalakat más diagramelemzési eszközzel és mutatóval együtt használjuk. Az egyéb TA indikátorok közül kiemelkedő példák az Ichimoku felhők, a Bollinger szalagok (BB), a MACD, a sztochasztikus RSI, az RSI és a mozgóátlagok.