Az Ichimoku felhő egy olyan technikai elemzési módszer, amely több mutatót kombinál egyetlen grafikonon. Ez a gyertyadiagram olyan kereskedési eszközként szolgál, amely betekintést nyújt a potenciális támogatási és ellenállási ártartományokba. Előrejelzési eszközként is használják, és sok kereskedő alkalmazza a piaci lendület és a jövőbeli trendek irányának meghatározására.
Az Ichimoku felhőt az 1930-as évek végén egy japán újságíró, Goichi Hosada alkotta meg. Innovatív kereskedési stratégiáját azonban csak 1969-ben publikálták, több évtizednyi tanulmányozás és technikai fejlesztések után. Hosada Ichimoku Kinko Hyo-nak nevezte el, ami japánul annyit jelent, mint „egyensúlydiagram egy pillantásra”.
Hogyan működik?
Az Ichimoku felhő rendszer az adatokat mind az előrejelző, mind a visszatekintő mutatók alapján jeleníti meg, és a diagram öt vonalból áll:
Konverziós vonal (Tenkan-sen): 9-periódusú mozgóátlag.
Alapvonal (Kijun-sen): 26 periódusú mozgóátlag.
Leading Span A (Senkou Span A): a konverziós és a bázisvonalak mozgó átlaga 26 periódusra előrevetítve a jövőben.
Leading Span B (Senkou Span B): 52 periódusú mozgóátlag 26 periódusra előrevetítve a jövőben.
Lagging Span (Chikou Span): az aktuális periódus záróárfolyama 26 periódusra vetítve a múltban.
A Leading Span A (3) és a Leading Span B (4) közötti tér az, ami létrehozza a felhőt (Kumo), amely valószínűleg az Ichimoku rendszer legjelentősebb eleme. A két vonalat 26 periódusra vetítik előre a jövőben, hogy előrejelzést nyújtsanak, ezért előrejelző mutatóknak tekinthetők. A Chikou Span (5) viszont a múltban 26 periódusra vetített visszatekintő mutató.
Alapértelmezés szerint a felhők zöld vagy piros színben jelennek meg, a leolvasás megkönnyítése végett. Zöld felhő akkor jön létre, ha a Leading Span A (zöld felhővonal) magasabban van, mint a Leading Span B (piros felhővonal). Természetesen fordított helyzetben piros felhő keletkezik.
Érdemes megjegyezni, hogy - más módszerekkel ellentétben - az Ichimoku stratégia által használt mozgóátlagok nem a gyertyák záróárain alapulnak. Ehelyett az átlagokat az adott időszakon belül rögzített legmagasabb és legalacsonyabb értékek alapján számítják ki (magas-alacsony átlag).
Például a 9 napos konverziós vonal alapegyenlete a következő:
Konverziós vonal = (9 nap max + 9 nap min) / 2
Ichimoku beállítások
Több mint három évtizedes kutatás és tesztelés után Goichi Hosada arra a következtetésre jutott, hogy a (9, 26, 52) beállítások hozzák a legjobb eredményeket. Akkoriban a japán üzleti beosztásban szombat is szerepelt, így a 9-es szám másfél hetet jelent (6 + 3 nap). A 26-os és 52-es számok egy, illetve két hónapot jelentenek.
Bár a legtöbb kereskedési kontextusban még mindig ezeket a beállításokat részesítik előnyben, az elemzők képesek ezeket a különböző stratégiákhoz igazítani. A kriptovaluta piacokon például sok kereskedő úgy módosítja az Ichimoku beállításait, hogy az tükrözze a 24/7 piacokat - gyakran (9, 26, 52) helyett (10, 30, 60) értékekre módosítva. Néhányan még tovább mennek, és a téves jelzések csökkentése érdekében a beállításokat (20, 60, 120) értékekre állítják be.
Arról azonban máig folyik a vita, hogy mennyire lehet hatékony a beállítások módosítása. Míg egyesek szerint ésszerűek a beállítások, mások azt állítják, hogy az alapbeállítások elhagyása felborítaná a rendszer egyensúlyát, és sok téves jelzést eredményezne.
A diagram elemzése
Ichimoku kereskedési jelzések
Több elemének köszönhetően az Ichimoku felhő különböző típusú jelzéseket produkál. Ezeket momentum és trendkövető jelzésekre oszthatjuk.
Momentum jelzések: a piaci ár, az alapvonal és a konverziós vonal közötti kapcsolat alapján generálódnak. Bikajellegű momentum jelzések akkor keletkeznek, amikor a konverziós vonal és/vagy a piaci ár az alapvonal fölé emelkedik. Medvejellegű momentum jelzések akkor keletkeznek, amikor a konverziós vonal és/vagy a piaci ár az alapvonal alá esik. A konverziós vonal (Tenkan-sen) és az alapvonal (Kijun-sen) közötti kereszteződést gyakran TK keresztnek hívják.
Trendkövető jelzések: a felhő színe és a piaci árnak a felhőhöz viszonyított helyzete alapján generálódnak. Mint említettük, a felhő színe a Leading Spans A és B közötti különbséget tükrözi.
Egyszerűen fogalmazva, amikor az árak tartósan a felhők felett vannak, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az eszköz emelkedő trendben van. Ezzel szemben a felhők alatt mozgó árakat medve jelzésként lehet értelmezni, ami csökkenő tendenciát jelez. Néhány kivételtől eltekintve a trend laposnak vagy semlegesnek tekinthető, ha az árak a felhőn belül oldalirányú mozgást végeznek.
A Lagging Span (Chikou Span) egy másik elem, amely segíthet a kereskedőknek a potenciális trendfordulók észlelésében és megerősítésében. Betekintést nyújt az ármozgás erősségébe, esetleg megerősíti a bikatrendet, ha a piaci árak felett mozog, vagy a medvetrendet, amikor alatta. Általában a Lagging Span-t az Ichimoku felhő többi komponensével együtt használják, és nem önmagában.
Összegezve:
Momentum jelzések
A piaci ár az alapvonal felett (bika) vagy alatt (medve) mozog.
TK kereszt: a konverziós vonal a bázisvonal felett (bika) vagy alatt (medve) mozog.
Trendkövető jelzések
A piaci ár a felhő felett (bika) vagy alatt (medve) mozog.
A felhő színe pirosról zöldre (bika) vagy zöldről pirosra (medve) változik.
A Lagging Span a piaci árak felett (bike) vagy alatt (medve) van.
Támogatási és ellenállási szintek
Az Ichimoku diagram a támogatási és ellenállási tartományok azonosítására is használható. Jellemzően a Leading Span A (zöld felhővonal) emelkedő trendek során támogatási vonalként, csökkenő trendek során pedig ellenállási vonalként működik. Mindkét esetben a gyertyák hajlamosak közelebb mozogni a Leading Span A-hoz, de ha az árfolyam a felhőbe mozog, a Leading Span B szintén támogatási/ellenállási vonalként működhet. Mi több, az a tény, hogy mindkét Leading Span 26 periódust vetít előre, lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy előre jelezzék a potenciális támogatási és ellenállási tartományokat.
Jelzés erőssége
Az Ichimoku felhő által generált jelzések erőssége nagyban függ attól, hogy azok összhangban vannak-e a szélesebb trenddel. Egy olyan jel, amely egy nagyobb, világosan meghatározott trend része, mindig erősebb lesz, mint egy olyan, amely az uralkodó trenddel szemben rövid időre felbukkan.
Más szóval, egy bikajelzés félrevezető lehet, ha nem kíséri bikatrend. Tehát, amikor egy jelzés keletkezik, fontos figyelembe venni a felhő színét és helyzetét. A kereskedési volument is figyelembe kell venni.
Ne feledje, hogy az Ichimoku használata rövidebb időkeretekkel (napközbeni grafikonok) hajlamos sok zajt és téves jelzéseket generálni. Általánosságban elmondható, hogy a hosszabb időkeretek (napi, heti, havi grafikonok) megbízhatóbb momentum és trendkövető jelzéseket adnak.
Záró gondolatok
Goichi Hosada több mint 30 évet szentelt életéből az Ichimoku rendszer megalkotására és tökéletesítésére, amelyet ma már kereskedők milliói alkalmaznak világszerte. Az Ichimoku felhők sokoldalú diagramelemzési módszerként a piaci trendek és a momentum azonosítására szolgálnak. Emellett a Leading Spans megkönnyíti az elemzők számára, hogy előre jelezzék a potenciális támogatási és ellenállási szinteket, amelyek még tesztelésre várnak.
Bár a grafikonok elsőre túl zsúfoltnak és meglehetősen bonyolultnak tűnhetnek, nem támaszkodnak szubjektív emberi inputra, mint a technikai elemzés más módszerei (pl. trendvonalak rajzolása). És az Ichimoku beállításairól szóló folyamatos vita ellenére a stratégia viszonylag könnyen használható.
Mint minden mutatót, ezt is más technikákkal együtt érdemes használni a trendek megerősítésére és a kereskedési kockázatok minimalizálására. Az információmennyiség, amelyet ez a diagram megjelenít, a kezdők számára megterhelő lehet. Ezeknek a kereskedőknek ajánlott előbb megbarátkozniuk az egyszerűbb mutatókkal, mielőtt az Ichimoku felhővel foglalkoznának.