TL;DR
A maximálisan kinyerhető érték (MEV) – korábbi nevén Miner Extractable Value – egy olyan stratégiára utal, amely egy új blokk létrehozásakor a tranzakciókat felveszi, kihagyja vagy átrendezi. A MEV célja a minél nagyobb plusz profit elérése. A blokkelőállítók vannak erre a legalkalmasabb helyzetben, mivel ők képesek kiválasztani és sorba rendezni a tranzakciókat.
Más hálózati résztvevők (úgynevezett keresők) azonban díjat fizethetnek a tranzakciók lebonyolításáért, ha MEV-lehetőséget látnak, például arbitrázs, front-running vagy felszámolás formájában. A MEV leggyakrabban az okosszerződéseket támogató hálózatokon fordul elő, ahol a blokklánc-tranzakciók összetettebb információkat tartalmaznak.
Bevezetés
A MEV egy kriptokifejezés, amelyet a tranzakciók szándékos átrendezésére, felvételére vagy kizárására használnak egy (blokklánchoz hozzáadandó) új blokk létrehozásakor, hogy a lehető legtöbb profitot lehessen belőle kihozni. Gondoljon rá úgy, mint a blokkokból a szokásos jutalmak és gas díjakon túlmenően kipréselt extra értékre, amelyet a tranzakciók és azok sorrendjének kiválasztásával érhet el.
A MEV-et leggyakrabban az Ethereum-hálózattal hozzák összefüggésbe, annak jelentős decentralizált pénzügyi (DeFi) ökoszisztémája miatt. Minél összetettebbek a blokkban lévő tranzakciók – például a hitelnyújtással, hitelfelvétellel vagy kereskedéssel kapcsolatos okosszerződések – annál több lehetőségük lesz a blokkok előállítóinak arra, hogy extra profitra tegyenek szert (maximális értéket nyerjenek ki) azáltal, hogy bizonyos tranzakciók felvételéről, kizárásáról vagy átrendezéséről döntenek.
Mi az a MEV?
Amikor ezt a koncepciót először bevezették, leginkább az Ethereum hálózathoz társították, amely akkoriban a proof-of-work (PoW) konszenzusmechanizmust használta. Így a bányászok voltak azok, akiknek hatalmukban állt a blokkok előállítása során átrendezni, felvenni vagy kizárni tranzakciókat, annak érdekében hogy extra értéket préseljenek ki belőlük.
Ez vezetett a Miner Extractable Value kifejezés megjelenéséhez, mely megmagyarázza a minél nagyobb extra profit kitermelésének jelenségét. 2022 szeptemberében azonban az Ethereum véghezvitte a The Merge technikai frissítést, amely a hálózat konszenzusmechanizmusát PoW-ről proof-of-stake-re (PoS) állította át.
Így az Ethereum-hálózaton az új blokkokat már nem a bányászok, hanem a validátorok hozzák létre. A PoS rendszerek azonban nem immunisak a MEV-re. A blokkokat itt is elő kell állítani, így aki kiválasztja, hogy mely tranzakciókat és milyen sorrendben vegyék fel, az olyan döntéseket hozhat, amelyek segítségével több pénzt nyerhet ki egy blokkból. Bár a régi MEV fogalom még mindig létezik, ma már inkább a Maximal Extractable Value kifejezésre utal, mivel már nem kizárólag a bányászokra vonatkozik.
Hogyan működik a MEV?
Ahhoz, hogy megértsük a MEV működését, először meg kell érteni a blokkelőállítók (bányászok vagy validátorok) szerepét. Kulcsfontosságú szerepet játszanak a blokklánchálózatok biztosításában és fenntartásában, és ők felelnek a tranzakciók hitelesítéséért, valamint azok blokkok formájában történő hozzáadásáért a hálózathoz. Az adott lánctól függően ezt a folyamatot bányászatnak vagy validálásnak nevezik.
Magyarul, a blokkelőállítók garantálják a tranzakciók integritását a hálózaton, és biztosítják annak folyamatos működését. Nélkülük nem lehet új adatokat hozzáadni a lánchoz. A blokkelőállítók azok, akik összegyűjtik a felhasználók tranzakciós adatait, és blokkokká szervezik őket, hogy így hozzáadhassák őket a hálózati lánchoz.
Fontos megjegyezni, hogy a blokkelőállítókon múlik, hogy milyen tranzakciókat vesznek fel a blokkjaikba. Érthető módon a tranzakciókat a jövedelmezőség alapján választják ki, ami azt jelenti, hogy azokat választják ki először, amelyekhez a legmagasabb díjak járnak. Ez az oka annak, hogy a felhasználók forgalmas időszakokban magasabb gas díjat (vagy tranzakciós díjat) fizetnek azért, hogy a tranzakcióik elsőként kerüljenek kiválasztásra. Ha egy blokkelőállító a magasabb díjú tranzakciókat választja ki elsőként, nagyobb profitra tehet szert. Következésképpen az alacsonyabb díjú tranzakcióknak tovább kell várniuk arra, hogy bekerüljenek egy blokkba.
Nincs azonban olyan szabály, amely előírná, hogy a tranzakciókat a díjak alapján kell kiválasztani vagy sorba rendezni. Amikor a tranzakciók összetettebb információkat tartalmaznak (mint az okosszerződéseket támogató blokkláncok esetében), a blokkelőállítók felvehetik, kizárhatják vagy átrendezhetik a tranzakciókat, hogy a szokásos blokkjutalmakon és díjakon túl extra profitra tegyenek szert.
Például bizonyos tranzakciók kiválasztása másokkal szemben, és azok meghatározott módon történő sorba rendezése további nyereséget eredményezhet az ebből eredő arbitrázslehetőségek vagy az on-chain felszámolás miatt. Ez a MEV lényege: a tranzakciók kiválasztásának és sorba rendezésének folyamata extra pénzügyi nyereség érdekében.
MEV keresők
Bár úgy tűnik, hogy a MEV olyan stratégia, amely kizárólag a blokkelőállítóknak kedvez, a MEV jelentős részét más résztvevők, az úgynevezett „keresők” biztosítják. Ezek a résztvevők MEV-specifikus műveleteket alkalmaznak, amelyek hálózati adatokat elemeznek a jövedelmező MEV-lehetőségek azonosítása érdekében.
A keresők jellemzően rendkívül magas gas díjat fizetnek a blokkelőállítóknak, hogy biztosítsák nyereséges MEV-tranzakcióik és stratégiáik végrehajtását. Racionálisan, a MEV-lehetőségért folyó versenytől függően egy blokkelőállító a kereső potenciális nyereségének akár 99,99%-át kitevő gas díjat is kaphat.
Vegyük például a decentralizált tőzsdei (DEX) arbitrázst, ahol köztudott, hogy a keresők a MEV-bevételük több mint 90%-át gas díjakban fizetik, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy egy nyereséges arbitrázskereskedést a hasonló kereskedések előtt hajtsanak végre.
Gyakori példák a MEV-re
Az arbitrázs, a front-running és a felszámolás mind lehetőséget kínál a keresőknek és a blokkelőállítóknak arra, hogy a MEV révén profitot szerezzenek. Az alábbiakban közelebbről megvizsgáljuk ezeket a példákat, hogy jobban megértsük, mi is a MEV, illetve hogyan működik.
Arbitrázs
Ha egy eszköz ára nem konzisztens az egyes tőzsdéken, azonnal nyílik egy arbitrázslehetőség. A kriptotérben ugyanazt a tokent két különböző DEX-en eltérően árazhatják. Amikor ezt valaki (egy arbitrázskereskedő) észreveszi, kihasználja, hogy profitáljon az eltérésből. A MEV akkor következik be, amikor a kereső botja azonosítja a függőben lévő tranzakciót, és saját tranzakcióját beilleszti az elé, hogy kinyerje az arbitrázslehetőség által kínált értéket.
Front-running
A keresők és a blokkelőállítók kihasználhatják azon képességüket, hogy a tranzakciókat sorba rendezhetik egy blokkban, hogy megelőzzenek egy jelentős vételi megbízást, amely még függőben van a tranzakciós poolban. A MEV akkor következik be, amikor egy hasonló vételi megbízást szúrnak be az adott kereskedés elé, hogy biztosítsák a kedvezőbb árat, mielőtt a nagy vételi megbízás feldolgozásra kerülne, ami növelné az adott digitális eszköz árát.
Hasonló MEV-stratégia a „szendvicsezés”, amelynek lényege, hogy egy vételi megbízást egy adott árfolyammozgató tranzakció előtt, egy eladási megbízást pedig utána adnak le, kihasználva ezzel a két oldalról érkező árnyomás előnyeit.
Felszámolások
A DeFi lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hitelt vegyenek fel úgy, hogy letétbe helyezett digitális eszközöket használnak fedezetként. Ha a piac elmozdul, és a fedezet értéke egy bizonyos ár alá csökken, az adott pozíciót felszámolják. Az érintett okosszerződések gyakran jutalmat vagy díjat fizetnek a felszámolást kiváltó tranzakciónak.
Itt egy MEV lehetőség áll fenn bármely kereső vagy blokkelőállító számára, aki botokat futtat az ilyen típusú tranzakciók azonosítására, és aki aztán képes a saját felszámolási tranzakcióját mások előtt beilleszteni a blokkba, ezáltal kinyerve a jutalom értékét.
Záró gondolatok: A MEV előnyei és hátrányai
A MEV racionális stratégia, mivel a résztvevők elsősorban a nyereségük maximalizálására törekszenek. Egyesek azzal érvelnek, hogy ez a szélesebb ökoszisztéma javát szolgálja, mivel biztosítja, hogy a hatékonysági problémákat a lehető leggyorsabban korrigálják.
Például a MEV keresők közötti verseny az arbitrázslehetőségek kihasználásáért, gyors árkorrekciókat eredményez a DEX-ek között. Hasonlóképpen, a hitelezési protokollok nem akarják, hogy a kockázatos hitelek ellenőrzés nélkül maradjanak, ha a fedezeti szintek kiegyensúlyozatlanná válnak, így a MEV felszámolási nyomása a hitelezők mielőbbi visszafizetéséhez vezet.
A MEV azonban számos olyan problémát is felvet, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyes megvalósítások, mint például a front-running és a sandwiching, rossz eredményeket hoznak más felhasználók számára, akik kénytelenek túlfizetni a kereskedéseikért, nagyobb csúszást szenvednek el, vagy értéket veszítenek egy lényegében nulla összegű játékban.
Ezenkívül a MEV keresők tevékenysége magasabb gas árakat és hálózati túlterhelést eredményezhet, mivel versenyeznek a tranzakcióik blokkokba való beillesztéséért, hogy begyűjtsék az ebből keletkező értéket.
Alapvetően, ha az előző blokkban a tranzakciók átrendezéséből származó érték nagyobb, mint a következő blokk jutalmai és díjai, a MEV gazdaságilag racionálissá teheti a blokkelőállító számára, hogy a blokklánc átrendezése mellett döntsön. Ez veszélyeztetné a hálózat konszenzusát és integritását.
Mivel az ökoszisztéma továbbra is gyorsan fejlődik, a MEV-hez kapcsolódó problémák megoldása ma már a kutatás-fejlesztés egyik fő területe e témakörben.