Mi az a fekete hétfő?
A fekete hétfő az 1987. október 19-én bekövetkezett hirtelen és súlyos tőzsdei összeomlásra utaló elnevezés. Az amerikai részvénypiac teljesítményét mérő Dow Jones Industrial Average (DJIA) index több mint 22%-ot esett. A zuhanást két másik nagy visszaesés előzte meg egy héttel korábban.
A Dow Jones Industrial Average teljesítménye a fekete hétfő idején.
A fekete hétfőre úgy emlékeznek, mint a globális tőzsdei hanyatlás kezdetére. A mai napig ez a tőzsdék történetének egyik leghírhedtebb napja.
A tőzsdék teljes kereskedési volumene olyan magas volt, hogy az akkori számítógépek képtelenek voltak kezelni a hirtelen megnövekedett terhelést. A megbízások órákig nem teljesültek, és a nagy összegű átutalások késtek.
Egy ilyen nagy összeomlást természetesen a határidős és opciós piacok is követnek. Az összeomlás jelentős hatással volt a globális piacokra is. A világ legtöbb nagy indexe 20-30%-ot esett e hónap végére.
A „fekete hétfő” kifejezés általában az 1987-es összeomlásra utal. De használják más súlyos piaci összeomlásokra is.
Mi okozza a piaci összeomlásokat?
Általában a tőzsdei összeomlások nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre. Érdekes módon az 1987-es fekete hétfőt semmilyen jelentős hír nem előzte meg. Azonban több különböző tényező is összejátszott, amelyek együttesen pánikot és bizonytalanságot keltettek. Tehát mik voltak ezek a tényezők?
Az első a számítógépes kereskedési rendszerek bevezetése volt. Ma már a legtöbb kereskedési tevékenységet számítógépek segítik, de ez nem volt mindig így. Az 1980-as évek előtt a tőzsdék jellemzően zajos és zsúfolt helyszínek voltak, ahol a kereskedők közvetlenül a tőzsdén cseréltek eszközöket.
A New York-i tőzsde (NYSE) kereskedési helyszíne 1963-ban, a számítógépes kereskedési rendszerek bevezetése előtt. Forrás: Library of Congress. Az eredeti kép módosítása.
Az 1980-as években azonban a kereskedési tevékenység egyre inkább a számítógépes szoftverekre támaszkodott. A számítógépes kereskedésre való áttérés lényegesen gyorsabb kereskedési tevékenységet tett lehetővé, mivel a rendszerek másodpercek alatt több ezer megbízást tudtak leadni. Természetesen ezek a fejlesztések a nagy ármozgások sebességét is befolyásolták. Ezzel szemben a mai kereskedési botok a váratlan híreket követően másodpercek alatt több billió dollár értéket tudnak mozgatni.
Más tényezőket, például az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjét, a nemzetközi feszültségeket és más geopolitikai körülményeket is okoltak. Ráadásul a média növekvő befolyása minden bizonnyal felerősítette az esemény hatásait és súlyosságát.
Érdemes megjegyezni, hogy bár mindezek a tényezők hozzájárulhattak az összeomláshoz, a döntéseket mégis az emberek hozták. A piaci pszichológia nagy szerepet játszik az eladási hullámokban, melyek gyakran a tömeges pánik következményei.
Mi az a megszakító?
A fekete hétfő eseményeit követően az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) számos mechanizmust vezetett be, hogy megelőzzék a hasonló események ismételt előfordulását. Vagy ha nem is lehet teljesen megelőzni, legalább megpróbálják enyhíteni a hatásukat.
Az egyik ilyen módszer az úgynevezett megszakító. Ez egy szabályozási intézkedés, amely leállítja a kereskedést, ha az árfolyam elér bizonyos százalékos szintet a napi nyitóárfolyamhoz képest. Bár itt elsősorban az Egyesült Államokról beszélünk, a megszakítókat számos más piacon is bevezették.
A megszakítók olyan nagy indexekre, mint a Dow vagy az S&P 500, valamint az egyes értékpapírokra is alkalmazhatók. Megmutatjuk, hogy működnek.
Ha az S&P 500 egy kereskedési napon belül több mint 7%-kal csökken, a kereskedés 15 percre leáll, majd újraindul. Ezt nevezik 1-es szintű megszakítónak. Ha a piac tovább esik, és eléri a napi nyitástól számított 13%-ot, ismét leáll. Ezt hívják 2-es szintű megszakítónak. Egy 15 perces szünet után a kereskedés újraindul. Ha az árfolyam a piaci nyitáshoz képest 20%-os veszteséget ér el, a kereskedés a nap hátralévő részére leáll. Ezt 3-as szintű megszakítónak hívják.
A megszakítók előnyei és hátrányai
Bár a megszakítók hatékonyak lehetnek a hirtelen összeomlások megelőzésében, mégis sokáig vita tárgyát képezik.
Egyes kritikusok azzal érvelnek, hogy a megszakítók negatív hatással vannak a piacokra, és valójában növelik az összeomlások súlyosságát. Hogyan? Mivel ezek az előre meghatározott százalékos szintek a nyílt piacon alapulnak, mindenki ismeri őket. Ezáltal befolyásolhatják a megbízások leadását, és bizonyos árszinteken mesterségesen csökkenthetik a megbízási könyv likviditását.
A likviditás csökkenése nagyobb volatilitáshoz vezethet, mivel előfordulhat, hogy nincs elég megbízás a kínálat váratlan megugrásának elnyelésére. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a megszakítók likviditási területekre gyakorolt hatása nélkül a piacok nagyobb valószínűséggel érik el a természetes egyensúlyt.
Az olyan globális piaci indexek esetében, mint az S&P 500, a megszakítók csak lefelé irányuló mozgások esetén lépnek működésbe. Másrészt egyes értékpapírokon is aktiválhatók felfelé irányuló mozgások esetén.
Hogyan lehet felkészülni a piaci összeomlásokra?
A piacok természetéből és a tömegpszichológiából adódóan az összeomlások szinte elkerülhetetlenek. De mit tehetünk, hogy felkészüljünk egy piaci összeomlásra?
Fontolja meg egy befektetési terv vagy egy átfogó kereskedési stratégia kidolgozását. Amikor a piac összeomlik, és sok befektető pánikszerűen elad, fontos, hogy nyugodt és racionális maradjon, valamint elkerülje az érzelmi döntéseket. Ehhez elengedhetetlen egy hosszú távú befektetési terv vagy kereskedési stratégia kidolgozása, amely megakadályozza, hogy impulzív döntéseket hozzon.
Egy másik megfontolandó dolog a stop-loss beállítása. A rövidebb távú kereskedéseknél a veszteségek elleni védekezés elengedhetetlen a sikeres kereskedéshez. A gyakorlat azonban meglepően kevésbé elterjedt, ha hosszabb távú befektetésről van szó. Még akkor is, ha a stop-loss nagyobb ármozgásoknak is teret enged, megmentheti Önt a súlyos veszteségektől egy pusztító piaci összeomlás esetén.
Ami a globális piaci összeomlásokat illeti, eddig mindegyik csak átmeneti volt. Bár a gazdasági recessziós időszakok több évig is eltarthatnak, a piacok utána általában helyreállnak. Ha elég messziről nézzük, a világgazdaság évszázadok óta folyamatosan növekszik, és ezek a korrekciók csak átmeneti visszaesések.
A Dow Jones Industrial Average teljesítménye 1915 és 2020 között.
Bár ez a megállapítás igaz lehet a gazdasági növekedéshez kötött globális piacokra, a kriptopiacokra nem vonatkozik. A blokkláncipar még fiatal, a kriptovaluták pedig kockázatos eszközosztályba tartoznak. Ezért előfordulhat, hogy egyes kriptoeszközök soha nem állnak helyre egy súlyos piaci összeomlás után.
Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen bitcoint a Binance-en!
További nevezetes fekete hétfők
1929. október 28.
Tőzsdeösszeomlás, amely megelőzte az 1930-as évek nagy gazdasági világválságát. Hosszú távú gazdasági hatásait tekintve az 1929 őszén bekövetkezett összeomlás az eddigi legpusztítóbb tőzsdekrach volt.
2008. szeptember 29.
Az amerikai ingatlanpiaci lufi kipukkanását követően a részvénypiacok összeomlásnak indultak. Ez végül egy gazdasági világválsághoz vezetett a 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején. Ha többet szeretne megtudni, tekintse meg a Magyarázat a 2008-as pénzügyi válsághoz című cikkünket.
2020. március 9.
Az amerikai tőzsde legrosszabb napja a 2008-as gazdasági világválság óta, melynek hátterében a koronavírus-járvány és az olajárháború állt. Akkoriban ez volt a legnagyobb egynapos zuhanás 2008 óta. De amint a következő bekezdésben látható, ez a rekord csak egyetlen hétig tartott.
2020. március 16.
A koronavírus világjárvány lehetséges gazdasági hatásaival kapcsolatos félelmek tovább erősödtek. Ennek eredményeképpen az amerikai piacon még nagyobb zuhanás következett be egy nap alatt, mint az egy héttel korábbi összeomlás esetén. Ez a nap a koronavírus pénzügyi piacokra gyakorolt kezdeti sokkhatásának csúcspontja.
Záró gondolatok
Összefoglalva, a fekete hétfő egy súlyos piaci összeomlás volt 1987-ben. Mint említettük, a kifejezés más tőzsdei összeomlásokra is utalhat, például az 1929-es, a 2008-as és a 2020-as összeomlásokra.
A fekete hétfő eseményeit követően új szabályozásokat vezettek be, hogy megpróbálják enyhíteni a hirtelen tőzsdekrachok hatásait. Az egyik legjelentősebb és legvitatottabb ilyen szabályozás a megszakító, amely előre meghatározott százalékos veszteségszintek elérésekor leállítja a kereskedést.
Mit tehetünk, hogy felkészüljünk az elkerülhetetlen piaci összeomlásokra? Gondolja végig a lehetséges forgatókönyveket a megfelelő befektetési terv vagy kereskedési stratégia kialakításához. A kockázatkezelés, a portfólió diverzifikálása és a piaci pszichológia néhány olyan téma, amely segíthet elkerülni a nagy veszteségeket a piaci összeomlások során.