A nettó eszközértéket úgy számítják ki, hogy a befektetési alap kötelezettségeit levonják az eszközeiből, majd az eredményt elosztják a teljes részvényszámmal. A képlet a következő:
NAV = (teljes eszközállomány - összes kötelezettség) / forgalomban lévő részvények száma
A befektetési alapok és ETF-ek esetében a NAV minden kereskedési napon frissül. A nap végén a nettó eszközérték megmutatja, hogy mennyit ér egy-egy részvény, így tudhatod, mennyibe kerül a részvények megvásárlása vagy eladása.
Képzeljünk el egy olyan befektetési alapot, amely 500 millió dollárnyi eszközzel rendelkezik, azonban 50 millió dollárnyi költsége van. Ha 20 millió forgalomban lévő részvény van, akkor a NAV:
NAV = (500M − 50M) / 20M = 22,50
Ez azt jelenti, hogy minden részvény 22,50 dollárt ér. Tehát amikor részvényeket vásárolsz vagy adsz el, akkor azok ára e körül a szám körül alakul (plusz az esetleges díjak).
A zárt végű alapok kicsit másképp működnek, mint a befektetési alapok és az ETF-ek. Míg a befektetési alapok és az ETF-ek a kereslet alapján bocsáthatnak ki vagy válthatnak be részvényeket, addig a zárt végű alapok kezdettől fogva fix számú részvényt birtokolnak. Miután kibocsátják ezeket a részvényeket az elsődleges részvénykibocsátás (IPO) során, az egyéni részvényekhez hasonlóan a tőzsdén kereskednek velük.
Emiatt a zárt végű alapok részvényeinek árát a piaci kereslet és kínálat határozza meg, nem pedig a nettó eszközérték. Ez azt jelenti, hogy egy zárt végű alap részvényeivel prémiummal (a NAV felett) vagy diszkonttal (a NAV alatt) lehet kereskedni, attól függően, hogy a befektetők mennyit hajlandóak fizetni.
Például, ha egy zárt végű alap nettó eszközértéke 20 dollár, de a nagy kereslet miatt a részvényekkel 22 dolláron kereskednek, akkor prémiummal kereskednek a részvényekkel. Ezzel szemben, ha a NAV 20 dollár, de a részvényekkel az alacsony kereslet miatt csak 18 dolláron kereskednek, akkor diszkonttal kereskednek a részvényekkel.
Az ilyen árkülönbségek lehetőséget teremthetnek a befektetők számára, hogy diszkonttal vásároljanak vagy prémiummal adjanak el. Ugyanakkor ez egyfajta összetettséget is jelent, mivel a részvényár nem mindig tükrözi az alap vagyonának tényleges értékét.
A befektetési alapoknak és az ETF-eknek egyaránt van nettó eszközértékük, de másképp használják őket:
Természetesen a piaci mozgások nagy szerepet játszanak a NAV-számításokban. Az alap által tartott eszközök értéke a NAV emelkedését vagy csökkenését eredményezi, attól függően, hogy ezek az eszközök hogyan teljesítenek. Az osztalékokból vagy kamatokból származó jövedelem szintén növelheti a NAV-ot, ami növeli az alap értékét.
Másrészt az olyan költségeket, mint a kezelési díjak és a működési költségek, levonják az alap eszközeiből, csökkentve ezzel a NAV értékét. Mivel a piaci teljesítmény és a belső költségek egyaránt befolyásolják a nettó eszközértéket, annak értéke folyamatosan változik, valós idejű betekintést nyújtva a befektetőknek az alap teljesítményébe.
A nettó eszközérték (NAV) megértése alapvető fontosságú a befektetők számára, mivel világos képet ad az alap értékéről és teljesítményéről. Azzal, hogy megismerik a NAV kiszámításának módját és az azt befolyásoló tényezőket, a befektetők megalapozottabb döntéseket hozhatnak a befektetési alapokba és ETF-ekbe történő befektetéseikről. Akár részvényeket vásárolsz vagy adsz el, teljesítményt követsz, vagy alapokat hasonlítasz össze, a nettó eszközérték egy fontos fogalom, amely kulcsszerepet játszik az összevont befektetési alapok világában.
A kriptó ETF-ek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy profitáljanak a kriptovaluták árfolyammozgásaibó...
Tudja meg, hogy mi az az ETF, és fedezze fel, milyen szerepet játszik a kriptopénz piacon: előnyök, hatások...
Az AUM (kezelt vagyon) egy entitás által az ügyfelek nevében kezelt pénzügyi eszközök piaci értéke, amely j...