A legfontosabb tudnivalók
A kötvénykereskedésben a kockázati felár egy biztonságosabb kötvény (például egy kincstárjegy) és egy kockázatosabb kötvény (például egy vállalati kötvény) hozamának különbségét jelenti. Minél nagyobb a különbség (spread), annál nagyobb a feltételezett kockázat.
A kisebb spreadek arra utalnak, hogy a befektetők bizakodóak a gazdaságot illetően, míg a nagyobb spreadek gyakran bizonytalanságot vagy potenciális visszaesést jeleznek.
Az olyan tényezők, mint a hitelminősítések, a kamatlábak, a piaci hangulat és a kötvények likviditása befolyásolják a spread nagyságát, ahol az rosszabb minősítésű vagy kevésbé likvid kötvények általában nagyobb spreaddel rendelkeznek.
Az opciók esetében a credit spread (ez a kockázati felár angolul) azt jelenti, hogy úgy adunk el egy opciót és veszünk meg egy másikat, hogy a bevételi oldal legyen a nagyobb, korlátozva mind a potenciális profitot, mind a potenciális veszteséget. A gyakori példák közé tartoznak a bikapiaci eladási opciós spreadek és a medvepiaci vételi opciós spreadek.
Bevezetés
A kockázati felár a kötvénybefektetés és az opciós kereskedés területén is fontos fogalom. A kötvénypiacon azt mutatja meg, hogy mennyire kockázatosak a különböző kötvények, és hasznos információkkal szolgál a gazdaság állapotáról. Ez a cikk részletesen ismerteti a kockázati felár fogalmát, működését és jelentőségét. A kockázati felárat először a kötvények kontextusában tárgyaljuk, majd röviden megvizsgáljuk a fogalmát az opciós kereskedésben.
Mi az a kockázati felár?
A kockázati felár két olyan hitel vagy kötvény hozama közötti különbség, amelyek ugyanabban az időpontban kerülnek visszafizetésre, de eltérő hitelminősítéssel (kockázati szinttel) rendelkeznek.
A kötvénykereskedés esetében a fogalom két olyan kötvény összehasonlítására vonatkozik, amelyek ugyanakkor járnak le, és amelyek közül az egyik egy biztonságosabb, a másik pedig egy kockázatosabb hitelfelvevőtől származik (például az utóbbi egy feltörekvő piacok által vagy alacsonyabb minősítéssel rendelkező vállalkozások által kibocsátott adósságpapír).
A kockázati felár megmutatja, hogy a kockázatosabb kötvény mennyivel kínál nagyobb hozamot, hogy kompenzálja a nagyobb kockázatot. Nem meglepő módon ez a különbség befolyásolhatja a befektetéseden elért nyereséged nagyságát.
Hogyan működik a kockázati felár?
A befektetők általában egy vállalati kötvény hozamát hasonlítják össze egy államkötvényével, például egy olyan amerikai kincstárjegyével, amelyet alacsony kockázatúnak tartanak. Ha például egy 10 éves futamidejű amerikai kincstárjegy hozama 3%, egy 10 éves futamidejű vállalati kötvény hozama pedig 5%, akkor a kockázati felár 2%, vagyis 200 bázispont.
Sok befektető a kockázati felárat nemcsak arra használja, hogy megtudja, mennyire kockázatos egy adott vállalat kötvénye, hanem arra is, hogy megismerje a gazdaság egészének állapotát. Ha nagyobb a kockázati felár, az gyakran gazdasági problémákat jelez. Ha kisebb, az a gazdaságba vetett bizalomra utal.
Mi befolyásolja a kockázati felárat?
A kockázati felár emelkedésének vagy csökkenésének számos oka lehet:
Hitelminősítések: az alacsonyabb minősítésű kötvények (például a bóvli kötvények) általában magasabb hozammal és nagyobb felárral rendelkeznek.
Kamatlábak: amikor a kamatlábak emelkednek, gyakran nő a kockázatosabb kötvények felára.
Piaci hangulat: alacsony fokú piaci bizalom esetén még a stabil vállalatok kötvényeinek is nőhet a felára.
Likviditás: a nehezebben kereskedhető kötvények nagyobb kereskedési kockázatot jelentenek, és általában nagyobb felár tartozik hozzájuk.
Példák kockázati felárra
Kis felár: egy legjobb minősítésű kötvények közé tartozó vállalati kötvény 3,5%-ot, egy kincstárjegy pedig 3,2%-ot fizet. A felár 0,3%, vagyis 30 bázispont. Ez azt jelzi, hogy erős a vállalat iránti bizalom.
Nagy felár: egy alacsonyabb minősítéssel rendelkező kötvény 8%-ot, a kincstárjegy pedig még mindig 3,2%-ot fizet. A felár 4,8%, vagyis 480 bázispont. Ez a nagyobb felár magasabb kockázatot jelez.
Mit árul el a kockázati felár a gazdaságról?
A kockázati felár nemcsak egy befektetési eszköz, hanem gazdasági mutató is egyben. A gazdasági stabilitás időszakaiban a kormányzati és a vállalati kötvények hozama közötti különbség általában kicsi. Ennek az az oka, hogy a befektetők biztosak abban, hogy a gazdaság képes támogatni a vállalatok profitját és fizetőképességét. Más szóval: az emberek bíznak abban, hogy a vállalatok törleszteni fogják az adósságaikat.
Ezzel szemben gazdasági visszaesés vagy bizonytalanság idején a befektetők el szeretnék kerülni a kockázatot. Biztonságosabb eszközökbe, például amerikai kincstárjegyekbe kezdenek befektetni, csökkentve ezzel a hozamukat, miközben magasabb hozamot kérnek a kockázatosabb vállalati adósságpapírok, különösen a rosszabb minősítésűek esetében. Ez a kockázati felár növekedését okozza, ami bizonyos esetekben a medvepiacot vagy a recessziót előzi meg.
Kockázati felár kontra hozamspread
Az emberek néha összekeverik ezt a két kifejezést. A kockázati felár a hitelkockázatok miatti hozamkülönbséget jelenti. A hozamspread általánosabb jelentéssel bír, és bármilyen hozamkülönbségre utalhat, beleértve a lejárati idő vagy a kamatlábak miatti hozamkülönbségeket is.
Credit spread az opciós kereskedésben
A „credit spread” kifejezés az opciós kereskedés esetében egy olyan stratégiára utal, amelynek keretében eladsz egy opciós szerződést, egy másikat pedig megvásárolsz, amelynek ugyanaz a lejárati ideje, de más a kötési ára. Többet kapsz az általad eladott opcióért, mint amennyit a megvásárolt opcióért fizetsz. A szerződések ára közötti különbség (prémium) jelenti a credit spreadet.
A credit spreadhez kapcsolódó stratégiák két gyakori típusa az opciós kereskedésben a következő:
Bikapiaci eladási opciós spread: ezt akkor használod, ha szerinted az eszköz árfolyama emelkedni fog, vagy változatlan marad. Eladsz egy magasabb kötési árú eladási opciót, majd vásárolsz egy alacsonyabb kötési árú eladási opciót.
Medvepiaci vételi opciós spread: ezt akkor használod, ha szerinted a részvény árfolyama csökkenni fog, vagy egy bizonyos szint alatt marad. Eladsz egy alacsonyabb kötési árú vételi opciót, majd vásárolsz egy magasabb kötési árú vételi opciót.
Példa a medvepiaci vételi opciós spreadre
Alice szerint az XY eszköz ára nem fogja meghaladni a 60 USD-t, ezért a következőket teszi:
Elad egy 55 USD értékű vételi opciót 4 USD-ért (400 USD-t kap, mivel 1 opciós szerződés = 100 részvény).
Vásárol egy 60 USD értékű vételi opciót 1,50 USD-ért (150 USD-t fizet).
Alice számára az eredmény részvényenként 2,50 USD, vagyis összesen 250 USD nettó pluszban. Hogy ezután mi történik, az attól függ, hogy végül mennyi lesz az XYZ eszköz ára a lejáratkor:
Ha az ár nem haladja meg az 55 USD-t, akkor mindkét opció értéktelenné válik a lejáratkor. Alice megtartja az eredetileg kapott 250 USD-t.
Ha az eszköz záróára 55 USD és 60 USD közé esik, akkor az 55 USD értékű vételi opciót a vevő használja fel, és Alice-nek 55 USD-ért kell eladnia a részvényeket. De az ő 60 USD értékű vételi opciója nem kerül felhasználásra. Alice a végső ártól függően továbbra is megtartja a kezdeti pozitív összeg egy részét.
Ha a részvény ára 60 USD fölé emelkedik, akkor mindkét opciót lehívják. Alice eladja a részvényeket 55 USD-ért, majd vissza kell vásárolnia őket 60 USD-ért, amivel összesen 500 USD-t veszít. De mivel előzetesen 250 USD-t kapott, a maximális vesztesége 250 USD.
Ezeket az ügyleteket credit spread ügyleteknek hívják, mert amikor megnyitod a pozíciót, a nettó számlamozgásod pozitív.
Záró gondolatok
A kockázati felár hasznos eszköz, különösen a kötvénybefektetők számára. Megmutatja, hogy a befektetők mekkora többlethozamot szeretnének kapni azért, hogy nagyobb kockázatot vállalnak, és azt is megmutathatja, hogy hogyan vélekednek az emberek a gazdaságról. Ha figyelemmel kíséred a kockázati felárakat, jobban megértheted a piac működését, okos befektetéseket választhatsz, és kezelheted a kockázatot.
További olvasnivaló
Felelősségkizáró nyilatkozat: A jelen bejegyzés tartalmát változatlanul, annak eredeti formájában bocsátjuk rendelkezésre kizárólag általános tájékoztatási és oktatási céllal, bárminemű felelősség- vagy garanciavállalás nélkül. Az itt leírtak nem tekintendők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelő szaktanácsadóktól kérj tanácsot. Előfordulhat, hogy a cikkben említett termékek nem érhetők el a régiódban. Amennyiben a cikk harmadik fél közreműködőtől származik, felhívjuk a figyelmedet, hogy abban a harmadik fél közreműködő véleménye fejeződik ki, és nem feltétlenül tükrözi a Binance Academy véleményét. Kérjük, további részletekért olvasd el a teljes felelősségkizáró nyilatkozatunkat. A digitális eszközök ára ingadozhat. A befektetésed értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy nem kapod vissza a befektetett összeget. A befektetési döntéseidért egyedül te felelsz, és a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségeidért. Az itt leírtak nem minősülnek pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. További információért tekintsd meg Használati feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.