Arbitrázs

Az arbitrázs olyan gyakorlat, amely során eszközöket vásárolnak és adnak el két vagy több piacon, hogy kihasználják az eltérő árfolyamokat. Például egy kereskedő vásárolhat egy adott eszközt az egyik piacon, majd gyorsan eladhatja ugyanazt az eszközt egy másik piacon, magasabb áron.

Az arbitrázs létezésének oka a piacok hatékonyságának hiánya. Ez azt jelenti, hogy egy adott eszköz különböző kereskedési árakat mutathat különböző helyeken, még akkor is, ha mindkét piac pontosan ugyanazt az eszközt kínálja (vagy nagyon hasonlót).

A pénzügyi piacok kontextusában az arbitrázst gyakran létfontosságú tényezőnek tartják, mivel segít megakadályozni, hogy a különböző piacok között jelentős árkülönbségek alakuljanak ki hasonló vagy azonos eszközök esetében. Ezért az arbitrázs gyakorlata a kis árkülönbségekre támaszkodik, és ennek következtében általában árkonvergenciát eredményez. A sebesség, amellyel ez a konvergencia bekövetkezik, az általános piaci hatékonyság mérőszámaként használható. Egy tökéletesen hatékony piacon egyáltalán nem lennének arbitrázs-lehetőségek, mivel minden kereskedési eszköznek pontosan ugyanaz az ára lenne minden tőzsdén.

Ha helyesen hajtják végre, az arbitrázs kockázatmentes módnak tekinthető a rövid távú árkülönbségek kihasználására. Ennek ellenére, érdemes észben tartani, hogy kereskedő botok futnak mindenféle piacon, és sok közülük kifejezetten az arbitrázs-lehetőségek kihasználására lett tervezve. Ezért az arbitrázs-kereskedés a stratégiától és a végrehajtástól függően bizonyos kockázatokkal járhat.

Bár legalább tíz különböző típusú arbitrázsstratégia létezik, a kereskedők gyakran hivatkoznak az imént leírtra, amely a hagyományosabb forma, és amelyet tiszta arbitrázsnak hívnak. Mivel ez a stratégia a spekuláció helyett a piaci hatékonysági hiányosságok és árkülönbségek felfedezésén alapul, gyakran alacsony kockázatú megközelítésnek tekintik.

Egy másik, kevésbé népszerű módszer az úgynevezett fúziós arbitrázs (vagy kockázati arbitrázs), és ahogy a neve is sugallja, ez egy rendkívül spekulatív megközelítés, amely a kereskedő egy eszköz árát befolyásoló jövőbeli eseményekkel kapcsolatos elvárásain alapul. Ez magában foglalhat például vállalati felvásárlásokat, egyesüléseket vagy csődbejelentéseket.