TL;DR
Az AML-szabályozások célja a jogellenesen szerzett pénzeszközök illegális tisztára mosásának megakadályozása. A nemzeti kormányok és a nemzetközi szervezetek – pl. a FATF – jogszabályok és előírások megfogalmazásával küzdenek a pénzmosási tevékenységek ellen.
A pénzmosás során a „piszkos” pénzt tiszta pénzzé változtatják át. Ezt megtehetik a pénzeszközök eredetének elfedésével, legitim tranzakciókkal való összekeverésével vagy legális eszközökbe való befektetésével.
Adatvédelmi tulajdonságai, a pénzeszközök visszaszerzésének nehézsége és a fejletlen jogszabályi környezet miatt a kriptó vonzó módszert jelent a pénzmosásra. A nagy értékű kriptolefoglalások azt mutatják, hogy a bűnözők rendszeresen használják nagy összegek tisztára mosásához.
A Binance és számos egyéb kriptotőzsde az AML-szabályok alkalmazása keretében nyomon követi a gyanús tevékenységeket, és jelenti azokat a bűnüldöző szerveknek.
Bevezetés
A pénzmosás elleni (AML) szabályozások segítik a jogellenesen szerzett pénzeszközök tisztára mosása elleni küzdelmet. Ez a centralizált kriptovaluta-tőzsdékkel szemben követelmény, melynek célja az ügyfelek védelme és a harc a pénzügyi bűncselekmények ellen. A kriptovaluta névtelen természete miatt a vele kapcsolatos szabályozás erősen támaszkodik az ügyfélviselkedés és személyazonosság megfigyelésére.
Mi az az AML?
Az AML olyan jogszabályokat és előírásokat foglal magában, amelyek megakadályozzák a jogellenesen szerzett pénzeszközök mozgását és tisztára mosását. Az AML szorosan kapcsolódik az 1989-ben felállított Pénzügyi Akciócsoporthoz (Financial Action Task Force – FATF), amelynek célja a nemzetközi együttműködés ösztönzése. Az AML-intézkedések célpontjai közé tartozik például a terrorizmusfinanszírozás, az adócsalás és a nemzetközi csempészet. Az AML országról országra változik, de globális törekvés irányul a standardok összehangolására.
A technológia fejlődésével együtt a pénzmosás módszerei is fejlődtek. Ennek eredményeképpen az AML-szoftverek tipikusan a gyanúsnak tekinthető viselkedéseket jelzik. Ezek a jelzések és intézkedések érintik a nagy összegű átutalásokat, a pénzeszközök ismétlődő beáramlását ugyanazon számlára, valamint az adatok összevetését a megfigyelési listákon szereplő felhasználók adataival. Az AML nemcsak a kriptovalutákra vonatkozik. Bármely eszköz vagy fiat valuta az AML-előírások hatálya alá tartozik és megfigyelhető.
Beletelt némi időbe, mire az előírások felvették a tempót a kriptovalutákkal. Mivel a blokklánc technológia folyamatosan fejlődik, az AML-eljárások a megfelelési intézkedésekkel együtt rendszeresen változnak. Mindazonáltal ezt nem mindenki tekinti pozitívumnak. A kriptovaluták támogatói közül sokan nagyra értékelik az eszközök névtelenségét és decentralizált jellegét. Ennélfogva a növekvő szabályozást és a felhasználók személyazonosságának dokumentálását néha a kriptó szellemiségével ellentétesnek tartják.
Mi a különbség az AML és a KYC között?
Az AML-jogszabályok részeként a KYC-ellenőrzések (Know Your Customer – ismerd meg az ügyfeled) kötelezők a pénzügyi intézmények és szolgáltatók számára. A KYC megköveteli, hogy a felhasználó a személyazonosságát személyes adatokkal igazolja. Ez a folyamat megteremti az elszámoltathatóságot a felhasználó által végrehajtott összes pénzügyi tranzakcióval kapcsolatban. A KYC az AML proaktív részét képezi, és az ügyféllel kapcsolatos kellő körültekintés része. Ez jól kiegészíti az egyéb AML-gyakorlatokat, amelyek reaktív módon vizsgálják a gyanús viselkedést.
Mi az a pénzmosás?
A pénzmosás során a bűnözők legális pénzként tüntetik fel a jogellenesen szerzett pénzeszközeiket, befektetéseiket vagy pénzügyi eszközeiket. A bűncselekményekből – például kábítószer-csempészetből, terrorizmusból és csalásból – származó jövedelmeket. A pénzmosás elleni jogszabályok és előírások országonként eltérők. Ugyanakkor a szabályok összehangolásának fokozása számos joghatóságnak és a FATF-nek is célja.
A pénzmosásnak három fázisa van:
Elhelyezés: a „piszkos” pénz bevezetése a pénzügyi rendszerbe, például egy készpénzalapú vállalkozáson keresztül.
Rétegzés: a jogellenesen szerzett pénzeszközök mozgatása a nyomon követés megnehezítése érdekében. A kriptohasználat az egyik módja, hogy elrejtsék a „piszkos” pénz eredetét.
Integrálás: legális befektetések és egyéb pénzügyi csatornák felhasználása arra, hogy a „piszkos” pénzt visszavezessék a gazdaságba.
Hogyan mossák az emberek a pénzt?
A fenti három lépés végrehajtásának számos módja van. Az egyik hagyományos módszer, hogy üzletek, éttermek és egyéb vállalkozások hamis bizonylatokat hoznak létre készpénzes szolgáltatásokról. Egy magánszemély vagy egy szervezet ezeket a vállalkozásokat használja fedőtevékenységnek a pénzmosáshoz. Bűnözők hamisított bizonylatokat hoznak létre, és a „piszkos” készpénzzel fizetnek, legitim bevétellé változtatva azt. Ezt a beáramlást aztán összekeverik a valódi tranzakciókkal, hogy megnehezítsék a kettő szétválasztását.
Manapság azonban gyakori, hogy a jogellenesen szerzett pénzeszközök készpénz helyett digitális formában jelennek meg. Ez az eltérés megváltoztatja a pénzmosáshoz használt módszereket. Mára a korábbinál még több lehetőség kínálkozik a „piszkos” pénz elrejtésére és tisztára mosására. Például közvetlen átutalást lehet végezni banki közvetítés nélkül. Az olyan fizetési hálózatok, mint a PayPal vagy a Venmo újabb réteget kínálnak a pénzmosóknak a tevékenységükhöz, a hatóságoknak pedig a megfigyeléshez.
Az anonimizáló technológiák – például a VPN-ek és a kriptovaluták – még nagyobb kihívást jelentenek. Lehetetlennek bizonyulhat egyetlen személyhez kötni a pénzmosási tevékenységet. Az egyik módszer, amellyel harcolni lehet ez ellen, a kriptó követése „a szakadék széléig”. Azzal, hogy követjük egy blokklánc „okmányos nyomvonalát” egy tőzsdéig, a mosással érintett pénzeszközök egy kriptotőzsdén regisztrált fiókhoz vagy bankszámlához köthetők, amelyhez tartozik egy név is. Ugyanakkor a kriptó készpénzes vagy közvetítőmentes (peer-to-peer) szolgáltatáson keresztüli vásárlása esetén nehezebb megállapítani, hogy a piszkos pénz hol lépett be a pénzügyi rendszerbe vagy hol lépett ki onnan.
Egy másik favorizált módszer az online szerencsejáték-oldalak használata. A bűnözők letétbe helyezik a tisztára mosni kívánt összeget egy online szerencsejáték-számlán. Ezután fogadásokat kötnek, hogy legitim számla látszatát keltsék. Végül felveszik a pénzüket, amelynek eredete visszakövethetetlen. Ezt általában több számla felhasználásával teszik, hogy kerüljék a feltűnést. Egyetlen számla nagy összegekkel AML-ellenőrzéshez vezető jelzést válthat ki.
Hogyan működnek az AML-intézkedések?
Egy szabályozó hatóság vagy kriptovaluta-tőzsde alaptevékenységei három lépésre bonthatók:
1. A gyanús tevékenységek – például nagy mennyiségű pénzeszköz be- vagy kiáramlása – jelzése vagy jelentése automatikusan megtörténik. Egy másik példa a következetlen viselkedés, például a lehívások számának növekedése egy amúgy általában alacsony aktivitást mutató fiók esetén.
2. Egy vizsgálat közben és azt követően a felhasználó számára nem engedélyezett a letétbe helyezés, illetve a lehívás. Ez az intézkedés megszünteti a további pénzmosási tevékenység lehetőségét. A vizsgáló ezt követően készít egy Gyanús tevékenységről szóló jelentést (Suspicious Activity Report – SAR).
3. Ha van bizonyíték jogellenes tevékenységre, akkor értesítik az érintett hatóságokat, és átadják a bizonyítékokat. Ha az ellopott pénzeszközöket megtalálják, azokat visszajuttatják az eredeti tulajdonosokhoz, amennyiben ez lehetséges.
A kriptovaluta-tőzsdék általában proaktívan közelítenek az AML-előírásokhoz. A kriptoiparra nehezedő hatalmas szabálykövetési nyomás miatt teljesen megszokott, hogy a Binance és a hozzá hasonló tőzsdék éberebbek és óvatosabbak az elvártnál. A pénzmosási rendszerek elleni küzdelem két eszköze a tranzakciómegfigyelés és a fokozott átvilágítás.
Mi az a FATF?
A FATF egy nemzetközi szervezet, amelyet a G7 országai alapítottak a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás elleni küzdelemre. A nemzeti kormányzatokra globálisan érvényes normák létrehozásával a pénzmosást végzők egyre nehezebben találnak megfelelő joghatóságot a működésükhöz.
A kormányközi együttműködések az információmegosztást és a pénzmosást végzők személyek nyomon követését is javítják. Már több mint 200 joghatóság kötelezte el magát az FATF-szabványok alkalmazása mellett. A FATF minden résztvevőt figyelemmel követ, rendszeres társhatósági ellenőrzésekkel biztosítva, hogy azok betartsák az előírásokat.
Miért van szükségünk AML-előírásokra a kriptovilágban?
A bűnözők a kriptovalutákat azok álnevesített jellege miatt illegális pénzek tisztára mosására és adóelkerüléshez használják. A kriptovaluták szabályozása javítja az általános megítélésüket, és biztosítja a megfelelő adók beszedését. Az AML-előírások fejlesztése a legitim kriptofelhasználók javát szolgálja, habár minden fél részéről extra erőfeszítést és időbefektetést igényel.
A Reuters hírügynökség szerint a bűnözői körök 2020-ban nagyjából 1,3 milliárd amerikai dollár értékű „piszkos” pénzt mostak tisztára kriptó segítségével. A kriptó számos okból kifolyólag alkalmas a pénzmosásra:
1. A tranzakciók visszafordíthatatlanok. Ha egyszer elküldünk egy összeget a blokkláncon keresztül, az már nem szerezhető vissza, hacsak az új tulajdonos vissza nem küldi. A rendőrség és a szabályozó hatóságok nem tudják visszaszerezni Önnek a pénzeszközeit.
2. A kriptovaluta névtelenséget kínál. Egyes érmék, például a Monero kiemelten kezeli a tranzakciók privát jellegét. Emellett léteznek „keverő” szolgáltatások is, amelyek különböző tárcák segítségével rétegzik a kriptót, hogy megnehezítsék a pénzeszközök útjának lekövetését.
3. A kriptók szabályozása és adóztatása még mindig kiforratlan. Az adóhatóságok világszerte még küzdenek a kriptók hatékony adóztatásával, és a bűnözők kihasználják ezt.
Példák a kriptóval végzett pénzmosásra
A hatóságok értek már el némi sikert azoknak a bűnözőknek a nyomon követésében és elfogásában, akik kriptó segítségével mosták a pénzt. 2021 júliusában az Egyesült Királyság rendőrsége körülbelül 250 millió amerikai dollár értékben foglalt le pénzmosáshoz használt kriptovalutákat. Ez a mai napig a legnagyobb kriptoeszköz-lefoglalás az Egyesült Királyságban, és a mindössze hetekkel korábban végrehajtott, 158 millió dollár értékű lefoglalást váltotta az élen.
A brazil hatóságok egy hónapon belül 33 millió dollár értékben foglaltak le eszközöket egy kifinomult pénzmosási művelet felgöngyölítése során. Két magánszemély és 17 vállalat volt érintett a kriptovásárlásban, amelynek célja jogellenes forrásból származó pénzeszközök elrejtése volt. Az érintett bűnszervezet kizárólag ezzel a céllal alapította a vállalatokat. A kriptovaluta-tőzsdék is tudatosan együttműködtek a bűnszervezetekkel, és nem követték a helyes AML-eljárásokat.
Hogyan támogatja a Binance az AML-eljárást?
A Binance proaktív módon alkalmaz számos AML-intézkedést, segítve a pénzmosás elleni küzdelmet, beleértve az AML-észlelési és elemzési képességeinek bővítését is. Ezek az erőfeszítések a Binance AML-megfelelőségi programjának részét képezik. A Binance emellett nemzetközi szervezetekkel is szoros együttműködést folytat, hogy a nagy kiberbűnözői szervezeteket bíróság elé állíthassák.
Például a Binance szerepet játszott azon bizonyítékok megszerzésében, amelyek a Cl0P zsarolócsoport több tagjának letartóztatásához vezettek. A Binance jelezte a gyanús tranzakciókat és a bűnözői tevékenységet, amelyet aztán kivizsgáltak. A hatóságok a kutatási eredményeket nemzetközi ügynökségekkel együttműködésben használták fel a zsaroló támadásokhoz – például a Petya támadáshoz – köthető pénzmosók azonosítására.
Záró gondolatok
Bár a AML megnöveli a kriptovaluta-kereskedési folyamat időigényét, fontos, hogy mindenki biztonságban legyen. Sajnos a kormányzatok és szervezetek nem képesek az összes pénzmosási tevékenységet felszámolni, de az előírások bevezetése sokat segít. A potenciális pénzmosási tevékenység felderítését szolgáló technológia folyamatosan fejlődik, és a komoly kriptotőzsdék komolyan veszik a bűnözés elleni harcban betöltött szerepüket.