TL;DR
Az internet nagy fejlődésen ment keresztül a „csak olvasható” Web 1.0-tól a Web 2.0 jelenlegi állapotáig, amelyet gyakran neveznek részvételre épülő és társadalom vezérelt webnek. Most fokozatosan haladunk az internet következő fázisa, a Web 3.0 felé, amelyet a digitális eszközök terén gyakran Web3-nak neveznek. A Web3 azt ígéri, hogy lehetővé teszi az emberek számára, hogy digitálisan birtokolhassanak dolgokat, könnyen lebonyolíthassanak online tranzakciókat, és nagyobb kontrollt gyakorolhassanak személyes adataik felett. A blokklánc- és kriptoökoszisztémák már rendelkeznek működő termékekkel a Web3 számára. A felhasználók például peer-to-peer (P2P) fizetéseket hajthatnak végre, és digitális tárgyakat gyűjthetnek kriptotárcákkal. Számos blokkláncalapú projekt eleve decentralizált, és bárki használhatja őket.
Bevezetés
A digitális eszközök a Web3 – egy új internet – szerves részévé válhatnak, amely várhatóan orvosolni fogja a jelenlegi web olyan problémáit, mint a hatalom koncentrációja néhány centralizált közösségi médiaplatform kezében és a felhasználók személyes adatainak kizsákmányolása. A blokkláncok decentralizált és engedély nélküli jellege hozzájárul a kommunikációs hatalom elosztásához ahelyett, hogy központi hatóságokra bíznák.
Míg a digitális eszközök a natív digitális fizetéseket hozzák el a Web3-ba, addig a digitális gazdasági rendszerekben a számos különböző szerep betöltésére programozott tokenekként is működhetnek. A blokklánc és a kriptó közösség-központúbbá teheti a Web3-at a decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) révén.
Miben különbözik a Web3 a Web2-től?
Az internet fő evolúciós lépéseit gyakran a Web1, Web2 és Web3 elnevezésű, minőségileg különböző fázisokként ábrázolják. A Web1 korszakában a felhasználók nem tudták megváltoztatni az online adatokat, és nem tudtak saját tartalmat feltölteni a weboldalakra, amelyekkel kapcsolatba léptek. Az internet akkoriban statikus HTML oldalakból állt, amelyek egyszerű, egyirányú élményeket tettek lehetővé, mint például az információs fórumok olvasása.
A Web1 a tartalomfogyasztást és az egyszerű interakciót tette lehetővé. Ezután a Web2 fokozatosan interaktívabb internetté vált, ahol a felhasználók egyre inkább részt vettek saját tartalmuk létrehozásában. Mivel az online interakciók ezen módjait főként a közösségi médiaplatformok segítették elő, a Web2-ben új típusú, centralizált tech óriások emelkedtek fel.
A jelenlegi Web2 ökoszisztéma folyamatosan változik, ahogy egyre több hibája derül ki. Az internetfelhasználók például egyre jobban aggódnak az adatok nyomon követése és tulajdonjoga, valamint a cenzúra kérdései miatt.
A centralizált vállalatok hatalma különösen érezhetővé vált, amikor elkezdték kihasználni hatalmukat arra, hogy bizonyos felhasználókat és szervezeteket kitiltsanak platformjaikról. A Web2 vállalatok arra is felhasználják az adatokat, hogy a felhasználókat a weboldalaikon tartsák, és célzott hirdetéseket készítsenek harmadik felek javára. Az ilyen gazdasági ösztönzők arra késztethetik az ilyen vállalatokat, hogy ne a felhasználók érdekeit szolgálják.
A Web3 a következő lépést szeretné megtenni egy jobb internet felé. Főbb ígéretei közé tartozik az online platformok decentralizálttá, bizalom minimalizálttá és engedély nélkülivé tétele. A webes termékek és szolgáltatások új szabványaként a digitális tulajdonjog, a digitálisan natív fizetések és a cenzúramentesség is megvalósulhat.
A blokklánc és a kriptó tökéletes helyzetben vannak ahhoz, hogy a Web3 alapvető technológiájává váljanak, mivel természetüknél fogva decentralizáltak, így lehetővé teszik bárki számára az információk rögzítését a láncon, az eszközök tokenizálását és a digitális identitás létrehozását.
Hogyan illik a blokklánc és a kriptó a Web3 szellemiségébe?
Decentralizáció: Amint fentebb említettük, a Web2 egyik központi problémája a hatalom és az adatok koncentrációja néhány nagy szereplő kezében. A blokklánc és a kriptó decentralizálhatja a Web3-at azáltal, hogy elősegíti az információk és a hatalom szélesebb körben történő elosztását. A Web3 a nagyobb átláthatóság és decentralizáció érdekében blokkláncalapú nyilvános elosztott főkönyveket alkalmazhatna.
Engedély nélküli: A blokkláncalapú projektek a hagyományos vállalatok szabadalmaztatott rendszereit nyíltan elérhető kóddal helyettesítik. A blokkláncra épülő alkalmazások engedély nélküli jellege lehetővé teszi, hogy bárki világszerte korlátozások nélkül hozzáférjen és interakcióba lépjen velük.
Bizalom minimalizált: A blokklánc és a kriptó kiküszöböli a harmadik felekben, például egy bankban vagy egy egyéni közvetítőben való bizalom szükségességét. A Web3-felhasználók anélkül bonyolíthatnak le tranzakciókat, hogy a hálózaton kívül bárkiben meg kellene bízniuk.
Fizetési csatornák: A kriptovaluták szolgálhatnak a Web3 digitálisan natív fizetési infrastruktúrájaként. A digitális eszközök javíthatják a Web2 drága és terjedelmes fizetési infrastruktúráját, mivel valóban határtalanok, és nem igényelnek közvetítőket.
Tulajdonjog: A kriptó már most is kínál olyan eszközöket, mint például a saját felügyeletű kriptotárcák, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy közvetítők nélkül tárolják pénzeszközeiket. A felhasználók a tárcákat decentralizált alkalmazásokhoz is csatlakoztathatják, hogy pénzeszközeiket különféle módokon használhassák, vagy bemutathassák digitális tárgyaikat. Bárki ellenőrizheti ezeknek a pénzeszközöknek és tárgyaknak a tulajdonjogát egy átlátható nyilvános főkönyv segítségével.
Cenzúramentesség: A blokkláncokat cenzúramentesre tervezték, ami azt jelenti, hogy egyetlen fél sem tudja egyoldalúan módosítani a tranzakciók nyilvántartását. Miután az adat bekerült a blokkláncba, szinte lehetetlen eltávolítani. Ez a funkció segíthet megóvni mindenféle kommunikációs csatornát a kormányzati és vállalati cenzúrától.
A blokklánc és a kriptó nélkülözhetetlen a Web3 számára?
A Web3 olyan technológiákra támaszkodhat, amelyek nem kapcsolódnak a blokklánchoz vagy a kriptovalutákhoz. Például az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR), a dolgok internete (IoT) és a metaverzum az internet új korszakában is alapvető fontosságúvá válhatnak. Míg a blokklánc inkább a Web3 infrastrukturális oldalán működhet, ezek a technológiák és megoldások segíthetnek abban, hogy az internet még immerzívebb legyen és jobban kapcsolódjon a valós világhoz.
Az IoT különböző eszközöket kapcsolhatna össze az interneten keresztül, míg az AR digitális vizuális elemeket ágyazhatna a valós világba, a VR pedig számítógép által generált környezeteket hozhatna létre, amelyeket digitális eszközökként megjelenített tárgyak népesítenének be. Végezetül, e technológiák skálázásával és egyesítésével egy egységes metaverzum lehetne a Web3 valósága.
A kriptovaluták többek között digitálisan natív fizetési csatornákat biztosítanának. A hasznossági tokenek a Web3 számára alapvető fontosságú felhasználási területek univerzumát nyitják meg. A nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) segíthetnek a személyazonosság és a tulajdonjog igazolásában a digitális világban oly módon, hogy a felhasználók személyes adataik feletti ellenőrzése ne sérüljön.
Hogyan fog kinézni a Web3 kriptóval és blokklánccal?
A blokklánc technológia a Web3 egyik alapjává válhat, de a felhasználók nagy eséllyel észre sem fogják venni. Ha a blokkláncra épülő alkalmazások felhasználóbarát és intuitív felülettel rendelkeznek, az emberek nem foglalkoznak a mögöttes infrastruktúrával – hasonlóan ahhoz, ahogyan ritkán foglalkozunk az adatszerverekkel és az internetes protokollokkal, amelyek a mindennapokban használt közösségi médiaplatformok alapját képezik.
Az NFT-k lehetővé tennék a felhasználók számára, hogy digitális gyűjteménydarabokat mutassanak be más felhasználóknak, és segítenék egyedi digitális identitásuk létrehozását és fenntartását. Más funkcionális célokat is szolgálhatnak, például számos kulcsfontosságú folyamatot támogathatnak az online játékokban.
A blokklánc és a kriptó a decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) révén átalakíthatják a Web3-felhasználók kollektív cselekvésének koordinálását és érvényesítését. A DAO-k lehetővé teszik az emberek számára, hogy központi döntéshozó szerv nélkül szerveződjenek egy közös érdek köré. Ehelyett a tokentulajdonosok szavazások útján közösen határozzák meg a legjobb eljárást. Ezenkívül az összes tevékenység és szavazat látható a blokkláncon. Ezért a DAO-k elősegíthetik, hogy a Web3 decentralizáltabb, átláthatóbb és közösségközpontúbb legyen.
Záró gondolatok
A Web3 megoldhatja a mai internet nagy problémáit, és minimalizálhatja a tech óriások hatalmát. Ez azonban még mindig inkább törekvés, mint kézzelfogható valóság. Mindazonáltal azok a technológiák, amelyek valószínűleg a web következő változatának alapjául szolgálnak majd, már most fejlesztés alatt állnak.
A blokkláncot és a kriptót gyakran sorolják azon technológiák közé, amelyek a legnagyobb eséllyel indítják be a Web3 forradalmát, mivel a decentralizált, engedély nélküli és bizalom minimalizált verziókat hivatottak elősegíteni. Emellett a blokklánc technológia és a digitális eszközök nem vetekednek a web más kulcsfontosságú elemeivel – például az AR, a VR és a dolgok internete –, mivel ezek egymással kombinálva valószínűleg a legígéretesebb megoldásokat biztosítanák.