Web2 vs. Web3: melyik a jobb?
Tartalomjegyzék
Bevezetés
A Web rövid története
Mi az a Web3?
A Web3 potenciális előnyei
Záró gondolatok
Web2 vs. Web3: melyik a jobb?
Kezdőlap
Cikkek
Web2 vs. Web3: melyik a jobb?

Web2 vs. Web3: melyik a jobb?

Középszintű
Közzétéve Sep 20, 2022Frissítve Dec 23, 2022
6m

TL;DR

Míg az internet jelenlegi változatát – a Web2-t – emberek milliói használják, bizony, megvannak a maga hibái. A tulajdonjoggal, cenzúrával és a biztonsággal kapcsolatos problémák továbbra is nyomasztják az internetet, lendületet adva egy új és továbbfejlesztett változat – a Web3 – felvázolásának. Ez a jövőbeli internet olyan technológiák alkalmazására törekszik, mint a blokklánc, a mesterséges intelligencia (AI) és a kiterjesztett valóság (AR). Egy ideális Web3-nak az adattulajdon és titoktartás területén mindenképpen előnyöket kell kínálnia. A Web3-at úgy emlegetik, mint a Web2 javított változatát, de pontosan mi is ez? És vajon tényleg jobb?

Bevezetés

A világháló – vagy egyszerűen csak: internet vagy web – drasztikus változáson ment keresztül, amióta Web1 formájában bemutatkozott a világnak. Ahogy a technológiák fejlődtek és a felhasználói igények átalakultak, nem okozott nagy meglepetést, hogy a web ennek megfelelően változott. 

A Web1 a tartalomfogyasztást és az egyszerű interakciót tette lehetővé. A Web2 – részben az okostelefonok és a mobilinternet-elérés berobbanása következtében és hatására – lehetővé tette, hogy a fogyasztók saját tartalmakat hozzanak létre és fogyasszanak. Most a jövő világhálójának új koncepciója, a Web3 kezd körvonalazódni. Az internet ezen legfrissebb változata a várakozások szerint lehetővé teszi majd, hogy a felhasználók ne csak fogyasszák és létrehozzák a tartalmakat és adatokat, hanem birtokolják is. 

A Web rövid története

Bár az évek során a web számos változáson átesett, a két fő fázisa Web1 és Web2 néven azonosítható.

Web1

A Web1 – más néven Web 1.0 – az eredeti internet. Statikus HTML-oldalakból épült fel – annak idején a webet formáló programnyelv a HTML volt – amelyek online információkat tettek közzé. A Web1 teljesen decentralizált infrastruktúrán futott – bárki elindíthatott egy szervert, építhetett alkalmazásokat és közzétehetett információkat az interneten, anélkül, hogy bármilyen kapuőr cenzúrát gyakorolt volna. A Web1 felhasználói webes böngészőkkel kereshettek az interneten található információk között. 

A Web1 hátrányai

Sajnos arra nem volt lehetőség, hogy az emberek módosítsák az információt, és csak kevés lehetőség volt az egymással való érintkezésre. A felhasználók csak egyszerű chatfelületeken és fórumokon kommunikálhattak egymással. Így a felhasználók a Web1 világával főként megfigyelőként érintkeztek, nem pedig résztvevőként.

Web2

A Web1-gyel szemben az internet jelenlegi kiadása egy centralizált, tartalomkészítés-központú, és a nagy, sikeres tech vállalatok által nagyrészt monopolizált világ.

A 1990-es évek végén az adatbázisok, a szerveroldali feldolgozás, az űrlapok és a közösségi média közös erővel létrehozott egy interaktívabb internetet, a Web2-t, más néven a Web 2.0-át. Ez az internet jelenlegi változata, amely a tartalomkészítők játszótere. Legyen akár egy szárnyait bontogató író, fotográfus vagy feltörekvő influenszer, Ön könnyedén alkothat és közszemlére teheti művét a Web2 világában. 

Az olyan szolgáltatók, mint a WordPress és a Tumblr platformot kínál az embereknek a tartalomkészítéshez, míg a közösségi médiavállalatok – pl. a Facebook és a Twitter – segítségével az emberek világszerte kapcsolatokat építhetnek és bárkivel kommunikálhatnak. Emellett a mobilinternet-hozzáférés és az okostelefonok elterjedése bárki számára könnyűvé teszi a tartalomfogyasztást.

A Web2-centrikus vállalatok learatták ennek az internetforradalomnak a gyümölcseit. A profiton kívül a vállalatok a felhasználók óriási adatbázisait is felépítették. A nagyobb vállalatok – pl. a Google és a Facebook – a kisebbeket felvásárolva hozták létre a felhasználók és adataik központi, globális hálózatát.

A Web2 hátrányai

A Web2 hajnala óta a nagy internetvállalatok felismerték, hogy a felhasználókat az adataik segítségével benntarthatják a saját ökoszisztémájukban. A fogyasztókra szabott, célzott reklámok készítésével és a különböző platformok közötti kommunikáció megelőzésével a felhasználók gyakran hajlanak arra, hogy továbbra is a szolgáltatásaikat használják. 

Az elmúlt években sok internetező figyelmét felkeltették az olyan etikai problémák, mint a cenzúra, az adatkövetés és az adattulajdon. Ironikus módon a felhasználói adatok a Web2 világában a vállalatok tulajdonát képezik, ahelyett, hogy a felhasználók maguk rendelkeznének velük. Láttunk olyan tisztességtelen adatrendelkezéses eseteket, ahol a felhasználók fiókját megszüntették azután, hogy a tudomásuk nélkül megsértették a platform belső közösségi irányelveit. A 2010-es években a Facebook kudarca a felhasználói adatvédelem terén globális felháborodást váltott ki a felhasználói hozzájárulás nélkül gyűjtött személyes adatokkal kapcsolatban. 

Ezen problémák leküzdésére néhányan olyan megoldást javasoltak, amely egyesíti a Web1 és a Web2 előnyeit: a decentralizációt és felhasználói részvételt. Bár nem tartalmaz konkrétumokat, ennek a internetverziónak – a Web3-nak – az alapvető koncepcióit már nagyrészt kidolgozták.

Mi az a Web3?

Ha megvizsgáljuk a Web2 aktuális problémáit, akkor a Web3 a következő logikus lépés arra, hogy az internetet továbbfejlesszük a felhasználók javára. A közvetítőmentes (peer-to-peer P2P) technológiák – pl. blokklánc, virtuális valóság (VR), a Dolgok Internete (Internet of Things – IoT) – és a nyílt forráskódú szoftverek felhasználásával a Web3 célja, hogy felhígítsa a hatalmas Web2 vállalatok hatalmát. A decentralizációval a felhasználók remélhetőleg vissza tudják szerezni a tartalmaik feletti ellenőrzést és az adataik feletti tulajdonjogokat. 

A Web3 fő jellemzői

Decentralizált: mivel a Web2-problémát, vagyis a centralizációt a gyökerénél kívánja kezelni, a decentralizáció természetesen kulcstényező a Web3 sikere szempontjából. Amellett, hogy az adataik feletti ellenőrzést visszaadja a felhasználóknak, a vállalatoknak fizetniük is kellene, ha hozzá akarnának férni a felhasználói adatokhoz. A decentralizáció mindenki számára lehetővé tenné a natív kriptokifizetéseket, és felszámolná a drága közvetítők iránti igényt, ami a hagyományos Web2 fizetési infrastruktúra jellemzője.

Engedély nélküli: ahelyett, hogy néhány nagy entitás ellenőrizné a részvételt, vagy tiltaná a platformközi kommunikációt, a Web3-ban bárki szabadon érintkezhet másokkal.

Bizalomminimalizált: a Web3 alapját adó hálózat lehetővé tenné, hogy a felhasználóknak a részvételhez csak a hálózatban kellene megbízniuk, és semmi másban. 

Ezeket az ideálokat leginkább a blokklánc és a kriptó támogatja. 

A Web3 potenciális előnyei

Megnövelt adatbiztonság

A tech óriások centralizált adatbázisaiban tartott adatok sérülékenyek, mivel a hekkereknek elég egyetlen rendszert elérniük a felhasználói adatok megszerzéséhez. A decentralizált adattárolási és adatkezelési megoldásokkal biztonságosabban lehet tárolni a magánjellegű információkat.

Valódi adattulajdon

Mivel a Web3 egyik fókuszpontja az adattulajdon, a felhasználók képesek lesznek visszavenni az adataik feletti ellenőrzést, sőt, még monetizálhatják is azokat, ha úgy tartja kedvük.

Az igazság feletti ellenőrzés

Központi hatalom nélkül a felhasználók nem kerülnek tisztességtelen cenzúra alá. A cenzúra ereje vagy a konkrét tartalom törlésének képessége nélkül a nagyvállalatok számára jelentősen nehezebb lesz bármilyen diskurzus narratíváját irányítani.

Vannak további potenciális előnyök, amelyektől a Web3 messze túlszárnyalja az elődeit.

Pénzügyi függetlenség

A Web3 eszközöket és lehetőséget ad a felhasználóknak azzal, hogy a saját tartalmaikat és adataikat létrehozhatják, fogyaszthatják és rendelkezhetnek felettük. És mivel a Web3 blokklánc technológián alapul, a felhasználók könnyedén hozzáférhetnek majd a decentralizált pénzügyi (DeFi) megoldásokat elősegítő ökoszisztémákhoz és a pénzügyi függetlenség eléréséhez szükséges egyéb eszközökhöz. 

Javított társasági interakciók

Az elődeihez hasonlóan a Web3 is befogadja majd azokat a technológiákat, amelyek a blokklánc után jelennek meg. Például a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR) és a mesterséges intelligencia (AI) olyan digitális elemeket adhat a Web3 alkalmazásokhoz, amelyek fokozzák az online szociális interakciók élményét.

Már most is látunk ilyen példát a metaverzum esetében, amely egy virtuális 3D univerzum, amelyet a felhasználók az avatárjukon keresztül fedezhetnek fel. Az olyan magával ragadó tereken keresztül, mint a metaverzum, a felhasználók online társasági életet élhetnek, virtuális ingatlanokat vásárolhatnak, játékokat játszhatnak, sőt, még távmunkát is végezhetnek.

Záró gondolatok

A Web2 kontra Web3 csatára gondolhatunk az ősrégi centralizált kontra decentralizált vita egy variációjaként is. Mivel a Web3-nak még testet kell öltenie, az állítólagos felsőbbrendűsége a Web2-vel szemben jelenleg vita tárgya. Mindazonáltal a dencentralizált struktúrájával a Web3 potenciálisan megoldhatja a Web2-nél látott adatvédelmi botrányok problémáját, és visszaadhatja az irányítást a felhasználóknak.