√ötmutat√≥ kezdŇĎknek a klasszikus diagramalakzatokhoz
KezdŇĎlap
Cikkek
√ötmutat√≥ kezdŇĎknek a klasszikus diagramalakzatokhoz

√ötmutat√≥ kezdŇĎknek a klasszikus diagramalakzatokhoz

KezdŇĎ
Közzétéve Apr 8, 2020Frissítve Oct 18, 2022
7m

Mik azok a klasszikus gyertyaalakzatok?

A p√©nz√ľgyi piacokat sz√°mos k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥don lehet elemezni a¬†technikai elemz√©ssel (TA). Egyes kereskedŇĎk¬†indik√°torokat √©s oszcill√°torokat haszn√°lnak, m√°sok kiz√°r√≥lag az √°rfolyammozg√°sokra √©p√≠tik az elemz√©s√ľket.

A gyertyadiagramok a m√ļltbeli √°rfolyamv√°ltoz√°sokat mutatj√°k meg az idŇĎ f√ľggv√©ny√©ben. Az alap√∂tlet szerint egy eszk√∂z m√ļltbeli √°rfolyamv√°ltoz√°sait tanulm√°nyozva ism√©tlŇĎdŇĎ alakzatok figyelhetŇĎk meg.¬†A gyertyaalakzatok hasznos t√∂rt√©netet mes√©lhetnek a diagramon √°br√°zolt eszk√∂zrŇĎl, √©s sz√°mos kereskedŇĎ megpr√≥b√°lja ezt a saj√°t jav√°ra ford√≠tani a r√©szv√©ny-, a deviza √©s a¬†kriptovaluta-piacokon.

A leggyakrabban elŇĎfordul√≥ alakzatokat egy√ľttesen klasszikus diagramalakzatoknak nevezz√ľk. Ezek a legismertebb alakzatok k√∂z√© sorolhat√≥k, √©s sok kereskedŇĎ megb√≠zhat√≥ keresked√©si indik√°tornak tekinti ŇĎket. Mi√©rt van ez? H√°t nem arr√≥l sz√≥l a keresked√©s √©s a befektet√©s, hogy abb√≥l kov√°csolunk elŇĎnyt, ami felett sokan elsiklanak? De igen, √°m emellett a¬†t√∂megpszichol√≥gi√°r√≥l sem feledkezhet√ľnk meg. Mivel a technikai alakzatokat semmilyen tudom√°nyos alapelv vagy fizikai t√∂rv√©ny nem k√∂ti, a hat√©konys√°guk azon m√ļlik, hogy a piaci r√©sztvevŇĎk k√∂z√ľl h√°nyan figyelnek r√°juk.


Zászlók

A z√°szl√≥ a konszolid√°ci√≥ z√≥n√°ja, amely egy hosszabb t√°v√ļ trend ir√°ny√°val ellent√©tes ir√°nyba k√©pzŇĎdik, √©s egy gyors √°rfolyamv√°ltoz√°s ut√°n alakul ki. √ögy n√©z ki, mint egy z√°szl√≥ a z√°szl√≥r√ļdon, ahol a r√ļd a hirtelen √°rmozg√°s, a z√°szl√≥ pedig a konszolid√°ci√≥ z√≥n√°ja.

A z√°szl√≥kkal a trend potenci√°lis folytat√≥d√°s√°t azonos√≠thatjuk. Az alakzatot k√≠s√©rŇϬ†volumenadatok is fontosak. Ide√°lis esetben a hirtelen √°rmozg√°s nagy volumen mellett megy v√©gbe, m√≠g a konszolid√°ci√≥s f√°zist alacsonyabb, cs√∂kkenŇĎ volumen jellemzi.


Bikazászló

bikazászló diagramalakzat


A bikaz√°szl√≥ felfel√© √≠velŇĎ trend sor√°n, egy hirtelen √°rfolyam-emelked√©st k√∂vetŇĎen jelenik meg, √©s ut√°na √°ltal√°ban folytat√≥dik a felfel√© √≠velŇĎ trend.


Medvezászló

medvezászló diagramalakzat


A medvez√°szl√≥ lefel√© √≠velŇĎ trend sor√°n, egy hirtelen √°rfolyam-cs√∂kken√©st k√∂vetŇĎen jelenik meg, √©s ut√°na √°ltal√°ban folytat√≥dik a lefel√© √≠velŇĎ trend.


√Ārb√≥cszalag

árbócszalag diagramalakzat


Az √°rb√≥cszalag a z√°szl√≥ egyik v√°ltozata, ahol a konszolid√°ci√≥s z√≥na egym√°s fel√© tart√≥¬†trendvonalakat rajzol ki, ez√©rt egy h√°romsz√∂gre hasonl√≠t. Az √°rb√≥cszalag semleges alakzat, az √©rtelmez√©se nagyban f√ľgg az alakzat k√∂rnyezet√©tŇĎl.


Háromszögek

A h√°romsz√∂g olyan diagramalakzat, amelyet szŇĪk√ľlŇĎ √°rfolyams√°v jellemez, √©s amely ut√°n a trend √°ltal√°ban folytat√≥dik. Maga a h√°romsz√∂g egy sz√ľnetet jelez a m√∂g√∂ttes trendben, √©s trendfordul√°st vagy trendfolytat√°st egyar√°nt jelezhet.


EmelkedŇĎ h√°romsz√∂g

emelkedŇĎ h√°romsz√∂g diagramalakzat


Az emelkedŇĎ h√°romsz√∂g ott alakul ki, ahol egy horizont√°lis¬†ellen√°ll√°st mutat√≥ z√≥na √©rezhetŇĎ √©s egy sor magasabb m√©lyponton kereszt√ľl emelkedŇϬ†trendvonal h√ļzhat√≥. L√©nyeg√©ben minden alkalommal, amikor az √°rfolyam lepattan a horizont√°lis¬†ellen√°ll√°sr√≥l, a vevŇĎk magasabb √°rfolyamon bel√©pve magasabb m√©lypontokat hoznak l√©tre. Mivel nŇĎ a fesz√ľlts√©g az ellen√°ll√°s vonal√°ban, ha az √°r √°tt√∂ri azt, akkor √°ltal√°ban nagy¬†volumen mellett hirtelen felcsap az √°rfolyam. Ez√©rt az emelkedŇĎ h√°romsz√∂g bikajellegŇĪ alakzat.


Cs√∂kkenŇĎ h√°romsz√∂g

cs√∂kkenŇĎ h√°romsz√∂g diagramalakzat


A cs√∂kkenŇĎ h√°romsz√∂g az emelkedŇĎ h√°romsz√∂g ellent√©te. Ott alakul ki, ahol egy horizont√°lis¬†t√°maszt mutat√≥ z√≥na √©rezhetŇĎ, √©s egy sor cs√∂kkenŇĎ cs√ļcsponton kereszt√ľl lefel√© mutat√≥¬†trendvonal h√ļzhat√≥. Ugyan√ļgy, ahogy az emelkedŇĎ h√°romsz√∂gn√©l, minden alkalommal, amikor az √°rfolyam felpattan a horizont√°lis¬†t√°maszr√≥l, az elad√≥k alacsonyabb √°rfolyamon bel√©pve alacsonyabb cs√ļcsokat hoznak l√©tre. Ha az √°rfolyam √°tt√∂ri a horizont√°lis t√°maszt, akkor √°ltal√°ban nagy¬†volumen mellett hirtelen lecsap az √°rfolyam. Ez√©rt az emelkedŇĎ h√°romsz√∂g medvejellegŇĪ alakzat.¬†


Szimmetrikus háromszög

szimmetrikus háromszögek


A szimmetrikus h√°romsz√∂get egy cs√∂kkenŇĎ felsŇϬ†trendvonal √©s egy emelkedŇĎ als√≥ trendvonal rajzolja ki, ahol mindk√©t trendvonal nagyj√°b√≥l hasonl√≥ sz√∂get z√°r be a v√≠zszintessel. A szimmetrikus h√°romsz√∂g se nem bika- se nem medvejellegŇĪ alakzat, mivel az √©rtelmez√©se nagyban f√ľgg a k√∂r√ľlm√©nyektŇĎl (nevezetesen a m√∂g√∂ttes trendtŇĎl). √Ėnmag√°ban semleges alakzatnak tekintj√ľk, egyszerŇĪen egy konszolid√°ci√≥s idŇĎszak jel√©nek.


√Čkek

Az √©ket az egym√°s fel√© tart√≥¬†trendvonalak rajzolj√°k ki, ami feszesebb√© v√°l√≥ √°rmozg√°st jelez. A trendvonalak ebben az esetben azt mutatj√°k, hogy a cs√ļcsok √©s m√©lypontok elt√©rŇĎ √ľtemben emelkednek vagy cs√∂kkennek.

Ez jelentheti egy fordulat k√∂zeled√©s√©t, ahogy a m√∂g√∂ttes trend egyre gyeng√ľl. Az √©k alakzatot cs√∂kkenŇĎ volumen k√≠s√©rheti, ami szint√©n azt jelzi, hogy a trend vesz√≠thet a¬†lend√ľlet√©bŇĎl.


EmelkedŇĎ √©k

emelkedŇĎ √©k


Az emelkedŇĎ √©k egy medvejellegŇĪ ford√≠t√≥ alakzat. Azt sugallja, hogy az √°rfolyammozg√°s feszesebb√© v√°l√°s√°val a felfel√© √≠velŇĎ trend egyre gyeng√ľl, majd v√©g√ľl √°tt√∂rheti az als√≥¬†trendvonalat.¬†


Cs√∂kkenŇĎ √©k

cs√∂kkenŇĎ √©k diagramalakzat


A cs√∂kkenŇĎ √©k egy bikajellegŇĪ ford√≠t√≥ alakzat. Azt jelzi, hogy az √°rfolyamcs√∂kken√©ssel √©s a trendvonalak k√∂zeled√©s√©vel egy√ľtt n√∂vekszik a fesz√ľlts√©g. A cs√∂kkenŇĎ √©kbŇĎl az √°rfolyam gyakran felfel√© t√∂r ki, m√©ghozz√° lend√ľletes mozdulattal.




Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen bitcoint a Binance-en!




Dupla cs√ļcs √©s dupla alj

A dupla cs√ļcs √©s dupla alj alakzatok akkor jelennek meg, amikor a piac ‚ÄěM‚ÄĚ vagy ‚ÄěW‚ÄĚ alakzatban mozog. MegjegyzendŇĎ, hogy ezek az alakzatok akkor is √©rv√©nyesek lehetnek, ha a relev√°ns √°rfolyampontok nem pontosan egyeznek, csak k√∂zel√≠tenek egym√°shoz.

A k√©t m√©lypontot vagy cs√ļcsot √°ltal√°ban magasabb¬†volumennek kell k√≠s√©rnie, mint az alakzat t√∂bbi r√©sz√©t.


Dupla cs√ļcs

dupla cs√ļcs diagramalakzat


A dupla cs√ļcs egy medvejellegŇĪ ford√≠t√≥ alakzat, amelyn√©l az √°rfolyam k√©tszer el√©r egy cs√ļcsot, √©s m√°sodj√°ra k√©ptelen magasabbra t√∂rni. Ugyanakkor a k√©t cs√ļcs k√∂z√∂tt a visszah√ļz√≥d√°s m√©rs√©kelt. Az alakzat akkor nyer megerŇĎs√≠t√©st, amikor az √°rfolyam √°tt√∂ri a k√©t cs√ļcs k√∂z√∂tti felvett m√©lypontot.


Dupla alj

dupla mélypont diagramalakzat


A dupla alj egy bikajellegŇĪ ford√≠t√≥ alakzat, amelyn√©l az √°rfolyam k√©tszer meg√°ll egy m√©lyponton, majd egy magasabb cs√ļccsal folytatja a diagramot. A dupla cs√ļcshoz hasonl√≥an a k√©t m√©lypont k√∂z√∂tt a felpattan√°s m√©rs√©kelt m√©rt√©kŇĪ. Az alakzat akkor nyer megerŇĎs√≠t√©st, amikor az √°rfolyam √°tt√∂ri a k√©t m√©lypont k√∂z√∂tti kirajzolt cs√ļcs szintj√©t.


Fej és vállak

fej és vállak diagramalakzat


A fej √©s v√°llak egy medvejellegŇĪ ford√≠t√≥ alakzat, amelynek egy alapvonala (nyakvonal) √©s h√°rom cs√ļcsa van. A k√©t oldals√≥ cs√ļcsnak nagyj√°b√≥l azonos √°rszinten kell lennie, m√≠g a k√∂z√©psŇĎ cs√ļcsnak magasabbra kell t√∂rnie a m√°sik kettŇĎn√©l. Az alakzat akkor nyer megerŇĎs√≠t√©st, amikor az √°rfolyam √°tt√∂ri a nyakvonal t√°masz√°t.


Inverz fej és vállak

inverz fej és vállak diagramalakzat


Ahogy a neve is sejteti, itt pont a fej √©s v√°llak ellentettj√©rŇĎl van sz√≥ ‚Äď √©s mint ilyen, ez az alakzat bikajellegŇĪ trendfordul√≥t jelez. Az inverz fej √©s v√°llak akkor alakul ki, amikor az √°rfolyam alacsonyabb m√©lypontot √©r el egy lefel√© mutat√≥ trend sor√°n, azt√°n visszapattan, majd nagyj√°b√≥l ugyanazon a szinten tal√°l¬†t√°maszt, ahol az elsŇĎ m√©lypont volt. Az alakzat akkor nyer megerŇĎs√≠t√©st, amikor az √°rfolyam √°tt√∂ri a nyakvonaln√°l tapasztalt ellen√°ll√°st, √©s tov√°bb emelkedik.


Záró gondolatok

A klasszikus diagramalakzatok a legismertebb ¬†TA-alakzatok k√∂z√© sorolhat√≥k. Mindazon√°ltal, ahogy az minden piacelemz√©si m√≥dszern√©l elmondhat√≥, ezeket sem szabad √∂nmagukban elemezni. Ami egy adott¬†piaci k√∂rnyezetben j√≥l mŇĪk√∂dik, egy m√°sikban kudarcot vallhat. Ez√©rt mindig √©rdemes megerŇĎs√≠t√©st keresni, a megfelelŇϬ†kock√°zatkezel√©s alkalmaz√°sa mellett.

Ha tov√°bbi olvasm√°nyra v√°gyik a gyertaalakzatokr√≥l, akkor tekintse meg¬†A technikai elemz√©sben haszn√°lt 12 n√©pszerŇĪ gyertyaminta c√≠mŇĪ bejegyz√©st.