Útmutató kezdőknek a klasszikus diagramalakzatokhoz
Kezdőlap
Cikkek
Útmutató kezdőknek a klasszikus diagramalakzatokhoz

Útmutató kezdőknek a klasszikus diagramalakzatokhoz

Kezdő
Közzétéve Apr 8, 2020Frissítve Oct 18, 2022
7m

Mik azok a klasszikus gyertyaalakzatok?

A pénzügyi piacokat számos különböző módon lehet elemezni a technikai elemzéssel (TA). Egyes kereskedők indikátorokat és oszcillátorokat használnak, mások kizárólag az árfolyammozgásokra építik az elemzésüket.

A gyertyadiagramok a múltbeli árfolyamváltozásokat mutatják meg az idő függvényében. Az alapötlet szerint egy eszköz múltbeli árfolyamváltozásait tanulmányozva ismétlődő alakzatok figyelhetők meg. A gyertyaalakzatok hasznos történetet mesélhetnek a diagramon ábrázolt eszközről, és számos kereskedő megpróbálja ezt a saját javára fordítani a részvény-, a deviza és a kriptovaluta-piacokon.

A leggyakrabban előforduló alakzatokat együttesen klasszikus diagramalakzatoknak nevezzük. Ezek a legismertebb alakzatok közé sorolhatók, és sok kereskedő megbízható kereskedési indikátornak tekinti őket. Miért van ez? Hát nem arról szól a kereskedés és a befektetés, hogy abból kovácsolunk előnyt, ami felett sokan elsiklanak? De igen, ám emellett a tömegpszichológiáról sem feledkezhetünk meg. Mivel a technikai alakzatokat semmilyen tudományos alapelv vagy fizikai törvény nem köti, a hatékonyságuk azon múlik, hogy a piaci résztvevők közül hányan figyelnek rájuk.


Zászlók

A zászló a konszolidáció zónája, amely egy hosszabb távú trend irányával ellentétes irányba képződik, és egy gyors árfolyamváltozás után alakul ki. Úgy néz ki, mint egy zászló a zászlórúdon, ahol a rúd a hirtelen ármozgás, a zászló pedig a konszolidáció zónája.

A zászlókkal a trend potenciális folytatódását azonosíthatjuk. Az alakzatot kísérő volumenadatok is fontosak. Ideális esetben a hirtelen ármozgás nagy volumen mellett megy végbe, míg a konszolidációs fázist alacsonyabb, csökkenő volumen jellemzi.


Bikazászló

bikazászló diagramalakzat


A bikazászló felfelé ívelő trend során, egy hirtelen árfolyam-emelkedést követően jelenik meg, és utána általában folytatódik a felfelé ívelő trend.


Medvezászló

medvezászló diagramalakzat


A medvezászló lefelé ívelő trend során, egy hirtelen árfolyam-csökkenést követően jelenik meg, és utána általában folytatódik a lefelé ívelő trend.


Árbócszalag

árbócszalag diagramalakzat


Az árbócszalag a zászló egyik változata, ahol a konszolidációs zóna egymás felé tartó trendvonalakat rajzol ki, ezért egy háromszögre hasonlít. Az árbócszalag semleges alakzat, az értelmezése nagyban függ az alakzat környezetétől.


Háromszögek

A háromszög olyan diagramalakzat, amelyet szűkülő árfolyamsáv jellemez, és amely után a trend általában folytatódik. Maga a háromszög egy szünetet jelez a mögöttes trendben, és trendfordulást vagy trendfolytatást egyaránt jelezhet.


Emelkedő háromszög

emelkedő háromszög diagramalakzat


Az emelkedő háromszög ott alakul ki, ahol egy horizontális ellenállást mutató zóna érezhető és egy sor magasabb mélyponton keresztül emelkedő trendvonal húzható. Lényegében minden alkalommal, amikor az árfolyam lepattan a horizontális ellenállásról, a vevők magasabb árfolyamon belépve magasabb mélypontokat hoznak létre. Mivel nő a feszültség az ellenállás vonalában, ha az ár áttöri azt, akkor általában nagy volumen mellett hirtelen felcsap az árfolyam. Ezért az emelkedő háromszög bikajellegű alakzat.


Csökkenő háromszög

csökkenő háromszög diagramalakzat


A csökkenő háromszög az emelkedő háromszög ellentéte. Ott alakul ki, ahol egy horizontális támaszt mutató zóna érezhető, és egy sor csökkenő csúcsponton keresztül lefelé mutató trendvonal húzható. Ugyanúgy, ahogy az emelkedő háromszögnél, minden alkalommal, amikor az árfolyam felpattan a horizontális támaszról, az eladók alacsonyabb árfolyamon belépve alacsonyabb csúcsokat hoznak létre. Ha az árfolyam áttöri a horizontális támaszt, akkor általában nagy volumen mellett hirtelen lecsap az árfolyam. Ezért az emelkedő háromszög medvejellegű alakzat. 


Szimmetrikus háromszög

szimmetrikus háromszögek


A szimmetrikus háromszöget egy csökkenő felső trendvonal és egy emelkedő alsó trendvonal rajzolja ki, ahol mindkét trendvonal nagyjából hasonló szöget zár be a vízszintessel. A szimmetrikus háromszög se nem bika- se nem medvejellegű alakzat, mivel az értelmezése nagyban függ a körülményektől (nevezetesen a mögöttes trendtől). Önmagában semleges alakzatnak tekintjük, egyszerűen egy konszolidációs időszak jelének.


Ékek

Az éket az egymás felé tartó trendvonalak rajzolják ki, ami feszesebbé váló ármozgást jelez. A trendvonalak ebben az esetben azt mutatják, hogy a csúcsok és mélypontok eltérő ütemben emelkednek vagy csökkennek.

Ez jelentheti egy fordulat közeledését, ahogy a mögöttes trend egyre gyengül. Az ék alakzatot csökkenő volumen kísérheti, ami szintén azt jelzi, hogy a trend veszíthet a lendületéből.


Emelkedő ék

emelkedő ék


Az emelkedő ék egy medvejellegű fordító alakzat. Azt sugallja, hogy az árfolyammozgás feszesebbé válásával a felfelé ívelő trend egyre gyengül, majd végül áttörheti az alsó trendvonalat


Csökkenő ék

csökkenő ék diagramalakzat


A csökkenő ék egy bikajellegű fordító alakzat. Azt jelzi, hogy az árfolyamcsökkenéssel és a trendvonalak közeledésével együtt növekszik a feszültség. A csökkenő ékből az árfolyam gyakran felfelé tör ki, méghozzá lendületes mozdulattal.




Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen bitcoint a Binance-en!




Dupla csúcs és dupla alj

A dupla csúcs és dupla alj alakzatok akkor jelennek meg, amikor a piac „M” vagy „W” alakzatban mozog. Megjegyzendő, hogy ezek az alakzatok akkor is érvényesek lehetnek, ha a releváns árfolyampontok nem pontosan egyeznek, csak közelítenek egymáshoz.

A két mélypontot vagy csúcsot általában magasabb volumennek kell kísérnie, mint az alakzat többi részét.


Dupla csúcs

dupla csúcs diagramalakzat


A dupla csúcs egy medvejellegű fordító alakzat, amelynél az árfolyam kétszer elér egy csúcsot, és másodjára képtelen magasabbra törni. Ugyanakkor a két csúcs között a visszahúzódás mérsékelt. Az alakzat akkor nyer megerősítést, amikor az árfolyam áttöri a két csúcs közötti felvett mélypontot.


Dupla alj

dupla mélypont diagramalakzat


A dupla alj egy bikajellegű fordító alakzat, amelynél az árfolyam kétszer megáll egy mélyponton, majd egy magasabb csúccsal folytatja a diagramot. A dupla csúcshoz hasonlóan a két mélypont között a felpattanás mérsékelt mértékű. Az alakzat akkor nyer megerősítést, amikor az árfolyam áttöri a két mélypont közötti kirajzolt csúcs szintjét.


Fej és vállak

fej és vállak diagramalakzat


A fej és vállak egy medvejellegű fordító alakzat, amelynek egy alapvonala (nyakvonal) és három csúcsa van. A két oldalsó csúcsnak nagyjából azonos árszinten kell lennie, míg a középső csúcsnak magasabbra kell törnie a másik kettőnél. Az alakzat akkor nyer megerősítést, amikor az árfolyam áttöri a nyakvonal támaszát.


Inverz fej és vállak

inverz fej és vállak diagramalakzat


Ahogy a neve is sejteti, itt pont a fej és vállak ellentettjéről van szó – és mint ilyen, ez az alakzat bikajellegű trendfordulót jelez. Az inverz fej és vállak akkor alakul ki, amikor az árfolyam alacsonyabb mélypontot ér el egy lefelé mutató trend során, aztán visszapattan, majd nagyjából ugyanazon a szinten talál támaszt, ahol az első mélypont volt. Az alakzat akkor nyer megerősítést, amikor az árfolyam áttöri a nyakvonalnál tapasztalt ellenállást, és tovább emelkedik.


Záró gondolatok

A klasszikus diagramalakzatok a legismertebb  TA-alakzatok közé sorolhatók. Mindazonáltal, ahogy az minden piacelemzési módszernél elmondható, ezeket sem szabad önmagukban elemezni. Ami egy adott piaci környezetben jól működik, egy másikban kudarcot vallhat. Ezért mindig érdemes megerősítést keresni, a megfelelő kockázatkezelés alkalmazása mellett.

Ha további olvasmányra vágyik a gyertaalakzatokról, akkor tekintse meg A technikai elemzésben használt 12 népszerű gyertyaminta című bejegyzést.