Mi az a mennyiségi lazítás (QE)?
KezdŇĎlap
Cikkek
Mi az a mennyiségi lazítás (QE)?

Mi az a mennyiségi lazítás (QE)?

K√∂z√©pszintŇĪ
Közzétéve Feb 18, 2019Frissítve Feb 23, 2023
5m

A mennyis√©gi laz√≠t√°s (Quantitative Easing ‚Äď QE) tekintet√©ben egym√°st√≥l elt√©rŇĎ √©s ellentmond√°sos meghat√°roz√°sok l√©teznek. √Ām alapvetŇĎen egy (a k√∂zponti bankok √°ltal v√©grehajtott) piaci mŇĪveletrŇĎl van sz√≥, amely fokozza a likvidit√°st √©s az infl√°ci√≥t, √©s amelynek √°ll√≠t√≥lagos c√©lja egy nemzet gazdas√°g√°nak stimul√°l√°sa, a v√°llalkoz√°sok √©s fogyaszt√≥k fokozott hitelfelv√©telre √©s k√∂lt√©sre val√≥ √∂szt√∂nz√©s√©vel.


Hogyan mŇĪk√∂dik?

A mŇĪvelet √°ltal√°ban abb√≥l √°ll, hogy egy k√∂zponti bank √©rt√©kpap√≠rok (p√©ld√°ul r√©szv√©nyek, k√∂tv√©nyek √©s kincst√°ri instrumentumok) korm√°nyzatt√≥l vagy a kereskedelmi bankokt√≥l val√≥ v√°s√°rl√°s√°n kereszt√ľl p√©nzt pump√°l a gazdas√°gba.

A k√∂zponti bankok √ļj hitelek kihelyez√©s√©vel p√©nzeszk√∂z√∂ket adnak a tagint√©zm√©nyek tartal√©k√°hoz (amelyeket a bankok k√∂r√©ben alkalmazott r√©sztartal√©kol√°si rendszer szab√°lyaival √∂sszhangban k√©peznek). Mivel az √ļj hitel m√∂g√∂tt sem √°ru- sem egy√©b fizikai √©rt√©kkel rendelkezŇĎ fedezet nincs, a mennyis√©gi laz√≠t√°s l√©nyeg√©ben a semmibŇĎl teremt p√©nzt.

Ez√©rt a QE c√©lja a p√©nzk√≠n√°lat n√∂vel√©se, a p√©nz el√©rhetŇĎbb√© t√©tele √©s ez√°ltal a gazdas√°gi tev√©kenys√©g √©s n√∂veked√©s stimul√°l√°sa. Az elk√©pzel√©s szerint a kamatr√°t√°kat alacsonyan tartj√°k a v√°llalati √©s fogyaszt√≥i hitelez√©s fokoz√°sa, valamint a gazdas√°gba vetett √°ltal√°nos bizalom elŇĎseg√≠t√©se √©rdek√©ben. A gyakorlatban azonban a QE nem mindig mŇĪk√∂dik, √©s val√≥j√°ban nagyon is ellent√©tes meg√≠t√©l√©sŇĪ szeml√©let, amelynek akadnak v√©delmezŇĎi √©s ellenzŇĎi is.

A QE egy viszonylag √ļj, expanz√≠v monet√°ris politika. Egyes tud√≥sok szerint (de ez m√©g vita t√°rgya) a val√≥ √©letben elsŇĎ alkalommal az 1990-es √©vek v√©g√©n alkalmazta a jap√°n k√∂zponti bank (Bank of Japan). Ez az√©rt k√©ts√©ges, mivel sz√°mos k√∂zgazd√°sz vitatja, hogy az abban az idŇĎben folytatott jap√°n monet√°ris gyakorlat val√≥ban mennyis√©gi laz√≠t√°snak tekinthetŇĎ-e. Az az√≥ta eltelt idŇĎszakban sz√°mos m√°s orsz√°g vezetett be QE-int√©zked√©seket, amelyekkel a gazdas√°gi probl√©m√°ikat k√≠v√°nt√°k minimaliz√°lni.


Mi váltotta ki a mennyiségi lazítás alkalmazását?

A QE-t olyan probl√©m√°k kezel√©s√©re dolgozt√°k ki, amelyek akkor keletkeznek, amikor a hagyom√°nyos, modern banki gyakorlatok nem k√©pesek megelŇĎzni a recesszi√≥t. A QE elsŇĎdleges c√©lja az infl√°ci√≥ n√∂vel√©se (a defl√°ci√≥ elker√ľl√©se √©rdek√©ben), az alapkamat m√≥dos√≠t√°s pedig a k√∂zponti bankok egyik fŇĎ eszk√∂ze az infl√°ci√≥s r√°ta ellenŇĎrz√©s alatt tart√°s√°ra. Amikor a hitelez√©s a p√©nz√ľgyi tev√©kenys√©gek lelassulnak, az adott orsz√°g k√∂zponti bankja cs√∂kkentheti a kamatl√°bat, hogy gazdas√°gosabb√° tegye a bankok sz√°m√°ra a hitelek kihelyez√©s√©t. Ezzel ellent√©tben amikor a dolgok egy kicsit t√ļls√°gosan elszabadulnak ‚Äď a k√∂lt√©sek √©s a hitelez√©s m√©rt√©ke pedig kock√°zatos szintre emelkedik ‚Äď, egy magasabb kamatl√°b soromp√≥k√©nt mŇĪk√∂dhet.


Hatékony eszköz a mennyiségi lazítás?

R√∂viddel a 2008-as p√©nz√ľgyi v√°ls√°g v√©g√©t k√∂vetŇĎen a Nemzetk√∂zi Valutaalap (IMF) kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a QE-t hat√©kony, rendhagy√≥ monet√°ris eszk√∂zk√©nt t√°rgyalta. Az elemz√©sben a legnagyobbak k√∂z√ľl √∂t k√∂zponti bank szerepelt: a US Federal Reserve (Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok), az Eur√≥pai K√∂zponti Bank, a Bank of England (Egyes√ľlt Kir√°lys√°g), a Bank of Canada (Kanada) √©s a Bank of Japan (Jap√°n). ¬†

Mindegyik int√©zm√©ny egyedi strat√©gi√°t alkalmazott, de a t√∂bbs√©g√ľk dr√°maian emelte a teljes piaci likvidit√°st. A jelent√©s szerint a k√∂zponti bankok √°ltal v√©grehajtott intervenci√≥k sikeresek voltak, √©s a megn√∂velt likvidit√°s fontos szerepet j√°tszott az elh√ļz√≥d√≥ gazdas√°gi v√°ls√°g √©s a p√©nz√ľgyi rendszer √∂sszeoml√°s√°nak elker√ľl√©s√©ben.

Ugyanakkor a QE nem mindig hat√©kony, √©s az eredm√©nyess√©ge nagyban f√ľgg a kontextust√≥l √©s a strat√©gi√°t√≥l. A mennyis√©gi laz√≠t√°ssal (vagy hasonl√≥ megk√∂zel√≠t√©ssel) k√≠s√©rletezŇĎ gazdas√°gokban sok esetben nem j√∂tt l√©tre a k√≠v√°nt hat√°s. Nem megfelelŇĎ kezel√©s eset√©n a p√©nzpump√°l√°s a gazdas√°gba √©s a kamatcs√∂kkent√©s v√°ratlan √©s nemk√≠v√°natos kimeneteleket eredm√©nyezhet. Al√°bb felsorolunk n√©h√°ny potenci√°lis elŇĎnyt √©s h√°tr√°nyt.


Potenci√°lis elŇĎny√∂k √©s pozit√≠v hat√°sok

  • T√∂bb hitelez√©s: a K√∂zponti Bank eszk√∂zv√°s√°rl√°sain kereszt√ľl a bankokn√°l tapasztalt p√©nzeszk√∂z n√∂veked√©snek t√∂bb hitelkihelyez√©sre kellene √∂szt√∂n√∂znie a bankokat.

  • T√∂bb hitelfelv√©tel:¬†a fogyaszt√≥k √©s a v√°llalkoz√≥k alacsony kamatr√°t√°k mellett nagyobb val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel bocs√°tkoznak √ļjabb ad√≥ss√°gba.

  • Nagyobb k√∂ltekez√©s:¬†a fogyaszt√≥k n√∂velik kiad√°saikat, mivel a sok √ļj hitelkihelyez√©sen √©s k√∂lcs√∂nfelv√©telen kereszt√ľl t√∂bb p√©nz j√∂n l√©tre. Az alacsony kamatr√°t√°k mellett a p√©nz megtakar√≠t√°sokban tart√°sa nem vonz√≥ alternat√≠va.

  • Foglalkoztat√°s n√∂veked√©se: amikor a v√°llalkoz√°sok a hiteleken kereszt√ľl t√∂bb tŇĎk√©hez f√©rnek hozz√° √©s a megn√∂vekedett fogyaszt√≥i kiad√°sok nyom√°n emelkedik a forgalmuk, az terjeszked√©sre √©s t√∂bb munkav√°llal√≥ felv√©tel√©re √∂szt√∂n√∂zheti ŇĎket.


Potenciális hátrányok és negatív hatások

Sz√°mos szak√©rtŇĎ kifejezi abb√©li agg√°ly√°t, hogy a QE csak egy sebtapasz, amely elfedi a gazdas√°got elŇĎbb-ut√≥bb romba d√∂ntŇĎ nagyobb, struktur√°lis probl√©m√°kat. N√©h√°ny p√©lda a potenci√°lis h√°tr√°nyokra:

  • Infl√°ci√≥: a QE nyom√°n l√©trej√∂vŇĎ megn√∂vekedett p√©nzk√≠n√°lat term√©szetes m√≥don infl√°ci√≥t teremt. A term√©kek ir√°nti verseny n√∂vekedni fog, mivel v√°ltozatlan √°ruk√≠n√°lat mellett t√∂bb p√©nz lesz forgalomban. A nagyobb kereslet magasabb √°rakhoz vezet. Ha nem kezeli megfelelŇĎen, az infl√°ci√≥s r√°ta gyorsan emelkedhet √©s hiperinfl√°ci√≥ba torkollhat.

  • Nincs k√©nyszer a hitelez√©sre: a mennyis√©gi laz√≠t√°s sor√°n a kereskedelmi bankoknak a k√∂zponti bankt√≥l kapott p√©nzt t√∂bb hitel kihelyez√©s√©hez kellene felhaszn√°lniuk. √Ām az elj√°r√°sban nincs semmi, ami ezt megk√∂veteln√© tŇĎl√ľk. P√©ld√°ul amikor az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamokban a 2008-as p√©nz√ľgyi v√°ls√°g ut√°n elkezdtek QE-t alkalmazni, sok bank megtartotta az √ļjonnan szerzett vagyon√°t, ahelyett, hogy azt sz√©tter√≠tette volna maga k√∂r√ľl.

  • T√∂bb ad√≥ss√°g:¬†a t√∂bb k√∂lcs√∂nfelv√©tel elŇĎnye azt eredm√©nyezheti, hogy a v√°llalkoz√°sok √©s a fogyaszt√≥k t√∂bb hitelt vesznek fel, mint amennyit megengedhetnek maguknak, ami negat√≠v k√∂vetkezm√©nyekkel j√°rhat a gazdas√°gra n√©zve.

  • Hat√°ssal van m√°s befektet√©si eszk√∂z√∂kre: a k√∂tv√©nypiac gyakran negat√≠van reag√°l az instabilit√°sra √©s a hirtelen v√°ltoz√°sokra, amelyek a QE-int√©zked√©sek bevezet√©se ut√°n igen gyakoriak.


Példák

N√©h√°ny p√©lda azon orsz√°gok k√∂z√ľl, amelyek k√∂zponti bankja mennyis√©gi laz√≠t√°st alkalmazott:

  • Bank of Japan (Jap√°n): 2001‚Äď2006 √©s 2012‚ÄďtŇĎl m√°ig (Abenomics).
    A QE-erŇĎfesz√≠t√©sek nem cs√∂kkentett√©k az orsz√°g p√©nz√ľgyi probl√©m√°it. A jap√°n jen gyeng√ľlt az amerikai doll√°rral szemben, √©s az import k√∂lts√©ge n√∂vekedett.

  • Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok: 2008‚Äď2014.
    Az USA h√°rom k√∂rben alkalmazott mennyis√©gi laz√≠t√°st az ingatlanpiaci v√°ls√°g √©s az azt k√∂vetŇĎ recesszi√≥ kezel√©se √©rdek√©ben. A gazdas√°g mag√°hoz t√©rt, de vitathat√≥, hogy ez a mennyis√©gi laz√≠t√°s eredm√©nye volt-e. Kanad√°val √∂sszevetve ‚Äď ahol nem alkalmaztak QE-gyakorlatot ‚Äď nem √©szlelhetŇĎ figyelemre m√©lt√≥ k√ľl√∂nbs√©g.

  • Eur√≥pai K√∂zponti Bank: 2015‚Äď2018.
    Az eur√≥z√≥n√°nak volt n√©h√°ny bizonytalan pr√≥b√°lkoz√°sa a stabil infl√°ci√≥val √©s alacsony munkan√©lk√ľlis√©ggel, valamint egy erŇĎs 2017-es gazdas√°gi √©vvel, de m√©g mindig k√ľzd a nem t√ļl biztat√≥ b√©rn√∂veked√©ssel √©s az emelkedŇĎ kamatr√°t√°kkal.


Záró gondolatok

Rendhagy√≥ monet√°ris strat√©giak√©nt a QE tal√°n seg√≠tett n√©h√°ny gazdas√°gnak talpra √°llni, de annyi biztos, hogy ellentmond√°sos strat√©gi√°r√≥l van sz√≥, √©s m√©g ez a meg√°llap√≠t√°s is vitathat√≥. A potenci√°lis kock√°zatok t√∂bbs√©ge ‚Äď mint a hiperinfl√°ci√≥ √©s a t√ļlzott m√©rt√©kŇĪ ad√≥ss√°g ‚Äď m√©g nem jelentkezett puszt√≠t√≥ m√©rt√©kben, de n√©h√°ny orsz√°g, amely kor√°bban QE-t alkalmazott, a p√©nzneme meging√°s√°t √©s m√°s gazdas√°gi ter√ľleteken √©s piacokon jelentkezŇĎ k√°ros hat√°sokat tapasztalt. A hossz√ļ t√°v√ļ k√∂vetkezm√©nyek nem el√©g vil√°gosak, √©s a QE hat√°sai a kontextust√≥l f√ľggŇĎen teljesen elt√©rŇĎk lehetnek.

Bejegyzések megosztása
Regisztráljon fiókot
Kamatoztassa tudását a gyakorlatban is, nyisson Binance-fiókot még ma.