A legfontosabb tudnivalók
A nagy gazdasági világválság egy globális gazdasági válság volt, amely 1929-ben kezdődött, és az 1930-as években is tartott. Világszerte jelentős csökkenést eredményezett a foglalkoztatásban, az ipari termelésben és az életszínvonalban.
A válság az 1929-es tőzsdei összeomlással kezdődött, amelyet tovább súlyosbítottak a bankcsődök, a kereskedelem visszaesése és a csökkenő fogyasztói kereslet.
A végső helyreállításhoz hozzájárultak az olyan kormányzati beavatkozások, mint például az Egyesült Államokban bevezetett New Deal, valamint a második világháborús termelési erőfeszítések.
A nagy gazdasági világválság hatással volt a gazdaságpolitikai döntésekre és a jövő generációkat célzó szociális hálók kidolgozására.
Bevezetés
A nagy gazdasági világválság a gazdaságtörténet egyik legfontosabb eseményének számít. Széles körű munkanélküliség, üzleti csődök és milliók életminőségének romlása jellemezte, átalakítva a kormányok és a társadalmak gazdasági stabilitásról és politikai döntéshozatalról alkotott képét. A nagy gazdasági világválság megismerése nemcsak egy fontos múltbeli időszakra világít rá, hanem segít megérteni azokat az intézkedéseket is, amelyeket a hasonló válságok elkerülése érdekében hoznak a jövőben.
Mi okozta a nagy gazdasági világválságot?
A nagy gazdasági világválságnak nem egyetlen oka volt, hanem számos tényező kombinációjából alakult ki. Nézzük meg a főbb okokat.
Az 1929-es tőzsdekrach
A gazdasági visszaesés az Egyesült Államokban kezdődött az 1929. októberi tőzsdei összeomlással, amelyet gyakran „fekete kedd”-ként emlegetnek. Az évtized során elharapódzott a spekuláció a tőzsdén, ami mesterségesen felfújt értékelésekhez vezetett.
Amikor a befektetők elvesztették a bizalmukat, és a részvényárak elkezdtek összeomlani, az egyfajta láncreakciót indított el. Több millió amerikai – akik közül sokan kölcsönből fektettek be – azonnal elvesztette a megtakarításait, ahogy a tőzsde meredeken zuhanni kezdett.
A bankrendszer kudarcai
Ahogy a pánik terjedt, számos bankot megrohamoztak, és csőd alakult ki. A megtakarításaikat elvesztett embereknek egyre kevesebb pénzük maradt, ami tovább lassította a gazdaságot.
A pánik hamarosan túllépett Wall Streeten. Bankcsődök egész hullámai söpörtek végig az Egyesült Államokon, miközben a betétesek tömegesen próbálták meg felvenni a pénzüket. Mivel alig volt biztosítás vagy szabályozás a megtakarítók védelmére, egyetlen bank csődje gyakran azt jelentette, hogy egész közösségek veszítették el életük megtakarításait. A bankok összeomlásával a hitelkeretek kimerültek, ami minden gazdasági szektorra hatással volt.
A nemzetközi kereskedelem visszaesése
Bár a válság az Egyesült Államokban kezdődött, hatásai világszerte érezhetők voltak. Sok európai gazdaság – amelyet már amúgy is meggyengítettek az első világháborúval járó kiadások – szembesült az exportpiacok zsugorodásával.
A kormányok új vámokkal és védelmi intézkedésekkel álltak elő – mint amilyen például az Egyesült Államok 1930-as Smoot-Hawley vámtörvénye – abban a reményben, hogy megvédjék a hazai ipart. Sajnos ezek a politikák megtorló intézkedéseket váltottak ki külföldön, ami a globális kereskedelem zuhanását okozta.
Csökkent fogyasztói kiadások és beruházások
A növekvő munkanélküliség és bizonytalanság miatt az egyének és a vállalkozások csökkentették a kiadásaikat és a beruházásaikat, ami a csökkenő kereslet és az további elbocsátások ciklusát teremtette meg. A gazdasági válság ördögi körré vált, kevés teret hagyva az organikus fellendülésnek.
Globális hatás és emberi költség
A nagy gazdasági világválság hatásai világszerte érezhetők voltak, az iparosodott országok Észak-Amerikában, Európában és azon túl súlyos gazdasági visszaeséseket tapasztaltak.
Munkanélküliség és szegénység
Néhány országban a munkanélküliség elérte a 25%-ot. Sokan elvesztették az állásukat, és egész családok számára jelentett küzdelmet az alapvető szükségleteik kielégítése. Nőtt a hajléktalanság, az ingyenkonyhák és kenyérosztások pedig megszokottá váltak a városias térségek központjaiban.
Vállalkozások bezárása
Ezrével mentek tönkre a vállalkozások a kis helyi boltoktól kezdve az ipari óriásokig. A kereslet eltűnésével népszerű gyártók, mezőgazdasági termelők és pénzügyi cégek kényszerültek bezárni. A termelés csökkenése az ellátási láncok és egész közösségek körében visszhangot keltett.
Társadalmi és politikai változások
A széles körű gazdasági nehézségek hozzájárultak a társadalmi feszültségekhez és politikai változásokhoz. Néhány országban a gazdasági instabilitás politikai szélsőségesség táptalajává vált, és vezetők leváltásához, valamint a kormányzati ideológiák megváltozásához vezetett. A demokratikus országok reformokat vezettek be, míg másokban a tekintélyelvű mozgalmak térnyerése volt tapasztalható.
A kilábalás útján
A nagy gazdasági világválságból való kilábalás útja hosszú és egyenetlen volt. Az egyes megoldások önmagukban nem vezettek semmire. Innovatív politikák és a globális konfliktus rendkívüli körülményeinek kombinációjára volt szükség a gazdasági motorok újraindításához.
Kormányzati programok
Az Egyesült Államokban Franklin D. Roosevelt elnök egy ambiciózus gazdasági segély- és reformprogramot indított el, amelyet „új megállapodásnak” (New Deal) neveztek. Ezek a lépések a munkahelyek biztosítására, a kereslet ösztönzésére és a pénzügyi szektorba vetett hit helyreállítására irányultak.
A kezdeményezések a közmunkaprojektektől kezdve a bankok és a tőzsde felügyeletét ellátó szabályozó testületek létrehozásáig terjedtek. Ebben az időszakban sok fejlett ország bevezette a saját munkanélküli biztosítási, nyugdíj- és egyéb szociális juttatásait.
A második világháború hatása
A második világháború kitörése arra ösztönözte a kormányokat, hogy forrásokat pumpáljanak az iparba és az infrastruktúrába. Ez segített növelni a termelést és a munkahelyteremtést, sok országban fontos szerepet játszva a gazdasági visszaesés megfordításában.
Hosszan tartó hatások és tanulságok
A nagy gazdasági világválság tartós hatással volt mind a gazdasági gondolkodásra, mind a kormányzati politikára. A válságra válaszul a szabályozók fontos reformokat és biztonsági hálókat vezettek be, beleértve a betétbiztosítást, a értékpapír-szabályozást és a társadalombiztosítási programokat.
Más szóval a döntéshozók a beavatkozást előtérbe helyező megközelítést dolgoztak ki, amelyben a kormányok nagyobb felelősséget vállaltak a gazdaság irányításáért, a bankok stabilitásának biztosításáért és azért, hogy válságos időkben gondoskodjanak a szociális védőhálóról.
Záró gondolatok
Visszatekintve a nagy gazdasági világválság fontos emlékeztetőként szolgál azzal kapcsolatban, hogy mennyire törékeny tud lenni a világ gazdasága. Sok minden megváltozott az 1930-as évek óta, de az abból az időszakból levont tanulságok továbbra is befolyásolják, hogyan kezelik a vezetők és szakértők a mai kihívásokat.
További olvasnivaló
Felelősségkizáró nyilatkozat: A jelen bejegyzés tartalmát változatlanul, annak eredeti formájában bocsátjuk rendelkezésre kizárólag általános tájékoztatási és oktatási céllal, bárminemű felelősség- vagy garanciavállalás nélkül. Az itt leírtak nem tekintendők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelő szaktanácsadóktól kérj tanácsot. Előfordulhat, hogy a cikkben említett termékek nem érhetők el a régiódban. Amennyiben a cikk harmadik fél közreműködőtől származik, felhívjuk a figyelmedet, hogy abban a harmadik fél közreműködő véleménye fejeződik ki, és nem feltétlenül tükrözi a Binance Academy véleményét. Kérjük, további részletekért olvasd el a teljes felelősségkizáró nyilatkozatunkat. A digitális eszközök ára ingadozhat. A befektetésed értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy nem kapod vissza a befektetett összeget. A befektetési döntéseidért egyedül te felelsz, és a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségeidért. Az itt leírtak nem minősülnek pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. További információért tekintsd meg Használati feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.