A legfontosabb tudnivalók
A blokkláncok világában az adatelérhetőség fogalma arra utal, hogy a felhasználók hozzáférhetnek a blokkláncokon tárolt adatokhoz, és ellenőrizni tudják azokat.
A népszerű adatelérhetőségi megoldások közé tartoznak az adatelérhetőségi rétegek (data availability layer – DAL), az adatelérhetőségi mintavétel (data availability sampling – DAS) és az adatelérhetőségi bizottságok (data availability committee – DAC).
Az adatelérhetőséggel kapcsolatos kihívások közé tartoznak az átjárhatósági problémák, valamint a skálázhatóság és a biztonság közötti kompromisszum.
Bevezetés
A blokklánc-technológia lehetővé teszi a bizalomminimalizált és megváltoztathatatlan adatátvitelt, azonban a blokkláncon tárolt adatok megtalálása és ellenőrzése nehézséget jelenthet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az adatelérhetőség fogalmát, jelentőségét, kihívásait és néhány adatelérhetőségi megoldást.
Mit jelent az adatelérhetőség?
A blokklánchálózatok esetében az adatelérhetőség fontos ahhoz, hogy a hálózat minden résztvevője hozzáférhessen a blokkláncon tárolt információkhoz, és ellenőrizni tudja őket. Ilyen információk többek között a tranzakciós adatok, a blokkadatok és a főkönyv állapota.
Hogyan működik az adatelérhetőség?
Számos népszerű adatelérhetőségi megoldás létezik. A leggyakoribbak közé tartoznak az adatelérhetőségi rétegek (data availability layer – DAL), az adatelérhetőségi mintavétel (data availability sampling – DAS) és az adatelérhetőségi bizottságok (Data Availability Committee – DAC).
Adatelérhetőségi rétegek
Az adatelérhetőségi rétegek (DAL-ok) on-chain vagy off-chain speciális tárolási megoldások. Ezek elválasztják az adatelérhetőség biztosításának konkrét feladatát a többi blokkláncművelettől, például a tranzakciók végrehajtásától.
A DAL-ok különböző technikákat alkalmaznak az adatelérhetőség javítására, például törléskódolást (erasure coding – EC) és az adatshardingot. Az adatsharding az adatbázisok olyan kisebb részekre bontását foglalja magában, amelyek azután egymástól elkülönítve tárolhatók és feldolgozhatók. A törléskódolás részekre bontja az adatokat, és redundanciát biztosít az adatok helyreállításához. Ezek a technikák lehetővé teszik a teljes adat rekonstruálását még akkor is, ha az adat egyes részei elvesznek vagy átmenetileg elérhetetlenné válnak.
Adatelérhetőségi mintavétel
Az adatelérhetőségi mintavétel egy olyan technika, amelyet a blokkláncok használnak annak biztosítására, hogy az összes csomópont hozzáférjen a szükséges blokkláncadatokhoz anélkül, hogy le kellene töltenie és ellenőriznie kellene a teljes adatkészletet. Ez a technika biztosítja, hogy még a korlátozott erőforrásokkal rendelkező csomópontok is részt tudjanak venni a tranzakciók validálásában és a hálózat integritásának fenntartásában.
A folyamat a blokkláncadatok kisebb darabokra való felosztásával kezdődik. A csomópontok a teljes adatkészlet helyett csak néhány ilyen darabot választanak ki véletlenszerűen. Ez csökkenti az egyes csomópontok terheit, mivel a teljes adatkészletnek csak egy töredékét kell kezelniük.
A csomópontok a kiválasztott adatdarabok ellenőrzésével valószínűségi alapon ellenőrzik a teljes adatkészlet elérhetőségét. A valószínűségi ellenőrzés azon az elgondoláson alapul, hogy ha a mintavételezett darabok elérhetők, akkor valószínűleg az adat többi része is elérhető.
Adatelérhetőségi bizottságok
Az adatelérhetőségi bizottság (DAC) egy megbízható csomópontokból álló csoport a blokklánchálózaton, amelynek feladata az adatelérhetőség biztosítása. A DAC elsődleges feladata, hogy ellenőrizze, hogy az összes adatot, például a tranzakciókat és az állapotváltozásokat megfelelően tárolják-e, és ezek hozzáférhetőek-e a hálózat bármely résztvevője számára. A DAC tagjait a kritikus meghibásodási pontok és egyéb centralizációs kockázatok csökkentése érdekében általában decentralizált szavazási eljárással választják ki.
A DAC-ok kulcsfontosságú szerepet játszanak az olyan 2. rétegű skálázási megoldásokban, mint a rollupok, amelyek esetében az off-chain számításokhoz kapcsolódó adatok kezelésében segíthetnek. A shardolt blokkláncok esetében, ahol az adatkészletek különböző shardok között vannak elosztva, a DAC-ok segítenek biztosítani az adatelérhetőséget az összes shardra kiterjedően.
Az adatelérhetőség jelentősége
Az adatelérhetőség a blokkellenőrzés különböző vonatkozásai szempontjából is kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi a csomópontok számára, hogy megerősítsék az új blokkok és tranzakciók érvényességét.
A blokkok továbbítása. Amikor új blokkot hoznak létre, azt az egész hálózatnak továbbítják. A hatékony blokkellenőrzéshez ennek a blokknak az összes csomópont számára elérhetőnek kell lennie.
2. A tranzakciók validálása. Ez a lépés a blokkon belüli összes tranzakció ellenőrzését magában foglalja annak megerősítése céljából, hogy a blokk megfelel a hálózat szabályainak. A teljes tranzakciós adatokhoz való hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a csomópontok megfelelően el tudják végezni ezt a validálást.
3. A blokkfejlécek ellenőrzése. Az adatelérhetőség annak ellenőrzéséhez is szükséges, hogy az új blokk megfelelően hivatkozik-e az előző blokkra, és megfelelően kapcsolódik-e hozzá. Ez lehetővé teszi a csomópontok számára, hogy megerősítsék, hogy a blokk hozzáadható-e a lánchoz.
4. A konszenzusmechanizmusnak való megfelelés. A csomópontok biztosítják, hogy a blokk megfeleljen a blokklánc konszenzusmechanizmusának, például a Proof-of-Work (PoW) vagy a Proof-of-Stake (PoS) konszenzusmechanizmusnak. Ez az ellenőrzés az összes szükséges blokkadat – például a blokk hash-e és nehézsége – elérhetőségétől függ.
Az adatelérhetőséggel kapcsolatos kihívások
Átjárhatósági problémák
A blokklánc-technológia folyamatos fejlődésével a különböző hálózatok saját megközelítéssel állnak elő az adatelérhetőségre vonatkozóan. Ez ugyan elősegítheti az innovációt, azonban a keresztláncműveletekkel, azaz a különböző blokkláncrendszerek egymással való interakciójával kapcsolatos kihívásokat is eredményezhet.
A skálázhatóság és a biztonság közötti kompromisszum
Az adatelérhetőség javítása fokozhatja a skálázhatóságot, azonban a biztonság csökkenését is eredményezheti. Fontos mérlegelni az adatelérhetőségi megoldások lehetséges hatásait még azelőtt, hogy bevezetnék őket. A skálázhatóság és a biztonság közötti klasszikus kompromisszum leírását a blokkláncok trilemmája is tartalmazza.
Záró gondolatok
A blokklánchálózatok esetében az adatelérhetőség arra utal, hogy a hálózat résztvevői hozzáférhetnek a blokkláncokon tárolt adatokhoz, és ellenőrizni tudják azokat. Számos adatelérhetőségi megoldás létezik, beleértve az adatelérhetőségi rétegeket, az adatelérhetőségi mintavételt és az adatelérhetőségi bizottságokat. A jövőben az adatelérhetőség valószínűleg továbbra is fontos szerepet játszik majd a blokklánc-technológia széles körű elterjedésében.
További olvasnivaló
Felelősségkizáró nyilatkozat: A jelen bejegyzés tartalmát annak adott formájában, változtatás nélkül bocsátjuk rendelkezésre általános tájékoztatási és oktatási céllal, mindennemű felelősség vagy szavatosság vállalása nélkül. Az itt leírtak nem tekinthetők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy kérj tanácsot a megfelelő szaktanácsadóktól. Mivel a jelen cikket harmadik félként közreműködő szerző írta, felhívjuk a figyelmedet, hogy az itt kifejtett nézőpontok a harmadik félként közreműködő szerző álláspontját részletezik, és nem feltétlenül tükrözik a Binance Academy véleményét. További részletekért olvasd el itt a teljes felelősségkizáró nyilatkozatunkat. A digitális eszközök ára ingadozhat. A befektetés értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy nem kapod vissza a befektetett összeget. A befektetési döntéseidért egyedül te felelsz, és a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségekért. Az itt leírtak nem tekinthetők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak. További információért tekintsd meg a Használati feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.