Mi az a sharding √©s hogyan mŇĪk√∂dik?
KezdŇĎlap
Cikkek
Mi az a sharding √©s hogyan mŇĪk√∂dik?

Mi az a sharding √©s hogyan mŇĪk√∂dik?

K√∂z√©pszintŇĪ
Közzétéve Dec 4, 2023Frissítve Jan 11, 2024
9m

TL;DR

  • A sharding kisebb ‚Äěshardokra‚ÄĚ (szil√°nkokra) has√≠tja a blokkl√°ncot, hogy az 1. r√©tegŇĪ h√°l√≥zatokhoz k√∂thetŇĎ sk√°l√°zhat√≥s√°gi probl√©m√°kat kezelje.

  • A sharding n√∂veli a tranzakci√≥k sebess√©g√©t, minimaliz√°lja a feldolgoz√°si √©s t√°rol√°si k√∂lts√©geket, tov√°bb√° jav√≠tja a h√°l√≥zati teljes√≠tm√©nyt.

  • A shardingnak is megvannak a potenci√°lis h√°tr√°nyai, p√©ld√°ul a h√°l√≥zatbiztons√°gi agg√°lyok, valamint a shardok k√∂z√∂tt tranzakci√≥k bonyolults√°ga.

Bevezetés

A blokkl√°nc-technol√≥gia megmutatta a vil√°gnak a decentraliz√°ci√≥ban, √°tl√°that√≥s√°gban √©s biztons√°gban rejlŇĎ, soha nem l√°tott potenci√°lt. De jelentŇĎs kih√≠v√°ssal tal√°lta mag√°t szemben: a sk√°l√°zhat√≥s√°ggal. A sk√°l√°zhat√≥s√°g a biztons√°g √©s a decentraliz√°ci√≥ mellett a ‚Äěblokkl√°nc trilemma‚ÄĚ egyik pontja. A h√°rom krit√©rium egy√ľttes teljes√ľl√©se r√©g√≥ta fenn√°ll√≥ probl√©ma a blokkl√°ncvil√°gban. Ez az a pont, ahol az olyan strat√©giai megold√°sok, mint a ‚Äěsharding‚ÄĚ szerephez jutnak.

Mi az a sharding?

A sharding koncepci√≥j√°t a hagyom√°nyos adatb√°zis-kezel√©sbŇĎl vett√©k √°t. Arra a folyamatra utal, amely sor√°n egy nagy adatb√°zist kisebb, kezelhetŇĎbb r√©szekre, az √ļgynevezett shardokra (szil√°nkokra) bontj√°k. A blokkl√°ncon t√∂rt√©nŇĎ alkalmaz√°s√°nak c√©lja a sk√°l√°zhat√≥s√°g jav√≠t√°sa a decentraliz√°ci√≥ elv√©nek megŇĎrz√©se mellett. L√©nyeg√©ben shardingr√≥l besz√©lhet√ľnk, amikor egy blokkl√°nch√°l√≥zatot kisebb r√©szekre, √ļgynevezett shardokra bontanak, √©s mindegyik shard k√©pes p√°rhuzamosan tranzakci√≥kat √©s okosszerzŇĎd√©seket feldolgozni.

Hogyan mŇĪk√∂dik a sharding?

A sharding blokkl√°nch√°l√≥zaton bel√ľli v√©grehajt√°s√°nak meg√©rt√©s√©hez elŇĎsz√∂r azt kell megtudnunk, hogy √°ltal√°ban hogyan t√∂rt√©nik a blokkl√°ncadatok t√°rol√°sa √©s feldolgoz√°sa. Az adatok feldolgoz√°s√°ra k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥dszerek l√©teznek. Most a szekvenci√°lis √©s a p√°rhuzamos feldolgoz√°st ismertetj√ľk.

√Āltal√°ban minden blokkl√°nc csom√≥pontnak a feladata a h√°l√≥zaton jelentkezŇĎ teljes tranzakci√≥volumen kezel√©se. Az ilyen t√≠pus√ļ adatkezel√©s k√∂zismert neve a szekvenci√°lis feldolgoz√°s. Ennek keret√©ben minden csom√≥pont k√∂teles az √∂sszes kritikus adatot - p√©ld√°ul a sz√°mlaegyenlegeket √©s a tranzakci√≥elŇĎzm√©nyeket ‚Äď vezetni √©s t√°rolni. L√©nyeg√©ben minden csom√≥pontnak fel kell dolgoznia az √∂sszes h√°l√≥zati mŇĪveletet, adatot √©s tranzakci√≥t.

B√°r az ilyen modell fokozza a blokkl√°nc biztons√°goss√°g√°t, ezzel egy√ľtt dr√°maian lelass√≠tja az adatok feldolgoz√°s√°t, mivel minden csom√≥pont r√∂gz√≠ti az √∂sszes tranzakci√≥t. Itt j√∂n a k√©pbe az adatok p√°rhuzamos feldolgoz√°sa, mivel lehetŇĎv√© teszi t√∂bb mŇĪvelet egyidejŇĪ v√©grehajt√°s√°t.

A sharding potens megold√°st jelenthet erre a helyzetre, mivel a blokkl√°nch√°l√≥zaton elosztja, m√°sk√©pp fogalmazva: ‚Äěparticion√°lja‚ÄĚ a tranzakci√≥terhel√©st. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden csom√≥pontnak kezelnie, illetve feldolgoznia a teljes blokkl√°ncadat-mennyis√©get.

Ehelyett a sharding horizont√°lis particion√°l√°s √ļtj√°n szegreg√°lja a terhel√©st. A folyamat sor√°n a rendszer horizont√°lis alegys√©gekre bontja az adatokat, √©s minden shard f√ľggetlen adatb√°zisk√©nt viselkedik, amely a t√∂bbiektŇĎl elk√ľl√∂n√ľlten k√©pes tranzakci√≥kat feldolgozni.¬†

Horizont√°lis vs vertik√°lis particion√°l√°s

Az adatb√°zis-sk√°l√°z√°s k√©t fŇĎ megk√∂zel√≠t√©si m√≥dja a horizont√°lis particion√°l√°s √©s a vertik√°lis particion√°l√°s. B√°r mindkettŇĎt nagy adatk√©szletek hat√©konyabb kezel√©s√©re tervezt√©k, alapvetŇĎen elt√©rŇĎ m√≥don mŇĪk√∂dnek. A sharding a horizont√°lis particion√°l√°s egyik elterjedt megval√≥s√≠t√°si m√≥dszere.

A horizont√°lis particion√°l√°s sor√°n a rendszer sorokra osztja az adatokat, √©s elosztja azokat a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csom√≥pontok (vagy adatb√°zisok) k√∂z√∂tt, √©s mindegyik az adatok egy r√©szhalmaz√°t tartalmazza. Egy t√°bl√°zat minden sora egyedi entit√°s, √≠gy a sz√©tv√°laszt√°sukkal nem veszik el az adatok integrit√°sa. Prominens p√©lda a horizont√°lis particion√°l√°s felhaszn√°l√°s√°ra az olyan blokkl√°nch√°l√≥zatok eloszt√°s√°ban val√≥ alkalmaz√°s, mint az Ethereum √©s a Bitcoin.

Vertik√°lis particion√°l√°s eset√©n az adatokat sorok helyett oszlopokra osztj√°k. A vertik√°lis particion√°l√°sban minden egyes part√≠ci√≥ minden egyes adatsor vagy a teljes adatk√©szlet egy r√©szhalmaz√°t tartalmazza, de csak egy bizonyos attrib√ļtumk√©szlethez. Vegy√ľnk p√©ld√°ul egy √ľgyf√©lt√°bl√°zatot, ahol az oszlopok a N√©v, St√°tusz, Le√≠r√°s √©s a F√©nyk√©p. Vertik√°lis particion√°l√°s haszn√°lata eset√©n a N√©v √©s a St√°tusz ker√ľlhet egy t√°bl√°zatba, a Le√≠r√°s √©s a F√©nyk√©p pedig egy m√°sikba.

Mi√©rt r√©szes√≠tik elŇĎnyben a horizont√°lis particion√°l√°st?

A blokkl√°nch√°l√≥zatok √°ltal√°ban elŇĎnyben r√©szes√≠tik a horizont√°lis particion√°l√°st a vertik√°lis particion√°l√°ssal szemben, m√©ghozz√° h√°rom fŇĎ okb√≥l: sk√°l√°zhat√≥s√°g, decentraliz√°ci√≥ √©s biztons√°g.

Sk√°l√°zhat√≥s√°g: a sharding mint megold√°s l√©nyege, hogy az adatokat kisebb, kezelhetŇĎbb shardokra (szil√°nkokra) bontja. Minden shard k√©pes az √∂n√°ll√≥ mŇĪk√∂d√©sre, √≠gy egyidejŇĪleg t√∂bb tranzakci√≥ dolgozhat√≥ fel, ami jav√≠tja a h√°l√≥zat sebess√©g√©t √©s hat√©konys√°g√°t. Ezzel szemben a vertik√°lis particion√°l√°sn√°l az oszlopok eloszt√°sa a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ adatb√°zisok k√∂z√∂tt esetleg fokozhatja egy teljes tranzakci√≥- vagy blokkinform√°ci√≥ kinyer√©s√©nek bonyolults√°g√°t, √©s korl√°tozhatja a sk√°l√°zhat√≥s√°got.

Decentraliz√°ci√≥: a blokkl√°nc szellemis√©g√©hez illeszkedve a horizont√°lis particion√°l√°s t√°mogatja a decentraliz√°ci√≥t. Amikor a csom√≥pontoknak csak a teljes adathalmaz egy r√©sz√©t (egy shardot) kell feldolgozniuk, az t√∂bb csom√≥pont h√°l√≥zati r√©szv√©tel√©t teszi lehetŇĎv√©, mivel cs√∂kken a sz√°m√≠t√°si √©s t√°rol√°si teher. Ezzel szemben a vertik√°lis particion√°l√°s korl√°tozn√° ezt, mivel minden csom√≥pontnak hozz√° kell f√©rnie az √∂sszes part√≠ci√≥hoz (az √∂sszes adatoszlophoz), hogy meg√©rthesse √©s hiteles√≠thesse a teljes blokkadathalmazt.

Biztons√°g √©s adatintegrit√°s: a horizont√°lis particion√°l√°s megŇĎrzi az adatintegrit√°st, mert minden shard (vagyis part√≠ci√≥) teljes tranzakci√≥adatokat tartalmaz, √≠gy minden csom√≥pont hi√°nytalan √©s pontos m√°solattal rendelkezik a blokkl√°ncnak ezen r√©sz√©rŇĎl. A vertik√°lis particion√°l√°sn√°l l√©nyeg√©ben a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csom√≥pontokra osztjuk sz√©t egy blokk adatait, √≠gy kih√≠v√°st jelent az adatintegrit√°s √©s -biztons√°g megteremt√©se, ami kiemelten fontos szempont a blokkl√°nch√°l√≥zatokn√°l.

Milyen elŇĎny√∂kkel j√°r a sharding?

Most n√©zz√ľk meg azokat a potenci√°lis elŇĎny√∂ket, amelyeket a sharding biztos√≠t a blokkl√°nc-technol√≥gi√°ban:

Nagyobb tranzakci√≥sebess√©g: a sharding elŇĎseg√≠ti a tranzakci√≥k p√°rhuzamos feldolgoz√°s√°t. A tranzakci√≥k egyenk√©nt, sorrendben t√∂rt√©nŇĎ feldolgoz√°sa helyett a sharding seg√≠ts√©g√©vel a tranzakci√≥kat egyszerre lehet feldolgozni a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ shardokon. Minden shard √∂n√°ll√≥an mŇĪk√∂dik, ami jelentŇĎsen n√∂veli a tranzakci√≥sebess√©get. Ez nemcsak a tranzakci√≥sebess√©get n√∂veli, de azt is jelenti, hogy a teljes h√°l√≥zat t√∂bb felhaszn√°l√≥t k√©pes kezelni, ami elŇĎseg√≠ti a t√∂meges felhaszn√°l√°st.

A Ziliqa a sk√°l√°z√°s probl√©m√°j√°nak megold√°s√°hoz shardokat haszn√°l√≥ blokkl√°nch√°l√≥zat mŇĪk√∂dŇĎ p√©ld√°ja. A Ziliqa a sharding mechanizmusa seg√≠ts√©g√©vel t√∂bb ezer tranzakci√≥ feldolgoz√°s√°ra k√©pes m√°sodpercenk√©nt.

Minimumra szor√≠tott feldolgoz√°si √©s t√°rol√°si k√∂lts√©g: a hagyom√°nyos blokkl√°nc-kialak√≠t√°s minden csom√≥pontot arra k√∂telez, hogy az √∂sszes tranzakci√≥t t√°rolja, ami a blokkl√°nc n√∂veked√©s√©vel n√∂veli a hardverig√©nyt. √Ām a shardinggal minden csom√≥pont csak a teljes h√°l√≥zati adatt√∂meg egy r√©sz√©nek feldolgoz√°s√°√©rt √©s t√°rol√°s√°√©rt felel, ami cs√∂kkenti a csom√≥pont h√°l√≥zati r√©szv√©tel√©nek erŇĎforr√°sig√©ny√©t.

√ćgy t√∂bb r√©sztvevŇĎ csatlakozhat valid√°tork√©nt, ami a r√©szv√©telt kiz√°r√≥ k√∂lts√©gek felmer√ľl√©se n√©lk√ľl fokozza a h√°l√≥zat decentraliz√°ci√≥j√°t. Ez kezeli azt a probl√©m√°t, amikor val√≥j√°ban csak a fejlett √©s dr√°ga sz√°m√≠t√°stechnikai erŇĎforr√°sokkal rendelkezŇĎ szem√©lyek k√©pesek r√©szt venni a folyamatban, √©s fenntartja a blokkl√°nch√°l√≥zatok demokratiz√°lt jelleg√©t.

Jobb h√°l√≥zati teljes√≠tm√©ny: a sharding elŇĎseg√≠theti az √°ltal√°nos h√°l√≥zati teljes√≠tm√©ny √©s kapacit√°s n√∂vel√©s√©t. A hagyom√°nyos blokkl√°ncok eset√©n ahogy egyre t√∂bb csom√≥pont vesz r√©szt a h√°l√≥zatban, a teljes√≠tm√©ny paradox m√≥don cs√∂kken, mivel n√∂vekszik a csom√≥pontok k√∂z√∂tti adatforgalom √©s -szinkroniz√°ci√≥ ir√°nti ig√©ny.

Ugyanakkor a sharding megv√°ltoztatja ezt a helyzetet. Mivel minden shard elk√ľl√∂n√ľlten √©s egym√°ssal p√°rhuzamosan mŇĪk√∂dik, a rendszer t√∂bb tranzakci√≥t √©s sz√°m√≠t√°st k√©pes feldolgozni. Amikor egy √ļj csom√≥pont csatlakozik, a teljes h√°l√≥zat helyett hozz√°adhat√≥ csak egy shardhoz, √≠gy n√∂vekszik a h√°l√≥zat sk√°l√°z√°si k√©pess√©ge. Javul a hat√©konys√°g, ami z√∂kkenŇĎmentesebb tranzakci√≥kat √©s jobb felhaszn√°l√≥i √©lm√©nyt eredm√©nyez.

Ne feledje: a sharding technol√≥gia j√∂vŇĎbeni fejlŇĎd√©se √©s fejleszt√©se egy√©b elŇĎny√∂ket is teremthet, illetve erŇĎs√≠theti az eml√≠tetteket, folyamatosan jav√≠tva a blokkl√°nc-√∂kosziszt√©m√°t.

Milyen korlátai vannak a sharding technológiának?

B√°r a sharding t√∂bb potenci√°lis elŇĎnyt is k√≠n√°l, amelyekkel a blokkl√°nch√°l√≥zatok hat√©konyabb√° v√°lhatnak, a folyamatnak megvannak a saj√°t probl√©m√°i. A sharding potenci√°lis sebezhetŇĎ pontjai p√©ld√°ul a k√∂vetkezŇĎk:¬†

T√°mad√°s egyetlen shard √°tv√©tel√©re (Single Shard Takeover Attack): sharding k√∂rnyezetben az egyetlen shard √°tv√©tel√©hez sz√ľks√©ges sz√°m√≠t√°si teljes√≠tm√©ny drasztikusan kisebb, mint a teljes h√°l√≥zat √°tv√©tel√©hez sz√ľks√©ges teljes√≠tm√©ny. Ez az egyes shardokat sebezhetŇĎbb√© teszi egy ‚Äěegysz√°zal√©kos t√°mad√°ssal‚ÄĚ vagy ‚Äěshard√°tv√©tellel‚ÄĚ szemben, ahol egy t√°mad√≥ a teljes h√°l√≥zathoz k√©pest csek√©ly erŇĎforr√°ssal potenci√°lisan k√©pes √°tvenni egy √∂n√°ll√≥ shardot.

Shardok k√∂z√∂tt tranzakci√≥k: a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ shardokat √©rintŇĎ (shardok k√∂z√∂tti) tranzakci√≥ egyed√ľl√°ll√≥ kih√≠v√°st jelent. A shardok k√∂z√∂tti tranzakci√≥k bonyolultak, √©s √≥vatlan kezel√©s eset√©n potenci√°lisan dupla k√∂lt√©st eredm√©nyezhetnek. Ha a tranzakci√≥ sor√°n az egyik shard nem k√∂veti pontosan a m√°sik shard √°llapot√°t, ezt kihaszn√°lva a felhaszn√°l√≥k ‚Äědupla k√∂lt√©st‚ÄĚ v√©gezhetnek.

Adatel√©rhetŇĎs√©gi probl√©m√°k: a sharding miatt a teljes h√°l√≥zat √°llapot√°nak k√∂vet√©se kiv√©teles erŇĎfesz√≠t√©st ig√©nyel. Ha bizonyos shardok nem √©rhetŇĎk el, amikor az sz√ľks√©ges volna (p√©ld√°ul mert az eml√≠tett shardokat kezelŇĎ csom√≥pontok offline √°llapotban vannak), az adatel√©rhetŇĎs√©gi probl√©m√°kat eredm√©nyezhet, √©s megzavarhatja a teljes h√°l√≥zat mŇĪk√∂d√©s√©t.

H√°l√≥zatbiztons√°g: a sharding erŇĎteljes protokoll bevezet√©s√©t k√∂veteli meg, amely egyens√ļlyban tartja a shardok terhel√©s√©t. Ha ezt nem megfelelŇĎen v√©gzik, az egyenetlen adateloszt√°st, illetve az erŇĎforr√°s-egyens√ļly felborul√°s√°t eredm√©nyezheti, ami a h√°l√≥zat potenci√°lis instabilit√°s√°hoz vezethet.

Csom√≥pont-szinkroniz√°ci√≥: a csom√≥pont-szinkroniz√°ci√≥ h√°l√≥zati k√©sedelmeket okozhat az inform√°ci√≥ k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csom√≥pontok k√∂z√∂tti megoszt√°s√°nak √©s friss√≠t√©s√©nek idŇĎig√©nye miatt. Emellett, ha egy gyeng√©bb adatfeldolgoz√°si kapacit√°ssal rendelkezŇĎ csom√≥pont vagy h√°l√≥zati kapcsolat lemarad, az lelass√≠thatja az eg√©sz szinkroniz√°l√°si folyamatot, cs√∂kkentve a blokkl√°nch√°l√≥zat √°tfog√≥ teljes√≠tm√©ny√©t.

Alkalmaznak shardingot az Ethereumon?

Az Ethereum az Ethereum 2.0 frissítés részeként tervezi a sharding bevezetését. Az Eth2 vagy Serenity néven is ismert Ethereum 2.0 az Ethereum blokklánc frissítése, amelynek célja a hálózat sebebességének, hatékonyságának és skálázhatóságának fokozása, hogy több tranzakciót tudjon feldolgozni, és csökkenjen a hálózati leterheltség.

A jelenlegi √°ll√°s szerint a friss√≠t√©st t√∂bb f√°zisban vezetik be, √©s a v√©gsŇĎ f√°zis (2. f√°zis) tartalmazza a sharding teljes k√∂rŇĪ megval√≥s√≠t√°s√°t. Az Ethereum-fejlesztŇĎk rem√©nyei szerint ezek a fejleszt√©sek megoldanak n√©h√°nyat a sk√°l√°zhat√≥s√°ggal √©s a tranzakci√≥k√∂lts√©gekkel kapcsolatos aktu√°lis h√°l√≥zati kih√≠v√°sok k√∂z√ľl.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a sharding bevezet√©s√©nek megvannak a maga probl√©m√°i, k√ľl√∂n√∂sk√©ppen a h√°l√≥zatbiztons√°g √©s a decentraliz√°ci√≥ fenntart√°s√°nak ter√ľlet√©n. √Čppen ez√©rt az Ethereum-fejlesztŇĎk alaposan √°tgondolj√°k √©s tesztelik az √°tmenetet, biztos√≠tva a friss√≠t√©s siker√©t a teljes k√∂rŇĪ bevezet√©skor.

Záró gondolatok

√Ėsszess√©g√©ben a sharding figyelemre m√©lt√≥ elŇĎrel√©p√©st jelent a blokkl√°nctrilemma megold√°sa fel√©. B√°r √ļj kih√≠v√°sokat √©s lehets√©ges h√°tr√°nyokat is eredm√©nyez, a benne rejlŇĎ lehetŇĎs√©ggel a sk√°l√°zhat√≥s√°g n√∂vel√©s√©re a decentraliz√°ci√≥ vesz√©lyeztet√©se n√©lk√ľl igencsak √≠g√©retes megold√°snak tŇĪnik a blokkl√°nch√°l√≥zatok j√∂vŇĎj√©re n√©zve.

Nem csoda, hogy a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ blokkl√°ncok potenci√°lis megold√°sk√©nt vizsg√°lj√°k a shardingot. Az Ethereum a sk√°l√°zhat√≥s√°gi probl√©m√°k kezel√©s√©re az Ethereum 2.0 friss√≠t√©s r√©szek√©nt integr√°lja a shardingot. Ez a bevezet√©s v√°rhat√≥an az √ļgynevezett The Cancun friss√≠t√©s keret√©ben val√≥sul meg, amely az √°tfog√≥ fejleszt√©si terv kritikus eleme. Mindennek ellen√©re ‚Äď m√°s fejlŇĎdŇĎ technol√≥gi√°khoz hasonl√≥an ‚Äď a siker itt is a folyamatos kutat√°son, fejleszt√©sen √©s szigor√ļ tesztel√©sen m√ļlik majd.

További olvasnivaló

FelelŇĎss√©gkiz√°r√≥ nyilatkozat: A jelen bejegyz√©s tartalm√°t v√°ltozatlanul, annak eredeti form√°j√°ban bocs√°tjuk rendelkez√©sre kiz√°r√≥lag √°ltal√°nos t√°j√©koztat√°si √©s oktat√°si c√©llal, b√°rminemŇĪ nyilatkozat vagy szavatoss√°gv√°llal√°s n√©lk√ľl. Az itt le√≠rtak nem tekintendŇĎk p√©nz√ľgyi, jogi vagy egy√©b szakmai tan√°csad√°snak, sem egy konkr√©t term√©k vagy szolg√°ltat√°s megv√°s√°rl√°s√°ra tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelŇĎ szaktan√°csad√≥kt√≥l k√©rjen tan√°csot. Amennyiben a cikk harmadik f√©l k√∂zremŇĪk√∂dŇĎtŇĎl sz√°rmazik, felh√≠vjuk figyelm√©t, hogy abban a harmadik f√©l k√∂zremŇĪk√∂dŇĎ v√©lem√©nye fejezŇĎdik ki, √©s nem felt√©tlen√ľl t√ľkr√∂zi a Binance Academy v√©lem√©ny√©t. K√©rj√ľk, tov√°bbi r√©szletek√©rt olvassa el a teljes felelŇĎss√©gkiz√°r√≥ nyilatkozatunkat itt. A digit√°lis eszk√∂z√∂k √°ra ingadozhat. A befektet√©s √©rt√©ke cs√∂kkenhet vagy nŇĎhet, √©s az is elŇĎfordulhat, hogy √Ėn nem kapja vissza a befektetett √∂sszeget. A befektet√©si d√∂nt√©sei√©rt egyed√ľl √Ėn felel, √©s a Binance Academy nem v√°llal felelŇĎss√©get az √Ėn esetlegesen felmer√ľlŇĎ vesztes√©gei√©rt. Az itt le√≠rtak nem minŇĎs√ľlnek p√©nz√ľgyi, jogi vagy egy√©b szakmai tan√°csnak. Tov√°bbi inform√°ci√≥√©rt tekintse meg Haszn√°lati felt√©teleinket √©s a Kock√°zati figyelmeztet√©st.