A kriptovaluta világába újonnan belépők számára az itt használt terminológia zavaros vagy akár félrevezető is lehet. Egyesek a Bitcoinra gondolnak, amikor a blokklánc technológiáról beszélnek, míg mások blokklánc alatt úgy általában a kriptovalutákat értik. Azonban ezek a kifejezések nem felcserélhetők: elkülönülő, de egymással kapcsolatban álló koncepciókat takarnak. Éppen ezért fontos megértenünk a köztük fennálló különbségeket. Az alábbiakban bemutatjuk a blokklánc technológia, a kriptovaluták és a Bitcoin alapjait.
Egy nagyon alapvető hasonlat
Gondoljuk végig a következőket:
A weboldal egy speciális technológia, amelyet információ megosztására használnak.
A keresőmotor a weboldal technológia felhasználásának legnépszerűbb és legismertebb módjai közé sorolható.
A Google pedig az egyik legnépszerűbb és legismertebb keresőmotor.
Hasonlóképpen:
A blokklánc egy speciális technológia, amellyel információt (adatblokkokat) rögzítenek.
A kriptovaluta a blokklánc felhasználásának egyik legnépszerűbb és legismertebb módja.
A Bitcoin pedig az első és legnépszerűbb kriptovaluta.
Blokklánc: a koncepció
A legtöbb blokklánc elosztott és decentralizált digitális főkönyvként jön létre. Egyszerűen fogalmazva, a blokklánc egy digitális főkönyv, amely alapvetően egy papír alapú főkönyv elektronikus verziója, és a tranzakciók listájának rögzítésére szolgál.
Konkrétabban, egy blokklánc egy több blokkból álló lineáris lánc, amelyben a blokkok kapcsolatban állnak egymással, és a biztonságukat kriptográfiai bizonyítékok védik. A blokklánc technológia olyan tevékenységekben is felhasználható, amelyek nem feltétlenül igényelnek pénzügyi műveleteket, de a kriptovaluták kontextusában az a feladatuk, hogy minden megerősített tranzakcióról állandó nyilvántartást vezessenek.
Az „elosztott” és a „decentralizált” szavak a főkönyv struktúrájára és vezetési módjára utalnak. A különbség megértéséhez gondoljon csak a centralizált főkönyvekre, például a nyilvános ingatlanértékesítési nyilvántartásra, egy bank készpénzfelvételi nyilvántartására vagy az eBay által az értékesített tárgyakról készített listára. Az összes felsorolt esetben egyetlen szervezet ellenőrzi a főkönyvet: egy állami hatóság, egy bank vagy az eBay. Egy másik általános tényező, hogy a főkönyvnek csak egyetlen főpéldánya létezik, az összes többi csak biztonsági mentés, amely nem azonos a hivatalos nyilvántartással. Ezért a hagyományos főkönyvek centralizáltak, mivel egyetlen entitás vezeti őket, és általában egyetlen adatbázisra támaszkodnak.
Ezzel ellentétben a blokklánc általában elosztott rendszerként épül fel, amely decentralizált főkönyvként működik. Ez azt jelenti, hogy a főkönyvnek nem egyetlen példánya van (elosztott) és nincs egyetlen központi ellenőrző hatóság sem (decentralizált). Egyszerűen fogalmazva: minden olyan felhasználónál, aki úgy dönt, hogy csatlakozik és részt vesz egy blokklánchálózat fenntartásában, van egy elektronikus másolat a blokkláncadatokról, amely a többi felhasználó másolatával szinkronban gyakran frissül a legújabb tranzakciókkal.
Más szóval az elosztott rendszert a világ minden tájáról érkező számos felhasználó kollektív munkája tartja fent. Ezek a felhasználók az ún. hálózati csomópontok, és minden csomópont részt vesz a tranzakciók hitelesítésének és validálásának folyamatában, a rendszer szabályaival összhangban. Következésképpen a hatalom decentralizált (nincs központi szereplő).
Blokklánc: a gyakorlat
A blokklánc elnevezés az adatok rendszerezésének módját jelöli: összekapcsolt blokkok láncolata. Egy blokk alapvetően egy adatkészlet, amely többek között a közelmúltbeli tranzakciók listáját tartalmazza (mint egy bejegyzéseket tartalmazó nyomtatott oldalt). Mind a blokkok, mind a tranzakciók nyilvánosak láthatók, de megváltoztatni nem lehet őket (mintha a nyomtatott oldalakat lezárt üvegdobozba tennénk). Ahogy új blokkokat adunk a blokklánchoz, létrejön az összekapcsolt blokkok folyamatos nyilvántartása (mint egy fizikai főkönyv és a benne lévő lapok esetén). Ez egy nagyon egyszerű hasonlat, ám a folyamat ennél sokkal összetettebb.
Az egyik fő oka annak, hogy a blokkláncok olyan ellenállóak a módosításokkal szemben, az a tény, hogy a blokkok egymáshoz kapcsolódnak, és kriptográfiai bizonyítékok védik őket. Ahhoz, hogy új blokkokat hozzanak létre, a hálózat résztvevőinek részt kell venniük egy költséges és intenzív számítási tevékenységben, az ún. bányászatban. Alapvetően a bányászok feladata a tranzakciók hitelesítése és csoportosítása újonnan létrehozott blokkokba, amelyeket aztán a rendszer hozzáad a blokklánchoz (ha bizonyos feltételek teljesülnek). Feladatuk továbbá az új érmék bevezetése a rendszerbe, amelyeket a munkájuk jutalmaként kapnak.
Minden új, megerősített blokk kapcsolódik a közvetlenül előtte létrehozott blokkhoz. Ennek a felállásnak az a szépsége, hogy ha egyszer már hozzáadták a blokklánchoz, akkor gyakorlatilag lehetetlen módosítani a blokkban található adatokat, mivel kriptográfiai bizonyítékok védik őket. Ezeket nagyon költséges előállítani és rendkívül nehéz visszavonni.
Összefoglalva, a blokklánc egy összekapcsolt adatblokkokból álló, kronológiai sorrendben felépülő láncolat, amelyet kriptográfiai bizonyítékok védenek.
Kriptovaluta
Egyszerűen fogalmazva: a kriptovaluta a pénz egy digitális formája, amelyet a felhasználók egy elosztott hálózatán belül csereeszközként használnak. A hagyományos bankrendszerekkel ellentétben ezek a tranzakciók egy nyilvános főkönyvön (a blokkláncon) keresztül nyomon követhetők, és történhetnek közvetlenül a résztvevők között (peer-to-peer), közvetítő intézmény alkalmazása nélkül.
A „kriptó” azokra a kriptográfiai technikákra utal, amelyek a gazdasági rendszert biztosítják, és amelyek az új kriptovaluta-egységek létrehozásáról, valamint a tranzakciók validálásának zökkenőmentességéről gondoskodnak.
Habár nem minden kriptovaluta bányászható, az a sok, amelyek – a Bitcoinhoz hasonlóan – a bányászatra támaszkodnak, lassan és ellenőrzött módon növelik a forgalomban lévő kínálatukat. Éppen ezért a bányászat az egyetlen módja annak, hogy ezen érmék esetén új egységek jöjjenek létre, emellett kiküszöböli az infláció kockázatát, amely a hagyományos fiat valutákat fenyegeti, melyek esetén a kormányzat képes megváltoztatni a pénz mennyiségét.
Bitcoin
A Bitcoin a valaha létrehozott legelső kriptovaluta, és – természetesen – a leghíresebb is. A Satoshi Nakamoto álnevet viselő fejlesztő mutatta be 2009-ben. Az ötlet lényege egy független és decentralizált elektronikus fizetési rendszer létrehozása volt, amely matematikai bizonyításokon és kriptográfián alapul.
Annak ellenére, hogy a legismertebb, a Bitcoin nem az egyetlen. Számos egyéb kriptovaluta létezik, és mindegyiknek megvannak az egyedi tulajdonságai és mechanizmusai. Továbbá nem minden kriptovalutának van saját blokklánca. Némelyeket már létező blokkláncon hoztak létre, míg másokat az alapoktól építettek fel.
A kriptovaluták többségéhez hasonlóan a Bitcoin kínálata is korlátozott, ami azt jelenti, hogy a rendszer nem hoz létre több Bitcoint, miután eléri a maximális kínálatot. Habár ez projektről projektre változó, a Bitcoin maximális kínálatát 21 millió egységben rögzítették. A teljes kínálat általában nyilvános adat, amelyet a kriptovaluta létrehozásakor határoznak meg. A forgalomban lévő kínálatot és a Bitcoin árfolyamát megtekintheti a Binance Info oldalán.
A Bitcoin protokoll nyílt forráskódú, vagyis bárki ellenőrizheti vagy lemásolhatja a kódját. Világszerte számos fejlesztő járul hozzá a projekt fejlesztéséhez.