Fiskális politika

A fiskális politika egy olyan kifejezés, amelyet annak leírására használnak, hogy a hatóságok miként állítják be egy ország adókulcsait és kiadási szintjeit. Ez lehetővé teszi számukra, hogy nyomon követhessék és végső soron befolyásolják egy nemzet gazdaságát azáltal, hogy meghatározzák, hogyan gyűjtik be és használják fel a közpénzeket.

A fiskális politika egyik példája a kormányzati kiadások növeélse és az adók csökkentése, amelyek célja az aggregált kereslet növelése, miközben egyidejűleg csökkentik a költségvetési többleteket. A fiskális politikák végrehajtása különböző emberekre gyakorol hatást egy gazdaságban. Az eljárás azon az elven alapul, hogy amikor a kormányok növelik vagy csökkentik a közkiadásokat és az adókat, befolyásolhatják a makrogazdasági produktivitást. 

Ez a befolyás számos szempontból kedvező lehet egy gazdaság számára. Például a foglalkoztatottsági ráták növelésével, az infláció szabályozásával és a pénz viszonylag egészséges értékének fenntartásával. Ugyanakkor negatív hatásai is lehetnek, ha nem megfelelően valósítják meg – különösen azokban az országokban, ahol magas a korrupciós arány.

Az adók a legtöbb fiskális politika középpontjában állnak. Főként azért, mert befolyásolják, hogy mennyi pénz áll a kormány rendelkezésére a társadalom egyes területein. Az adók azt is befolyásolhatják, hogy mennyi pénzt hajlandó költeni egy állampolgár. 

Ilyen kontextusban a döntéshozók gyakran egy nagy kihívással szembesülnek: el kell dönteniük, hogy a hatóságoknak mekkora szerepet kell és lehet vállalniuk a gazdaságban. Bár ez erőteljes vita tárgyát képezi, egyes közgazdászok és politikai szakértők úgy vélik, hogy elengedhetetlen legalább egy bizonyos fokú kormányzati beavatkozás az egészséges társadalom fenntartásához.