A blokklánc előnyei és hátrányai
A legtöbb blokkláncot decentralizált adatbázisként tervezték, amely elosztott digitális főkönyvként működik. Ezek a blokklánc főkönyvek blokkokban rögzítik és tárolják az adatokat, amelyek időrendi sorrendbe vannak rendezve, és kriptográfiai bizonyítékokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A blokklánc technológia létrehozása számos előnnyel járt a különböző iparágakban, nagyobb biztonságot nyújtva a bizalom minimalizált környezetekben. Decentralizált jellege azonban hátrányokat is hordoz. Például a hagyományos centralizált adatbázisokhoz képest a blokkláncok korlátozott hatékonysággal bírnak, és nagyobb tárolókapacitást igényelnek.
Előnyök
Elosztott
Mivel a blokkláncadatokat gyakran több ezer eszközön tárolják egy elosztott csomóponthálózaton, a rendszer és az adatok rendkívül ellenállóak a műszaki hibákkal és a rosszindulatú támadásokkal szemben. Minden hálózati csomópont képes lemásolni és eltárolni az adatbázis egy példányát, és emiatt egyetlen pont sincs, amelytől a rendszer működése függne: ha egy csomópont offline állapotba kerül, az nem befolyásolja a hálózat elérhetőségét vagy biztonságát.
Ezzel szemben számos hagyományos adatbázis egyetlen vagy néhány szerverre támaszkodik, és sérülékenyebb a műszaki hibákkal és a kibertámadásokkal szemben.
Stabilitás
A megerősített blokkokat nagy valószínűséggel nem lehet visszafordítani, ami azt jelenti, hogy ha az adatokat egyszer már regisztrálták a blokkláncra, rendkívül nehéz eltávolítani vagy megváltoztatni azokat. Ez teszi a blokkláncot nagyszerű technológiává a pénzügyi nyilvántartásokhoz vagy bármely más olyan adat tárolására, ahol naplózásra van szükség, mivel minden változás nyomon követhető és tartósan rögzítve van egy elosztott és nyilvános főkönyvben.
Egy vállalkozás például használhatna blokklánc technológiát a munkavállalói csalárd magatartásának megelőzésére. Ebben az esetben a blokklánc biztonságos és stabil nyilvántartást biztosíthatna a vállalaton belül zajló összes pénzügyi tranzakcióról. Ez sokkal nehezebbé tenné a munkavállalók számára a gyanús tranzakciók elrejtését.
Bizalom minimalizált rendszer
A legtöbb hagyományos fizetési rendszerben a tranzakciók nemcsak a két érintett féltől függnek, hanem egy közvetítőtől is - például egy banktól, hitelkártya-társaságtól vagy fizetési szolgáltatótól. A blokklánc technológia használata esetén erre már nincs szükség, mivel a csomópontok elosztott hálózata a tranzakciókat egy bányászat néven ismert folyamat révén ellenőrzi. Emiatt a blokkláncra gyakran „bizalom minimalizált” rendszerként hivatkoznak.
Ezért a blokkláncrendszer kiküszöböli az egyetlen szervezetbe vetett bizalom kockázatát, valamint a közvetítők és harmadik felek kizárásával csökkenti a teljes költséget és a tranzakciós díjakat.
Hátrányok
51%-os támadások
A Bitcoin blokkláncot védő Proof of Work konszenzus-algoritmus az évek során rendkívül hatékonynak bizonyult. Van azonban néhány potenciális támadás, amely végrehajtható a blokklánc-hálózatok ellen, és az 51%-os támadások a legvitatottabbak közé tartoznak. Ilyen támadásra akkor kerülhet sor, ha egy entitásnak sikerül a hálózat hash-kapacitásának több mint 50%-a felett átvenni az irányítást, ami végül lehetővé tenné számára, hogy a tranzakciók szándékos kizárásával vagy módosításával megzavarja a hálózatot.
Annak ellenére, hogy elméletileg lehetséges, soha nem hajtottak végre sikeres 51%-os támadást a Bitcoin blokklánc ellen. Ahogy a hálózat egyre nagyobbra növekszik, úgy nő a biztonság is, emiatt elég valószínűtlen, hogy a bányászok nagy mennyiségű pénzt és erőforrást fektetnének a Bitcoin megtámadásába, mivel több jutalmat kapnak a becsületes magatartásért. Ettől eltekintve egy sikeres 51%-os támadás csak rövid ideig lenne képes módosítani a legfrissebb tranzakciókat, mivel a blokkok kriptográfiai bizonyítékokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz (a régebbi blokkok megváltoztatása elképzelhetetlen mennyiségű számítási teljesítményt igényelne). Emellett a Bitcoin blokklánc nagyon rugalmas, és gyorsan alkalmazkodik a támadásokhoz.
Adatmódosítás
A blokkláncrendszerek másik hátránya, hogy ha az adatok egyszer már felkerültek a blokkláncra, nagyon nehéz azokat módosítani. Bár a stabilitás a blokklánc egyik előnye, nem mindig jó. A blokklánc adatainak vagy kódjának módosítása általában nagyon bonyolult, és gyakran hard forkot igényel, ahol az egyik láncot elhagyják, és egy újat hoznak létre.
Privátkulcsok
A blokklánc nyilvános kulcsú (vagy aszimmetrikus) kriptográfiát használ, hogy a felhasználók tulajdonjogot szerezzenek a kriptovaluta-egységeik (vagy bármely más blokkláncadat) felett. Minden blokklánc címhez tartozik egy hozzá tartozó privátkulcs is. Míg a cím megosztható, a privátkulcsot titokban kell tartani. A felhasználóknak szükségük van a privátkulcsukra ahhoz, hogy hozzáférjenek a pénzükhöz, ami azt jelenti, hogy saját bankjukként működnek. Ha egy felhasználó elveszíti a privátkulcsát, a pénz gyakorlatilag elveszett, és semmit sem tehet ellene.
Hatástalan
A blokkláncok, különösen azok, amelyek Proof of Work protokollt használnak, rendkívül alacsony hatékonyságúak. Mivel a bányászat terén rendkívül nagy a verseny, és tízpercenként csak egy győztes van, a többi bányász munkája kárba vész. Mivel a bányászok folyamatosan próbálják növelni számítási teljesítményüket, hogy nagyobb eséllyel találjanak érvényes blokkhasht, a Bitcoin-hálózat által felhasznált erőforrások jelentősen megnőttek az elmúlt néhány évben, és jelenleg több energiát fogyasztanak, mint számos ország, például Dánia, Írország és Nigéria.
Tárolás
A blokklánc főkönyvek idővel nagyon nagyra nőhetnek. A Bitcoin blokklánc jelenleg körülbelül 200 GB tárhelyet igényel. Úgy tűnik, hogy a blokklánc méretének jelenlegi növekedése meghaladja a merevlemezek növekedését, emiatt a hálózat elveszítheti a csomópontokat, ha a főkönyv túl nagy lesz az emberek számára a letöltéshez és tároláshoz.
Záró gondolatok
A hátrányai ellenére a blokklánc technológia egyedülálló előnyökkel jár, és minden bizonnyal velünk marad a jövőben. Még hosszú út áll előttünk a mainstream elfogadásig, de számos iparág kezdi megismerni a blokkláncrendszerek előnyeit és hátrányait. A következő néhány évben a vállalkozások és a kormányok valószínűleg új alkalmazásokkal fognak kísérletezni, hogy kiderítsék, hol lehet a legértékesebb a blokklánc technológia használata.