A legfontosabb tudnivalók
A Bitcoin az első kriptovaluta, amelyet valaha létrehoztak. 2008-ban hozta létre és 2009-ben vezette be az álnéven tevékenykedő Satoshi Nakamoto.
A Bitcoin blokklánc-technológiával működik, amely egy nyilvános főkönyvhöz hasonlóan működik. Minden Bitcoin-tranzakciót a világ különböző pontjain elhelyezkedő csomópontok hálózata ellenőriz.
A Bitcoin decentralizált, átlátható és nyílt forráskódú, így népszerű alternatívája a hagyományos pénzügyi rendszereknek.
Mi az a Bitcoin?
A Bitcoin lényegében egy digitális valuta. Ez a valaha létrehozott első kriptovaluta, amelyet 2008-ban jelentettek be (és 2009-ben indítottak el). A Bitcoin lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy digitális valutát, úgynevezett bitcoint (kis b-vel, vagy röviden BTC) küldjenek és fogadjanak.
A kormányok által kibocsátott hagyományos fiat valutákkal (mint a dollár vagy az euró) ellentétben a Bitcoin decentralizált, ami azt jelenti, hogy nem egyetlen intézmény, kormány vagy entitás irányítja. A tranzakciókat peer-to-peer módon bonyolítják le, így nincs szükség közvetítő bankokra vagy pénzügyi intézményekre.
A Bitcoint az teszi rendkívül vonzóvá, hogy természeténél fogva ellenáll a cenzúrának, megakadályozza a dupla költést, és bárhol, bármikor tranzakciókat lehet vele végrehajtani.
Hogyan működik a Bitcoin?
A Bitcoin blokklánc-technológiával, egy nyilvános főkönyvvel működik, amely minden tranzakciót rögzít. Ez azt jelenti, hogy minden Bitcoin-tranzakció átlátható, ellenőrizhető és biztonságos.
Úgy képzeld el a blokkláncot, mint egy blokkokból álló láncot, ahol minden blokk bizonyos tranzakciókról szóló információkat tartalmaz. Minden alkalommal, amikor valaki Bitcoint használ, a tranzakciója hozzáadódik a blokklánchoz, és ez a bejegyzés számítógépek (úgynevezett csomópontok) globális hálózatán tárolódik.
Ez az elosztott hálózat biztosítja, hogy egyetlen fél sem manipulálhatja az adatokat. A Bitcoin nyílt forráskódú szoftverét letöltve bárki az ökoszisztéma részévé válhat.
Decentralizáció: A Bitcoin blokkláncát számítógépek elosztott hálózata tartja fenn, így biztosítva, hogy ne kelljen egyetlen központi hatóságnak sem ellenőrzést gyakorolnia a főkönyv felett.
Megváltoztathatatlanság: Ha egy tranzakciót már rögzítettek valamelyik blokkláncon, azt nem lehet megváltoztatni vagy törölni.
Biztonság: A tranzakciókat kriptográfia segítségével titkosítják, és minden blokk ellenőrzéséhez bonyolult matematikai feladványok megoldása szükséges, mely folyamatot bányászatnak hívjuk.
Példa BTC-tranzakcióra
Amikor Alíz BTC-tranzakciót küld Robinak, a blokklánc-adatbázis frissíti az egyenlegüket (pl. 1 BTC-t vesz el Alíztól, és 1 BTC-t ad hozzá Robi egyenlegéhez). Ez olyan, mintha Alíz felírná egy papírra (amit mindenki láthat), hogy 1 BTC-t ad Robinak.
Amikor Robi elküldi ugyanezt a pénzt Karolinának, a hálózat könnyen ellenőrizheti, hogy van-e elég BTC egyenlege. A blokklánc olyan, mint egy digitális főkönyv, amely nyomon követi az összes Bitcoin-tranzakciót, és naprakészen tartja a felhasználók egyenlegét.
Mivel a hálózat decentralizált, minden résztvevő (csomópont) az adatbázis (blokkláncfőkönyv) azonos példányát tárolja az eszközén. Tehát folyamatosan kommunikálniuk kell az új információk szinkronizálása érdekében.
Bitcoin-bányászat
A Bitcoin-bányászat az a folyamat, amely biztosítja a Bitcoin-hálózatot és megerősíti a tranzakciókat. Amikor egy felhasználó BTC-tranzakciót hajt végre, azt továbbítja a hálózatnak, ahol más csomópontok, úgynevezett „bányászok” ellenőrzik azt.
Más szóval, a bányászat a tranzakciók ellenőrzésének és a blokkláncadatbázisba (főkönyvbe) való rögzítésének folyamatára utal. Ehhez a bányászok versenyeznek, hogy megoldjanak egy bonyolult matematikai problémát, ami jelentős számítási teljesítményt igényel.
Az első bányász, aki megoldja a rejtvényt, egy új tranzakcióblokkot adhat hozzá a blokklánchoz. Cserébe új bitcoinokkal jutalmazzák. A bányászat magas költsége az egyik olyan dolog, ami fenntartja a hálózat biztonságát, és a bányászoknak adott blokkjutalmak jelentik a „friss” bitcoinok egyetlen forrását. Minden kibányászott blokk bizonyos mennyiségű érmével növeli a teljes kínálatot.
Proof of Work (PoW)
A blokklánc biztonságának és integritásának fenntartásához a Bitcoin a Proof-of-Work (PoW) nevű konszenzusmechanizmust használja. Ez a fent leírt bányászati folyamat alapvető része.
A PoW egy olyan mechanizmus, amelyet a Bitcoinnal együtt hoztak létre, hogy megakadályozza a dupla költést a digitális fizetési rendszerekben. A Bitcoin mellett számos kriptovaluta használja a PoW-t a blokklánchálózatuk védelmére.
Amikor egy „összetett matematikai problémáról” beszélünk, amelyet a bányászoknak meg kell oldaniuk, akkor alapvetően a PoW-ról beszélünk. Úgy tervezték, hogy költséges legyen egy blokk létrehozása, azonban érvényességének ellenőrzése olcsó legyen. Tegyük fel, hogy valaki egy érvénytelen blokkal próbál csalni. Ebben az esetben a hálózat azonnal elutasítja azt, és a bányász nem tudja visszaszerezni a bányászat költségeit.
Mire használható a Bitcoin?
A bitcoint elsősorban digitális valutaként és értékmegőrzőként használják. A hagyományos valutákhoz hasonlóan online vagy személyes vásárlásra is használható. Egyre több vállalkozás fogadja el a Bitcoint fizetési módként. Az online kiskereskedőktől a fizikai üzletekig.
A Bitcoint arra is használhatod, hogy gyorsan és viszonylag alacsony tranzakciós díjakkal küldj pénzt bárkinek világszerte, szemben a hagyományos bankokkal és pénzküldő szolgáltatásokkal.
Befektetésként sokan vásárolnak bitcoint, remélve, hogy az értéke tovább fog emelkedni. Bár a BTC ára ingadozó lehet, egyes befektetők a portfóliójuk diverzifikálásának és az inflációval szembeni hosszú távú fedezetnek tekintik.
Ki hozta létre a Bitcoint?
A bitcoint 2008-ban mutatták be először, amikor Satoshi Nakamoto közzétette a „Bitcoin: egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer” című fehér könyvet. Ez a dokumentum egy új digitális valutát mutatott be, amely decentralizált rendszerben működne, és nem támaszkodna a kormányokra vagy a bankrendszerre.
2009 januárjában jelent meg a Bitcoin-protokoll, és az első Bitcoin-tranzakció Satoshi Nakamoto és Hal Finney programozó között zajlott le. A tranzakció során Nakamoto tíz bitcoint küldött Finney-nek.
Az első tranzakciót követően egyre többen kezdték felfedezni a Bitcoint és csatlakoztak a hálózathoz. A digitális valuta népszerűvé vált a technológia iránt élénken érdeklődők kis körében, mivel bizonyította, hogy a Bitcoin központi hatóság vagy közvetítő nélkül is működhet.
A Bitcoin Pizza egy másik fontos mérföldkő a Bitcoin történetében, mivel ez volt az első alkalom, amikor a bitcoinokat valódi tranzakcióhoz használták csereeszközként. 2010. május 22-én egy Hanyecz László nevű programozó történelmet írt azzal, hogy két pizzát vásárolt 10 000 bitcoinnal. A tranzakció „Bitcoin pizzanap” néven vált ismertté, és ma már minden év május 22-én megemlékeznek róla.
Ki Satoshi Nakamoto?
Satoshi Nakamoto kiléte továbbra is rejtély. Satoshi lehet egy személy vagy egy fejlesztőcsapat is, bárhol a világon. A név japán eredetű, de Satoshi kiváló angoltudása miatt sokan úgy gondolják, hogy angolszász országból származik.
Satoshi találta fel a blokklánc-technológiát?
A Bitcoin számos meglévő technológiát egyesít, és ebbe beletartozik a blokklánc-technológia is. Az ehhez hasonló megváltoztathatatlan adatstruktúrák használatát egészen az 1990-es évek elejéig vissza lehet követni, amikor is Stuart Haber és W. Scott Stornetta javaslatot tett a dokumentumok időbélyegzésének rendszerére. A mai blokkláncokhoz hasonlóan kriptográfiai technikákra támaszkodott az adatok biztosításához és az észrevétlen módosítások megelőzéséhez. A Bitcoin azonban forradalmi volt abban, hogy megoldotta a dupla költés problémáját, amely más digitális fizetési rendszereket sújtott abban az időszakban.
Hány bitcoin van a világon?
A protokoll 21 millió érmében határozza meg a bitcoinok maximális tokenkínálatát. 2024. szeptemberéig ennek több mint 94%-át már kibányászták, de a fennmaradó érmék kitermelése még több mint száz évig eltart majd. Ez az időszakosan bekövetkező Bitcoin-felezéseknek köszönhető, amelyek nagyjából négyévente csökkentik a bányászjutalmakat.
Mi az a Bitcoin-felezés?
A Bitcoin-felezés azokra az időszakosan ismétlődő feleződési eseményekre utal, amelyek a bányászoknak járó blokkjutalmakat csökkentik. A következő Bitcoin-felezésre várhatóan 2028-ban kerül sor, nagyjából négy évvel a legutóbbi, 2024. április 19-én bekövetkezett felezés után.
A Bitcoin gazdasági modelljének központi eleme a felezés, mivel ez biztosítja, hogy az érmék állandó ütemben kerüljenek kibocsátásra, ami fokozatosan egyre nehezebbé válik, kiszámítható ütemben. Az ilyen ellenőrzött monetáris inflációs ráta jelenti a fő különbséget a Bitcoin és a hagyományos fiat-valuták között, amelyek lényegében végtelen kínálattal rendelkeznek.
Biztonságos a Bitcoin?
A Bitcoin egyik fő kockázata a hackelés és a lopás lehetősége. Az adathalász csalások során például a hackerek manipulációs technikákat alkalmaznak, hogy rávegyék a felhasználókat bejelentkezési adataik vagy privátkulcsaik felfedésére. Miután a hacker hozzáférést nyert a felhasználó fiókjához vagy kriptotárcájához, át tudja utalni az áldozat bitcoinjait a saját tárcájába.
A hackerek egy másik módszere a bitcoinok ellopására a rosszindulatú programok vagy zsarolóprogramok alkalmazása. A hackerek megfertőzhetik a felhasználó számítógépét vagy mobileszközét olyan rosszindulatú szoftverrel, amely lehetővé teszi számukra, hogy hozzáférjenek a felhasználó Bitcoin-tárcájához. Bizonyos esetekben a hackerek zsarolóprogramot is használhatnak a felhasználó fájljainak titkosítására, és bitcoinban kérnek fizetséget a fájlok feloldásáért.
Mivel a bitcoin-tranzakciók visszafordíthatatlanok, és egyetlen kormányzati szerv sem biztosítja őket, a felhasználóknak óvintézkedéseket kell tenniük bitcoin-állományuk védelme érdekében. Ez magában foglalja az erős jelszavak használatát, a kétfaktoros hitelesítést és a bitcoinok biztonságos tárolását olyan kriptotárcában, amelyhez a hackerek nem férhetnek hozzá. Az is fontos, hogy csak megbízható forrásból tölts le a Bitcoinhoz kapcsolódó szoftvereket.
A bitcoin másik kockázata a volatilitás. A bitcoin értéke rövid időn belül nagy ingadozásokon eshet át, ami kockázatos befektetéssé teszi azok számára, akik nincsenek felkészülve az áringadozásokra és a lehetséges veszteségekre.
Záró gondolatok
A Bitcoin sokat fejlődött a kezdetek óta, és ma már egy globálisan elismert kriptovalutává nőtte ki magát, számos felhasználási területtel. Akár a Bitcoin mindennapi tranzakciókra való használatát fontolgatod, akár hosszú távú befektetéseket tervezel, vagy egyszerűen csak érdeklődsz a mögöttes technológia iránt, fontos, hogy megértsd, hogyan működik a Bitcoin.
A Bitcoin jövője még formálódik, de az biztos, hogy sokáig velünk marad. Ahogy egyre több vállalat fogadja el, és egyre többen használják befektetésre, a Bitcoin tovább forradalmasítja az emberek pénzhez való viszonyát.
További olvasnivaló
Felelősségkizáró nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés: A jelen bejegyzés tartalmát kizárólag általános tájékoztatási és oktatási céllal bocsátjuk rendelkezésedre, bárminemű nyilatkozat vagy szavatosságvállalás nélkül. Az itt leírtak nem tekintendők pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak, sem egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlására tett javaslatnak. Javasoljuk, hogy megfelelő szaktanácsadóktól kérj tanácsot. Amennyiben a cikk harmadik fél közreműködőtől származik, felhívjuk a figyelmed, hogy abban a harmadik fél közreműködő véleménye fejeződik ki, és nem feltétlenül tükrözi a Binance Academy véleményét. Kérjük, további részletekért olvasd el a teljes felelősségkizáró nyilatkozatunkat itt. A digitális eszközök ára ingadozhat. A befektetés értéke csökkenhet vagy nőhet, és az is előfordulhat, hogy nem kapod vissza a befektetett összeget. Egyedül te felelsz a befektetési döntéseiért, és a Binance Academy nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő veszteségekért. Az itt leírtak nem minősülnek pénzügyi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. További információért tekintsd meg Használati feltételeinket és a Kockázati figyelmeztetést.