Nyerési arány

Például, ha valaki összesen 10 ügyletet hajt végre, és ebből 7 nyereséges, akkor a nyerési aránya 70% (7/10). A nyerési arány képlete mindig a nyereséges kereskedések száma osztva a kereskedések teljes számával. A nyerési arány kiszámítása során a kereskedők meghatározhatják, hogy stratégiájuk működőképes vagy sem. 

Nyerési arány vs. nyereség-veszteség arány

A nyerési arány mellett a kereskedők a nyereség-veszteség arányt is használják teljesítményük nyomon követésére. A nyerési aránytól eltérően a nyereség-veszteség arány a nyereségek számát veszi figyelembe a veszteségek számához viszonyítva. 

Például összesen 20 kereskedésből 12 nyereséges és 8 veszteséges. A nyereség-veszteség aránya 1,5 (12/8) lenne. A nyerési arány azonban 60% (12/20 x 100) lenne. Azonban ahogy az előző példánk is mutatja az 1,0-nál nagyobb nyereség-veszteség arány nem garantálja a sikert.

Nyerési arány korlátai

Érdemes megjegyezni, hogy a magas nyerési arány nem mindig jelent nyereséges sikert. A nyereségesség más tényezőktől függ, amelyek közül az egyik a kockázat/nyereség arány lehet. Még ha magas százalékos nyerési aránnyal rendelkezik is, akkor is veszteséges lehet, ha a stop lossok túl nagyok. Ez tulajdonképpen semmissé teszi a sok kisebb nyereséget. Ennek az ellenkezője is előfordulhat.

A nyerési arány használata

A kereskedők gyakran meg tudják állapítani a nyerési arányukat a korábbi tevékenységeikből is, vagyis könnyen ki lehet találni egy megfelelő kockázat/nyereség arányt a jövőbeli kereskedéseikhez.

Azoknál a kereskedőknél, akiknek magas a nyerési arányuk, a kockázat-nyereség arány alacsonyabb lehet a nullszaldó eléréséhez. Az alacsony nyerési aránnyal rendelkező kereskedők esetében a kockázat-nyereség aránynak magasabbnak kell lennie ahhoz, hogy nullszaldósak legyenek.

Ha Ön olyasvalaki, aki szereti a magas nyerési arányt, akkor a kockázat-nyereség aránya alacsonyabb lehet. Ez azt jelenti, hogy érdemes alacsonyabb kockázatú tevékenységeket folytatni, például kincstári kötvényekbe fektetni.